Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 3SF 1978. íönius 30., péntek ^ ' (Folytatás az 1. oldalról.) 1978, június 27—29, között s Roman Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXI1. ülésszakát. Az ülésszakon Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai sorába. Az ülésszak résztvevői melegen üdvözölték Le Thanh Nghi-nak, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszterelnök-helyettesének bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag határozott a VSZR- nuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába történő felvételéről. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXI. es XXXll. ülésszaka között végzett tevékenységéről, valamint a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő előirányzatok megvalósításának gyakorlati eredményeiről szóló beszámolókat. Megállapították, hogy * KGST-tagállamok eredményesen oldják meg a szocializmus és a kommunizmus építésében előttünk álló alkotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Eredményeikben igen fontos szerepet: játszik az egymás közötti együttműködés elmélyülése. A testvérpártok vezetőinek 1977. évi: Krím-félszigeti találkozóján és más találkozóin elért megállapodások alapján a IfGST keretében erősödik a sokoldalú és kétoldalú együttműködés összhangja, s ez elősegíti a hosszú távú együttműködési célprogramokban szereplő intézkedések megvalósítását. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, a parasztság és az értelmiség önfeláldozó alkotó munkájának eredményeként. sikerrel teliesítik az ötéves terv soron levő feladatait, s megalapozták az ötéves népgazdasági tervek egészének teljesítését. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975. évihez viszonyítva 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12.4 százalékkal. Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el. A KGST-tagállamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben, az 1975. évivel szemben. 24 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok gazdaságának magabiztos és dinamikus fejlődése a tőkés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéteként meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttműködésük hatékonyságát. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkés országokban 1977-ben a válság előtti 1973. évihez viszonyítva 7 százalékkal, a KGST-tagallamokban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőtt. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredmények, a sokoldalú kölcsönös együttműködés bővülése és elmélyülése szilárdítja a KGST-tagállamok közösségének erejét, és tekintélyét, fokozza ä világban végbemenő események menetére gyakorolt hatását és szerepét. A testvéri szocialista államok közös és egyéni kezdeményezései a nemzetközi enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére, a fegyverkezési verseny felszámolására és a leszerelést célzó konkrét intézkedésekre akföron V> _ járulnak a tartós béke biztosításához a Földön. Az ülésszak megállapította. hogy a KGST-tagállamok és a tanács közös szervei jelentős munkát végeztek az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplexprogram megvalósítása érdekében. Eredményesen teljesítik a kölcsönös áruforgalom, a gyártásszakosítás es kooperáció fejlesztésére, a tudományos-műszaki együttműködésre, objektumok közös erővel történő felépítésére irányuló konkrét intézkedések közösen kidolgozott terveit. Túlteljesítenék a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az eves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áruszállítási kötelezettségeiket. A KGST- tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 1977-ben az 1975. évi szinthez viszonyítva 28 százalékkai nőtt. és 91 milliárd rubelt lett ki. Az ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú integrációs intézkedések 1976 —1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több. mint 3 milliard rubel összegű beruházást eszközöltek. A folyó év végére befejeződik a „Szövetség” gázve;-lék (Orenburg—Szovjetunió nyugati határa) objektumainak felépítése. Ez biztosítja, hogy a Szovjetunióból földgázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. Ez a nagy építkezés a résztvevő országok több ezres nemzetközi építő kollektívája által végzett hatékony munkát példázza, a KGST-tagálla- mokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gazdagítja. 1978-ban befejeződik a Vinnyica (Szovjetunió)—Al- bevtirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű. első rendszerközi villamos-távvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarendszeréi és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munkájának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös villamosenergia- csere növelését, az egyesített energiarendszerben részvevő országok villamos- energia-ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását. A Szovjetunióban az érdekelt KGST-tagállamok részvételével épülő vaskohászati vállalatoknál új pelle- tet (a vasolvasztók nyersanyaga, a szerk.) és ferro- ötvözeteket előállító kapacitásokat helyezlek üzembe. A Kijembajevi Azbeszt Y mibinátban, az Uszty- ilimszki Cellulózüzemben es más közös vállalkozásban épülő objektumokon fokozódik az építési és szerelési munkák üteme. A létrejött egyezményeknek megfelelően a részt vevő országok tervszerűen végrehajtották az építkezések megfelelő anyagi eszközökkel való ellátását. Az új objektumok üzembe helyezése javítja a KGST- tagállamok megfelelő nyers- anyagfajtákkal történő ellátásának biztosítását. Megkezdődtek a tervező és előkészítő munkák egy nikkelüzem közös KGST-vállalko- zásban való felépítésére, Kuba területén, aktívan végzi munkáját a tagállamok közös geológiai expedíciója Mongóliában. A KGST-tagállamok között tovább fejlődik es mélyül a szakosítás és kooperáció az anyagi termelés területén, s az együttműködés a tudomány és a technika terén. A kölcsönös együttműködés keretében a tudósok, mérnökök, technikusok, és munkások közös - erőfeszítésével a KGST-tagállamokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végeztek, szá- m'-'« ói és berendelés. készülék mintapéldányát készítették el, új anyagfajtákat, és korszerű technológiai folyamatokat fejlesztettek ki. A termelésben való meghonosításuk , nagy jelentőségű lesz a népgazdaság hatékonyságának novelese szempontjából. Az ülésszak résztvevői üdvözölték az űrkutatás területen való sokoldalú együttműködés programjának gyakori ti megvalósítását. Fontos fejleményként értékelik a KGST-tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzet első útját, valamint a Szovjetunió és Lengyelország űrhajósainak első közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramodat az energetika, a fütö- és nyersanyagioar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. valamint a gépipar területén. Az. ülésszak által jóváhagyott programokat a KGST- tagállamok kommunista es munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb lépést jelent az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplexprogram végrehajtásában. Az ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzemenően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének es kiegyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és segítséget a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága fejlesztésének meggyorsításában és hatékonyságának növeléseben. Az energia-, a fűtó- és nyersanyag területén a hosz- szú távú együttműködési célprogram legfontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtő- anyagfajták hazai készletei kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia-rendszerei- nek továbbfejlesztését, a kőolaj és a földgáz hatékonyabb feldolgozását, fűtőanyagként való felhasználásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulóz-papíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területén. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még ' két, egyenként 4—4 millió kilowatt leljesítmenyü atomerőmű létesül a testvéri országokba történő vil- lamosenergia-szállítas céljából. A KGST-tagallamok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok távlati motor-hajtóanyag szűk* séeleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedéseket terveznek, a kőolaj hatékonyabb feldolgozására es ésszerűbb felhasználására. A program távlati tudományos kutatások elvégzését irányozza elő az új energia- források hasznosítására. A KGST-tagállamok acélos vastartalmú alapanyagokkal való ellátásának problémait az. érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják meg a Szovjetunióban létesítendő új termelőkapacitások segítségével. Előirányozták a KGST- tagállamok együttmúködesé- nek kiszélesítését a Kubai Köztársaság nikkel termelésé- nek továbbfejlesztésére. Tervbe vették a vegyi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszelesilcsét. Együttműködési intézkedéseket egyeztetlek a fűtőanyag és nyersanyag erőforrások ésszerű felhasználására. a takarékos kitermelés, a feldolgozás, szállítás és a technológiai alkalmazás minden szakaszában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú együttműködési célprogram olyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabonatermesztésnek, az állattenyésztési termékek és más alapvető mezőgazda- sági termeltek előállításának intenzív fejlesztéséi mindegyik KGST-lagállamban, továbbá a takarmán.vbázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztését. A KGST-tagállamok kedvező természeti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továbbá számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfajta termelésének és kölcsönös szállításának a kiszélesítését. Intézkedések megvalósítását tervezik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemizálására, az élelmiszeripar anyagi- műszaki bázisának megerősítésére. Szélesebb körben használjak ki az együttműködés lehetőségeit perspektivikus mezőgazdasági kultúrák es nagy tenyészértékű állatfajták kitenyésztésére, az élelmiszeriparban korszerű technológiai folyamatok kifejlesztésére.' A gépipari hosszú távé együttműködési célprogram arra irányul, hogy biztosítsa a KGST-tagallamokban a korszerű berendezések, gépes műszerfajták gyártásának gyors ütemű fejlesztését, o fűtőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközökkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok bevezetését. Ebben elsőrendű szerephez jutnak azok az intézkedések, amelyek az atomeröművi berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésére és hatékony feldolgozására alkalmas berendezések, a szilárd fűtőanyagok A KGST tagállamainak delegaeiovezetói, kormányfői Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság' Minisztertanácsának elnöke, Lazar György, a Magyar Népköz- társaság M i niszlertanacsanak elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, a Minisztertanács elnökhelyettese, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel (Folytatás as 1. oldal rot) munkát vegeztek az elmúlt évben és — ami a legfontosabb — tevékenységük elsősorban az országaink közötti együttműködés elsőrendű feladataira összpontosult. Jól halad azon intézkedések végrehajtása, amiket a két évvel ezelőtti ülésszakon jóváhagyott integrációs intézkedések 197ö—1980. évi egyeztetett terve foglal magában. A tagországok időarányosan teljesítették a közös erőfeszítéssel létesülő nagy- beruházások építésében vállalt kötelezettségeiket. Ennek közönhetö, hogy még idén üzembe helyezhető lesz az orenburgi Szövetség gázvezeés ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berendezések gyártásának és kölcsönös szállításainak a növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfajták területén olyan intézkedések összessége valósul meg. amelyek magukban foglaljak a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését, új technikai eszközök prototípusainak létrehozását. a meglevő kapacitások bővítését és új termelő kapacitások létrehozását. Az ülésszak megállapította. hogy a jóváhagycrtt'hosz- szú távú célprogramok a KGST-tagállamok közötti együttműködés további bővítésének fontos tervezésiszervezési okmányai. E nrogramok sikeres megvalósítását biztosító alapfeladatként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és a tanács szerveinek, hogv e programok alaoján dolgozzanak ki és kössenek meg sokoldalú és kétoldalú egyezményeket a konkrét intézkedésekben való együtt- mú köd ősükről. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői nagy politikai és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak a hosz- szú távú együttműködési célprogramoknak és erről nyilatkozatot írtak alá. Az ülésszak elismerte annak szükségességét. hogy meggyorsítsák a KGST-tagallamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésével es közlekedési kapcsolataik fejlesztésével összefüggő hosz- szu Távú együttműködési eelprogram-tervezetek, továbbá a megfelelő sokoldalú es kétoldalú egyezmeny- tervezetek előkészítését. Az ülésszak célszerűnek tartotta, hogy a hosszú távú célpogramok megvalósításánál jobban használják ki az együttműködés tartalékait minden egyes testvéri ország társadalmi termelése gazdasági hatékonyságának növelésére. Az ülésszak tudomásul vette, hogy a Jugoszlávia és a KGST-tagállamok közös érdekét kepező kérdésekben Jugoszlávia érdekelt szervei részt fognak venni a hosszú távú együttműködési célprogramok intézkedéseinek a kidolgozásában es megvalósításában. Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Manea Maltese«, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke közös nyilatkozatot tettek közzé a KGST XXXII. ülésszakáról. Ebnen a többiek között foglalkoznak a hosszú távú célprogramokkal, az intézkedések fő céljaival, a megvalósítás eredményeivel, amelyek hozzájárulnak a tek és a Vinnyica—Albertir- sa közötti 750 kV-os villamos távvezeték. — Az ülésszak jóváhagyta a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari hosszú távú, 1990-ig szóló — tehát két öteves tervidőszakot felölelő — együttműködési célprogramokat, valamint a gépipari célprogramot, amely elsősorban az előzőkben említeti célprogramok gépipari hátterének megteremtőét irányozza elő. Igen nagy horderejű határozat ez. A most elfogadott célprogramok a gazdaságfejlesztés kulcsterületeire vonatkozó együttműködési feladatokat ölelik fél, és ezen Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttműködési célprogramok megfelelnek a KGST-tagallamok érdekeinek. Az ülésszak kedvezően fogadta azt a tényt, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétoldalú gazdasági. valamint tudományos- műszáki együttműködés bővítésében a KGST-tagálla- mokkal. Hangsúlyozták a KGST- tagállamok eltökéltségét, hogv bővítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő országokkal. Az ülésszak idején véleménycserét folytattak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. Az ülésszak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatja kifejezésre akkor, amikor hangsúlyozza. hogy a KGST és az EGK kölcsönös kapcsolatának alapjairól egymásnak korábban a tadott egy ezm ény-tervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tárgyalásokat egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok. másrészt az EGK es az az EGK-tagállamok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagallamok közötti együttműködés méreteinek kiszélesítése és tartalmának elmélyítésé szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak es módszereinek további tökéletesítését. Az ülésszak a KGST-tagállamok kommunista es munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak elvi útmutatásai alapján intézkedések összességét hagyta jóvá a KGST- tagallamok együttműködésének es a tanács szervezetének további tökéletesítésére. A KGST-tagalíárnok kor- manvföi annak a sziláid elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a jövőben is állandóan fejlesszék és mélyítsék a KGST-tagallamok együttműködését. A KGST XXXll. ülésszakának munkája a barátság, a teljes kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. tagországok népgazdaságának töretlen fejlődése biztosításához. Kijelentik, hogy biztosítani fogják az előirányzott intézkedések megvalósítását. Összegezik az együttműködés legfontosabb feladatait. A nyilatkozatot aláíró kormányfők aláhúzzák, ho v az együtt! 'üködési célprogramok valóra váltása meg “ogja szilárdítani a KGST-tagallamok nemzetközi gazoasági pozícióit. A nyilatkozat Bukarestben készült 1978. június 29-én. belül elsősorban a stratégiai jelentőségű problémák megoldását irányozzák elő. — A célp.ogramok jóváhagyása most megtörtént, de a műnk. dandárja előttünk van. A jelenlegi ötéves tervidőszak harmadik évében vagyunk. Ez a többi között azt is jelenti, hogy mindinkább felgyorsulnak az 1981 —1985-ös tervidőszakot megalapozó műveletek a hazái tervezőmunkában és a KGST-országokkal folyó tervegyeztetésben. Meggyőződésem, hogy a célprogra- noaban foglalt intézkedések megvalósítása csak úgy lehetséges, ha beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti tervezés folyamatába. A KGST tagállamok kirmányliinek nyilatkozata Marjai Jázsef nyilatkozata Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának MII. ülésszakáról
