Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyílászárók — nyitott kérdések Az építőipari technológiák korszerűsödése szükségessé teszi új szerkezeti anyagok alkalmazását. A kedvező tu­lajdonságokkal rendelkező pvc megfelel a követelmé­nyeknek, s mintegy két év­tizede gyártanak belőle nyí­lászáró szerkezeteket, Ma már a pvc-ablak és -ajtó tö­kéletesen pótolja a fából ké­szültet, sőt beépítése . több szempontból is előnyösebb. Magától értetődő tehát, hogy világszerte terjed, mind inkább tért hódít az új szer­kezet. A piaci prognózis sze­rint például az NSZK-ban 1980-ban már 30—35 száza­lékban alkalmaznak mű­anyagból előállított homlok­zati nyílászáró szerkezeteket. Egyébként világviszonylat­bán a CPE—PVC éji a Hoss- talit—Z rendszer alapján gyártják a műanyag nyílás­zárókat, pontosabban az ab­lakokat. s a készítés módjá­ra különböző találmányok születtek. A BVK kczdíe... * II. Hazánkban úgyszólván gyermekcipőben jár még az új, korszerű szerkezetek al­kalmazása. Az első lépéseket a Borsodi Vegyikombinát tette meg, amely az új pvc- gyár jóvoltából 195 ezer ton­na pvc-t gyárt majd évente, a teljes felfutás idején. A pvc egy részét a gyár fel­dolgozza. ezért hozták létre Kazincbarcikán és Szekszár- don a műanyag ajtókat, fal­burkoló elemeket gyártó egységeket. Ezt követte az­tán az ablakok, erkélyajtók gyártására való felkészülés. — Az ismert Kömmerling cégtől vásároltuk meg a li- cencet — mondta Ormössy Imre, a műanyag-feldolgozó II. üzem főművezetője. — Az elmúlt év augusztusában bontottuk fel a gépeket tar­talmazó ládákat, s szeptem­ber 5-én megkezdtük a pró­baüzemelést. A hosszú előtanulmányo- zás eredményeként, zökke­nők nélkül üzemel az ütés­álló pvc-profilokat sajtoló gépsor. A gvárban 6 fő és 6 mellék profilt állítanak elő, mégpedig a CPE—PVC rend­szer alapján. A nyugatnémet licenc hazai átültetése olyan sikeresnek bizonyult, hogy a terméket az elmúlt évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron nagydíjjal jutalmazták a bírálók. — Mi csak a profilokat ál­lítjuk elő — folytatta a fő­művezető —, az ablakgyár­tásra a Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalattal kö­töttünk szerződést. Azért az egriekkel jött létre a meg­állapodás, mert ez a vállalat volt a legnagyobb felhaszná­lónk a műanyag ajtókból. Egerben példásan rövid idő a'att megvalósították a gyár­tás megkezdéséhez nélkülöz­hetetlen beruházást, s ta­valy szeotembertől készítik a műanyag ablakokat, ajtó­kat. Az Ongropat-ablakokat gyá’-tiák fix üvegezéssel, nyílószárnnyal, bukószárny­nyal. nyíló-bukó szárnnyal, forgószárnnyal, billenőszárny­nyal; illetve ezen típusok kombinálásával fix tokbe­osztás közbeiktatásával. Az Ongrooa.t erké'vaitók készül­nek nyílószárnnyal, nvíió- szárnyas. fix üvegezésű fe­lülvilágítóval. valnmmt ezen típusok variálásával. A BVK-ban azonban még­sem elégedettek a kemény pvc-profilok termelésével. Ennek oka, hogy az évi 300 tonnás kapacitásnak jelen­leg még a felé* sem haszno­sítják. Közreíátszik ebben, hogy az. egri tanácsi vállalat új termékével nem barát­koztak meg még a felhasz­náló énítőinari vállalatok, ille've késik a tervezés. Ked­vező hír. hogy a Győr-Son- ron megvei Énítőinari Válla­lat is kíván majd létesíteni eav gyártó üzemet a közel­jövőben. Mindenesetre alap­anyag van, és nagyobb igény esetén további gépeket is vásárol a BVK. Az egriek Íolylaílák.. Egerben, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál Prohászka Rajmund, az anyagellátási osztály vezetője készséggel beszélt új büszke­ségükről. Elkalauzolt a gyártó üzembe is, utána megtekin­tettük a műanyag ablakok­kal, ajtókkal épített tetszetős lakásokat. — Egy műszakban 15—17 ezer négyzetméter ablakot tudunk előállítani évente — mondta. — A mennyiség nem egészen felét vállalatunk fel­használja, a többit eladjuk. Amennyiben országszerte el­terjed a pvc nyílászáró szer­kezet, több műszakban, több emberrel akár 45 ezer négy­zetmétert is gyárthatunk. Az üzemben ok ; célgépek segítik a gyártást. A beruhá­zás gyorsan megtérül, hiszen mindössze 10 millió forintba került. A kilincseket Sátoral­jaújhelyről szállítják ide, az öt év jótállással beépített gu­miprofilokat a Taurus készí­ti, most már exportra is. Vett a vállalat egy üvegező rész­leget is, amely egy műszak­ban 50—70 ezer négyzetméter Egertherm néven forgalma­zott, kétszeresen ragasztott hőszigetelő üveget gyárt éven­te. Figyelemre méltó, hogy az egriek megvásárolták a Fás­sora! hő- és fényvisszaverő film licencét, s ezzel olyan üveget is előállíthatnak, mint amilyen a budapesti Hilton hotelen látható. A vállalat ügyességére jellemző, hogy ma már a Fassolar cég kelet­európai vezérképviselője. — A műanyag ablak a jövő szerkezete — magyarázta Prohászka Rajmund. — Elő­nyei közé tartozik a nagy élettartam, hiszen legalább 30 évig jó állapotban marad. A műanyag profilok alaktar­tók, nem vetemednek, szeny- nyezett, korrózív közegben is ellenállók. A profilok anyaga színezett, nem kell újra fes­teni, holott a fát négyéven­ként kell polírozni. Nem el­hanyagolható szempont az sem, hogy a műanyag köny- nyen ti' títható, a kitört ab­lak gyorsan újraüvegezhető. Mivel az általunk gyártott ablakok jó hang- és hőszige­telők, havonta mintegy 200 forinttal kevesebb gázszámlát kell a lakónak fizetnie a fű­tésért. Az építőipari vállalat is csak jól jár a műanyag ajtó és ablak alkalmazásával. En­nek oka, hogy viszonylag rö­vid id- szükséges a beépítés­hez, tehát kevesebb szakem­ber is elvégezheti ugyanazt a munkát. Mostanában pedig, amikor létszámhiányról be­szélnek az építőiparban, az élőmunka csökkentése lénye­ges előny egy vállalat szá­mára — A sokakat érdeklő kér­dés — fordultam az anyag- ellátási osztály vezetőiéhez — mennyi az ára a műanyag ajtónak és ablaknak? — Mind az ajtó, mind az ablak megközelítően 600 fo­rinttal drágább nekünk, mint­ha fából készültét építenénk be a lakásokba. Az említett előnyök viszont bőségesen el­lensúlyozzák ezt a költség- többletet. Mi a műanyag aj­tót és ablakot a fa nyílászá­rók árában adjuk, mert a gyors átfutási idő, az élő- r-ui ka csökkenése, a garan­Az év első hat hónapjá­ban amint az ÉVM gyors­jelentéséből kitűnik, az ága­zathoz tartozó kivitelező szervezetek dolgozói az elő­irányzatnak megfelelően, 5 százalékkal több építési és szerelési munkái végeztek, mint a múlt év azonos idő­szakában. Mivel tovább foly­tatódott a munkaerő csökke­ciális javítások elmaradása kiegyenlíti a magasabb ki­adásokat. Mindeddig csupa szépet és jót hallottunk a műanyag nyílászárókról. Érdeke lenne tehát mindenkinek, hogy az új mielőbb elterjedjen. Ugyan­akkor az a helyzet, hogy na­gyon lassan, vontatottan tér­nek rá a vállalatok a mű­anyag nyílászárókra, s Bor­sod megyében sem alkalmaz­zák. Vajon miért? A BÁEV miért nem? — Mielőtt a kérdésre vá­laszolnék — felelte Simon Gábor, a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ki­vitelezési főmérnöke — meg­említem, hogy évek óta fog­lalkozunk a műanyag ablak és ajtó kísérleti alkalmazá­sával. Tapasztalatok szerzése céljából az évek során 6 ab­lakot és 400 ajtót beépítet­tünk a lakásokba. A benyo­másaink kedvezőek, s tudjuk, előbb, vagy utóbb ez lesz a járható út. Napjainkra adot­tak már az alkalmazás mű­szaki feltételei is, megoldód­tak a korábbi technológiai, műszaki problémák. — A műanyag nyílászárók Borsod megyei elterjedésé­nek egyetlen, de nagyon lé­nyeges akadálya van, s ez az ára — folytatta fejtegetését a főmérnök. — A fából ké­szült nyílászárók 60—65 szá­zalékkal olcsóbbak a mű­anyagból gyártottakkal szem­ben. Egy átlaglakás, ami 55 négyzetméter alapterületű, 39 ezer forinttal kerülne többe, mintegy 12 százalékkal emel­kedne az építési költsége. A makró-érvényű műszaki-gaz­dasági normatívák alól rend­kívül nehéz felmentést kap­ni. A felmentéshez típusterv­módosítási és árhatósági jó­váhagyás kell, ezt a vállalat képtelen megszerezni. Mű­anyag nyílászárók alkalma­zása esetén évente 11 millió forint költségtúllépés jelent­kezne, vagyis a tervezett 3000 lakásból 350—400-at nem tud­nánk felépíteni. — Hogyan lehetséges, hogy Heves megyében mégis meg­éri alkalmazni a műanyag ajtót és ablakot? — vetettem közbe. — Miután a helyszínen wártják a nyílászárókat, ki­sebb a költség,, mint ameny- nyiérl nekünk eladnák. Emel­lett az országos forgalmazás­ból is keletkezik bizonyos be­vétel és nyereség — vála­szolta Simon Gábor. — Milyen feltételeknek 'kellene teljesülni ahhoz, hogy a BÁ 3* is műanyag, ajtót és ablakot építsen be a laká­sokba ? — Az egyik, hogy kapjunk több pénzt az államtól a la­kások megépítéséhez. Mivel ez elk pzelhetetlen, követke­zik a második, teljesíthető­nek látszj feltétel: csökkent­sék a nyílászárók eladási árát — mondta a főmérnök. * A véleményekhez csak any- nyit teszünk hozzá, hogy or­szágos érdek a műanyag nyí­lászárók mielőbbi elterjesz­tése. Igaz, hogy a műanyag drágább a fánál, de a fát importálnunk kell, s ez nem kívánatos jelenség. Végered­ményben tehát vállalati és népgazdasági érdek ütközésé­vel állunk szemben, s a meg­határozó feltétlenül az utóbbi. Kolaj László nése, az építkezéseken mint­egy 1800 munkással keveseb­ben dolgoztak az egy évvel ezelőttinél. Ezért a korábbi­nál nagyobb építési feladat teljesítését teljes egészében a termelékenység növelésével alapozták meg az ÉVM- és egyéb minisztériumi vállala­tok. Épitöipssri eredmény Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó az V. ötéves terv­időszakban jelentős szerepet kapott az exportnövelő beru­házások terén. Üj formaöntöde építését kezdték meg és fél­idejéhez érkezett az a bővítési munka, amelynek befejezése után a gyár nyolcvanezer tonnával több timföld előállításá­ra válik alkalmassá. A képen: szerelik a lengyel autoklávo­kat. Dl Ózdi Kaiiagyárlan Rövidesen befejezik a var­ró mintaterem kialakítását a Debreceni Ruhagyár Ózdi Gyáregységében. A Csepel Művek Jármű- és Konfekció- ipari Gépgyárával kötött szer­ződés alapján a csepeliek gyorsvarró, gombozó, gőzva­saló eszközöket, valamint présgépeket szállít az Ózdi Ruhagyárnak. Az ózdiak bér­leti díjat fizetnek a gépekért, cserébe viszont egy bemuta­tó mintatermet hoznak létre, ahol a Csepel Művek bel- és külföldi vásárlói működés közben tekinthetik meg a korszerű ruhagyári berende­zéseket. A szabadságról visszajövő dolgozók augusztus 15-én már az új üzemrészben kez­dik meg a munkát. Az új, korszerű csepeli gépsorokon kezdik meg annak a 30 ezer darabból álló kosztümszériá­nak a sorozatgyártását is, amelyet a Szovjetunióba exportálnak. Ésszerűen, faz&sáüisattu Az MTM munkaszervezési módszerről és hasznáról Bárhol járunk az országban, mindenütt találkozunk azzal • az ismerős képpel, hogy üze­mek, gyárak bejáratánál öles betűk hirdetik a munkaerő­felvételt. . Kevés a munkás­kéz, amire pedig szükség len­ne, hiszen feltétele, a terme­lés növelésének, mint ahogy feltétele lenne a korszerűsí­tés, a technológiai berende­zések, gyártósorok felújítása is, dehát ez utóbbiakhoz sok pénz kell. A beruházásokat az év elejétől a korábbiaknál szigorúbb szabályzókkal mér­sékelték. Mindez még foko­zottabban arra ösztönzi a vál­lalatokat, hogy jobban nézze­nek szét saját portájukon, kerítésükön belül keressék azokat a lehetőségeket, ame­lyek növelhetik a hatékony­ságot, a termelékenységet. Tudományos kutatók és gyári szakemberek együttes mun­kával keresik, hogyan le­hetne jobb munkaszerve­zéssel, jobb munkafeltéte­lek kialakításával, a ter­melés folyamatában igen lé­nyeges szerepet vállaló mun­kaerőnek, vagyis az ember­nek a munkaidejét okosab­ban, célszerűbben kihasznál­ni, úgy, hogy közben éssze­rűbbé, könnyebbé válik a munkavégzés folyamata, nö­vekszik a munka hatékony­sága, és végsősoron a terme­lés. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Ipargazdaság- tan Tanszékén több mint másfél évtizede foglalkoznak iparszervezésscl, racionalizá- sáli ' technikák kidolgozásá­éval. Dr. Susánszky János tan­székvezető egyetemi profesz- szor munkatársaival számos gyárban végzett már veszte­ségfeltáró. termelékenységnö­velő felmérést. Mielőtt ered­ményeikről szólnánk, arra kértünk választ a professzor­tól, hogyan is lehetne össze­foglalni a racionalizálást. — Racionalizálni annyi, mint a meglévő személyi és tárgyi-technikai és technoló­giai feltételek mellett, vesz­teség- és tartalékmentes mű­ködésre törekedni. A szerve­zésnek ez a tevékenységi te­rülete külön szemléletet is igényel. Jelentőséget kell tu­lajdonítani olyan apró vesz­teségeknek, amelyek látszat­ra önmagukban jelentékte­lenek, de summájukban na­gyon jelentős gazdasági hát­rányokat takarnak. A vesz­teségek és tartalékok feltá­rásához önmagában a jó szán­dék nem elégséges. Nem elégségesek a hagyományos információforrások sem; a statisztikák, számviteli ada­tok. Mélyebbre kell menni. A racionalizálási technikák, így például az MTM — a multi­moment módszer — segít ebben. — A tudományos kutatók munkáját ennyire segítik a technikai berendezések? — Vannak olyan raciona­lizálási technikák, melyek instrumentális alátámasztást nem igényelnek, de sokszor igénybe vesszük a fotó- és filmtechnikai berendezéseket, zaj- és világítástechnikai esz­közöket. — Amikor veszteségfeltá­ró munkát végeznek egy üzemben, mindenekelőtt mi az, amit megvizsgálnak? — Igen lényeges annak fel­ismerése. hogy egy újításra, innovációra' fogékony, vagy pedig egy konzerválásra haj­lamos vállalattal találko­zunk-e. — Vajon ebben nem ját­szik-e szerepet az, hogy az újításhoz anyagi áldozatra is szükség van? — Erre határozott nemmel tudok válaszolni, ugyanis a racionalizálás a legkevésbé költségigényes szervezési be­avatkozás. Egyszer egy idős művezető úgy fogalmazta meg nekem; most már értem, hogy önök mivel foglalkoz­nak: keresik azokat a vesz­teségforrásokat, melyekért le kell hajolni. És oszlassunk el egy másik téves nézetet is: nem raeionalizáltakkal, ha­nem az ésszerűbb, jobb mun­kafeltételeket kereső munká­sokkal dolgozunk együtt eb­ben a munkában. Egyébként hadd idézzek egy szerzőt, miszerint az elkövetkezőkben az újítások sokkal inkább hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, mint. a beruhá­zások. — A racionalizálási techni­kák közül a multimoment' fotó- és filmtechnikai eljá­rást alkalmazták a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsó- zsolcai Gyárában, ahol a ma­gánlakás-építkezésekhez szük­séges födémgerendák ötven százalékát gyártják. Itt Heindrich László egyetemi adjunktus végezte a felmé­rést. — A szervezőnek mindig alapvető az a célja, hogy az ember és a gép környezet­rendszerét egységes egészkén- vizsgálja. Ebben a rendszer­ben természetesen az ember­nek van döntő szerepe. Amennyiben ebben a rend­szerben az ember úgy funk­cionál. hogy teliesítökéoessé- gének egy részét az alkal­mazkodás köti le. úgy ez. az effektiv hasznos munkavég­zés rovására megy, — A javaslat-tömegből melyet a gyár vezetői elé tártak, emelülk ki azokat, melyek közvetlenül a munká­sok napi munkáját könnyí­tették. Egyik javaslatunk volt a munkahelyeken ülő-munka­helyek biztosítása. Feltűnő volt, hogy a szerszámokért hajolni kellett és a hajlott testtartásról tudni kell, hogy 40 százalékos energiatöbble­tet kíván. Messzire kellett elmenni az anyagokért, szer­számokért egy-egy műszak alatt, ez több kilométeres gyaloglást is igényelt. Kitér­tünk arra, hogy a munká­sok magasságának megfele­lő plató kiképzésével lehet tárolni a nehéz munkaesz­közöket, anyagokat és mind­ez tulajdonképpen fillérek­ből megoldható volt. De so­rolhatnám még ezeket az apró. de végül is nagy je­lentőségű megoldásokat, me­lyek jelentősen befolyásol­ták a későbbiekben a gyár termelékenységét. Balogh Sándor üzemveze­tő az alsózsolcai gyárban, a következőképpen látja a multimoment eljárás ered­ményét : — Megváltozott az üzem­ben a technológiai folyamat, folyamatosabb lett az anyag- ellátás, a kiszállítás, kultu­ráltabb körülményeket te­remtettünk az itt dolgozók­nak. Talán azokra a dolgok­ra. amikre az egyetemi szak­emberek felhívták a figyel­münket, mi is rájöhettünk volna, de az a helyzet, hogy van egy bizonyos üzemi vak­ság. Amikor sokáig dolgozik egy ugyanazon munkahelyen az ember, akkor hozzászokik az ott levő dolgokhoz ke­vésbé veszi észre mindazo­kat a hiányosságokat, ame­lyek az idegennek rögtön szembetűnnek. Ozvári György főmérnök a multimoment veszteségfel­táró eljárást követő gazda­sági haszonról is számot tud adni: — Nekünk másféj millió forintos ráfordítást jelentett ez a munka és 20 millió fo­rintos termelési többletet Je­lentett a haszon. Ez a mun­ka akkor próbamunka vojt, részint arra voltunk kíván­csiak, hogy megtudjuk, mi­lyen eredményt lehet elérni, részint pedig a mi munka­társaink is megtanulták ezt a veszteségfeltáró módszert. Az eredmények arra ösztö­nöztek bennünket, hogy a továbbiakban is éljünk en­nek az eljárásnak a lehető­ségeivel. A Beton- és Vas­betonipari Művek szervezési tervében szerepel az. horn’ a vállalat többi "várában is a multimoment fotó- és film- technikai eliárással vesztesé­geket tárjanak fel S. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom