Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
W: . 1978. június 21., szerda É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 •“®7 Korszerűen, gazdaságosan AMIKOR a párt Központi Bizottsága 1978. április 19— 20-1 ülésén átfogóan értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét, a kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló határozatában, a gazdasági építőmunkáról szólva — többek között — megállapította: „Előrehaladásunk alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez. növeli a társadalmi munka hatékonyságát és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését.” E követelménynek eleget tenni állandó, folyamatos feladat. Ennek megfelelően minden területen, így a me- zögépiparban is — a távlatokat tekintve — lehetetlen a régi módszerekkel, a korszerűség igénye nélkül dolgozni. A mezőgazdasági gépgyártás szerepe, jelentősége és ezzel együtt felelőssége a megnövekedett feladatokkal egyenes arányban nőtt. Hogyan tesz eleget hogyan felel meg e követelményeknek a hazai mezőgépiparon belül a Miskolci MEZŐGÉP Vállalat? Milyen tervek, milyen elképzelések valóra váltásán munkálkodik? —■ erről Bar- tus Ágoston, a vállalat igazgatója elmondta: — A mezőgépipar gyárainak kollektívái különösen érzékenyek a mezőgazdasági üzemek és élelmiszeripari vállalatok problémáira és fejlesztési törekvéseire, hiszen munkájuk szorosan összekapcsolódik. Az egymásra utaltság, és az eredményesebb együttműködés szükségessé teszi, hogy minél jobban megismerjük és megértsük egymás gondjait, fejlesztési törekvéseit, s ezek megoldását úgy segítsük elő, hogy az mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a gépgyártó vállalatoknak, ezáltal az egész népgazdaságnak a leghasznosabb legyen. A vállalat igazgatójának szavaiból az is kitűnt, hogy a mezőgépipar a jövőben is, a magyar mezőgazdasági gépszükségletnek a 45 százalékát, az élelmiszergép-szükségletnek a 30 százalékát elégíti ki. A még fennmaradó kapacitást pedig leköti az exportra való termelés. Ahhoz, hogy ennek az igénynek a mezőgépipar eleget tudjon tenni, alapvető követelmény a gyártmányszelekció. a termékstruktúra korszerűsítése. Ennek érdekében országosan s itt helyben, a miskolci vállalatnál és gyáregységeinél is megtörténtek a szükséges intézkedések, azoknak az elképzeléseknek, a megalapozása, amelyekre — a jövőt illetően — a mezőgépipar épül. A gyártmányszelekció azt jelenti, hogy a jelenlegi 2290 féle gyártmány a mezőgazdasági gépeknél 500-ra, az élelmiszeripari gépeknél 1200- ra csökken. — Ax exporttal párosuló hazai gépel látás lehetőséget teremt a nagyobb sorozatokban történő, hosszabb időszakra szóló gazdaságos gyártásra — mondja a vállalat igazgatója. Ami azzal jár együtt, hogy gyorsabban megtérülnek a gyártmányfejlesztéssel, a korszerű gyártástechnológiával járó költségek. A hangsúly ugyanis a minden elemében összehangolt, komplex géprendszer-szemléletű fejlesztésben van. Ez megköveteli a termelési röndszerek távlati igényeihez való igazodást... E nagy horderejű feladatok megoldása mind a gépiparon belül, mind a MEZÖGÉP- TRÖSZT vállalatai között az ésszerű munkamegosztást és az ezzel együttjáró termelési szakosodást követeli meg. Szükségessé válik a tipizált, a szabványosított alkatrészek, részegységek, úgynevezett gépépítő elemek nagy sorozatú gyártása. A Miskolci MEZŐGÉP Vállalatot ennek a koncepciónak a jegyében szakosított alkatrész- és részegységgyártásra jelölték ki. Ennek megfelelően a vállalat feladata hidraulikus munkahengerek, hidromotorok és szerelvényeik, folyadékszivattyúk gyártása és fejlesztése. Feladatkörükbe tartozik mezőgazdasági gépek zúzó- és vágókéseinek, fékberendezéseinek, vízhűtőinek a gyártása is. S ezzel még nem ért véget a skála. Ide tartozik ugyanis a mezőgazdasági gépekhez a pótalkatrészek »'yárlása, szivattyúk felújítása, s — ha csak átmeneti tevékenységként is — a rnű- trágyaőrlők, csigásrakodók, alsó- és felsőpályás betároló szalagok, valamint a csöves szállítószalagok elkészítése, termelése. A vállalat igazgatója azt is részletesen elmondta, hogy a VI. ötéves tei v során megszüntetnek majd minden olyan tevékenységet, amely nem tartozik a már kimunkált és jóváhagyott termékskálába. Érthető és logikus az a törekvése is a vállalatnak, hogy beruházásaikat a távlati feladatok sikeres megoldása érdekében szabják meg, ennek jegyében gazdálkodnak a rendelkezésre álló feltételekkel és lehetőségekkel. így íféldáui már megszervezték a hidraulikus munkahengergyártást, rendelkezésre állnak . az új konstrukciók, s ennek a termeknek a gyártásában már a húszezredik darab legyártására készülnek. A múlt év második felében megkezdték a vízhűtők termelését, a lég- fékrendszer fékező szelepeiből pedig a teljes hazai igényt ki tudják elégíteni. Az új növényvédő szivatlyú- csakid nagy nyomású tagja pedig már a próbapadon van. A búvárszivattyúk gyártásának a jogát ebben az évben veszik át a DIGÉP-től. ' s e lennék gyártásál a jövő évben meg is kezdik.-AMI MUNKÁNK nem látványos hangsúlyozza Bartus Ágoston igazgató. — Mi azonban szívesen vállaltuk a számunkra is új feladatokat, mert ez is szerves része a korszerű és termelékeny mezőgazdasági gépek gyártásának és üzemeltetésének. T. F. Nemzetközi tanácskozás A népi iparművészet és a háziipar hagyományainak ápolásáról, megőrzéséről kezdődött kedden négynapos nemzetközi tanácskozás az OK1SZ székhazában hét szocialista ország népi iparművészeié képviselőinek részvételével. Az elmúlt századok kultúrájából fakadó népi iparművészet világszerte reneszánszát éli, a mai lakáskultúra és az öltözködés felfedezte a maga számára ezt a művészeti ágat. Az iparosodás, és az urbanizáció azonban a folklór elsorvadásának veszélyével fenyeget, ezért, a hagyományok életben tartása, továbbfejlesztése széles körű művészeti munkát igenyel. Lehetőségek - a lés piacon A kapitalista országokkal létrejött kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fokozottabb kihasználására törekszik megyénk nagy vegyipari vállalata, a Tiszai Vegyikombinát. Példa erre a Montedison vegyipari konszernnel a múlt évben kialakult együttműködés. A megállapodás értelmében a neves olasz cég az idén mintegy 10 millió dollár értékű vegyipari terméket vásárol Magyarországtól. Az Olaszországba irányuló vegyipari exportnak csaknem a felét a Tiszai Vegyikombinát biztosítja. . Négyéves múltra tekint vissza az osztrák Chemie— Linz és a TVK kereskedelmi kapcsolata, amely évről évre egyre szélesedik. Az 1978-ra szóló szerződés több mint másfél száz millió osztrák schilling értékű ole- fintermék exportját irányozza elő. Ez háromszorosa a három évvel ezelőtti kivitelnek. Ugyancsak jó partnere a TVK-nak az NSZK-beli Hüls cég is. amely ebben az évben 2 millió dollár értékű árut rendelt Leninvárosból. Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások kezdődtek kedden Sopronban. A napirendjén a határ menti folyókon — a Dunán, az Ipolyon, Hernádon és a Sajón — végzett és tervezett közös érdekű munkák szerepelnek. A két baráti ország között a legjelentősebb határfolyó a Duna. Az 1954-es és 1965-ös árvizek után mindkét partján jelentős gáterősítési munkákat hajtottak végre. A magyar oldalon az idén fejeződött be — 1954 óta — a második,nagyszabású gáterősítési program. A Duna szigetközi és csallóközi szakaszán hosszú évek óta összehangolták a hajózás biztonsága érdekében szükséges folyamszabályozási munkákat. A következő évekét is a gabeikovó— nagymarosi erőmű- és vízlépcsőrendszer megépítésének függvényében tervezik és oldják meg. Rekonstrukcióra lenne szükség Ózd és a liúári termékek B Munka a csontozóban Fotó: Sirohmayer Az Ózdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban megvizsgálta a város hús-, húskészítmény - és hentesáru-ellátásával kapcsolatos kérdéseket, s ezzel szoros összefüggésben a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ózdi tizemének tevékenységét. Megállapították, hogy a megye hússal és