Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
ÉS2AK-MAGYARORSZAG 4 1978. augusztus 15., kedd A képernyő előtt Bulgakov—Harlem Bulgakov időgépével újra találkoztunk. Míg Rein mérnök találmányával egy héttel korábban három évszázaddal előre vitt a Boldogság című komédia, most Ivan Vasziljevics című komédiája néhány évszázaddal visszavitt a történelemben, hogy a húszas évek szovjet nagyvárosi életének néhány ve- tületét e sajátos tükörben mutassa fel. Mint az előző heti darabot, ezt is Várkonyi Gábor adaptálta képernyőre. Ha a Boldogság esetén az maradt meg emlékezetünkben, hogy a kétezer-kétszázas évekbe plántált játékból, illetve annak hazai tévéadaptációjából éppen az adott szovjet történelmi korszak tükröztetése hiányzott, s azért csak részben pótolt Garas Dezső és Haumann Péter ragyogó komédiázása, ez nagyrészt áll a most bemutatott játékra, az iker-komédia Ivan Vaszil- jevics című darabjára is, bár tagadhatatlanul szerencsésebb alkotás az előzőnél. Ennek alapjául az Ivan, a rettentő című komédia szolgált, amelyet a nagyközönség részben a budapesti Katona József Színház kitűnő előadásának közvetítéséből, részben a moziban és a televízióban bemutatott nagyszerű szovjet filmből ismerhet. A kiindulás azonos a két játéknál: Rein mérnök kísérlete közben az időgép Rettenetes Iván udvarába repíti a cezaromániás moszkvai házmestert, meg a kisstílű betörőt, s mert a cár és a házmester külső és nem utolsósorban lelkialkati adottságai megtévesztésig hasonlóak sőt azonosak, alapos félreértések, fejtetőre állított helyzetek adódnak egyszerre két síkon, a hajdani cári udvarban, ahol a nyüszítve félő házmester kényszeredetten játssza a cárt, és a darabbeli jelen Moszkvájában, ahol viszont a feltámasztott cár kerül furcsa szituációkba. A tévéjátékban elsősorban a helyzetkomikum került előtérbe, Bulgakov darabjának mélyebb mondandója, o kétféle uralkodási hajlam — a házmesteri és a cári — egybevetése halványabban érzékelődön. Garas Dezső és Haumann Péter játéka most is megragadó volt, s egészében az Ivan Vasziljevics mindenképpen sikeresebb adaptáció ikertársánál. * Poll Sándor emlékezetére címmel dokumentumfilmmel emlékezett meg a televízió a KMP kiemelkedő harcosáról, születésének 80. évfordulóján. A Vértessy Sándor szerkesztőriporteri közreműködésével, Farkas István rendezésében készült film nagy erénye, hogy a hasonló emlékező filmek hagyományos eszközeivel — harcostársak megszólaltatásával — Poll Sándor személyiségén messze túl is tudott mutatni, és a kor munkásmozgalmi életéről, az illegális pártmunkáról, az 1925-ös MSZMP tevékenységéről is sok ismeretanyaggal szolgált. * Harlem. Aki sose járt New Yorkban, az is ismeri ezt a szót, a négerek lakta városrész, a fekete-gettó nevét. Egy nemrég kiadott hazai útikalauz, miután hosszasan ismerteti a Harlem kialakulását, történelmét, azt ajánlja, hogy annak, aki a fekete Amerikát meg akarja ismerni, el kell látogatnia Harlembe, aztán néhány tanácsot ad, miként viselkedjen ott a fehérbőrű látogató, végül megjelöli pontosan, mely utcákat kerüljön el, mert azok New York legveszélyesebb részei. Már ez az ajánlás is csupa ellentmondás, mint maga a Harlem, amit a svéd televíziósok készítette kétrészes dokumentumfilmből most még közelebbről megismerhettünk. Nem ennek a tévéjegyzetnek a feladata e négergettó és lakói, valamint a fehér Amerika kapcsolatát elemezni, pusztán a látott filmhez kell megjegyzéseket fűznünk. Amit láttunk, a korábbi ismeretek és várakozás ellenére is megdöbbentő, helyenként megborzongató volt. Olyan társadalmi képet kaptunk, amely a maga szélsőségeivel — rettentő nyomorával és fékezhetetlen úrhatnámságával, italba és vallásos őrületbe menekülésével és gátlástalanságával, egyéb vonásaival — együtt olyan társadalmonkívüliséget tükrözött, amely a maga öntörvényüségével egyben mindenfajta társadalmi integrálódásnak a gátja is. Hibája a filmnek, hogy a Harlem életét a környezettől meglehetősen elkülönítve vizsgálta, mindent csak belülről láttatott, holott valami külső rálátás, megvilágítás teljesebbé tehette volna, még inkább hitelesíthette volna a kapott képet. Benedek Miklós Kulturális körkép GRÜZ—MAGYAR KULTÚRTÖRTÉNET Zichy Mihály és a . grúz kultúra címmel jelent meg Tbilisziben Guram Saradze grúz irodalomtörténész munkája, amely a grúz—magyar kultúrtörténeti kapcsolatok újabb részleteit tárja fel. A szerző főleg a magyar festő tevékenységével foglalkozik, akinek az alkotása szorosan kapcsolódik Grúziához. Megemlíti Zichy szoros barátságát Ivan Macsabeli grúz íróval, valamint azt, hogy a festő készítette az első illusztrációkat Rusztaveli híres elbeszélő költeményéhez, a Tigrisbőrös lovaghoz, amelyeket azután „rokonszenve és meleg szeretete jeléül” a grúz népnek ajándékozott. KODÁLYszeminArium Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben a napokban a többhetes munka értékelésével és a nagy zeneszerző mellszobrának felavatásával befejeződött az idén hatodszor megrendezett Kodály-szeminá- rium. A rendezvénysorozatnak minden eddiginél több. összesen 260 magyar és külföldi zenepedagógus résztvevője volt. A szeminárium hallgatói egy hónapon át ismerkedtek a Kodály-módszer szerinti zeneoktatás elméletével és gyakorlatával. NÉPZENÉSZEK VERSENYE A népzenei együttesek versenyével folytatódott az országos folklórtalálkozó Szombathelyen. A verseny során Lajtha László számos művét és feldolgozását mutatták be, így tisztelegtek a 15 évvel ezelőtt elhunyt neves zeneszerző és népzenetudós emléke előtt, aki 10 éven át gyűjtött népzenét és néphagyományokat Nyugat-Ma- gyarországon. SZERB-HORVÄT TALÁLKOZÓ A mohácsi délszláv népi együttes előadásával Mura- keresztúron megkezdődött Zala megye déli részén, a Mura folyó mentén élő szerb- horvát ajkú lakosság aug. 20-ig tartó kulturális és politikai rendezvénysorozata. A hét folyamán sportrendezvényekre, ifjúsági klubtalálko- zókra, mezőgazdasági termékkiállításra kerül sor. Augusztus 20-án, alkotmányunk évfordulóján Tótszer- dahelyen a megye nemzetiségi lakosságának életét, szokásait és hagyományait bemu- | tató kiállítást nyitnak meg. a „Domaházi hegyek között...” Filmsorozatot készít a Ív A Tv-stáb a község vezetőivel. Az alkotóközösség (balról jobbra): Kozák Gyula, Gulyás Gyula, Gulyás János és Varga István. Mizerák István felvételei IIT-tanfolyam Miskolcon (Folytatás az I. oldalról.) nem tudott ez a gyermekintézmény lépést tartani. Megemlítette, hogy Miskolcon jelenleg is nagy a gond. s példának hasonlította Tolna megyét, ahol ezer óvodai helyre 890 gyermek jut; Miskolcon pedig 1500. Az alsó fokú iskolákról szólva kiemelte: soha annyi iskola, tanterem nem épült, soha annyi szemléltetőeszköz nem állt az oktatás szolgálatában, mint a határozat óta eltelt időben. De lényeges, ha lehet úgy mondani, döntő feladat lett volna az, hogy a régen meglevő színvonalkülönbségeket, az egy- egy település általános iskolája közötti feltételbeli feszí- tő'ellentmondásokat csökkentsék. Ma arról lehet számot adni. hogy ezek a „felfelé nivell álások” nem történtek meg, a különbségek ma is megvannak. A rendelkezésre álló eszközöket, csak csekély mértékben tudták a színvonalkülönbségek eltüntetésére fordítani, többnyire az újonnan jelentkező igények kielégítése vitte el a pénzt. A miniszterhelyettes figyelmeztetett, hogy ha csak az átlagokat nézzük és vizsgáljuk, könnyen beleringathatjuk magunkat az eredményesség csábító érzésébe. Az átlagok azonban szélsőséges helyzeteket egyesítenek, s ezeket konkrétságukban kell vizsgálnunk, hogy világosan lássunk. Többek között azért is szükség van erre. hogy még ebben az ötéves tervben jól éljünk a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, s biztosan alapozzuk meg a következő tervciklus feltétlen elvégzendő feladatait. Ebben a szellemben — a fejlődés vitathatatlan eredményei mellett, a jövő diktálta igény gondjait is megemlítve — szólt dr. Hanga Mária az eltelt időszak tartalmi munkájáról és az 1972-es oktatáspolitikai határozat óta bevezetett reformokról is. Nagy figyelemmel kísért tájékoztatója végén a miniszterhelyettes a matematikát oktatókhoz szólt: e tárgy oktatásának élenjáróiként hassanak oda, hogy mind általánosabbá legyen: nevelni minden tanító, minden tárgy oktatójának kötelessége. Jó lenne, ha a KMBK-vezetők hatására is eljutnánk oda, hogy „a matematika ne ostorcsóriásként lebegjen a tanulók feje fölött.. Száznál többen jöttek el az ország minden részéből, hogy a Kis Matematikusok Baráti Köreinek vezetőiként e héten együtt töprengjenek a matematikaoktatás időszerű problémáinak megoldását segítve. Mint a tegnapi megnyitón hallottuk, elsősorban most a geometriaoktatás kérdései foglalkoztatják a jelenlevőket. Eredményes munkát kívánunk nekik — tanév előtt. Az Ózdi Kohászati Üzemekbe több mint ötezer ember jár be dolgozni mindennap vonattal, autóbusszal. Jó részük a Hangony völgyének, Domaházának, Kissikátornak, Hangonynak és Szentsimon- nak a lakója. Hajdan 8—10 fős csoportokban vonultak ezekből a falvakból gyalog a munkások vékony vászontarisznyájukkal a nyakukban a gyárba, ahonnan a kenyeret, a megélhetést várták. Akkoriban, a két világháború között sokkal kevesebben, mint manapság, hiszen nem volt szükség annyi munkáskézre, mint most. A Hangony völgyének említett községeiből a lakosság 16—20 százaléka bejáró munkás jelenleg. A települések közül a legnagyobb, az 1260 lakost számláló Domaháza, ahonnan több mint három és félszázan ingáznak Ózdra a kohászati üzemekbe, a ruhagyárba, illetve a kesztyűgyárba. A terme1 őszövetkezetnek 250 tagja van, ebből alig száz az aktív dolgozó, ezek is főleg nők. A közös gazdaság nem gazdag, annál gazdagabbak a falu lakói, elsősorban részben kétlakiságuknál, részben pedig a jólmenő háztáji állattenyésztés következtében. Változó világunknak mindezek — és még más okok —• következtében igen sok jellegzetes ellentmondásával találkozhatunk itt. Domaháza a végeken van, hazánk, megyénk északi csücskén, hegyektől körülvéve és körülzárva. Lakossága az úgynevezett barkó népcsoporthoz tartozik, amely tulajdonképpen a palócság egyik ága. Az állandóan fejlődő település minden változás ellenére még mindig őrzi régi hagyományait. Erre figyelt fel néhány évvel ezelőtt a Televízió egyik stábja, amely az Iskolatelevíziónak készített sorozatot „Magyar népdalok” címmel — többek között — Domaházán. A Televízió megbízásából egy alkotói közösség — Gulyás Gyula, Gulyás János és Kozák Gyula — most filmsorozatot készít Domaházáról. Mint elmondották, az elképzelések szerint a sorozat öt, egyenként egyórás adásból áll majd. Az alkotóközösség az idén februárban kezdte a munkát, azóta havontá három-négy napot forgatnak a helyszínen, és a november 19-i Erzsébet-napi búcsú lesz az utolsó forgatási nap. Ily módon körülbelül 30 napot fo *, atnak, a terepszemle körülbelül ugyanennyi időt tett, illetve tesz ki, a nyersanyag megvágása pedig 200 munkanapot vesz igénybe. A sorozat állandó címe „Domaházi hegyek között” — tehát egy népdal első sora lesz. Ugyanígy minden egyes résznek szintén egy-egy népdal első sorát szánják címül, például: „Domaházi híres legény”, „Domaházi templomban még a pap is azt mondja”, „Domaházán nem jó lakni” ... Ami a filmsorozat műfaját illeti, az alkotókkal folytatott beszélgetés során eléggé nehezen tudtunk közös nevezőre jutni. Szerintük ez úgynevezett szituációs film lesz, amelyben élethelyzeteket követnek nyomon, a falu mindennapi életének spontán rögzítésére vállalkoznak, ahol nagy lehetőség nyílik az improvizálásra. Módszerük tehát nem a klasszikus értelemben vett rendezés, a helyzetek beállítása, hanem a település életmozzanatainak, szituációinak spontán rögzítése. Ez természetesen majd nagy sze- lektálási és szerkesztési munkát igenyel. Az alkotóközösség a falu életének szinte minden fontos eseményén jelen volt, s a jövőben is ez a szándékuk. Filmszalagra rögzítették például a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését, a KISZ-vezetőség és a tanácselnök választását, a már országos hírű Pávakör tevékenységét — amelyet elkísértek a sajószentpéteri minősítő versenyre, sőt a kalocsai folklórfesztiválra is —, ott voltak a falu egyik lakosával a jászapáti marhavásárban, az ország déli részén, Röszkén megörökítették, amint a Domaházáról az Ózdi Kohászati Üzemekbe bejáró munkások ott arattak, dolgoztak az ar- lói majálison, megörökítettek egy disznóölést és birkanyúzást, elkísérik a domaházi ingázókat az Ózdi Kohászati Üzemekbe, munkahelyeikre, forgattak egy katolikus misén, az egyháztanács ülésén, „dolgozó” vendégek voltak egy keresztelőn és kamerájukkal ellátogattak egy kukoricafosztásra is. Az alkotók elmondották, hogy Domaháza lakossága és vezetői szeretette! fogadták őket, minden munkájukban támogatják. A Domaházáról szóló ötször egyórás „szituációs” filmsorozat a jövő év első negyedévében kerül a tv képernyőjére. Oravcc János IX. kerámiaszimpozion A siklósi vár lovagtermében és Dorottya-kertjében hétfőn bemutatták a közönségnek azokat a műveket, amelyeket a kerámiaalkotó telep tagjai formáltak a nyár folyamán. A kiállítás megnyitása egyben a IX. kerámiaszimpozion zárása volt, a résztvevő hazai és külföldi keramikusok befejezték kéthónapos munkájukat Siklóson. Az UNESCO védnökségével működő nemzetközi alkotótelep a kerámiaművészet modern törekvéseit szolgálja. Az idei szimpozion is a városépítészethez kötődő kerámiák alkotását vállalta „Utcák és terek művészete” címmel. Ez egyébként az idei képzőművészeti világhét gondolata is. A keramikusok kerámia plasztikákat, kutakat, burkolatokat alkottak, s ezeknek a makettjeit, illetve egy-egy részletüket mutatták be a siklósi várban. Móricz Zsigmond-centenirium A hétfőn zárult IV. nyíregyházi nyári egyetem hallgatói Krúdy Gyula életével és munkásságával ismerkedhettek meg az egyetem kurzusán, az író születésének 100. évfordulója kapcsán, A hallgatók szabadidős programok keretében felkeresték a Krú- dy-emlékhelyeket és megismerkedtek Szabolcs-Szatmár műemlékeivel. A kéthetes rendezvény zárásakor bejelentették: jövőre ismét otthont ad a megye- székhely a nyári egyetemnek, amelynek témája 1979-ben Móricz Zsigmond születésének 100, évfordulójához kar c lolódik. Iskola — angol építési módszerrel \ Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat megvásárolta az angol Broekhousc-clasp rendszerű építési technológiát anie^y elsősorban közösségi épületekhez alkalmas Elsőként Székesfehérvárott, a Vorosilovgrádi lakótelepen készült el egy tizenhat tantermes általános iskola ezzel a technológiával.
