Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
1978. augusztus 1., kedd ÉSZAK-MAG YARORSZAG 5 Külföldiek'megyénk útjain Összedőlt üzletek Lakókocsival, utánfutóval megtoldott külföldi rendszámú autók, széles, lapos cirkálók róják a hazai utakat ilyenkor nyáridőben. Jelenlétük olyannyira megszokott megyénk útjain is, hogy legfeljebb a mindenféle járműtípus után különöc érdeklődést tanúsító gyerekek csodálják meg a ritkább márkákat, a mélyépítésű üléseket, az automata sebesség- váltót, a beépített műszerek sokaságát. Amint az ország határát átlépi a külföldről érkező autós, köteles a nálunk érvényes szabályok szerint közlekedni, mint ahogy ez a külföldre utazó magyar autósokra nézve is kötelező. Megkönnyíti a járművezetők dolgát, hogy csaknem mindenütt azonos a tábla- és jelzésrendszer jelentése, egészen elenyésző, jelentéktelen apróságoktól eltekintve. Különbségek vannak viszont a sebességhatárok megállapításánál, ezért csaknem valamennyi határátkelőhelyen táblákkal hívják fel az utazók figyelmét a szabályok betartására. Négynyelvű, színes KBT-kiadvány segít eligazodni a hazai közlekedési szabályok közt minden hozzánk érkező autóst, dicséretesen kevés szöveggel, sok színes képpel. Hányszor hallunk igazságtalan hivatkozásokat megalapozott érvelés helyett a külföldi autósokról, szélsőséges esetek túlértékeléséből fakadó hands következtetéseket. A tematikus, egyetlen fontos vizsgálati témára leszűkített ellenőrzések általánosabb, megbíznatóbb vélemény kialakítására alkalmasak. Az egyik járőrkocsi vezetőjével, Novák Györggyel a hét egyik napján ilyen tapasztalatok gyűjtésére indultunk. — Sokan megelőztek, ahogy a magyar határt átléptem — mondja egy romániai, szatmárnémeti autós — nálunk ugyanis nyolcvan kilométer a megengedett legnagyobb sebesség az országutakon, itt meg száz, így megfeleztem, és kilencvennel hajtottam, amit á mögöttem haladók lassúnak tarthattak. De, hogy mindenki csa százas tempóban ment volna el mellettem, azt nem hiszem. Külföldön az ember nagyobb biztonságra törekszik és ez türelmetlenségre ragadtatja a többi vezetet. — Hiányzik a visszapillantó tükör és a kürt használata tilos nálunk — figyelmezteti a BB 51-49-es rendszámú csehszlovák autó vezetőjét a járőr. — Az első szakboltban megveszem — így a rövid válasz, Nem a tapolcai kempingbe igyekvő csehszlovák autós kocsija volt az egyetlen, amelyikről hiányzott az előzésnél fontos külső, vagy belső visszapillantó. Előfordult, hogy az alaposan lefutott gumikkal érkezett autós szabálymagyarázatot tartott az igazáról, a négytagú család biztonságát szóval sem érintette. Ezeket az észrevételeket kivéve, általában műszakilag jól felkészített járművekkel érkeznek a külföldiek. Az utánfutókkal, lakókocsival összekötött autókon ' mindkét oldalon szélesen kir nyúló, nagy visszapillantókkal, jól karbantartott biztonság' berendezésekkel. A rutinszerű ellenőrzés befejeztével László Moroz, kassai trabantos akkurátus, értékelő magyarázatba kezd: — A legfegyelmezeltebben az NDK-ból érkező autósok közlekednek és nem óvatosságból, hanem beidegzettség- ből, de a románok is idegenkednek a sávok közötti villogásoktól. — A lengyelek és a csehszlovákok ? — -xasonlóképpen vezetnek, talán többet kockáztatnak. Az udvariasságot jórészt az óvatosságra vezethetjük visz- sza, hiszen ezt diktálja a külföldiek számára a helyismeret hiánya is. — Havonta négy-öt olyan baleset fordul elő megyénk útjain, amelynek valamilyen módon részesei a külföldi autósok — sommázza a tapasztalatokat Hevér István alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti. osztályának vezetője. — Elenyésző azok száma is, akik túllépik a nálunk érvényes sebességhatárokat. Kisebb szabálysértések előfordulnak, de legtöbbször a helyszíni bírság is elég figyelmeztető. A külföldiek által előidézett balesetek száma az idén kevesebb, mint tavaly volt, ugyanakkor a közelmúltban három csehszlovák állampolgár vesztette életét egy súlyos balesetnél, amelyben vétlenek voltak. Az eltérő műszaki megoldásokról még annyit: mind a mai napig egyetlen balesetet sem okozott jobb oldali kormánnyal felszerelt, bal oldali forgalomhoz szokott külföldi autós. A megnövekedett idegenforgalomban mind több a más országokból érkező autós. Megyénk útjain a jó vendégek udvariasságával közlekednek. Nagy József Nagy kár érte Mezőkövesd kereskedelmi hálózatát. Június utolsó hetében egy heves szélvihar erősen megrongálta a városcentrum egy régi épületkomplexumát. Az épület belső részében levő két lakásból azonnal ki kellett költöztetni a lakókai és azonnali hatállyal be kellett zárni a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet által üzemeltetett Tulipán önkiszolgáló éttermet, valamint egy tej- és egy hússzaküzletet. A szóban forgó tejbolt a város egyetlen ilyen jellegű üzlete volt, amelyet most, az idegenforgalmi szezon derekán igen nehéz pótolni. A 33- as számú húsbolt is a város legnagyobb forgalmú boltja voT. De még ennél is érzékenyebben érinti a város lakosságát az önkiszolgáló étterem megrongálódása. A Tulipánban naponta mintegy ötszázan étkeztek: a környező üzemek, hivatalok dolgozói, nyugdíjasok és tanévben 250 diák. Az épület nyugati szárnyán levő zöldségbolt és a Fényképész Szövetkezet műtermének üzemeltetése is veszélyben forgott egy ideig — a szakvélemények elkészültéig. A statikus: véleményezés után megszületett az épület további sorsát meghatározó városi döntés: az épület legnagyobb része életveszélyessé vált, tehát le kell bontani. A fényképész műterem és a zöldségbolt tetőszerkezete kijavítható, tehát e két egység ideiglenes jelleggel tovább üzemeltethető. Az épületben lakó családok ideiglenes otthonhoz jutottak egy szanálásra váró épületben. Az ön- kiszolgáló étteremnek is ideiglenes helyet keres a városi tanács. Lehet, hogy a Halász- csárda melletti, szintén régi épületet jelölik ki e celia. Sok az ideiglenes jelleg Az eset kapcsán sürgőssé vált a kereskedelmi hálózat korszerűsítésére hozotl terv realizálása. A városi köz- és diákélelmezés szempontjából oly fontos 2500—3000 adagos konyha létrehozását rhár evek óta tervezik Mezőkövesden, ám az anyagi fedezet hiánya mindeddig akadályozta az építkezés megkezdését. Legutóbb a hatodik ötéves terv feladatai közé sorolták. Az új helyzet mindenképp indokolja, hogy nem várhat az építkezés a nyolcvanas évekig. A késés így is óriási. A feladat megoldásához segítséget, központi támogatást várnak a mezőkövesdiek. — lcvay — _________________„_____________________________________________ M edvét fogott a kombájn Két évtized nem kis idő az ember életében, különö. sen, ha a duplájából még hiányzik néhány. Nos, én legalább ennyi ideje szakadtam el a kakasszóra történő felkeléstől, a látástól va- kulásig tartó mezei munkától, Emlékezetemben aztán az aratás úgy élt, mint a gyötrelmes kétkezi munka szimbóluma, amely verejtékben úsztatja végzőit, de a betakarított termés, a fehér kenyér kárpótolja a görnyedt derekú kaszás családfőt, a karján vörös pöttyökkel telis-tele, markot szedő édesanyát, a kévekötő fával a kezében gyakran segítségre szoruló, még elég álmosan dolgozó valamelyik gye-meket. Mert aratás idején kakasszónál is korábban, kaszakalapálás szólította a búzatáblákra a falu anraiát-nagyiát. s a szinte elnéptelenedett településeken csak a nagylány szorgoskodott az ebéd, meg az állatok körül, de Ő is igyekezett, hogy mire a nap merőlegesen süt le, kint legyen az ételessel a mezőn. Nagy volt aztán a „csalódás jm” a minap, amikora mezőkövesdi járás termelő- szövetkezeteit járva az ara^ tás dandárjában vajmi kevés embert láttam a földeken. Kint voltak viszont a kombájnok, meg a szállítójárművek. S amikor megállítottam őket. vezetőik leugrottak néhány mondatra, s mint akik nemcsak az aratáshoz, de a nyilatkozathoz is felkészültek, röviden elmondták, mikor kezdték, mennyit arattak, majd kezüket nyújtva felültek a kombájnokra. ZIL- akre. zetorokra. Az egyik ze- toros. a mezőkeresztesi Orosz Tibor futtában még visszakiáltott, hogy ne haragudjak. de sietni kell. mert medvét fogott a kombájn, s mikor látta arcomon, hogy nem értem, még hozzátette: befulladt a kicsépelt terméstől. Bizonyára a véletlen hozta úgy, hogy egyetlen termelőszövetkezeti vezetőt sem találtunk a tarló közelében, de olajozottabban folyni munkát ,még üzemekben is kevésszer láttam. Pedig éppen a köves- diek egyik kombájnosa mondta, hogy aznap már vagy huszadszor húzatták ki lánctalpassal a mély talajból, noha az óra még csak egyet mutatott. Akkor értettem meg, a mezőkeresztesi főagronó- musnak. Tóth Aladárnak, meg a kövesdi elnöknek, Lázár Péternek az aratókról egymástól függetlenül- mondott, szinte szó szerinti véleményét: „Szerencsére az emberek érzik, hogy az aratás kulcsfontosságú kérdés. s minden külön felszólítás nélkül jól végzik munkájukat". Ügy vélem, nemcsak szerencsére. hanem természetesen. mert így van ez már nálunk aratáskor. > G. T. F. Kába—Steiger rója a cserép! határt. A Ilórvölgye Tsz learatott árpatábláját már az őszi vetésekhez készítik elő. A jégkorszak emberének földjén (1.) R siiSfsÉs íscmletiil IMI Lacikáig Az első emberek, akik erre éltek, nem voltak magasabbak 150—160 centiméternél, s kissé najlott tartás, valamint rendkívül izmos testalkat jellemezte őket. A lapos homlok, az erős halántéki szűkület, az alacsony koponyatető, az előrenyúló nagy arc, szintén ismertetőjele volt a jégkorszakban (tudományos nevén pleisztocénban) erre élő ősembernek. A világ által neandervölgyiként ismert ősember hazai nyomait 1932- ben Cserépfalu határában a Subalyuk barlangban találta meg Dancza János. A csontma- .dványok mellett lelt nagyszámú és jellemző kőeszközök bizonyítják: A vidék kedvelt és biztonságos lakhelye volt a sok ezer évvel korábban élt gyűjtögető, vadász- gató eleinknek. És később? Az élet folytonossága sohasem szakadt meg, Lakni mindig lakott itt ember, bár ahhoz, hogy megélni tudjon gyakran kellett más vidékre mennie. A kevés föld nehéz kenyér volt, a summásság életforma lett, akárcsak az országot becsa- vargó mészfuvarozás. A meszesek egykori falujában ma mindössze három család él a mészből... * A régi cserépi temető sírfeliratainak tanúsága szerint az 1900-as évek elején, az első világháború táján a faluban nem volt ritkaság a gyermekhalandóság. Egy és két éves gyerekek emlékét még őrzik a megkopott kőbetűk ... Zádory András, az iskola- igazgató — egyben a községi pártalapszervezet titkára — mesélte: felmérték az ősszel felső tagozatba kerülő gyerekek otthoni szociális körülményeit. A 24 tanuló közül csupán kettő nem lakik fürdőszobás lakásban. Az iskolánál maradva: az oktatás tárgyi feltételei biztosítottak. Az 1975-ben megvásárolt egykori erdészeti központ épületéből tantermeket alakítottak ki, s ide került az óvoda is. A személyi feltételek ugyancsak jók, egyedül rajzszakos pedagógusuk hiányzik, következésképp képesítés nélküli nevelőt már évek óta nem alkalmaznak. A nyolcadik osztályt elvégző cserépi gyerekek zöme továbbtanul gimnáziumban, szakközépiskolában, vagy szakmunkásképzőben. A falu egykori zártság kötelékét éppen a fiatalság -szakította szét... * Alig két évtizedes, gyermekkori emlék... Az első utam Cserépfaluban. Vakítottak a fehérre meszelt házak falai. Ez a látvány még ma is a*szociálódik bennem Cserépfalu nevének hallatán. Fehér falú, tiszta falu — ezt a szoms. éd községbeliek is elismerték. Ma jóval ritkább a fehér falú ház. Megszínesedett a település. S a házak is megnőttek, átalakultak. A falu felvégén gomba módra szaporodik az új telep. Kétszintes paloták. Ez a mai Cserépfalu. A .zőlök felől feketében öregasszony ballag. Görnyed- ten a kortól, a tehertől. A hátán hátyi. A tetejében répák vél. Égymás mellett él öreg és fiatal, múlt és ma, hagyomány és divat. Apropó, divat!... A Budapesti Fehérnemű Szövetkezet hét éve létesült helyi varrodája több mint 80 lánynak, asszonynak ad helyben munkát. Az itt varrt fehérnemű jó része exportra kerül. A másik fő foglalkoztató a Hórvölgye Tsz. A mezőgazdasági munkalehetőségek mellett újabban a termelőszövetkezet müanyagdoboz-üze- mében is találhatnak munkát a cser piek... Van abban valami szimbólum, hog> ebben a valamikor nagyon vallásos községben egy elhagyott kápolnaépületet alakítottak át könyvtárrá .... Idegenforgalom... Az Aranygomb dűlőben régi szőlőterületeket vásárolnak meg idegenek hétvégi teleknek. Fgyre többen kezdik felfedezni a tájat, közel van Hollóstető a bogácsi fürdő, Sík- főkút, a Zsóri, s Eger sincs messze. Bátran elmondhatjuk. Cserép, alu nincs sorvadásra ítélve. * i. subalyuki ősembertől időben, szellemben. nagy utat tett meg az ember. Ügy nevezzük mindezt: történelem. Múlt és ma cselekményei, történései... jövő történelmének alakítói, formálói kikből kerülnek ki? Többek között a mai cserépi fiatalokból Közülük a legfiatalabb cserépfalu legutolsó szülöttje: Tóth Lacika. ' 1978. július 9-én, 9 óra 45 perckor született a mezők övesd i szülőotthon pan. Ötvenöt centiméteres magassággal. 2750 gramm súllval. Nőjön fel erőben, egészségben, békében! Hajdú Imre Fotó: Laczó József Megújult az öreg épület. *7 e"'agvnff régi 1fSpn'”-bAl a ..könyv temploma” lett. Az ódon hangulatú cserépfalui könyvtárat — képünk is 'másítja — gyakran látogatják a helybéli fiatalok. Hegként - nem igeíéni
