Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 21., szerda Politika és művelődés Amikor egy klub túlnő keretein A halottlátó tanulságaiból Egy dokumentumfilm, meg a vitája Diósgyőrött Alig volt még MagyarorA műveltség fogalmához hozzá tartozik a politikai műveltség, s éppen ezért egy művelődési ház akkor tölti be teljes egészében hivatását, ha a sokoldalú érdeklődésen belül ki tudja elégíteni a politika iránt érdeklődők igényét is. Így született meg a gondolat, hogy a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban létrehozzák a propagandisták klubját. © A propagandisták klubja egy eye rnuKödiK. s úgy vei- tük ez már elegendő idő an- hoz, hogy a kluo tevékenységet, nasznát felmérjük. Oemcsik Ivánnak, a művelődési központ igazgatójának segítségével olyan emberekkel találkozhattunk, akik a legilletékesebbek rá, hogy az egyéves tevékenységről véleményt mondjanak. Eljött a beszélgetésre: Kovács Gyula, Nagy István az LKM-, es Benczkó Béla a DIGÉP nagy- ü'~mi pártbizottságának mu»Katársa, Vas Zoltán, az LKM oktatási munkabizottságának vezetője, Bányai Fe- rencné, az LKM vezető propagandistája és Nyilas Sándor, a marxista—leninista középiskola kihelyezett tagozatának vezetője. Már a beszélgetés elején kitűnt, hogy a propagandisták klubja már régen nem klub, sőt, mondhatjuk úgy is, hogy kezdettől fogva nem volt az. Az elmúlt év négyöt meghirdetett foglalkozására százan, százötvenen jöttek el. Mi volt ennek az oka? Demosik Iván szerint: — Olyan neves előadókat hoztűnk a foglalkozásra, akik tömeget vonzottak. Minket is meglepett az aktuális politikai kérdések iránti ilyen nagyfokú érdeklődés. Másrészt, mi eleinte 'csak az LKM-mel indítottuk a klubot, de hamar bekapcsolódtak a DIGÉP propagandistái is. Ez így már önmagában is tömeget jelent. — Mi a kezdetkor harminc, esetleg negyven érdeklődőre számítottunk — mondja Kovács Gyula. A propagandisták klub jellegű továbbképzését nagyon jó és hasznos, hatásos módszernek tartottuk és tartjuk ma is. Az, hogy száznál is többen jönnek össze egv alkalommal, nem mond ellent elképzelésünknek, csupán azt jelenti, hogy változtatni kell á szervezeti formán, vagyis meg kell találnunk a módját annak, hogy visszaállítsuk a klubformát. O A propagandisták klubjának elsődleges célja lenne, hogy módszertani ismereteket nyújtson a propagandistáknak. Erre igen nagy szükség van, hiszen a két nagyüzem' propagandistái 50 százalékának csak közép- vagy alapfokú politikai képzettsége van. — Az az elképzelésünk — folytatta Kovács Gyula —, hogy az elkövetkező évekre módszertani bázissá alakítsuk a propagandisták klubját. — Ugyanakkor a nagyobb, központi előadások sem maradhatnak el — hivatkozik az elmúlt év jó tapasztalatára Benczkó Béla —, hiszen ezek a színvonalas előadások igen fontos érvanyagot adnak a propagandistáknak mindennapi tevékenységükhöz. Tulajdonképpen ezért csatlakozott a DIGÉP is. Ugyanakkor nálunk is. mint az LKM-ben rendszeresen megtartjuk a saját tervünkben szereplő propagandista továbbképzéseket. Éppen az az érdekes, hogy az itteni klubfoglalkozás azokkal párhuzamosan lett ilyen népes. Az igény' még ezen a beszélgetésen is tovább nőtt. bzooa került, hogy módot Keil nyújtania a luuveiuuesl Központnak arra, nogy a Kioz,- es a szaKszet • czeti propaganuistate' is megtalálják Helyüket a Kluuoan. A KiuoLanacsnaK alaposan feladtak a leckét a gyakorló propagandisták tömegei: Megkeresni es megtalálni azt a legjoop szervezeti format, ameiy megtartja — azaz visz- szaaiakitja — a kluoot klup- bá. Most tehát, egy év elteltével új alapszaoaiyt dolgoztak ki a propagandisták klubjának működtetésére, s ezt az alapszabály-tervezetet mindkét nagyüzemi pártöi- zottság végrenajtó bizottsága megvitatja az elkövetkező hetekben. Mire indul az új oktatási év, elvileg rendeződnek a dolgok. De milyen lesz a gyakorlat? — Helyiségünk van — mondja Bányai Ferencné —, csak másként kell gazdálkodni vele. — A mi propagandistáinknak különösen nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt klub — vázolja a közeljövő elképzeléseit Nyilas Sándor, a marxista középiskola vezetője — egy „szakosított” klubfoglalkozáson részletkérdésekkel is lehet foglalkozni. Ha lesz a klubnak saját könyvtára, folyóirattára az igazán hasznos lesz. Propagandistáink itt felkészülhetnek, s az sem utolsó szempont, hogy a klubban egymással is találkozhatnak, ' s kötetlenül szót válthatnak, tapasztalatot cserélhetnek módszertani kérdésekben. A terv szerint heti négy alkalommal délutánonként rendelkezésükre állha a klubhelyiség akkor is, ha nincs meghatározott program. Vas Zoltán szerint ahhoz kell a klubfoglalkozásoknak nagy segítséget nyújtaniuk, hogy megtanítsák a propagandistákat rá. miként kell a párthatározatok ismertetését helyesen belevinni az oktatásba. továbbá hogyan kell tanulmányozni és alkalmazni a klasszikusok műveit. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a felnőtt- oktatás helyes módszereinek kimunkálásában még igen sok a tennivaló. Ez pedig olyan kérdés, amelyben a szűkebb létszámú klubfoglalkozás adhat nagy segítséget. Olyan foglalkozás, ahol hozzáértő vezetővel vita alakul ki. Propagandisták tudják a legiobban, mennyire nagy szükség van éppen ezzel kapcsolatosan az okos, egymásnak segítséget nyújtó vitára, tapasztalatátadásra. © A Vasas Művelődési Központ propagandista klubjának egyéves működése arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek politikai érdeklődése egyre nő. Továbbá arra, hogy propagandistáink keresik — szinte tömegesen — azokat a lehetőségeket, ahol nemcsak politikai, hanem módszertani segítséget, információt is kannak. Ha a klub úi szervezeti formájában kiépül — amely forma a szakosítás, szakosodás lehet —. valóban nem lenne szerencsés, ha csak pártpropagandisták számára lenne fenntartva. Helyt kell ott kanniuk a KiSZ-eseknek. tömegszervezeti propagandistáknak is. Pia a következő oktatási évre sikerül a megfelelő út keretet kialakítani, a művelődési központ propagandista klubja a város telente« felnőttoktatási módszertani központjává, is alakulhatna. Ehhez megvan a személyi. tárgyi feltétel “avarán t. Adamovics Ilona Barczi Pál rajza Szülőknek — pályaválasztásról Pályaválasztás és pályaorientáció címmel pedagógusok és szülők részvételével megbeszélést tartanak június 21- én délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácstermében. A megbeszélésen szó lesz arról is, hogy milyen a pedagógusok és a szülők szakma- és pályaismerete, milyen szakmákat ajánlanak lányoknak. Szerepel a beszélgetés napirendjén többek között a továbbtanulási lehetőségek ismerete, a hivatalos tájékoztatást adó kiadványok színvonalának megítélése is. MNOT-vezetők Miskolcon A Magyar Nők Országos Tancsa Budapesten és öt megyében — köztük Borsodban is —, vizsgálja, milyen pályaválasztási lehetőségeik vannak az általános iskolát végzett lányoknak. Tapasztalatszerzés céljából tegnap, kedden Miskolcra érkezett dr. Csizmadia Ernöné, a MNOT elnökségi tagja, Fazekas Sándorné osztályvezető és Kovács Pálné, a MNOT főmunkatársa. A vendégek — akiket a megyei pártbizottságon megtartott tanácskozáson Czirbus János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese üdvözölt —, megyei MNOT-tagokkal, tanácsi, tömegszervezeti, vállalati és szakmunkásképző iskolai vezetőkkel. találkoztak. Délután ellátogattak a Tiszai Vegyikombinátba. Ma, szerdán délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságán pedagógusokkal és szülői munkaközösségi tagokkal folytatnak eszmecserét. Nagy Richárdnak, a Magyar Televízió elnökének meghívására június 15—20. között Magyarországon tartózkodott a Finn Televízió küldöttsége, Erkki Raatikai- nen 'vezérigazgató vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a Magyar Televízió és a Finn Televízió együttműködésének kérdéseiről és találkozott Tömpe Istvánnal, az Állami Rádió- és Televízió Bizottság uüivuineatuiiuiim, aniciy három nuuup aiau ilyen viásznangot váltott volna ki, ainevue* emuira, mar-mar Könyvtárnyi irouai- ma lenne, mmt a iBlví 1'inUuO CS PíUuiu, valamint a magyar Teceou.tó Közös prouuxciojá- ban, Moiaooun uomorMs ren- uezeseoen, rap Ferenc ragyogó operátori munkájával Készült, egesz műsort beloltó — netveu perces — A na- lottláto című, színes aln.oius- nak. A film március l-a ogi van jorgalomban, a budapesti Toldi mozi után más filmszínházban adnak érte soroa az embereit, s bemutatták már az ország csaknem minden részén, annak ellenére, hogy — érthetetlen okokból —, csak 10 miliimé- teres kópia készült belőle. Sorfa vitákat is rendeztek róla, erről már a televízió is közölt híradást. Sajátos módon éppen Borsod megye mozijai kerülték el eddig a filmmel való találkozást — mindössze május 15-én szűk zártkörben vetítették le —, s az első nyilvános, bár mozin kívüli megjelenése hétfőn volt a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, ahol délelőtt egy és cfélután is egy előadásban vetítették. A délutáni előadást mintegy háromórás, igen élénk, tartalmas és roppant tanulságos vita követte. Több előadásra — sajnos —, nem nyílt mód, az alkotók a filmet vitték magukkal. A márciusi megjelenést követően, és azóta folyamatosan téma e film. Nemcsak egyszerűen kritikák jelentek meg róla, hanem a filmen messze túlmutató társadalmi vonatkozású, igen értékes és érdekes okfejtések. A mi lapunkban még csak a film igényléséről írhattunk, éppen azétt, mert még nem mutatták be a nagyközönségnek. : A minapi ezer-ezerkétszáz néző sem jelentheti még a megye közönségének olyan hányadát, hogy a filmet Borsodban bemutatottnak tekinthetnénk, s ez illuzórikussá teszi, hogy érdemben kritikát írjunk róla. Bemutatják-e később Borsodban, vagy sem, nem tudhatjuk. A televízió hónapokkal később — amikor már a mozikban lefutott —. műsorra tűzi, s a hírek szerint vele együtt azt a most készülő dokumentum- filmet is, amely A halottlátó bemutatása utáni viták felvételeiből, például a minapi diósgyőriből, szerkeszt ődik. Borsodban pedig különösen érdekes lenne ez a film, hiszen a filmnek címet is adó halotllátó asszony Pul- nokon él és működik, ide zarándokolnak hozzá a megye legkülönbözőbb pontjairól, sőt, az ország túlsó végéből, meg messze a határokon túlról is azok a nagyszámú hiszékenyek, akik eltemetett szeretteik felől akarnak tudakozódni, • általában ilyen, olyan okkal nyugtalankodó lelkiismeretűket e furcsa közvetítő, szószóló segítségével megnyugtatni. Jolán asszony, így hívják, üzeneteket közvetít a halott és a gyászoló közölt, monoton hangon hadarja betanult és minduntalan visszatérő szövegeit, amelyek minden ügyfélnek újnak elnökével, Hárs Istvánnal, a Magyar Rádió elnökével, valamint Rónai . Rudolffal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével. A finn vendégek látogatást tettek a Parlamentben, ahol Péter János, az országgyűlés alelnö- ke fogadta őket. A küldöttség június 20-án elutazott hazánkból. f halnak, hiszen ő csak egyszer hallja, majd a fogadás befejeztével, leteszi kezéről az olvasót és diszkréten kö- tényrunája zsebébe csúsztatja a nem kért, de elvárt bankókat. A tanács meg fogta magát és a huszonöt eve ügyaödö asszonyt az utóbbi nénány évben alaposan megadóztatta. Halottlátása most már olyan eltűrt tevékenységgé vált, amit a jogszabály nem érint, s ha jogosulatlanul is végzi, adóköteles. Moldován Domokos kitűnő filmje a dokumentumok megcáfolhatatlan hitelével, kitűnő szerkesztéssel, ragyogó operatőri munkával állítja elénk a halottlátót és tevékenységét. Megszólaltatja a helybeli asszonyokat, sőt a helyi plébánost, magát Jolánt, hat eseten keresztül bemutatja munkálkodását a gyakorlatban. Kegyetlenül leleplezi módszereit, ügyes, nagy emberismerettel feltett tapogatózó kérdéseit, ügyfélkiválasztási metódusát, fogadásainak mechanizmusát, s úgy állítja elénk az egész halottlátást, hogy a nézőben, aki nem elvakult hive elavult elméleteknek, tanoknak, nemcsak egyszerűen ellenérzést kelt Jolán ügyködése iránt, hanem el is ítélteti vele azt. Meg persze, meg is kérdőjelezi a halottlátást, mint tevékenység elleni olyan helyi fellépést, amely elsődlegesen az adóztatásban jelentkezik. Igen hosszas elemzést érdemelne ez a kitűnő dokumentumfilm, s művészi megközelítésű méltatására talán akkor lenne — vagy lesz! — érdemes visszatérnünk, ha Borsodban is tömegek láthatták. Most arról jegyzünk fel néhány gondolatot, hogy a hétfői diósgyőri bemutatót követő vita milyen tanulságokkal szolgált. Legelőször is az érdemel feljegyzést, hogy ilyen zsúfoltságot aligha lát ez a terem talán a leghíresebb zenei együttesek szereplésénél is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy egy tűt talán le lehetett volna ejteni, de egy leesett ceruzát felvenni már lehetetlenség volt. A vetítés végeztével talán egy negyede a nézőknek eltávozott, a többi kíváncsi volt a vitára is, s csak a harmadik órában kezdtek ritkulni a sorok. A vita egészét — természetesen — nem tudjuk itt reprodukálni, de néhány főbb gondolatára érdemes felhívnunk a figyelmet. Mint várható volt, a vetítésre és a vitára igen sokan eljöttek azok közül Is, akik hisznek Jolán halottlátásában, s felszólalásaikban bizonygatni igyekeztek, menynyire igazat mondott nekik, amikor ott jártak. Voltak, akik bibliai megközelítésből kiindulva keresték Jolán munkálkodásának elfogadandó és támadható oldalait, kétségbe vonva az ügyködés vallásos jellegét, mert a hittételektől eltérve halál utáni létet hirdet, s ezzel az idealista felfogás szerint is bűnt követ el. Volt, aki szóvá tette, h.ogy Jolán embertípusokat választ ki. csak azokat fogadja, a többieket különböző ürüggyel elküldi. nehogy kellemetlen vendége legyen. (A filmben egy fiatal cigányházaspárnál fogott mellé.) Nagy taps fogadta azt a felszólalást, amely tagadta, hogy túlvilágról tolmácsolt üzenetekre lenne szüksége, s ugyanazt a gondolatkört másvalaki úgy fogalmazta meg, hogy életében szeressük hozzátartozóinkat, ne holtuk után várjunk tőlük üzeneteket. Azok mennek Jolánhoz, akiknek nem tiszta a lelkiismeretűk, mondta egyik felszólaló. Jolánnak jó az emberismerete, olvasni tud az arcokról, hangoztatta valaki. s nem tudni, magasztalni akarta-e ezzel a halottlátót. vagy ügyeskedését leleplezni. Külön gondolatkör volt, s ez sokszor visszatért a felszólalásokban, hogy a helyi hatóság az adóztatással le tudottnak vélte ez ügyben a teendőit. Az országos sajtó részéről is eddig ez a gondolatkör volt a leggyakoribb téma. Higgadt értékelések és gúnyolódó írások egyaránt furcsállották ezt a fajta elintézési módot, amely csaknem legalizálja a halottlátást, mint arra Jolán is hivatkozik a filmben. Meghökkentő volt a megyei tanács pénzügyi osztálya képviselőjének közlése, amely szerint a Pénzügyminisztérium jogszerűnek ítélte a halottlátás megadóztatását, amelyet a maga jogszerűtlenségében ugyan nem fogad el, de fennállása esetén adóztatandónak tart. Jogászok véleménye szerint is olyan határeset ez. amely a társadalom részéről bizonyos — és bizony érthetetlen! — toleranciát kíván. Ellene csak ideológiai eszközökkel küzdhetünk, egyelőre. Igen kevesen szóltak arról, amiről a film valójában beszél: itt van egy olyan ideológiai jelenség — a mi közvetlen környezetünkben, az ipari jellegű ózdi járásban! — amely évezredes hitvilág és árra alapuló népszokás ma még nem kevés, helyen és embernél való — ilyenolyan formában jelentkező — továbbélését meglovagolva visszaél a hiszékeny, babonás. naív — a halottlátó nő szerint „általában ezek az alacsonyabb kategóriájú emberek, hogy ne is sértsem talán meg őket" — emberek tudatlanságával, vallásos babonáival. a halottal szembeni esetleges bűntudatával, ügyeskedve tévhitekbe ringat százakat, rossz tudatokat táplál, s keres is vele. Adva van hát egy kitűnő dokumentumfilm, mint műalkotás, s benne egy furcsa hatósági intézkedés, egy jogszabályok és ideológiai szükségletek ütközését mutató helyzet, s mindezeken túl. az egészet átölelve egy olyan tudatfórmálási, ideológiai feladat, amelyet nemcsak a film, hanem a róla folytatott vita jelentős hányada is markánsan aláhúz. Tanulságos volt a film. tanulságos a vita. Miránk, borsodiakra is igen kemény feladatokat szabott. A filmet meg — hisszük, hogy látni fogjuk a moziban, a televízióban, no meg a jövő évi 19. miskolci filmfesztivál legjobbjai között is. Benedek Miklós A Vasgyári Kórház eladásra felajánlja 1 db ZUK—A 06 (ípusú csukott, I tonna teherbírású 45 000 km-t futott, érvényes műszaki vizsgával rendelkező tehergépkocsit Érdeklődni lehet mindennap 7—12 óráig a Vasgyári Kórház Gazdasági Hivatalában. Ladányi Sándor gépkoesielöadónál Telefon: rz>„n"Együttműködés a Finn Televízióval