húskészítménnyel való ellátásában az ózdi üzemnek kiemelkedő szerepe van. Önálló ellátási körzettel rendelkezik az ózdi és az edelényi járásban, összesen 376 boltegységbe szállít különböző húsipari termékeket. Az üzem állandó jelleggel 25—30 féle árut gyárt saját ellátási körzete számára. A .többi áruféleségeket a vállalat központjából. Miskolcról szállítják a boltokba. Ózd város tőkehúsellátását szintén közvetlenül a miskolci vállalati központ biztosítja. Az ózdi üzem úgynevezett vörösárugy’ártásra prol’ilozott. ezen belül kiemelt feladata a virsligyártás, amelyből tu- lapdonképpen az egész megyét ellátják. Az ózdi üzem két műszakban 80 mázsa töltelékárut készít naponta, valamint 20 —25 mázsa virslit. A végrehajtó bizottság elé kerülő anyag megállapítása szerint az ózdi üzemben az alapanyagok és az előállított terEgy rakomány virsli mékek tárolása, hűtése megfelelő. Az üzem által gyártott termékek minőségét rendszeresen ellenőrzik. A minőség megóvása érdekében az idén az első fél év során több esetben be kellett avatkozni a termelés menetébe. Mindenesetre megnyugtató. hogy az üzemet: csak megvizsgált, minőségileg alkalmas termék hagyja el. A vb-ülést megelőző vizsgálatok azonban azt is megállapították. hogy Ózd város húsipari termékekkel való jobb ellátása érdekében javítani kellene a termelőegység és a kereskedelmi hálózat együttműködését. Az ózdi üzem az új élelmiszertörvény által előírt szállító járművekkel rendelkezik, amelyeket a közeljövőben tovább bővítenék Éppen ezért is megvan a lehetősége annak, hogy a város nagyobb boltjaiba a jelenlegi terítési rendszer helyett naponta szállítsanak az üzemből friss húsipari termékeket. A vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a boltok által megrendelt áruféleségeket sem választékban, sem mennyiségben nem biztosítja minden esetben a húsüzem. Ugyanakkor a kereskedelem is hibás ebben, hiszen a minőséggel kapcsolatos biztonságra való törekvés következtében nem rendelnek elegendő mennyiségű árut, félve a szavatosság lejártától. Az ózdi húsüzem számos nehézséggel küzd. Ilyen többek között a munkaerőhiány, a meglevő szociális létesítmények — a férfi-, női öltözők. mosdók — zsúfoltsága, és a megfelelő szakmunkásutánpótlás hiánya. Pedig a vállalat központjában, Miskolcon erre lehetőség van, kollégiumi elhelyezést is tudnak biztosítani azoknak a fiataloknak, akik ezt a szakmát választják. Az ózdi vágóhidat 1930- ban. a feldolgozó üzemet pedig 1962-ben építették fel. '. berendezések, de általában az egész üzem elavult, a termelő munkahelyek is túlzsúfoltak. Nagyobb arányú műszaki fejlesztésre, rekonstrukcióra lenne szükség. Ehhez azonban jelenleg nincsenek meg az anyagi lehetőségek. A felújítás, a kisebb kápa- citásbővités tervét a vállalat már elkészítette. Az anyagi lehetőségek azonban ennek realizálását majd csak a következő tervidőszakban teszik lehetővé. Addig is azonban a vállalatnak, az ózdi üzemnek — amint ezt az Ózd', városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén megállapította — mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tovább javuljon a város húsipari termékekkel való ellátása. Járási értekezlet a betakarítás jegyében A hagyományokhoz híven, megyénkben először a miskolci járás termelőszövetkezeteinek vezetői, párttitkárai, tanácselnökei és az érdekelt vállalatok képviselői ültek össze, megbeszélni, értékelni a nyár legfontosabb munkájának, az aratásnak előkészítését. A Miskolci járási Hivatal rendezte ezt az értekezletet, amelynek célját Széli Imre osztályvezető így fogalmazta meg: — Lehetőség nyílik arra, hogy a felkészülésről, az ellátási'gondokról, a felvásárlás menetéről a termelők és a vállalatok képviselői tájékoztatást kapjanak. Ez a tájékoztatás, a feladat- egyeztetés nagyon lényeges, mert küzdelmes aratásnak ígérkezik az idei. A korábbi évekhez viszonyítva sokkal jobb minőségben és szinte optimális időben sikerült elvetni a múlt évben az őszieket. A kedvezőtlen késő-őszi és téli időjárás azonban megkérdőjelezte a várható, a tervezett terméskilátásokat. Csak a miskolci járás tíz termelő- szövetkezetében 150 hektár őszi búza pusztult ki. 900 hektáron pedig részleges kár keletkezett. Az esős tavaszi időjárás és a hideg késleltette a munkákat, a tavaszi vetésű növények pedig nehezen fejlődtek. Mindezek ellenére kalászosokból a termésbecslések jó vállasokkal biztatnak. Az őszi búza 38—40 mázsás — a tavaszi árpa 33—35 mázsás átlagot ígér. Viszont ahhoz, hogy a hozamokat ténylegesen be is takarítsák, ahhoz összehangolt intézkedési terv kell, amelynek célját egy mondatban el lehet mondani: a vágásra érett gabonát gyorsan. megfelelő időben, minőségromlás nélkül, veszteség- mentesen kell betakarítani. És ahhoz, hogy ezt hogyan lehet elérni. — amikor az idő továbbra sem sok jóval biztat. amikor a táblák egy részén már megdőlt a gabona —. arra választ kaptunk az értekezleten. Mégpedig a járás termelőszövetkezeteinek tavaszi erőfeszítéseiből. Az aratást nemcsak az a két hét jelenti, amikor a kombájnok vágják, csépelik a gabonát, hanem még inkább a megelőző hetek és hónapok sokrétű, összetett feladatai. Röviden: a tervezés, a felkészülés. A miskolci járásban a szántóterület több mint 60 százalékán. 12 ezer hektáron kell a nyári betakarítási munkákat elvégezni. Nemcsak az aratást, hanem az azt követő járulékos munkákat, a tarlóhántást, az égetést, a kazla- zást, a szalmalehúzást, — és még sorolhatnánk tovább, j Az üzemek nagy részében az aratási tervek már elkészültek. A közel 43 ezer tonna termény, amely a járás tíz szövetkezetében megterem, papíron már le van aratva, — el van szállítva, meg van szárítva és el van raktározva. A járásban a tavalyi jól sikerült betakarítási ütemet is felül akarják múlni. Nőtt a kombájnok száma, a kedvezményes akciót kihasználva a termelőszövetkezetek 13 nagy teljesítményű belakaritó- gépet vásároltak. Az új gépek üzembe állításával csökken a betakarításra szánt napok száma, s mivel ezeknek a gépeknek egy része fel van szerelve szem veszteség-jelző műszerrel. minőségileg is jobb munkát lehet majd végezni. A járásban kilenc darab szárítóberendezés üzemel, óránkénti teljesítményük 85 tonna, s így ezek kétműsza- kos kihasználása lehetővé teszi. hogy olyan üzemek is le- szárithassák terményüket, ahol még nincs szárítóberendezés. Az értekezleten részletesen foglalkoztak az olyan ténye- őkkel, amelyek előre nem láthatók, de érdemes rájuk figyelni, mert már vannak tapasztalatok, hogyan háríthatják el azokat. Ilyen például: az érési állapot rohamos változása, vagy a kedvezőtlen időjárás, amely elősegíti a szempergést. a veszteséget. s ami a kombájnok egyik üzemből a másikba való átcsoportosításával csökkenthető. A hagyományokhoz híven a gazdaságok tájékoztatást kaptak a betakarításban érdekelt vállalatok képviselőitől. az átvétellel és az alkatrészellátással kapcsolatos gondokról. Mivel a magtárak számában nem sokban változott a helyzet, a termelőszövetkezetek egy része saját létesítményében helyezi el a terményt. Az alkatrészellátással kapcsolatban valamivel kedvezőbb a kép, amiről Kondor Imre, az AGROKER osztályvezetője így tájékoztatott: — Az elmúlt évhez képest 20 millió forinttal nagyobb készlettel várjuk vásárlóinkat. Több mint 114 ezer féle alkatrészt tartunk 115 millió forintos értékben. A nagy számok ellenére még mindig lesznek hiánycikkek. Elsősorban az NDK gyártmányú E—-512-es kombájnoknál. Igaz. ígéret van — a nemrég megkötött megállapodás után —. hogy újabb alkatrészek érkeznek. A termelőszövetkezetek elnökeivel. főagronómusaival párhuzamosan a gépészek, munkavédelmi megbízottak, külön tanácskozáson vettek részr az aratással kapcsolatosan, ahol tűzrendészeti és munkavédelmi előadást hallhattak. A jól sikerült aratás előtti értekezlet a kesznyéte- ni Szabadság Termelőszövetkezet majorjába- zárult, ahol a résztvevők gépszem- len vettek részt. — ki — Vízügyi tárgyalás Küzdelmes aratás ígérkezik r' s ne OQípip rlia
