Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

W 1978. július 5., szerda ' ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 (1). Megszüntetni a korszerűtlent Gazdasági fejlődésünk egyik kulcskérdése, hogy a jövő­ben az eddiginél eredményesebben haladjon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása. Olyan jó minőségű és, kere­sett termékeket kell mindenül! gyártani, amelyek egyrész­ről megfelelnek a hazai igényeknek, másrészt a világpiacon is jól értékesíthetők. A hatékony termékstruktúra kialakí­tása azonban rendkívül összetett feladat. A termelési tevé­kenységen kívül magában foglalja a fejlesztést, a korszerű technika és technológia alkalmazását, a meglevő kapacitá­sok racionálisabb kihasználását, nem utolsósorban a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodást, a gazdaságosság álta­lános javítását. A gazdaságosabb és kor­szerűbb termékszerkezet ki­alakítása azonban korántsem egyszerű feladat, megvan­nak a maga nehézségei is. — Léteznek ugyanis olyan tényezők, amelyek eseten­ként ezt a munkát kedve­zőtlen irányba befolyásolják — mondta e témakört érin­tő beszélgetésünk során Doktor Károly, a TVK fes­tékgyárának vezetője. — Ilyen nehézség például, hogy egy bizonyos termék gazda­ságossága nincs mindig arányban az áru műszaki vonatkozású korszerűségével. Ezért a termékszerkezet vizsgálatakor nem hagyhat­juk figyelmen kívül a fel­használó iparág, illetve a népgazdaság egészének ér­dekeit. Nálunk is vannak olyan termékek, amelyeknek a nyereséghányada megfele­lő, a használati értéke azon­ban alacsony, a termék ál­tal képzett bevonatrendszer rövid élettartamú. Ebben az esetben hiába kedvező szá­munkra, gyártók számára gazdaságossági szempontból a termék előállítása; nép- gazdasági szinten nem ked­vező, tehát korszerűsítésre szorul. — Vegyünk egy másik példát. A festékgyártás köz­tudottan anyagigényes ipar­ág, azonban az alapanyagok jelentős hányadát nyugat- európai országokból vagyunk kénytelenek vásárolni. Ez azzal jár, hogy a nyugati pi­ac gyakori ármozgása lénye­gesen befolyásolja a termék vállalati rangsorát, anélkül, hogy a termék műszaki szín­vonala, korszerűsége változ­na. — Minden új termék be­vezetése kockázattal jár, si­kertelenséget is rejt magá­ban — jegyeztük meg. — Mindezekkel számolni kell. Számunkra sem lehet más út, minthogy minél több új, modern és gazdaságos terméket dolgozzunk ki. A termékváltással kapcsolatos 'munka igen sokrétű, bukta­tókkal teli. — A termékstruktúrán be­lül az egyes termékek engag­es munkaigényessége, jöve­delmezősége, termelékenysé­ge, műszaki színvonala eltér égymástól. Ilyenkor mi a ten­nivaló? — A termékszerkezet olyan változtatása kívánatos, amely a vállalat gazdasági ered­ményeinek javítása mellett népgazdasági szinten a fel­használók jobb ellátását szolgálja, s a külkereskedel­mi érdekek szempontjából is előnyös. Az elmondottak fi­gyelembevételével már az 196!)—70-es években elkezd­tük a termékszerkezet kor­szerűsítését. Hat évvel ez­előtt pedig kombinált szintű intézkedési terv kötelezett bennünket. hogy hatéko­nyabbá kell lenni ez irányú munkánkat. — Hogyan rangsorolták a tennivalókat? — Mindenekelőtt megvizs­gáltuk, melyek azok a ter­mékek. amelyek kezdettől fogva korszerűnek bizonyul­tak. s hosszabb távon is gaz­daságos az előállításuk. Az­után megnéztük. melyek azok az áruféleségek, ame­lyeket fejlesztéssel korsze­Cukorrépa és őszi búza gyomirtási bemutató A MAE Borsod megyei Szervezetének Növényvédel­mi Szakosztálya, a Szerencsi Cukorgyár és más szervek rendezésében július 6-án, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel cukorrépa és őszi búza gyomirtási bemutatót rendeznek a borsodsziráki Bartók Béla es a szirmabe- senyői Bükkalja Tsz-ekben. A bemutatókat megelőző ta­nácskozásra a borsodsziráki művelődési házban kerül sor, ahol előbb Nádler Miklós, a Borsod megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai' Állo­más igazgatója tart bevezető előadást, majd Szilagyi Adolf, a Bartók Béla Tsz elnök- helyettese tájékoztat a gaz­daság termelési eredményei­ről. Madarász János, a nö­vényvédő állomás gyomirtá­st szakspecialistája pedig a búza és a cukorrépa gyomir- tasi kísérleteiről tart elő­adást. Ezután a borsodszi- rákj és a szirmabesenyői tsz kísérleti parcelláin kerül sor a bemutatóra. Mérlegen a könnyűipar Az elmúlt napokban érté­kelték a könnyűipar tava­lyi és az ez évben elért ered­ményeit. 1970 első öl hónap­jában a könnyűipar terme­lésének növekedése megfe­lelt a népgazdasági tervben előírtaknak. A belkereskede­lem részére a tervezettnél többet szállítottak. Sajnos, az export elmaradt az előirány­zattól. A vállalati nyereség az előző évinél mérsékelteb­ben emelkedett. Feladatként azt jelölték meg, hogy a ka­pacitások és a munkaerő ésszerű felhasználása, a pia­ci munka javítása, a tartalé­kok feltál asa es hasznosítá­sa az egyetlen járható útja annak, hogy a könnyűipar az 1978. évi feladatait teljesítse. Az iparban dolgozók bére a bérpolitikai intézkedések és az egységes műszakpótlék bevezetésével az előirányzott mértékben jelentősen növe­kedett. Így a korábbinál job­ban érvényesülhet a jobb munka anyagi elismerése. Az egységes műszakpótlék be­vezetésével javult a több műszakban dolgozók anyagi megbecsülése. Ennek hatásá­ra szolid mértékben növeke­dett a kél- és háromműsza- kos munkarendben ledolgo­zott munkanapok aranya. fűvé lehel tenni. A felmé­rés során kiderült az is, hogy bizony vannak olyan termé­keink, amelyek néhány év elteltével elveszíthetik kor­szerűségüket, termelésük nem gazdaságos, viszont a lakosság körében nagy ke­reslet mutatkozott irántuk. Végezetül, gondosan feltér­képeztük azokat a termékfé­leségeket. amelyek egyértel­műen korszerűtlenek, fej­lesztésük nem indokolt, vagyis meg kell szüntetni gyártásukat. — Milyen kö vetkezte lése­ket vontak le a vizsgálat eredményeiből ? — Megállapítottuk, hogy gyártmánystruktúránk nem a legkorszerűbb. A vizsgálat ugyanakkor fényt derített ar­ra is. hogy a gyártmány­szerkezet gyors fejlesztésé­nek határt szab a festékek gépi úton történő felhaszná­lásában mutatkozó alacsony technikai színvonal. Látni kell ugyanis, hogy a termék- szerkezet korszerűségét nem csupán az általunk alkalma­zott alapanyagok, különféle segédanyagok és adalékok minősége, a gyártástechnoló­giák színvonala határozza meg, hanem mindezt döntő­en befolyásolja a felvevőpi­ac, a felhasználó iparágak technológiai fejlettsége. a gépesítés foka, a festékek felhordására szolgáló beren­dezések technikai színvonala is. — Mindezek figyelembe­vételével 1980-ig szóló tervet dolgoztunk ki a termékszer­kezet, korszerűsítésére. Elha­tároztuk, hogy a korszerűt­len, illetve gazdaságtalan termékeinket, amely terme­lésünk 50. illetve 30 száza­lékát tette ki. a fokozatos­ság elve alapján a lehető legkorszerűbb termékekkel váltjuk fel. Ezek gyártásá­nak hátteréül az 1971-ben létesített új. modern festék­üzem szolgált. Lovas Lajos (Folytatjuk) ’ f Uj termékek — kooperációban Blvítik az Aliránianiyar szendrői üzemét Nyereg, fazék, kerékpár Amikor az gyár egyik Alumíniumáru- gyáregységévé alakult a szendroi gépállo­más. az új üzemben több munkáskézre volt szükség, ezért 'elhatározták, hogy a környékbeli lányokat, asz- szonyokat is bevonják a ter­melőmunkába. Olyan mun­kafeltételeket teremtettek, amelyek lehetővé tették a nők foglalkoztatását. Jelen­leg a dolgozóknak csaknem hetven százaléka nő. akik betanított. gépmunkásként, illetve szakmunkásként dol­goznak. Hudák József, a gyáregység vezetője elmon­dotta; az asszonyok gyorsan megtanulták a szakmát, mun­kájukra nem lehet, kifogás. A normát mindig teljesítik, s a termékek minőségével is elégedettek a megrendelők. A jó minőség már csak azért is fontos, mert az üzem ter­mékeit kooperációban készí­tik, jó hírű nagy vállalatok részére. Ily módon közvetve exportot is lebonyolítanak. Ok készítik például az Ika- rus-autóbuszok fűtőkészülé­keit. nyílászáró fedeleit. A szendrőiek több éve foglal­koznak már a kerélcpárhaj- tókarok megmunkálásával, s az idén megkezdték a ke­rékpárnyergek gyártását is. Ezenkívül nagy szériában állítják elő a házgyári laká­sokhoz szükséges szellőzőbe- rendezésekel is. Az idén elő­ször gyártják — ugyancsak kooperációban — a „kukta"’ gyorsfőző fazekak forgácsolt alkatrészeit. Az idén újabb nagy fel­adat előtt állnak; két hónap múlva megkezdik a hegesz­tett kempingkerékpárok ké­szítését. Az új nagycsarnok­ban szeptember 1-től ter­melnek majd. A hátralevő két hónap alatt le kell tele­A varható szerelő­Á magtáros ratáshoz közeledve oly sokai beszélünk a termésről, az időjárásról, a gépparkról, a ről, a traktorosról és elég keveset azokról, akik ilyenkor egy kissé háttérben vannak, pedig nem nagyon kell bizonyítani, milyen fontos a termények tárolása is. Több hónapos csapatmunka eredménye mehet kárba, ha a learatott gabonái nem tárolják szakszerűen. Hosszú idő telik el, amíg az utolsó szem is elhagyja a magtárt, s addig mennyi a gond. a vesződés, amit nem sokan tud­nak. Akik ezt a munkát végzik, a magtárosok. — A feladat az idén sem lesz kisebb, mint az előző években — állapítja meg Tóth Lajos, a mezőkeresztesiek magtárosa —. aki 1952 óta dolgozik a szakmában és 1960 óta tsz-tag. Igaz. tíz éve nyugdíjas, de évente 4—5 hó­napot dolgozik, és azóta betakarítási kampány még nem zajlott le nélküle. — Az idén közel kétezer hektárról várjuk a szemes terményt, ami ellát minket feladatokkal. Repcét, őszi búzát és tavaszi árpát aratunk. Amikór még kaszával vágtuk, 5—6 hétig is eltartott. Most jó idő ese­tén gyorsan befejezzük. Emlékszem 6—7 évvel ezelőtt na­gyon rossz volt az időjárás. Még augusztus végén is arat­tunk. Erőgépekkel vontatták a kombájnt, hogy haladni lehessen. Az idén is sok volt az eső, azért reméljük, nem lesz szükség ilyen vontatásra. A magtárban az első mázsa termény beérkezésétől meg­indul a nagyüzem. A szövetkezet tíz tárolóhelyiségében bőven jut teladat az itt dolgozóknak. A munkaidő: haj­naltól késő estig. De ki nézi akkor az órát. Érthető a hosszú munkaidő, hiszen minden gazdaság azt akarja, hogy minél előbb fedél alá kerüljön a termés. — Szeretem ezt a szakmát, pedig mennyi idegeskedés. A gépkocsik egymás nyomában, mindenki siet. De gyor­sabban akkor sem mehet, mert meg kell nézni, mit ve­szünk át. Nemcsak a kampányok idején van feladata a magtá­rosnak. mert a tisztítás, behordás után gyakran kell el­lenőrizni a terményt. Ha tábla széli búza kerül be, ami fejletlenebb, vizesebb, nincs megfelelően kiszárítva, cse­kély mennyiség is „berobbanthalja” a lobbit. — A magtárak tiszták, fertőtlenítve vannak. Aratásig már lehet, nem lesz rám szükség, de az első kombájno- lastól a kampány végéig —. amit két hétre terveznek — már „hosszabb” napok következnek. Napi 45 vagonnal kell átvenni, minősíteni, elhelyezni, szükség esetén szárí­tani, mert 15 százalék víztartalom felett nem lehel tá­rolni. Két nap alatt „összeáll” a búza és mint a fal. úgy meg tud keményedni. kilátások biztatók, szép termést várnak, amit.szük­séges szakszerűen tárolni. Nem elég. ha learatjuk, behordjuk, ug.v kell kezelni, hogy abból jó kenye­ret süthessenek. Csanálossi ’ * A Kerékpártúi jtókar-megnnm- kálő sor. píteni a gepeket Budapest­ről, s meg kell honosítani egy teljesen új technológiát. Jelenleg 279-en dolgoznak a gyáregységben, ez a létszám azonban már nem elegendő az új profil átvételéhez. Az üzem vezetői az idén ötven fővel akarják növelni a lét­számot: elsősorban nők je­lentkezését várják. A lét­számbővítés reálisnak lat­szik; a környező falvakban ugyanis még mindig van szabad munkaerő. A kétmü- szakos munkához a bejárás feltételeit megteremtették. Az autóbuszjáratok sűríté­sében nagy segítséget kap­tak a Volántól. A legnagyobb gondot — akárcsak más vi­déki üzemekben — itt is a dolgozók gyermekeinek óvo­dai. bölcsődei elhelyezése je­lenti. Ezért a községek gyer­mekintézményeinek fejlesz­téséhez évek óta jelentős mennyiségű társadalmi mun­kával járulnak hozzá. A gyáregység nem könnyű fél évet tudhat maga mö­gött. A kerékpárnyereg gyár­tását objektív okok miatt csak másfél hónapos- késés­sel kezdhették meg. Az ev elején létszámgondokkal is küszködtek, s idő kellett ah­hoz is, amíg a dolgozók el­sajátították az új termék ké­szítéséhez szükséges munka- fogásokat. A gondok ellenére az első hal hónap alatt mint­egy 80 millió forint értékű készárut állítottak elő. A második fel év ettől „erő­sebb" kell hogy legyen; a tervek maradéktalan teljesí­tése érdekében a .hátralevő hat hónap alatt 94 millió fo­rint értéket kell előállítani­uk. Ennek feltétele .az új ter­melőberendezések időben tör­ténő üzembe helyezése. Ezen­kívül egy sói- fontos belső szervezési feladatot is meg kell oldaniuk. Alapvetően át­szervezik az üzemet; az ed­digitől jobban összehangol­jak például az alkatrész- gyarló es a szerelő üzemré­szek munkáját. Átcsoporto­sítják a dolgozókat is; a kis­marnak es az idősebb mun­kások könnyebb munkát kapnak, a kisebb alkatrésze­ket gyártó utánmunkaló gé­pekre helyezik őket. A szervezési intézkedések­től és a beruházástól sokat várnak a szendrőiek. Nagy­arányú termelésfelfutással számolnak, s jövőre mar a kerékpárvázak gyártásában el akarják érni, az ötvén-1 milliós értéktételt. Komo­lyan alapoznak a kooperáló vállalatokkal kialakult jó kapcsolataikra is. amelyekre az azonnal reagálás, a ru­galmasság és az összehan­goltság jellemző. I). H. Kerékpárnyereg-gyártő sor. Laczó József felvv Július 3-án kezdtek hozzá a diósgyőri Lenin Kohászati Müvekben a középhengermű nagyjavításához. Ez a hen­germű építésének idején — 1955 januárja óta üzemel — KöZép-Európa egyik legkor­szerűbb üzemének számított, s hazánk kohászati ipari ter­melésében jelentős helyet foglal el. Termékeit elsősor­ban az építőiparban és a bá­nyászatban használják fel. az országos igények kielégí­tése mellett exportra is szál­lít belőlük a vállalat. A nagyjavítás 12 napig tart, mintegy 1200-an dolgoz­I nak a berendezések felújítá­sán, kicserélésén. Ez több mint 100 ezer munkaórát je­lent. az elvégzendő munka értéke pedig megközelíti a 15 millió forintot. A nagyjavítás során kor­szerűsítik a hütöpadot. kija­vítják. illetve ahol szüksé­ges. kicserélik a hajtóműi berendezéseket. Sor kerül a gurítok és a vonszolok javí­tására. valamint az 5 és 10 tonnás daru felújítására. Ki­cserélik a darupálya futósíh- jeit is. elvégzik a 150 tonnás melegolló javítását. i : I Nagyjavítás a diósgyőri középiieiigannüben Közelei a nemzetközi mércéliez

Next

/
Oldalképek
Tartalom