Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

Honvédelmi törvény a polgári védelmi szolgálat körébe tartozó feladatokról SPORT ♦ SPORT ♦ SPORT ♦ SPOR1 Jelképe a fejlődésnek Csarnokavató§ Diósgyőrött A polgári védelmi kötele­zettség alatt állók szempont­jából rendkívül jelentős an­nak ismerete, hogy a polgá­ri védelmi szolgálat kereté­ben, illetve körében milyen feladatok ellátására vehetők az arra illetékes szervek (polgári védelmi szervek) ál­tal igénybe, illetőleg részük­re milyen feladatok megol­dása jelent jogi kötelezettsé­get. A jogszabály értelmében a polgári védelmi szolgálat kö­rébe tartozónak tekinthető: a támadófegyverek alkalma­zása következtében várható károk megelőzése; a támadó­fegyverek alkalmazását kö­vetően a károk csökkentése; a mentés, a mentesítés és a fertőtlenítés ellátása; a men­tés érdekében szükséges rom- eltakarítás, a halaszthatatla­nul szükséges helyreállítás: a támadófegyverek alkalmazá­sa következtében hajlékta­lanná, illetőleg ellátatlanná vált személyek ideiglenes el­helyezése, átmeneti ellátása; az elemi csapások és más rendkívüli események meg­előzésében, illetőleg elhárítá­sában és következményeinek csökkentésében való részvé­tel, közreműködés a kataszt­rófaelhárításban és mente­sítésben egyébként érdekelt egyéb szervekkel. Mindebből kitűnik, hogy a polgári védelmi szolgálat el­látásának kötelezettsége — tartalmát tekintve — lénye­gesen tágabb, mint amire a „szolgálat” hétköznapi érte­lemben vett tartalma alapján gondolunk. Ez ugyanis nem­csak a „szolgálat” fogalma alatt szűk értelemben érthe­tő valamiféle ügyeleti szol­gálatot, vagy ehhez hasonló meghatározott időtartamú ké­szenlétet stb. jelent, hanem magában foglalja minazokat a feladatokat és magatartá­sokat, amelyeket a polgári védelem rendeltetésszerű mű­ködése esetén tagjaitól meg­követel. Másképpen ez azt jelenti, hogy a támadófegy­verek alkalmazásával, illető­leg ,az elemi csapással és egyéb katasztrófával össze­függően jelentkező védeke­zés, mentés stb. feladatainak ellátása — ha arra a polgári védelmi kötelezettség alatt álló és a kötelezettség telje­sítésére beosztott (kirendelt) személyek az illetékes polgá­ri védelmi szervek vezetőitől (tanácselnök, üzem igazgató­ja, szövetkezet elnöke, szak- szolgálat, önvédelmi egység, alegység parancsnoka stb.) utasítást kapnak — polgári védelmi szolgálatnak minő­sül. A polgári védelmi szolgá­lat ellátásának kötelezettsége akkor áll be, ha a folyamatos polgári védelmi szolgálat be­vezetését a minisztertanács, az ideiglenes polgári védel­mi szolgálat bevezetését pe­dig a polgári védelem orszá­gos törzsparancsnoka elren­deli. A polgári védelmi szolgá­lat elrendeléséről a kötele­zettek értesítése felhívás út­ján történik, mégpedig vagy névre szóló írásbeli értesí­téssel vagy a közérdekű köz­lemények kiadására egyes helyeken szokásos módon (pl. hangosbemondó útján), de történhet egyéb módon való szóbeli közléssel is (távbe­szélő, hírvivő útján). A felhívásnak természete- tesen tartalmaznia kell a kö­telezettség (megjelenés, je­lentkezés, készenlét felvétele) helyét és idejét. A polgári védelmi szolgálat kötelezett­sége a kötelezettek tekinteté­ben a felhívás kézhezvétele, illetőleg az annak tartalmá­ról való értesülés maga után vonja a kötelezettnek a fel­hívásban megjelölt helyen és időben történő megjelenésé­nek kötelezettségét, továbbá a megjelenést követően reá bízott feladatoknak szaksze­rű, fegyelmezett ellátását. Ez másképpen azt jelenti, hogy a polgári védelmi szolgálat ellátására való felhívással — a felhívás tartalmának megfelelően — a kötelezett köteles a polgári védelmi szolgálat ellátására jelent­kezni és a jelentkezést kö­vetően kapott rendelkezések­nek megfelelően a reá bízott feladatokat ellátni. A polgári védelmi szolgálat keretében a kötelezettek kö­telesek végrehajtani minden olyan rendelkezést, feladatot, amely jogszerű. Ez alól az ál­talános jogi elvekre és ren­delkezésekre tekintettel csak annak a rendelkezésnek, il­letőleg utasításnak végrehaj­tása képezhet kivételt, amely a kötelezett egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, ille­tőleg amelynek teljesítésével jogsértést (bűncselekményt) követne el. Az ipari katasztrófáról A katasztrófák meghatáro­zásánál az emberek többsége hajlamos leegyszerűsíteni e fogalmat a földrengésre, pe­dig ennek sok változata van. Lehetséges békés időszakok­ban, de lehetséges háborús körülmények között is. Bé­kés időszakban a lehetséges katasztrófák a következők: földrengés, árvíz, villámcsa­pás, gázömlés, vegyianyag- robbanás, bányarobbanás stb. Háborús körülmények között előfordulhat mind hagyomá­nyos, mind nukleáris csapá­sok után, gáztartályok bom­bázásakor, vegyi anyagok el- folyása esetén, víztárolók gát­szakadásakor stb. E cikknek az a célja, hogy némi tájé­koztatást nyújtson az ipari katasztrófákról. Mint ismere­tes, a különböző profilú üze­mekben egyre jobban előtér­be kerül a katasztrófák bekö. vetkezhetösége. Ez abból ered, hogy egyre több olyan üzem létesül vagy létesült, amely többféle robbanásveszélyes anyag feldolgozásával, vagy ilyen és hasonló anyagok közbeiktatásával termel, mű­ködik. A bekövetkezett ipari katasztrófa/hirtelen fennaka­dást. okozhat a munkában, lehetetlenné teszi a termelést, jelentős anyagi értékek meg­semmisüléséhez vezethet. Az. ipari katasztrófa mér­téke függ az üzem, intézmény nagyságától és a bekövetke­zett katasztrófa jellegétől. A fentiekből eredően a dolgo­zók körében számolni lehet súlyos, közepes, enyhe sérü­lésekkel. de sok esetben em­beri áldozattal is. Ha üze­meink elhelyezését figyelem­be vesszük, akkor azt tapasz­taljuk, hogy azok zömmel igen közel esnek a lakóterü­letekhez. így egy ipari ka­tasztrófa esetén számolha­tunk 1 evegőszenpy ezett seg­gel, olajtermékek, valamint erősen mérgező anyagok ter­jedésével. Az ipari katasztrófának többféle oka lehet, de legke­vésbé a véletlen, bekövetke­zése nem törvényszerű. Leg­fontosabb ennek elkerülésére a különböző megelőző intéz­kedések végrehajtása, a mun­kavédelmi feladatok szigorú betartása. Az üzemekben be­következő balesetek, tüzek robbanások és más károsodá­sok nem nevezhetők minden esetben ipari katasztrófá­nak, de azzá válhatnak, ha kellő időben nem teszünk meg mindent tovaterjedésük megakadályozásáért. Ezeket az intézkedéseket azonban csak megfelelő előkészítés után tudjuk megtenni. Ilyen intézkedés az üzemi polgári védelmi erőknek a kiválasz­tása, felkészítése, felszerelése stb. Mint ismeretes, az üze­mekben a szervezés követel­ményeit alapul véve a pol­gári védelem egyes szakfel­adatainak ellátására szolgál a helyi védekezés — a mentő­mentesítő — a halaszthatat­lanul szükséges, ideiglenes helyreállító munkák elvégzé­sére, valamint hatósági szak- szolgálatok és önvédelmi szer­vezetek állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló erőket békében kell felkészíteni az üzemben előfordulható, be­következhető katasztrófa ese­tén rájuk háruló feladatok végrehajtására. Legfontosabb természetesen a dolgozók vé­delme és megmentése, a ká­rok terjedésének megakadá­lyozása, ezzel mintegy bizto­sítva az üzemen kívüli la­kosság védelmét, s nem utol­sósorban az anyagi javak vé­delmét is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy ipari katasztrófa esetén az üze­mekben létrehozott polgári védelmi erők, eszközök azon­nali alkalmazásával lehet el­sősorban a dolgozókat meg­menteni, és a nagyobb ká­rosodást megakadályozni. Ugyanakkor nem lehet figye­lembe venni az üzemen kí­vüli közeli településen, vagy bázison megszervezett pol­gári védelmi erőket sem. Az ipari katasztrófák elhárítása szinte az összes polgári vé­delmi szakszolgálat feladata, de különösen a műszaki, az egészségügyi és RBV szak- szolgálatoké. Olyan üzemekben, ahol nagy mennyiségű veszélyes és mérgező vegyi anyagokkal dolgoznak (sav, marató anya­gok, mérges gázok stb.), ter­mészetesen a legnehezebb fel­adatok az RBV-alegységekre hárulnak. Azokban az üze­mekben, ahol radioaktív anyagok is előfordulnak, ott számolni kell a felderítésen és terepmentesítésen kívül a személy-, anyag-, és jármű­mentesítéssel is. Nagyon lényeges a polgári védelmi erők sokoldalú fel­készítése, amellyel elérhető, hogv szinte minden alegység képes a katasztrófa elhárítá­sára. Igen fontos ilyen eset­ben is az ön- és kölcsönös segélynyújtás, az, hogy. az egészségügyi alegységek is­merjék az elsősegélynyújtás rendszabályait, a műszakiak az emberi élet és az anyagi javak mentését, a tűzvédel­miek a tűzoltás rendszabá­lyait stb. Alapvető feltétel, hogy a katasztrófaveszélyes üzemek­ben a polgári védelmi erők­nek biztosítva legyenek a megfelelő felszerelések és a speciális védőruházatok az üzemek profiljának megfele­lően. Ezeket a felszereléseket célszerű egy helyen tárolni, amit a szakszolgálatoknak is­merni kell., Az ipari katasztrófák nagy­ságuk és súlyos következmé­nyeik miatt megérdemlik, hogy azokkal a saját terüle­teinken részletesebben foglal­kozzunk. Zsebcsi László ezredes A birkózócsarnok belülről. A szőnyegek a helyükön, egyelőre azonban még a bábuk birtokolják a helyet. Fotó: Szabó István Tegnap délelőtt ünnepélyes eseményre került sor Diós­győrött. Ekkor rendezték meg ugyanis a birkózócsar­nok, a KISZ-klub, valamint a Csorba-telepi tónál épült új öltöző-fürdő komplexum átadási ünnepségét. Nagy- .szerű látvány fogadta a rész­vevőket, a birkózócsarnok a legmodernebb követelmé­nyeknek is megfelel, de a többi létesítmény is remek színvonalú. Az első kapavágást 1976 őszén tették a csarnok épí­tői. Mintegy 360 munkanapot fordítottak a teljes építke­zésre, amíg a 36x24 méter alapterületű csarnok elké­szült. Az építkezésben külö­nösen jeleskedett az ÉÁÉV, a Sátoraljaújhelyi Faipari Ktsz, az Országos Szakinari Válla­lat, a MTÉP, a Villanyszere­lőipari Vállalat, valamint a Gyár- és Génszerelő Vállalat. A csarnokban három sző­nyeg kanott helyet, s raktá­rak, iroda- és mériegelőszoba egészíti ki az építményt. Há­rom nagyméretű öltöző áll a sportolók rendelke7ésé’'e. va­lamint zuhanyozók, fürdők, szauna és masszírozóhelyi­ség is található a csarnokban. Tíz termoventillátor biztosít­ja a friss levegő beáramlását a nyári időszakban, télen természetesen fűtési célokat szolgálnak. A birkózócsarnok dunaújvárosi előre gyártott elemekből készült, vasszerke­zet lcépesi a vázat, s üveg-, Vasárnap Belgrádban befe­jeződött a kajak-kenu világ- bajnokság. Az utolsó verseny­napon nagyszerűen szerepel­tek sportolóink: három pá­rosunk világbajnok lett. Haj­dú és Wichmann második helyezést szerzett, míg Joós a dobogó harmadik fokára állhatott fel. ' Először Sztanity állt rajt­hoz, de ezúttal is elmaradt a várakozástól, egy pillanatig sem volt versenyben, s ki­lencedik helyezésével nagy csalódást, okozott. A mieink közül ezután Hajdú Gyula, az MVSC fiatal kenusa követ­kezett, aki tavaly Szófiában egy negyedik helyezéssel mutatkozott be. Hajdú re­mekül küzdött, és végül a második helyen érkezett a célba, bizonyítván, hogy a jövőben is számolni kell ve­le a világ legjobbjai között. A kaíak kettesek 500 méte­res számában Csapó és Svid- ró erejéből a negyedik hely­re telt, ami a tavalyi bronz­érmükhöz képest úiabb visz- szaesés. Tavalyi világbajno­kaink, Vaskúti és Foltén in­dultak a kenu kettesben. 500 méteren. Háromszáz méter valamint lemezburkolattal van ellátva. A szigetelést poránlemezekkel oldották meg, ez a kemény hab rend­kívül időálló, s ragasztható. A csarnok a jelenlevők egy­behangzó véleménye szerint is európai színvonalú, s ké­sőbb is nagyszerűen szolgál­ja majd a diósgyőri birkó­zók felkészülését. Kitűnően sikerült a világítóberendezé­sek elhelyezése, s három ki­járat található az épületen. Szép látványt nyújtottak tegnap délelőtt a szőnyegek mellett felsorakozott diósgyő­ri birkózópalánták, akik az avatást tették még ünnepé­lyesebbé. Az átadási ünnep­ségen megielent dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyet­tese, dr. Lovas Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője, Majtcnyi La­jos, az LKM naevüzemi párt- bizottságának titkára. Árvái B. Endre, a DVTK elnöke köszöntötte a megje­lenteket, s jelentette dr. Szatmári Istvánnak, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban megépítésre tervezett birkó­zócsarnok elkészült. Az OTSH elnökhelyettese beszédében többek között az alábbiakat mondta: — Mindia öröm, ha az ember születésnapon vehet részt. Azt mondhatom, hogy régi. ionos óhaja vált valóra a DVTK birkózószakosr-tá- lyának a csarnok megépíté­megtétele után nem eléged­tek meg a szovjetek mögötti második hellyel, hanem egyre keményebb csapásokkal kö­zelítették meg Petrenkóékat s a cél előtt 50 méterrel már biztosan vezettek. Győzel­mük nagyszerű teljesítmény volt. Vaskútiékhoz hasonló sikerre számíthattunk a kenu egyesek 10 ezer méteres küz­delmében. Wichmann sokáig vezetett, de az utolsó egye­nesben román ellenfele meg­előzte. A világbajnokságon is nagyon ritkán látható szoros befutót hozott a kajak ket­tesek 10 ezer méteres csatája. Szabó és Bakó magabiztosan versenyezve elsőként érkezett a célba. Joós számára aki ta­valy négyesben nyert ezüst­érmet, előrelépést, jelentett hogy most a kenu egyesek 10 ezer méteres küzdelmében egyes hajóban indulhatod Joós a szovjet Sz.tveoaoke mögött harmadik lett. A ke­nu kettesek 10 ezer méteres versenyét a Buday—Vaskút' páros nyerte még. Az érerotáblázatoo Magyar- ország négy arany három ezüst és két bronz éremmel az igen előkelő második hely­re került. sével. Kétségtelen, hogy ez sokkal jobb munkakörülmé­nyeket biztosít, hiszen a te­rem egészségesebb, jobb le­hetőségeket kínál a sporto­lóknak. Nagyobb fegyelem­mel, odaadással, színvonala­sabb munkát végezhetnek majd a jövőben, s remélhető­leg új tehetségek kerülnek Diósgyőrből a világverse­nyekre. A látvány elragadó, különösen az ifjúság széles tömegeit jó érzés figyelni, milyen lelkesedéssel látnak munkához. Az országos sport­szervek nevében nagyon sok sikert kívánok a diósgyőri birkózóknak a jövőben! Ez a csarnok jelképe a fejlődés­nek, ez jellemzi Diósgyőr sportját. Javulnak a körül­mények, a sportolási lehető­ségek. Árvái B. Endre vette át a létesítményt, a birkózók ne­vében pedig Dúrbák György szakosztályelnök mondott köszönetét az elkészült csar­nokért. Azt fejtegette, hogy a versenyzők az eredménye­ikkel fogjáK meghálálni az „ajándékot”. Az avatási ün­nepséget követően máris megkezdődött a munka a lé­tesítményben. a DVTK bir­kózói az első edzésen vettek részt. A csarnok mellett kitűnő lehetőségeket kínáló KISZ- klubot is építettek, amely két helyiségből áll. Ez elsősorban az anyaegyesület nevelési terveinek maradéktalan vég­rehajtását segíti majd elő, s lehetővé válik a sportolók ba­ráti érintkezése, kulturált körülmények között. A rész­vevők a csarnokátadást, majd a KISZ-klub avatását követő­en a Csorba-teleni tóhoz lá­togattak. ahol öltözőket és ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítményeket adtak át rendeltetésének. Bizony nagy szükség is volt már erre, hi­szen a kajakosok-kenusok a múltban ideálisnak éppen­séggel nem nevezhető körül­mények között tevékenyked­tek. A három létesítmény 10 millió forintos beruházási ér­tékben készült el. Öröm volt tegnap Diósgyőrött, s a veze­tők. sportolók jókedve ért­hető is, hiszen nagymérték­ben javultak a munkavégzés feltételei. Doros László Kézilabda Ózdi Kohász—Ikladi Va­sas 3S:19 (1S:10). Özd, 300 né­ző. NB I. B„ férfi. Helyen­ként ellenállhatatlanul ját­szott. a hazai együttes. A vendégcsapat a második fél­időben összeroppant. Ld.: Gráf. Lázár (8—8). Fekete (6), Vörös (5). Jók: Gráf. Lázár, Vörös. Székesfehérvári MÁV Elő­re—Miskolci Vörös Meteor 20:13. Székesfehérvár. NB I. B.. férfi. A hazai együttes ilyen arányban is megérde­melten győzött. Miskolci Spartacus—Nyír­egyházi Volán 13:15 (7:6). Miskolc, néokerti sporttelep, 100 néző. NB II.. nőt Az első félidőben fölényt har­colt ki a hazai együttes, és a szövetkezetiek a szünet után is jobban játszottak ellenfe­lüknél. A találkozó lefújása előtt három perccel még há­rom góllal vezettek a hazaiak, de érthetetlen idegeskedésük megbosszulta magát. Ld.: Tóth I.. Gregó (3—3>. Kajak-kenu VB Hajdú ezüstérmes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom