Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

!>%»*. Ä- i?7S. jfemratU Míómcfi mMMI •v\sKK.^hV>.yv PÁRBESZÉD Energikus fiatalember rob-' ban be az építésvezetőség S Irodájába. Jóval fiatalabb, mint ahogy a fényképen (láttam, s így némi bizony­talansággal kérdezem. — Csorba Barnabás? * — Igen! tessék?! Kezet nyújtunk, most én ; következem: t — Csorba Barnabás .. ‘ — Ezek szerint névroko­nok vagyunk. Tulajdonkép­pen mi már kapcsolatba ke­rültünk egymással. Az egyik 1 este felhívtak egy cikkével i kapcsolatban. Az első pil- I Hallatban nem értettük egy- ! mast a hívő félig!, de rövi- ! desen kiderült, hogy rossz helyre csengettek. — Valakinek nem tetszett az írásom? — Némi változtatást akar­tak csináltatni a cikkben. Egy másik esetben pedig di­cséretet kaptam ... — Egy ízben viszont en­gem hívtak fel . a Gömöri felüljáró miatt... _ És? — Mondtam, hogy rossz , a címzés. Ha én építettem volna, azt hiszem, még ja­vában dolgoznának rajta. Hogyan lett építész? — Szuhogyon születtem, Zuhogyon lakiam. Apám 36 éven át bányászkodott. A középiskolában megkérdez­ték, milyen pályára akarok lépni. Engem a bánya érde­kelt, így az egyetem bánya­művelő szakát választottam. Amikor végeztem, 1908-ban, a bányászat felett fekete íellegek gyülekeztek. Feles­leges ember nem akartam lenni. Oldalirányú lépést tettem — a távhőszolgálta­tásnál dolgoztam. Egyete­mista koromban Pesten a metrónál töltöttem a gya­korlati időt, amikor megke­restek, hogy nem jönnék-e ide, a Közlekedési Építő Vál­lalathoz? Igent mondtam. Négy évvel ezelőtt megsze­reztem a közmű-mély építő szakmérnöki végzettséget is. _ Mi volt az első munka? — Miskolcon a belvárosi lakóházak I-es üteméhez utat építettünk, közműépí­tést végeztünk. Barcikán üt­és hídépítés... — És a Gömöri felüljáró? — Olyan szerencsém volt, hogy az előkészülettel kez­dődően minden munkában — először mint helyettes, aztán mint építésvezető — részt vettem. Az volt a baj, hogy a föld alatti közműter­vek pontatlanok voltak, a közműtulajdonosok csak megközelítő adatokkal ren­delkeztek. Nekünk meg úgy kellett építkeznünk, hogy vagy a régi. vagy az új köz­műnek mindig üzemelnie kellett. — Viszonylag gyorsan el­készültek. — 1976. február 17-én húztuk le a sorompót, és egy évvel később, a múlt év november 5-én már ment a forgalom. Igaz, voltak még utómunkák, de azok végzése már nem akadá­lyozta a felüljáró forgalmát. Az elmúlt nappkban min­den munkával végeztünk. — Gratulálok a Kiváló Munkáért kitüntetéshez. — Köszönöm. — A minisztert® kapott ki­tüntetésre azért emlékszem jól, mei-t volt, aki engem köszöntött érte... Ügy gon­dolom, nagy vizsga, kemény munka volt. — Voltak nehéz időszakok. Előfordult, hogy hajnal öt­kor indultam otthonról, s csalt másnap este értem ha­za. Elég, ha annyit mondok, hogy a vasút feletti vasbe­tongerendákat a tervezett- tői egy évvel később kaptuk meg. Ha időben kapjuk, pár hónappal még élőbb átad­juk a felüljárót. Szeren­csémre, van néhány műsza­ki társam, időt. energiát nem kímélnek. A fizikai dolgo­zók 70 százaléka törzstag, akire lehet számítani. Ami­kor kellett, mindegyik jött szombaton, sőt vasárnap is, S csakhogy előre tudjunk ha- | ladni a munkával. — Ha szabad érdeklőd­nöm, hány éves ? — Harminchárom. t>e nézze csak, a hajam bal ol­dalon már „mákosodik”. Ügy gondolom, hogy rövi­desen a másik oldalon jön­nek majd az ősz hajszálak. — Melyik feladattól őszül a haja? — Most következük a Bú­za téri aluljáró. Ehhez elő­ször el kell „tüntetni” a közműveket, és a közeli he­tekben kezdünk a tényleges építéshez. Az aluljáró a Bú­za tér sarkához közel álló óránál halad keresztül az út alatt, T-alakú lesz, s a hosszú „szár-” az út közepe : táján nyúlik át. Mi a kedvenc szórakozá­sa? Szeret dolgozgatni a hétvégi telken. Azt mondja, „nem bírom fizikai munka nélkül”. Szeret autót vezet­ni. A nyáron Jugoszláviába, Bulgáriába, Törökországba szeretne elmenni feleségé­vel és másodikos lcislányá- val. Szeret olvasni. Ha a munkanap nyugodtan telik el, akkor klasszikusokat, vagy modern írók könyveit olvassa, de ha gondokkal | van telítve, akkor a krimi | oldja fel benne a napi te- f' szükséget. Eddig tart * párbeszéd, a közös sors iránti érdeklődés. Emberek jönnek, érdeklőd­nek, döntést, segítséget vár­nak, és Csorba Barnabás építésvezetőnek döntenie, intézkednie kell. ■«jfeSé, Csorba Barn ab*«------------------------- J‘ B ALOGH ATTILA: PANASZ j Részeg voltál, 1 azért nem találta anyám nyolcadik gyermekét, 'Adtál nekem egy kabátot, amely kicsi rám, örököltem tőled egy csikket, amelyből nem rojtosodik a füst, nekem adtad legszebb kutyád, ami másnap megdöglött, Anyám sír, és még mindig nem találja nyolcadik gyermekét. ) Maradj egy ritmusig, most húzd! most lágy a dallam.- £SZAK-MA6YARÜRS£A6 l "" ..........— "■ -.-TT : — A • v • 5 _____,____________' . . V ilágirodalom oroszul A szovjethatalom éveiben ! R francia szerzők több mint 6000 könyvét nyomtatták ki, az angol írók 4000, az amerikai szerzők 3928 mü- \ vei szerepelnek a statiszti­kában. Jack London írásai 38 millió példányban jelenlek meg, Victor Hugo 27 mil­lió, Charles Dickens és Ho­noré de Balzac 26—26 mil­lió példányban került az olvasók kezébe. Mark Twain. Émile Zola művei 20 millió példányban ke­rültek a könyvesboltokba a Szovjetunióban. Nagy figyelmet fordíta­nak a szocialista országok szerzőinek munkáira. Most kerül az olvasók kezébe a szocialista országok irodal­mának 15 kötetes válogatá­sa. 1977-ben fejezték be a ; Bolgár Népköztársaság, az § NDK és más országok iro- í dalmát bemutató könyvso­rozat előkészítő munkála- | tait. Jelenleg dolgoznak a magyar, a román és a ju­goszláv sorozaton, s foly­nak az előkészületek a Vietnami Szocialista Köz­társaság, Mongólia és.Kuba irodalmát bemutató sorozat ’ megindításához. A Gellért pezsgőfürdő, megfiatalodva az átcpíícs titán, megnyílt a nagyközönség előtt. A BUVATI tervei alapján. 170 millió forintos költséggel, a Fővárosi L számú Építőipari Vállalat kivitelezésében készült. __, ■ ‘,„.11, ||1M1 „„.II,,.,, ..................|................. K ŐERDŐK Kő kő hátán. Ha a* «sa­ber napjainkban temetők­ben jár, vagy csak elmegy mellette, kőerdőt lát. Kar­S csú oszlopok, széles kőtöm­bök, amelyeken fekete már- ványlapcjn aranybetűk hir­detik nemcsak azt, kik nyugszanak ott, hanem azt is, kiket várnak még oda a családból. A kivagyiság, az oktalan versengés, szörny­szülöttei népesítik be a . kegy helyeket. Nem bokrok, nem szomorufüzek árnyé­kolják be az elhunytak hantjait, hanem méregdrága kőfaragványok. Nem elég a családi ház elé épített díszes kerítés es annak kovácsoltvas cifrál- kodása, nem elég a szomszé­dokat mindenképpen felül­múlni akaró külsejű nya­raló, tudja meg a sírkertben is az arra járó ismerős és ismeretlen, hogy nem akár­ki az, akinek hozzátartozói itt nyugszanak, vagy ahol 6 maga családjával nyugodni ! készül. Van rá módja, hogy cifrálkodjon még a túlvi­lággal is. (Illetlen gondolat- társítás, de eszembe jut a Veri az ördög a feleségét című magyar filmvigjáték, amelyben egy jómódú csa­lád, a gazdagság sok egyéb külső jele mellett, óriási kriptát építtetett, és ezzel kapcsolatban csak az volt a bánata, hogy a nagyapa, akinek kedvéért és moz­donyvezetői múltjára való tekintettel még egy 424-es mozdonyt is ráfaragtattak a várkastélyszerű kriptára, a legjobb egészségnek ör­vend, s amíg ő meg nem hal, az egész építménynek tulajdonképpen semmi ér­telme.) Éppen másfél évtizeddel ezelőtt egyszér már írtam az Sz-i temetőről. Akkor még csak az tűnt fel, hogy a hajdani szegénysorsú, nagyrészt volt summásoktól lakott falu temetőjében egy­re kevesebb a fej fa. szapo­rodnak a kőből készült em­lékművek és azokon egyre több a kinnmes velsike, az-----------------------) o lyan rímíaragvóny, aroe^ | lyet a kőfaragó ajánl a j gyászolóknak, s ha már a szomszédnak is van valami | ilyesmi, hát legyen neki is. I A falu a termelőszövetke- | zetek megerősödése után, | akkoriban lépett a gazdago- \ dás útjára. A temetője az jj egyike volt a legszebbek- | nek. Poros, lapos, alföldi í községről lévén szó, valósá- [ gos felüdülést jelentett a j faluszéli temető. Elősövény 1 vette körül, az egyes par- cellák között is bokrok, szé- Jj pen ápolt, gondozott fák. Árnyas, ligetes, valami ben­sőséges nyugalmat árasztó ? hely volt. A közelmúltban arra jár­tam, s megdöbbenve lát- j tarn, hogy az, utolsóig kiír- ; tották innen is a fákat és a bokrokat, egyetlen árva cserje sem maradt. Mert a ;* bokrok és a fák eltakarták a drága pénzén épült és ; egyre terebélyesebb sírem- . lékeket és kriptákat. A va­kító fehér és világosszürke kőerdöt. A sok zöld bokor­tól, fától nem lehetett lát­ni messziről is, ki, milyen síremlékkel hivalkodik. Ha meg nem látni, úgy r mit. er az egész?! (benedek) i Ahol minden vendég úr *■.... „ Ha nincs munka, mindig itt nézelődük ...” I Tokajhoz, ugyancsak hozzátartozik ez az ódon. kicsi portál. A rá­csos ajtó! az ablaküvegbe épített ventillátor, a cif- rított vasvázakon függő, sárgaréz cégérek, a bor- bélytányérok. Öszidőben, té­len barátságos neonfény szű­rődik ki az ablakon, flyeT>- kor, nyáron, a íodrászüz- letek sajátos illatából szip­pant a járókelő. Andor bá­csi — ha úgy tetszik: Tep- per úr — világára, lényére sokan felfigyelték már. Több fénykép készült már á nett, csokornyakkendős öregúrról. Turisták készítet­ték. magyarok és külföldiek, olyan emberek, akik nyitott szemmel járják a világot, és felfigyelnek arra is, ami az idegenvezető tájékoztatójá­ból kimarad. Legutóbb Lip­cséből kapott képeket. Tepper Andor hetven éve csinosítja a férfifejeket. _ Több is mint hetven é ve — helyesbit. — Kicsi gyerek koromban nagyapáin megengedte, hogy megfé­süljek egy-két engedékeny bácsit. Nagyapámról tudni kell, hogy 1800-ban szüle­tett. és 1900-ban halt meg A lia. apam is fodrásznak tanult, de nem tetszhetett neki a szakma, mert újat: választott, asztalos lett. Ö és a segédei készítették ezt a stelázsit. Huszonnégy óra alatt. Pedig volt rajta mun­ka. Itt vannak például a fi­ókok. Huszonnégy darab. És még díszítették is a dara­bol. _ Miért volt ilyen sürgős? _ Nem is emlékszem. T ényleg, miért lehetett ilyen sürgős? Biztosan türelmet­len voltam. Azonnal meg akartam nyitni az üzletel. Manapság sokat hallani, hogy összegyűjtik egy-egy szakma kellékeit, szerszá­mait és ipartörténeti múze­umot csinálnak belőlük. An­dor bácsi fodrászüzlete egy ilyen múzeum, csakhogy sokkal érdekesebb, mint egy múzeum. Ifit minden tárgy „él”: vizes a hajmosólál, nedvesek a törülközők, haj­sza! van a fésűben, fogynak az anyagok. Elevenek és ra­gyognak a tükrök, egyiket sem torzítják vakfoltok. A boltívek tiszta, bizalomger­jesztő helyiséget fednek. .................... r— A mosás, a takarítás könnyen megy, nem is fá­raszt. Csak főzni nem tu­dok. Vendéglőből étikezek. — Hogy megy az üzlet? — Naponta 7—8 ven­dég, Nem panaszkodhatok. Főleg öregurak, de betérnek időnként a fiatalok is. Ügy látom, véget ért a hosszú haj divatja, újra egészséges, rövid frizurát viselnek. — Dauer, festés? _ Ohdolálást nemigen kérnek, festést gyakrabban. Feketét, barnát. Kinek mi­lyen volt a hajszíne az őszü­lés előtt. — Andor bácsi kivel dol­goztat? _ Miskolcra járok, régi szaktársakhoz. Gondosan nyírt, hófehér frizurát visel. A haja dús, egészséges. _ Mi a hajhullás ellen­szere? — A gyakori hajvágás, a gyakori mosás. .És mégegy: nem szabad a vizes hajat lekötni, mert tönkremen­nek a hagymák. Mosás után azonnal szárítani kell. Modernnek tűnő szerszám­hoz nyúl. aztán meggondol­ja magát, egy kis titok is maradjon. — Csak nem masszírozó? — De igen, 1933-ban vet­tem, akkoriban kevés fod­rászat használt ilyesmit. Ma is működik, jó. Arcmasz- százst is kérnek az urak. Sokra becsültem mindig a gépeket. Borotvagépem ,is volt egykoron. Tepper Andor 1919-ben nyitotta meg az üzletét To­kajjal). — Az utca túloldalán, az Aranysas vendéglő épületé­ben dolgoztam. Chatre- quatrót ittak akkoriban az emberek. Mármint azok, akik az Aranysasba jártak. A szegényebbek, nos, ók még az én üzletembe se igen jártak. Voltak évek, amikor meg fodrászatra sem igen tellett. Az inflációs és a háborús évek meggyötör­tek a népet. A háborúban sokan pusztultak el az én legjobb és legkedvesebb vendégeim közül is ... No, de ne háborgassuk a múl­tat, Szagolja csak meg ezt a kölnit. Nem rossz, ugye? Igaz, régebben francia köl­ni járta. Ma meg olajkály- ha, villany van... Amúgy eladom a boltot. — Miért, kinek? —A szövetkezetnek. Ide költözik a szövetkezeti fodrászat. Kapok másik he­lyiséget, ha elfogadom. Más­hol. A Tisza partján. Ki­csit csendes. Én a zajt. a forgatagot szerelem. Ott van élet, ahol nagy a zaj. Ha nem 84 éves lennék, es ha nem kötne annyi szál To­kajhoz, biztosan Pestre kői-^ tűznék. A legzajosabb utcá­ba, ahol nem lehet az autók­tól átmenni az úttesten. Lcvay Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom