Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
1978. június 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Úrrá lesznek a nehézségen Matyómiritás női blúzok sorakoznak az elnökasszony hivatali szobájában. Hagyományos és legújabb mintákkal ' ki varrt ruhadarabok gazdag választéka várta a nyugati országból érkező vásárlót, aki üzleti ügyben fordult meg Mezőkövesden. Mert hire van a matyó népművészetnek szerte a világon. A Háziipari Szövetkezetben készült hímzések, kézimunkák, ajándéktárgyak kelendőek nagyon sok ország piacán. * Mégis, hogv van az: miszerint az utóbb: időben olyan hírek kaptak szárnyra, hogy valami nincs rendjén a Matyó HISZ-ben. nem tudja teljesíteni a tervidőszakra előirányzott termelési, ér- tekesitési tervét. A közelmúltban ellátogattunk Mezőkövesdre, hogy meggyőződjünk, egyáltalán mi'yen gondok foglalkoztatják a szövetkezetei. S mert nem akartunk hinni a mendemondának, felkerestük a városi pártbizottságot. Eperjesi József, a Mez'kövesdi városi Pártbizottság titkára kissé meglepődött, amikor megtudta jövetelünk célját. — Nem mondhatok mást, mint a teljes igazságot: ösz- szességében helyes irányban fejlődik a Matyó HISZ munkája — mondotta elöljáróban. — Hogy vannak gondjaik, ez természetes, hiszen olyan időszakot élünk, amelyben a külgazdasági, főként a tőkés piaci viszonyok kedvező vagy kedvezőtlen változásai az egyik vállalatot jobban, a másikat kevésbé érintik. Azt azonban alig hiszem, hogy napjainkban akadna egyetlen üzem, szövetkezet is, amely gondoktól, problémáktól mentesen kénes gazdálkodni. Ez az élet velejárója. — Az kétségtelen, hogy a szövetkezel az V. ötéves vállalat: terv időarányos teljesítésében elmaradt ' Ennek alapvető okát abban látjuk, hogy túlzottan magasra álli- tot.U.k a mércét. A Matyó HISZ vezetése meg volt győződve róla,, hogy az egyik évről a másikra előirányzott csaknem 80 százalékos termelést övekedés könnyűszerrel elérhető. Abban ugyan -evn tévedtek, hogy náluk is megvan a termelés fokozásának lehető: Ige. Mindössze olt követték el a hibát, hogy a kollektíva erejét meghaladó célokat tűztek maguk elé. Eperjesi József a beszélgetés -órán kifejezésre juttatta: számos jelét látják annak, hogy i az ötéves tervidőszak végére teljesen egyenesbe jön a szövetkezet. Ezen a pártbizottság titkára azt értette: az idei esztendő eredményei alapján megvan a reális lehetősége annak, hogy a kollektíva teljesítse önként vállalt termelési és exportkötelezettségét. * Az előbbi gondolatot fejtegette Pólik Mihály né, a Matyó HISZ elnöke is. Olyan érveket vonultatott fel az elnökasszony, amelyek rácáfollak azokra, akik túlzottan pesszimista szemszögből ítélik meg a tervteljesítés lehetőségét. — A tervidőszak középső esztendejében, azaz 1978-ban, 101 millió forint értékű terméket kell a szövetkezetnek előállítani — mondta Pólik Mihályné. — Az időarányos teljesítés megfelel a várakozásnak, hiszen 25 millió 730 ezer forint eredményt mutat az első negyedévről készült mérleg, s ez csaknem két százalékkal több a tervezettnél. A jó startra vall az első öt hónap teljesítménye is. amely nagyjából megegyezik az első negyedév eredményével. — A számok önmagukért beszélnek — folytatta az elnökasszony. — Nem érdektelen megemlíteni, hogy az idén csaknem 18 százalékkal termeltünk többel, mint a múlt év hasonló időszakában. Az exportot, amely a szövetkezet termelésének mintegy 55 százalékát jelenti, s döntően tőkés piacra kerül — több mint 32 százalékkal növeltük. Rendkívül nag" az igény népművészeti kézimunkákból, a különböző ajándéktárgyakból. Újabban sok vevő keresi a 4 személyes terítőgarnitúrát, amely a lakásdíszítés jellegzetes darabjává vált. Még egy jel-' leírző adat ez évi gazdálkodásunkra: a szövetkezet nyeresége a múlt évinek kétszerese volt, míg a tervezettet csaknem 53 százalékkal haladta meg. Változtattak a Matyó HISZ- ben a termékszerkezet összetételén iS.' — Az igények és a lehetőségek körültekintő egyeztetése után tovább szűkítettük termékeink körét — jegyezte meg Pólik Mihályné. — Ily módon elértük, hogy amit vásárlóink keresnek, azt bármikor megvehetik tőlünk. Az olyan árut viszont, amire nem tartanak igényt a megrendelők. kivontuk a piacról. Változatlanul fő profilunk a népművészeti kézimunka. így például női blúzból évenként mintegy 145 ezret készítünk, matyóbabákból 80 ezer darabra tehető a termelés. Üj profiunk a tányérfestés. Érdemes vele foglalkozni, m rt rendkívül nyereséges az előállítása. Ráadásul a nyugati országokban, elsősorban az NRZK-ban nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. — Terveink között szerepel a már megkezdett műszaki fejlesztés folytatása. Mindenekelőtt, szeretnénk vásárolni egy hímzőgépet. Ezzel a berendezéssel varrnánk ki a hál. Ingek, pizsama.. hímzését. sokkal termelékenyebbé válna így a munka. Kiszámítottuk, hogy egyetlen gép üzembe helyezésével 10—15 millió forinttal növekedne a szövetkezet évi termelési értéke. A termelésfejlesztésnek már a pénzügyi fedezete is megvan: a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat félmillió forint hitelt biztosít számunkra, hogy megvehes- sük a szóban forgó gépet. — Megérett az idő arra is — mondta a beszélgetés során az elnökasszony —. hogy valóra váltsuk a Ma- tyótyáz korszerűsítésével, illetve bővítésével kapcsolatos elképzeléseket. — Egy háromszintes új épületrészt akarunk a régihez kapcsolni. Igaz, sokba kerül ez a beruházás, dehát a fejlesztés hosszabb távra szól, sok esztendőre megoldaná gondjainkat, mindenekelőtt megszűnne a jelenlegi zsúfoltság, s egyben lehetővé válna a termelékenyebb munkafolyamatok. új technológiák bevezetése. amely a hatékonyság, a gazdaságosság fokozásának egyik fontos feltétele. A szövetkezetben még jóformán hozzá sem fogtak a beruházáshoz, de már az előkészítés időszakában olyan falba ütköztek, amelynek áttörése ma még nagyon nehéz feladatnak tűnik. — A megyében eddig sen-, iki nem vállalta el az épület tervének elkészítését — mondta Pólik Mihályné. — Most a Borsod megyei Beruházási Vállalattal próbáiul. ; szót érteni. Nagyon bi- zom benne, hogy végül is akad máj vállalkozó, aki hozzásegít bennünket, hogy az év végéig megkapjuk a tervdokumentációt. A beruházási kéltség felét, mintegy 4 millió forintot, saját erőből fedezzük. * A szövetkezet elnökével folytatott beszélgetés meggyőzött bennünket arról, hogy a Matyó HISZ túljutott a „holtponton”, gazdálkodása ismét felfelé ível. Az ügyes kezű. dolgos hímzőasszonyok, a népművészeti munkában járta? szocialista brigádok, a szövetkezet több mint háromezer fős kollektívája — a vezetőkkel egyetértésben — úrrá lesz minden nehézségen, maradéktalanul teljesítik a tervből rájuk eső feladatot. Lovas Lajos Á jubileum éve a BÁEV-nál Megyénk életének, a városok, a települések arculata megváltoztatásának egyik legjelesebb képviselője a BÁ- ÉV. A nagy. az 5100 embert számláló épitőszervezet ez évben ünnepli államosításának 30. évfordulóját. A lepergett évek, évtizedek mindegyike egy-egy állomás, új feladatokhoz való igazodás, fejlődést jelző határkő. Gondoljuk csak el, hogy 1948 49-ben a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat „őseinek” tagjai az általuk összehozott szerszámokkal, felszerelésekkel építkeztek. A kezdetleges eszközökkel, a hagyományos módon végzett munkával 6700 ember mindössze 180 millió forint értéket tudott alkotni. Az államosítással — bár a gyakori át-' szervezések hátráltatták a folyamatok — a fejlődés egyre gyorsulóbb üteme kezdődött el. E folyamat sorába tartozik a helyszíni vasbeton előregyártás, a blokkos építési rendszer, a csőállvány meghonosítása, a középmagas házak építésének kezdete. 1966. új határkő: a BÁÉV az elsők között használja az UN1VÁZ házrendszert. 1968. fordulópont a vállalat életében: elkészül a házgyár, amely forradalmasította az építkezést. Felgyorsult az ütem 1969-ben. A vállalat csaknem hatszor annyit termel, mint 1949-ben. Az elmúlt év pedig az építési eredmények csúcsa: a vállalat termelési értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A BÁÉV roppant nagy területen munkálkodik. Miskolcon és Úzdon, Kazincbarcikán és Leninvárosban, és még 58 községben készített házak, bölcsődék, óvódák, iskolák őrzik az építői: keze munkája nyomát. A vállalat eddig — beleértve ez év öt hónapjának eredményét is — 44 ezer 24 lakást adott át. s ebből több mint 24 ezer paneles szerkezetű. " A BÁÉV dolgozóinak keze munkája nyomán épültek és épülnek megycszertc a korszerű lakóházak. Képünkön: a Kilián- dcl, Miskolcon. Fotó: Lovász Attila Az építők sokat tettek azért, hogy gyermekeink korszerű körülmények között növekedhessenek. 29 év alatt készített bölcsődékben 1504. az óvodákban 4005 emberpalántát helyezhetnek el. s a tanulók 712 iskolai tantermet vehettek birtokukba. Szinte meglepő, hogy ezek 40 százalékát az utóbbi öt évben készítették a BÁÉV dolgozói. Tegyük hozzá: bármilyen korszerű technológia szerint dolgoznak, bármennyi gép segíti is őket. az építők mindig ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, hol a hőség, hol a hó és fagy, hol a hosszú esőzés hátráltatja, s egyben kínozza őket. Az ötödik ötéves terv minden eddigitől nagyobb feladatot rótt a vállalatra. Ennek elősegítése végett, hogy a szerelőkapacitás lépést tudjon tartani az építőmesteri munkákkal, 40 millió forintot fordítottak korszerű szakipari, szerelőipari gépek vásárlására. Erre nagy szükség is volt. mivel öt év alatt 14 200 lakást, 184 iskolai tantermet, 2121 gyermek számára kell óvodákat, s 760 emberpalánta számára bölcsődékét építeniük. Az OT norma szerinti 25 600 négyzetméterrel szemben mintegy 37 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató egységeket kell elkészíteniük. A nagyobb feladat csak korszerű, magas fokú elöregyártás- sal. szerelőjeUegü építési móddal valósítható meg. E végett fejlesztette ki a vállalat az ÉSZ A KTER V - vei közösen az úgynevezett KER- VAZ szerkezetet. így válik lehetővé, hogy középtávú tervidőszakunk hátralevő időszakában mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató egységet építhetnek, és további 10 ezer négyzetméter összeszerelését végezhetik el KERVÁZ szerkezetből. Szepesik Rezső vezérigazgató úgy értékeli, hogy az elmúlt két évben a vállalat lakásépítési tervét” 274 lakással túlteljesítette. A lakásépítés előkészítésével, az ütemesség fokozásával kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik, hogy az ez évre tervezett 2884 lakást — a szocia- » lista brigádok vállalásainak megfelelően — december 22- re átadják. Az elmúlt két év alatt az öt évre esedékes óvódák 30 százalékát adták ál. az iskolai programot közel 50 százalékban teljesítették. A nagyobb feladatok szükségessé tették, hogy a hagyományos és a házgyári technológiára szakosodott egységek helyett a feladatokhoz rugalmasabban alkalmazkodó termelő szervezetet hozzanak létre. A múlt év január elsejével végrehajtott átszerv ezéssel megszüntették az addigi párhuzamosságot, s az azonos feladatokat végző egységek egy irányítás alá kerültek. Az átszervezés szükségességét. annak eredményeit, a dolgozok odaadó munkáját jól tükrözik ez év első ,öt hónapjának eredményei is. A BÁÉV — a tervezettől negyvennel többet — 1068 lakást adott át. A vállalat teljes termelése 14. a termelékeny- seg 16.4 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában volt, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett az építőknek, s olykor gondok voltak az anyagellalásban is. A vállalat sokai tesz a dolgozók szociális igényeinek kielégítésében. Többek között 1.4 milliós költséggel korszerűsítették a munkásszállót, öt autóbuszt vásároltak a dolgozók munkahelyre való kulturált szállítása végett. Meghirdettek. hogy a középtávú tervidőszakban 200 lakást építenek saját dolgozóiknak. Tavaly 48 lakást adtak at. s e hónapban — a munkásla- kás-építési akcióban — újabb 55 lakás műszaki átadásara kerül sor. Csorba Barnabás A valutát termelő és „kímélő” jószág Legelőink „kincse” a juh Ma már alig" akad megyénkben olyan mezőgazda- sági nagyüzem, ahol mostoha, amolyan ..lenézett” ágazat lenne a juhászat. A közelmúlt években ugyanis a birka „bizonyított”. Bebizonyította. hogy a mi vidékeinken a legjövedelmezőbb jószág, a legjobban hasznosítja gyengébb rét- és legelőterületeinket: is, az ágazat fejlesztése aránylag a legkisebb beruházásokat igényli, és sorolhatnánk tovább e jószág előnyeit. Sorolták is a közelmúltban a juhászat hozzáértő szakemberei, egy, a Léhi Állami Gazdaságban megrendezett juhtenyésztési tanácskozáson, ahol mintegy másfél száz termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető, üzemi állattenyésztő hallgatta érdeklődéssel és helyesléssel mindazt. amit a juhokról elmondottak. Németh János, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség osztályvezetője — számos időszerű tenyésztési jótanács mellett — mondta el a juhtenyésztés mellett szóló, a további fejlesztést ’ legjobban igazoló érveket. Például azt. hogy a juhászat a legbiztosabban valutát termelő és egyben valutát „kímélő” ágazat. A juhászától: valameny- nyi termékének, a juh minden „porcikájának” szabad útja van az exportpiacokon. Keresett minden „formában” a húsa. a gyapja, (amelyről bebizonyosodott, hogy nem pótolható); sorba állnak (bár több lenne belőle) a. tejéből készült sajtokért, s a prémipar ma mar arannyal fizet a bőréért Nemrégiben nyolcvan külkereskedelmi szakembernek tették fel a kérdést, hogy minek a gyártását, termelését, tenyésztését fejlesszék? Mind a nyolcvannál az első három fejlesztendő között szerepeit a juh! • És szerencsére nemcsak kül kereskedőink „esküsznek” a juhra. Mezőgazdasági üzemeinkben is látják a juh jövőjét, de ehhez az is kelleti, hogy a jelenben megtalálják számításaikat ebben az ágazatban. Az elért eredmények, az ágazat gyors fejlődése bizonyítja, hogy ezt a legtöbben meg is találták. Az ötödik ötéves terv első két évében a tervezett 15 helyett, 28 százalékkal növekedett a juhállomány. Gyapjútermelésben is sikerült elérni a tervidőszak végére kitűzött célt. Megyénk dombvidékein. így példáulv az encsi járásban, még számottevőbb a juhtenyésztésben elért, „felfutás”. Újhelyi János, a tanács Encsi járási Hivatalának osztályvezetője: — Járásunk termelőszövetkezeteiben két év alatt a juh- letszám 26 ezerről 37 ezerre, ezen belül az anya-létszám 18-ról 23 ezer darab fölé növekedett. A l:ét év alatt a vágójuh-értékesítés 47. a gyapjúértékesítés 40 százalékkal növekedett. A jövedelmezőség és az, hogy legelő- területeinket a juh hasznosítja a legjobban, a további' intenzív fejlesztést indokolja. Békési Gy ula, a Léhi Állami Gazdaság igazgatója: — A mi vidékünk (Cserehát) nagyszerű állatfaja a juh. Gazdaságunk nagy rét- és legelöterületein, telepitett gyepeinken a 3200-as szarvasmarhaállomány melleit ma mar 14 ezer juhot, ebből közel hétezer anyát tartunk. Már a IV. ötéves terv utolsó két évében kidolgoztuk juha- szatfejlesztési programunkat, meghatároztuk a tenyésztési feladatokat, kidolgoztuk a korszerű tartástechnológiát. Egyik nagy eredményünk, hogy gazdaságunk az idén ..törzstenyészet jelölt” leli. A léhi körzetben évi tízezres „kibocsátású” juh-hizlaldát építünk. Évente (még ma is) 160—170 ezer liter juhtejet fejünk, 22—23 vagon expressz bárányt exportálunk, juhonként 5.2 kiló Tolt a gyapjúnyírási átlagunk, s évi 138 darab volt a 100 anyára jutó bárányszaporulatunk. Juhászatunk természetesen jövedelmező, az ágazati eredmény anyánként a legutóbb évi 590 forint volt. (És amiről az igazgató nem szólt, már nem titok az az örvendetes' léhi törekvés, hogy a tenyésztés fellendítése, az eredmények javítása szempontjából nagyon fontos ..valami”. egy borsodi juhle- nyésztési rendszer kialakításán. megszervezésén is fáradoznak a gazdaság szakemberei.) • Nemcsak eredményekről, lehetőségekről, a kecsegtető jövőről, hanem a jelen legfontosabb. időszerű juhíe- nvésztési feladatairól is tanácskoztak a juhtenyésztés borsodi szakemberei. A legjobbak tanácsait, tapasztalatait vihette ki-ki magával a saját juhászaiéba. Az állategészségügyi követelmények, teendők „tízparancsolatát”, a tenyésztés legjobb „receptjeit”, vagy az exportőrök olyan tanácsát, hogy jobban megfizetik külföldön a fagy- gyúmentes bárányt, s ezért ajánlatos a hizlalásnál „el- spórolni” a kukoricát. Egyetértettek abban is. hogy a juhnál a jó szaporodásbiológia alapja a jó legelő, s a legsürgősebben megoldandó feladat a brányszaporulat je- .lentös javítása, az elhullások csökkentése. Egyöntetű volt az a vélemény is. hogy országos „közreműködést” igénylő. sürgős megoldást váró gondok is akadnak. Ilyen például az olcsó (és olcsónak is tervezett) férőhelyek kérdése, mert „kiderült”, hogy a juh például igenis szereti még a szerfás épületeket is! A fejőgéoekkel való 10— 15 évi „kísérletezgetés” után végre fejőgépekre is szükség lenne a juhászainkban, mert nem szabad lemondani a literenként csaknem 20 forintot érő juhtejről! És elgondolkodtató az is. hogy kifize- tődö-e élve (bőrben) exportálni a juhhúst, amikor prém- iparunk magas áron, dollár- • ért vásárolja vissza a bőrt. amelynek világpiaci ára néhány év alatt több mini ötszörösére nőtt!? Végűi egy gondolat, amely a tanácskozás szinte valamennyi résztvevőjében megfogalmazódott: ha létrejönne megyénkben a juhtenyésztési rendszer, akkor az nemcsak a sok. apró helyi teendő jobb elvégzését segítené, gyorsítaná. hanem a „nagy dolgokban” is előbbrelépést eredményezne az ‘ összefogás. Pozsonyi Sándor
