Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. július 5., szerda „Az eredeti és a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek” Emlékezés Csontváryra születésének 125. évfordulóján „Igló, 1880. november 30-án. Nagyságos Űr!... Minde­nekelőtt megjegyezni szeren­csém van azt, hoCTy életem­ben múlt hó 13-ig, amikor is az -Iső karcolattal a pa­pírost elpiszkolni mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt; de még az is­kolában akkor 60—70-ig sem tanítottak erre: így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdék, pusztán a véletlen- ségen alapszik; s hogy rövid idő alatt már annyira vittem, miszerint kivéve a nyári fá­kat, oly képességet érzek magamban, hogy nem kép­zelhetek oly monumentális t épületet, amelyet lemásolni képes nem volnék.” Ezt a levelet csak Csont- váry írhatta — gondoltam az első sorok olvasásakor —, amikor annak idején — a harmincas évek derekán — kezembe került a Képzőmű­vészeti Főiskola irattárában. Tényleg ö volt a szerző Kosztka Tivadar „jogot vég­zett okleveles gyógyszerész” —, akit akkoriban kerített hatalmába az ellenállhatat­lan vágy, hogy festő legyen. Az iglói patikában dolgozott —, ahol főnöke látva első rajzait — azt tanácsolta, hogy forduljon a mintarajziskola igazgatójához, Keleti Gusz­távhoz. „A festéket hol szerezhe­tem” — kérdi Keleti Gusz­távhoz írt újabb levelében —, milyen ecseteket vegyek, s hogy kezeljem, t. i. a festé­ket, hígítsam, avagy már ké­szen it kaphatni, milyen vá­szonra fessek, hogy kell és mivel annak alapot adni, hasznáijam-e a vonalzót és milyet az éles határok húzá­sára, avagy az egesz kép sza­bad kézből készüljön? To­vábbá sejtelmem a festészet­ről, illetve az olaios festék sajátosságaira nézve, mit szépítsem a valót, bizony csak az úgynevezett mázolá­sig ianstreichen) terjed. Végül, hogy kezdjem a munkát, kifeszítsem, avagy leszögezzem, vagy felakasztva úgy fessek a vászonra; mind­ezek a tapasztalt festő előtt oly. kicsiségek, amelyekről már rég megfeledkezett, előt­tem azonban minden új, s nincs fogalmam azon mód és eszközökről, melyek segítsé­gével kifejezést adhatnék, mi bennem — a sötétség fátyo­léval burkolva — életre éb­redni vágy.” Nem lepődtünk volna meg, h- Keleti — Munkácsy, Szi- nyei, Zichy és mások szigorú kritikusa — nem vállalkoz­nék olyan eszmecserére, ..amelyre — mint írta — ez idő szerint még a kölcsönös megértés alapja hiányzik”. De nem így történt. A min­tarajziskola nagyrabecsült igazgatója levelezésbe kerül a festészetben teljesen járat­önarckép lan ifjúval, akinek amúgy sem csekély önbizalma és lelkesedése "zinle szárnyakat kap Keleti szakszerű észrevé­teleitől, tanácsaitól. ,,. .. 27 éves vagyok” — írja Csontváry egyik levelé­ben — Keletinek, ... „s ön­érzettel mondhatom hogy jöj­jön. aminek iönni kell, meg nem ijedek azon óriási fel­adattól, mely vállaimra nehe­zedni fogna, egészségem ép, Ilid Mosztárban akaratom acélozott, szorga­lommal versenyre szállók a hangyával, s kitartásban — jól ismerem magam — csa­lódni szinte nem fogok; az eredeti s a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek”. Ekkortól kezdve rendkí­vül' vehemenciával tanulta a mesterséget Münchenben, Düsseldorfban, majd a pári­zsi Julien Akadémián. Leg­korábbi tanulmányai arra vallanak, hogy szorgalma rajzbéli tehetséggel és erős karakterérzékkel párosult, s hogy már úgynevezett akadé­mikus stúdiumait is a kife­jezésnek bizonyos feszültsé­ge, a mondanivaló különös izgalma járja át. Korai táj­képein a felfedezésnek azt az elfogulatlan örömét érez­zük, amellyel a gyermeki be­déi adózik a természet lát­ványainak. Önkényes, naivul- természete- perspektívájú hegyes-dombos vidék lankáin