Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. augusztus 1., kedd A képernyő előtt Házikoncert Fagylaltmérgezők Nézőpont Több adás is érdemes lenne rá, hogy heti visszatekintő kritikai jegyzetünkben elemezzük — például az Egyszemélyes színház című, két művészt (Cseh Tamást és Sándor Györgyöt) bemutató műsor néhány részlete, a Csak ülök és mesélek ... -ben felvillantott portrék, Kalmár Magda műsora és mások —, szót kívánna a Kabos Gyula-sorozat befejeződése is, amit később, más vonatkozásban még érinteni fogunk, de most három, a címben jelzett produkcióra kell szorítkoznunk. ★ A szombat esti Házikoncert című tévékomédia — nem szabad összetéveszteni a csütörtök esti Házimuzsika című koncertműsorral! — első perceiben valami olyan könnyed szórakozást ígért, amilyet 'sokan igényelnek hétvégeken. Az alapötlet, amelyet a műsorújság jó előre'elárult, érdekes: mi történhet egy bérházban, ha annak egyik lakója hirtelen a kamerák elé kerül, vetélkedő győzteseként népszerű ember lesz, sőt. ha a televízió ki is- száll a házba. A Polgár András írta és Horváth Tivadar rendezte játék két irányba is frics- kázott: ahová a tévé beteszi a lábát, ott nem terem fű, egy kis ígéretmódosítás nem a világ, a bejátszás-technikával sokminden megoldható, ki veszi észre, hogy az egyik szereplő már nem él féle felfogás az egyik oldalon, másrészt a kamera ", elé került ember hirtelen népszerűsége és másoknak a kamera elé kerülésért való machinációi a másik oldalról jelentették a komédia két vonulatát. A megvalósulás azonban roppant olcsó humoreszközökhöz, itt-ott már közhelyes fordulatokhoz, többször is felhasznált „panelek” beépítéséhez is nyúlt, a rendező a komédiái játszás ürügyén hagyta, hogy a színészek többnyire bevált patentjeikkel operáljanak. ötven perc ezzel is eltelt. ★ Z. szerkesztő emlékezetes esetei — ötről van szó! — közül a harmadiknak igen hosszú volt az alcíme: Beszélgetés a fagylaltmérgezőkkel, avagy a kisszerűség magasiskolája. Országosan ismert esetről folyt ez a beszélgetés. Z. szerkesztő — Polgár Géza — teljesen elvesztette jelentőségét, a fagylaltmérgezésért elítélt cukrász és felesége mondták a leckét, mint a vízfolyás. A már felderített bűneset, sőt bírói ítélet ismeretében mit hozhat még egy ilyen utólagos beszélgetés? — töprenghettünk. Inke László és Mészáros Ági egymásra licitáló, gyűlölködéstől fűtött vallomástöredékeiből kisszerű harácsolok érzékletes képe bontakozott ki. Az üzleti érdekből társult emberek egymás iránti indokolt bizalmatlansága, egymást is megkárosítani akarása, meg az alapvető, csalásra épülő tevékenysége igen plasztikusan érzékelődött. A — H. Barta Lajos szerző, Sipos Tamás dramaturg, Ráday Mihály operatőr és Szőnyi G. Sándor rendező — csapat változatlanul érvényesíti korábbi elképzeléseit: szinte csak arcokat láttatva, önvallomás szerűen mondatja el a szereplőkkel a történéseket. Ez utóbbi filmnél viszont már kérdéses: jó-e, ha a filmtörténet annyira minden konfliktus után kezdődik és egy már lezajlott és lezárt drámát —, ha mégoly érzékletesen is — pusztán elbeszélnek? ~k A Nézőpont című magazin ismét három témát kínált. A harmadik, az elsősorban információs értékű tudósítás a nyári dubrovniki fesztiválról, most számításon kívül hagyható. Minket a másik két — hazai — téma inkább érdekel. A hangversenytermek helyzetével foglalkozott az egyik. Laikus zenebarátok és művészek, zenei szakemberek, a kulturális élet irányítói nyilatkoztak o koncerttermek hiányáról, többségben jó példákkal illusztrálva okos mondandójukat. Az alaphang közös volt: zenei életünk fejlődésének gátja a megfelelő hangversenytermek hiánya. Aligha kell szőkébb pátriánkon túlmennünk példákért. Az sem vigasz, hogy más kulturális intézmények is hiányoznak. A műsorvezető, Érdi Sándor összefoglalójával egyet kell értenünk: az igények és a beruházási lehetőségek figyelembevételével a következő öt. Íves terv kiemelt kulturális beruházásainak besorolásáról legyen majd nyilvános vita, s az segítsen a döntésekben. A másik téma a nyári művészeti műsorokat, azok propagandáját, lehetőségeit járta körül, helyenkénti parttalansággal. E témánál a műsorszerkesztés nem látszott eléggé felkészültnek, mondhatta mindenki a magáét, a kialakult kép nem oldotta fel az ellentmondásosságot. A műsor egyik interjúalanya a vidéket kínálta jó példának: ott van nyári műsor! Sajnos, ez a példa nem mi voltunk. Benedek Miklós 715 millió jorint könyvekre A Kiadói Főigazgatóság első félévi gyorsmérlegéből kitűnik, hogy összesen 715 millió forintot költöttünk könyvekre. Hét százalékkal haladta meg a könyvforgalom az előző év azonos időszakáét. A könyv kiadók 397 szépirodalmi újdonsággal jelentkeztek. Nő az érdeklődés az ismeretterjesztő irodalom, a szakkönyvek, :> tudományos munkák, a tankönyvek iránt. Gazdag választékban hagvták el a nyomdát ifiúsági és gyermekkönyvek. A magyar könyvkiadók, allcotsmit határainkon túl is megismerhették. Prágában, Pozsonyban kiállítás volt belőlük. A műszaki könyvnapokat október 6-án Szolnokon nyitják meg. Ismét megrendezik a politikai könyvnapokat. a szovjet könyv ünnepi hetét és a szövetkezeti könyvterjesztés őszi, megyei könyvhetét is. A könyvkiadás is megemlékezik az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról. Lev Tolsztoj születésének 150. és Krúdy Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából is számos kötettel jelentkeznek a kiadók. Csendes j zöld sziget I Majláthon, ahol ez a kis ! zöld sziget található, igen > kevés a zöldterület, és az | is egyre fogy. A városlakó, i ha módja van rá, telket ] vesz valahol a szabadban, t ott tölti szombatját, vasár- 1 napját. Ha nincs telke, de | szeret turistáskodni, szabad i idejében kocsiba ül, vagy [ buszra tolakszik, és kirán- i dúl a zöldbe. Ha kocsija 1 sincs és tülekedni sem sze- | rét, gyalogolni meg még ' kevésbé, úgy otthon marad J a betonkockákban, s ha zöldre vágyik, ha zöldre . néz, temetőt lát. A • növekvő város, ez, a falánk \ képződmény, a maga min- i denevő tulajdonságával, ré- 1 gi utcák, kedves emlékű | házak elnyelése után elérte [ a település széli temetőket 1 is. Ahol a házak körülöle- i V | lile — mint Diósgyőr-Maj- i láthon —, esetleg új funk- | ciót kap: helyettesíti a tér- [ vezni is elfelejtett parkot. ■ Bizarr dolog... De akik i itt élnek, többségben meg- | szokták. És talán mások is ! megszokják. Bizonyára ' ezért is épül a város új i szállodája, mint arról már J több tudósítás beszámolt, a J belvárosban egy másik te- 1 mető közvetlen szomszéd- i ságában ... (benedek) ' i A tízemeletes betonházak, [ mindmegannyi óriási, négy. i zetalakú betonhasáb, élesen • elütnek a környezettől, ha [ a hegyek felől közelítjük i meg a várost. A hatalmas [ erdő borította hegyek közé i szorult völgyből hirtelen • bukkan elő az új lakóte- ! lep, a külterületi városköz- i pont nyugati vége. Egy év- J tizede még kis családi há- i zak, istállós, csűrös paraszti [ porták voltak errefelé, azok I is ritkásan. Ez már a falu • széle volt valamikor, a haj- ' dani Pálos-kolostor romjai- ’ val. ' A hatalmas betontömbök [ kis teret fognak közre. Azt i hihetnénk, a várostervezők ! parkot is terveztek, hogy a i természetes környezettől 1 elrabolt területből legalább egy foltocskát meghagyja- i nak, a lakók ablaka alá idéz- ] zék e kis zöld területtel a la- i kótelepen túl csupa zöld, i csupa bokor és fa világot. J A kis zöldterület szépen • gondozott. Nem tapossák le i a füvét, nem tördelik bok- i rait, nem futballoznak ben- J ne. A park ugyanis temető. 1 Régi falusi temető a zord i betonházak tövében. Ke- I gyeletből meghagyták a há. J zak között.1 Űj városainkbah, lakó- i telepeinken, így Miskolcon I is, vagy éppen Diósgyőrött, Bükkaljai A Matyóföld és Bíikkalja valamennyi díszes népviselete felvonult vasárnap a mezőkeresztesi szabadtéri színpadon, és délelőtt 10 órától a késő délutáni órákig a vidék gazdag népdalkincse szólt közel hétszáz dalos ajkáról. A III. bükkaljai dalosünnepet dr. Szilágyi János, a Mezőkövesdi járási Hivatal elnöke nyitotta meg. Nem kis büszkeséggel mondotta, hogy a járás húsz települése közül tizenkilencben van népdalkor vagy népiegyüttes. Tehát szívügye ennek a járásnak, s a benne élő embereknek a hagyományőrzés. Hiszen ezek a népdalkörök, néotánc együttesek felelevenítik a hagyományokat, vállalkoznak megőrzésére. és ez nem kis feladat, nem kis munka. Az öntevékeny művészeti csoportok ✓ tagjai szinte valamennyien a mezőgazdaság dolgozói, akik a fárasztó nap,i munka után, a határból alig hazatérve vállalják ‘ a heti rendszeres próbákat, s mindezt azért, hogy az általuk ismert, tudott dalokat, hagyományokat másokkal is megismertethessék, szerepléseiken sikerrel bemutathassák. Több ezer ember volt kíváncsi és tapsolta végig a III. bükkaljai dalosünnepet is. Igen nagy sikerrel szerepeltek a népviseletbe öltözött pöttömnyi tardi óvodások, a lakodalmas jelenetet felelevenítő cserépváraljaiak, a sályi, a mezőnyárádi, a tardi, a mezőkeresztesi népdalkörök. De sorolhatom tovább is. A vattai, bükkzsérci, négy esi, csin- csetanyai, bogácsi, tiboldda- róci, szomolyai, mezőkövesdi népdalkörök mellett sok tapsot kapott a mezőnagymihá- lyi és a mezőkövesdi Matyó táncegyüttes, az úttörő fúvós, citera és más hdngszerössze- tételű zenekarok. A bükkaljai dalosünnep vendége volt még a hajdúböszörményi pávakör és a forrói népi együttes. A dalosünnepek történetében először, külföldi népi együttesek is részt vettek a fesztivál jellegű találkozón. Egy ifjúsági énekkar a lengyelországi Byd- goszcz-ból, és a kelet-szlovákiai Gálszécsből érkezett népi együttes. A külföldi együttesek szereplése előfutára volt az augusztusban Miskolcon rendezendő Barátságfesztiválnak. „Csak az a nép erős, csak az a nép szabad, hol munka mellett dal fakad.. ” Ezt a mondatot választotta mottójául a dalostalálkozón résztvevő sok száz énekes, táncos, S a több ezer főnyi közönség — a tűző napon — több órán keresztül dúdolt velük, örült és tapsolt a sikeres produkcióknak. A III. bükkaljai dalosünnep valóban ünnep volt, nemcsak a közönségnek, a dalosoknak, táncosoknak, hanem az élő népdal, az eleven folklór ünnepe is. A dalosünnep belépett megyénk egyre gazdagodó hagyományai közé. (varsányi) Debreceni érdekességek Nem árt néha tekintetünket a szomszéd megyékbe, azpk városainak életére is vetnünk. De ha nem is megyünk el oda, csak a könyvesboltok polcait kell időnként átnéznünk, s kezünkbe akad egy-egy olyan újabb könyv, egyéb kiadvány, amely egyik-másik szomszédunkról ad hírt. Mint most a Debreceni érdekességek című kötet. A könyv alcíme: Válogatott írások Debrecen múltjából, írója Béber László közelmúltban elhunyt debreceni újságíró, kiadója pedig Debrecen megyei város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya. (Zárójelben itt említendő meg, hogy Debrecenben mind a megyei, mind a városi tanács igen jó gazdája a helyi hagyományokat ápoló könyvek kiadásának, hogy csak hirtelen a Csokonai koszorúja, Hortobágy mellyéke,' Egyet lép az ősi város, Együtt, A debreceni színészet múltjából című köteteket említsük. Ezek nem füzetek, nem sokszorosított ki-' adványok, hanem jó kiállítású vaskos kötetek, például A debreceni színészet múltjából című 514 oldalas.) Béber László Debrecen szülötte és neveltje volt, 1921-től dolgozott újságíróként, kisebb-nagyobb megszakításokkal, amikor is mindig külső munkatársként kapcsolódott a sajtóhoz. Elsősorban kulturális területen dolgozott, szerelme a színház volt, de természetesen foglalkozott a város életének más vonulataival is. A már említett színháztörténeti kötet nagyobb részét is ő írta hajdan, a Debreceni érdekességek című posztumusz kötete pedig hat témakörben mintegy félszáz, a város múltjára, érdekességeire emlékező írását adja közre. A kötetet válogatta, szerkesztette és bevezetőjét írta Bényei József költő, Béber László hajdani utódja a debreceni szerkesztőségben, jelenleg a színház igazgatója. Bényei írása irodalomtörténeti értékű, a gyűjtemény egyes darabjai pedig igen érdekes olvasmányok, mindegyik egy-egy színes mozaikszemcse a városról kialakuló színes, sok értékes adalékkal gazdag képhez. (bm) A KILIÁN DÉLI LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET KARBANTARTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ TÁRSULÁSA azonnali belépéssel — tetőfedő, . — kőműves, • — ács-állványozó, ' — épületasztalos, — épületlakatos, — építőipari gépkezelő (ZL—6-os géphez) SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolc, III., Mónus Illés u. 34. Az Autóközlekedési Tanintézet Miskolci Iskolája FELVESZ szakoktatókat Jelentkezési feltételek: . középiskolai végzettség, betöltött 22 éves' életkor, 3 év hivatásos gépjárművezetői gyakorlat büntetlen előélet • Jelentkezni lehet: Miskolc, Major u. 2. sz. alatt, naponta 8—15 óra között az iskola igazgatójánál és helyettesénél