apró emberkék munkálkod­nak 0-. meghitten, mint akár Brugel Pieter festményein. A primitívekre emlékeztető e:-_ressziv:tása miatt olykor Henry Rousseauhoz hasonlít­ják Csontváryt Rokonságuk azonban csak lelkiviláguk mes+erkéletlenül naiv meg­nyilatkozásában, nem pedig festői kifejezésmódjukban lelhető fel. Csontváry festé­szetét a víziók uralják és ve­zérlik, annak megfelelően festői kifejezésmódja, de tá­rná' maguk is drámaiak, fe­szültek. E lelki, hangulati és képzeletbeli atmoszférának kifejezésére gyakorta hasz­nálja fel a fény tőszforesz- káló, vibráló eszközét, amely olykor alakjait is transzpa­renssé varázsolja. Távoli tájak hívják bo- Ivongásra Csontváryt. — Itália, Görögország, Jeruzsá­lem és Baalbék v idéké — ezek adják egyre gigantiku­sabb festői látomásaihoz a fantasztikus kulisszát. Kép­zeletét azonban a kevésbé egzotikus, hazai tájak is drá­mai látomásmód-a ösztönzik: a magyar puszta látványa lá­tomássá nő. „Vihar a Horto­bágyon” csakúgy — mint többi alkotása — megdöb­beni szuggesztivitásával, ere­detiségével és megkap szár­nyaló képzeletével, látóké­pességének szinte gyermeki tisztaságával. Művei minden ízükben tiltakoznak az is­mert stíluskategóriák kere­tébe történő besorolás ellen. Születésének 125. évfor­dulóján tisztelettel és büsz­keséggel emlékezünk Csont­váryra, a rendkívülinek járó megbecsüléssel tartjuk szá­mon kimagasló értékű élet­művét, amely immáron ma­radéktalanul kivívta a kül­föld elismerését is. Bényi László Kagylók, csigák, tengeri csillagok Egyre több magyar turista jut el a világ* különböző ten­gerpartjaira és ott számta­lan csiga, kagyló és más ge­rinctelen állat vázával talál­kozik. Űjabban a Fővárosi Állat- és Növénykert vivá- riumának előterében felállí­tott vitrinekben már idehaza is megismerkedhetnek a ten­gerek különleges élővilágá­val. A látogatók / 27 korall. 164 csiga, 50 kagyló, 7 ten­geri sün és 20 tengeri csil­lagfejtét láthatnak. A szép korallok, a kisebb-nagyobb kagylók, az érdekes porcelán kúp és más. gyakran bizarr alakú csigák nagy érdeklő­dést váltanak ki a látogatók körében. A gazdag anyag nagy részét egv mérnök ado­mányozta az Állatkertnek. KÖTÖTTÁRU BOLTJÁBÓL (Ady Endre út 1. sz.) Férfi pamut ingpulóver 217 Ft Női pamut ingpulóver 197—257 Ft Bakfis pamut pulóver 108—173 Ft Férfi rövid ujjú tcrgál pulóv er 374—425 Ft Gyermek tergál .rövid ujjú pu lóver 60 Ft Gyermek akryl pulóver 65 Ft NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ. Fesztiválnyitás Kazincbarcikán Tegnap, kedden délután negyed ötkor felvonták a fesztiválzászlókat a kazinc­barcikai. Egressy Béni Műve­lődési Központ előtti téren, majd e hagyományos „cere­mónia! után a művelődési központ színnáztermében el­foglalták helyüket a meghí­vott vendégek, érdeklődők, hogy részesei legyenek a IV. ifj. Horváth István országos színjátszó fesztivál megnyitó­jának. Takács István Kazincbarci­ka város Ta ácsának elnöke üdvözölte a megn itó vendé­geit, akiknek sorában ott volt Deme László, a megyei párt- bizottság titkára és Bujdos ■János, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Külön kö­szöntötte a fesztiválon részt vevő bolgár, lengyel, cseh­szlovák, NDK-beli, finn, ame­rikai. kanadai és angol ven­dégeket, s az Amatőr Szín­játszók Nemzetközi Szövet­sége elnökségének tagjait, ztük John Ytteborg főtit­kárt. Megnyitó beszédében először Kazincbarcika, az im­már harmincezer lakosú va­ros fejlődéséről adott rövid áttekintést, majd a-ról szólt, milyen helyet foglal el a vá­ros szellemi életében a ne­gyedik alkalommal megren­dezendő országos színjátszó fesztivál. Beszédének e részé­ben ezek0* mondotta: — A szocialista városok nemzetközi gyermekrajzkiál- lítása, a szocialista városok fotókiállít sa, a vegyipari munkások országos képzőmű­vészeti kiállítása és az orszá­gos pedagógiai tanácskozás két-három évente visszatérő rendezvényei városunknak. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezek mellett a Kulturá­lis Minisztérium és a Népmű­velési Intézet lehetőséget te­remtett arra, hogy megren­dezzük az országos amatőr színjátszó fesztivált. A feszti­vál célja: nevelni, szórakoz­látni, mély gondolatokat éb­reszteni és derűs perceket nyújtani magunknak és a kö­zönségnek. Az egyhetes be­mutatkozás, a fesztivál for­máló ereje számottevő ab­ban is, hogy a különböző előa. ások adta lehetőségeken keresztül átadják egymásnak tapasztalataikat. Az amatőr színjátszás iránti érdeklődést akarjuk felkelteni e prog­ramsorozattal. Az érdeklődés felkeltése cél is és cselek­vésre késztető motívum is, s ha éz sikerül ebben a kör­ben és megvalósul a jelen­levő csoportok munkája eredményeként, akkor dina­mikus erőként a fejlődés előbbrevivőjévé válik; Ezt követően az előadó a színjátszó fesztivál ránkha­gyományozott örökségéről szólt, majd megnyitó beszé­dét így fejezte be: — Nem feladatom, hogy szakmai, művészeti kérdések­ről szóljak. Ezt megteszik önök valamennyien, akik hol­naptól kezdve konferenciá­kon, vitákon beszélik meg a látottakat, elemzik a produk­ciókat, s meghatározzák, hogy a szocialista művelődéspoliti­kának megfelelően milyen utakon járjon a jövőben az amatőr színjátszó mozgalom. Szakmai jó tanácsok helyett engedjék meg, hogy Lope de Vegát idézzem: a nagy spa­nyol drámaíró egy alkalom­mal azt írta, hogy a színját­száshoz nem kell más, mint: „három deszka, két szereplő és egy szenvedély”. Remél­jük, hogy önök elégedettek lesznek azokkal a deszkákkal — különböző intézményeink színpadaival —, amelyeket mi nagy szeretettel, erőnkből tel­hetőén biztosítunk. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a közös szenvedélyünkből fa­kadt fesztivál maradandó, szé * emlékeket és hosszú időn át hasznosítható tapasztala­tokat ad valamennyiünknek. A megnyitót követően a művelődési központ színház- termében és az Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépis­kola udvarán bemutatkoztak az első csoportok, majd is­merkedési esten — bár a cso­portok többsége már régi is­merősként üdvözölte egymást — találkoztak egymással a játszók, rendezek, a fesztivál vendégei. A mai, szerda dél­előtti szakmai tanácskozást követően Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazga­tója tart tájékoztatót a ma­gyar kulturális életről és az amatőr színjátszás helyzeté­ről. Délután 4 órától újabb csoportok lépnek a közönség elé. Hat mag-ar együttes mellett — az előzetes prog­ram szerint — bemutatkozik egy csehszlovák és egy NDK- beli színpad is. fesztivál második napján már „kilépnek” a csoportok Kazincbarcikáról, délután 5 órától Szerencsen,, a zala­egerszegi Reflex Színpad, a nyíregyházi Bessenyei Stú­diószínpad, a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Szín­pad és a kecskemétiek MMK és GAMSZ Színjátszó Stú­diója mutatkozik be. Ember — munka — társadalom ' Művelődési értékek a szocialista brigádokban Nagyon érdekes és tanulsá­gos visszatekinteni, s meg­állni egy pillanatra a kezdeti időszaknál, ahonnan húsz év­vel ezelőtt a szocialista bri­gádmozgalom elindult. Ezt tette tegnap a miskolci nyári egyetem egyik előadója, Kádár István, a Szakszerve­zetek Elméleti Kutató Intéze­tének osztályvezetője, mi­közben választ keresett rá, milyen életmód és művelő­dési értékeket hordoznak ma­gukban a szocialista brigá­dok. Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt a történelmi helyzetet — nevezetesen az ellenforradalom utáni kon­szolidáció időszakát —, ami­kor a mozgalom elindult, s kiterebélyesedett. A kor igé­nyé és a körülményeket tükrözve akkor ilyen válla­lások voltak: támogatni a párt politikáját a szocializ­mus építése során. A terme­lési vállalások nem voltak olyan konkrétak mint ma, vállalták általában a szocia­lizmus építésének meggyorsí­tását, ennek érdekében vál­lalták a tanulást, művelődést. Szerepelt a Szovjetunióval való barátság elmélyítése, az, hogy példaként tekintik a szovjet munkabrigádok tevé­kenységét. A hazafias és in­ternacionalista szemlélet egy- a’ánt tükröződött korabeli vállalásokból. Ma is ezek a ’egfontosabb értékek, amelyek a ’-rigádmozgalomban érvé­nyesülnek. Kádár István véleménye szerint sokkal hasznosabb és jobban szolgálja az előreha­ladást, ha a szocialista bri- gácimozgalomban fellelhető művelődési értékek vizsgála­tánál az eredményekből in­dulunk ki. A hibákat észre­venni, s összegyűjteni köny- nyebb, hiszen azok rendsze­rint múltbeli, ismert rossz beidegződéseket tartalmaz­nak. Az új csíráit felismerni a nehezebb, de végső soron ez a hálásabb feladat. Lehet-e valamilyen élet­mód, műveltségi modellt fel­állítani, s abban összegyűjte­ni az értékeket? Lehetnek-e ideálok, amelyeket szembe­sítünk a gyakorlattal? Az alapvető ideál a szocia­lista társadalom, s ennek tö­kéletesítése. Tehát kellenek az ideálok, de azok elérésé­hez a valóság szépítése nél­kül, reálisan kell haladnunk. A szocialista brigádmozga­lomban olyan éri-'kek gyűl­tek össze, amelyek alkalma­sak a fejlett szocialista tár­sadalom kibontakoztatásához. Az előadó részletesen fej­tegette, hogy amikor a bri­gádmozgalom értékeit keres­sük, figyelembe kell venni, hogy az rétegződik is. Van­nak olyan szocialista brigá­dok, amelyekben magasan képzett munkások vannak, s vannak olyanok is, akik még ■.alacsonyabb szinten állnak. Vannak régi és új brigádok. Ezt nemcsak a brigádban töltött idő határozza meg, hiszen gyakran előfordul, hogy a termelési struktúra változásával 'elbomlanak bri­gádok. s új szempontok sze­rint újak alakulnak. Az ér­tékteremtés és értékmegőrzés szempontjából ezek nem el­hanyagolható tényezők. Nem mindegv tehát, hogy melyik brigád tevékenységéből von­nak le következtetéseket. Milyen szerepe van — és kellene, hogy legyen a szo­kásjognak? Azt kellene elérni — s azért ez helyenként már sze­rintünk fellelhető —, hogy olyan magatartási és műve­lődési normák alakuljanak ki a szocialista brigádokban, amelyek bizonyos dolgokat hallgatólagosan is kötelezővé tesznek a brigádtag számára. Ilyen például a nyolc általá­nos elvégzése, arra való ösz­tönzés, vagy akár az olyan belső demoxratikus légkör kialakítása, amely kisugároz­hat az egész munkahelyre. Jelenleg hazánkban a szo- ialista brigádmozgalom élő és eleven a mezőgazdaságban is. Éppen ezért igen hasznos é" értékes volt az az előadás, amelyet dr. Námelh Pál, a TESZÖV titkára tartott: A szocialista brigádmozgalom kialakulása és eredményei a ,.ezőgazdasági termelőszövet­kezetben — címmel. Ma 91 termelőszövetkezetünkben 502 szocialista brigád működik. Az előadás fő értéke első­sorban abban volt, hogy rá­irányította a figyelmet ezekre a brigádokra, felsorakoztatta a megoldásra váró feladato­ka*. A falusi életformával, életmóddal általában szíve­sen foglalkoznak a szocioló­gusok. de e termelőszövet­kezetekben dolgozó szocialis­ta brigádokról keveset hal­lunk. Pedig, falun is ugyan­úgy jellemző az életmód ki­alakulására a termelés, a munkahely —, ha az terme­lőszövetkezet is — mint vá­roson a nagyüzem. A miskolci nyári egyetem ma szekcióüléseken folytatja munkáját. Adamovics Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom