Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. június 22., csütörtök Magyar-lengyel tárgyalások kezdődtek Varsóban (Folytatás az 1. oldalról.) Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán este vacsorát adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak tiszteletére a Mi­nisztertanács palotájában. Részt vett a vacsorán Hen­ryk Jablonski, Piotr Jarosze- wicz, valamint a lengyel po­litikai élet számos vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Edward Gie­rek és Kádár János pohár­köszöntőt mondott. Edward Gierek: Sok évszázados kapcsolatok Kedves Kádár János Elv­társ! Tisztelt Magyar Elvtársak! Barátaink! A Lengyel Népköztársaság legfelsőbb párt és állami ve­zetése nevében ezúttal is sze­retném kifejezni őszinte örö­mömet, hogy vendégünkként üdvözölhetjük körünkben önt, tisztelt Kádár elvtárs, a testvéri magyar párt és a hozzánk oly közel álló ma­gyar nép vezetőjét. Örömmel üdvözölhetjük önt, Lázár elvtárs és a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttségének többi tag­ját is. Kedves magyar barátaink látogatását a népeinket ösz- szekötő sok évszázados kap­csolatok, marxista—leninista pártjaink közös céljai, a szo­cialista országok közössége szilárd tagjait alkotó orszá­gaink szövetsége és együtt­működése kifejezésének te­kintjük. Mi, lengyelek, nagyra be­csüljük a magyarokhoz fű­ződő hagyományos barátsá­gunkat, amely áthatja a két ország történelmét. A harminc évvel ezelőtt aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés beteljesí­tette azoknak a lengyel és magyar hazafiaknak, forra­dalmároknak az örökségét, akik 1848-ban a barrikádo- kon, majd pedig a Magyar Tanácsköztársaság védelmé­ben életüket áldozták a sza­badság közös ügyéért. E szerződés új, rendkívül gaz­dag és tartalmában állan­dóan bővülő fejezetét nyitott a lengyel—magyar barátság történelmében. Gierek elvtárs a lengyel— magyar együttműködésről szólt, majd így folytatta: Nekünk, kommunisták­nak, az a legfőbb eszmei és erkölcsi kötelességünk, hogy biztosítsuk az embereknek és a népeknek a legalapve­tőbb" jogát, a békés élethez való jogot. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom dokumentumaiban a mozgalom történelmi külde­téseként fogadtuk el, hogy az emberiséget megvédjük egy új .világháborútól. Az emberiség e nagy ügye elválaszthatatlanul össze­kapcsolódik az enyhülés sor­sával és szervesen kapcsoló­dik a helsinki záróokmány ajánlásaihoz, amelyet 35 or­szág —■ az európai államok, továbbá az Amerikai Egye­sült Államok és Kanada — képviselői írtak alá. A szo­cialista közösség országai ál­tal kezdeményezett — és az összes békeerők által' támo­gatott — következetes béke­politika révén létrejött eny­hülés már nagyon jelentős, pozitív változásokat hozott a nemzetközi kapcsolatokban. Ma a fegyverkezési hajsza megfékezése, a tényleges le­szereléshez vezető út meg­nyitása kulcsfontosságú kér­dés. Ezt célozzák a szocia­lista országok komplex ja­vaslatai, és Leonyid Brezs- nyev nagyfontosságú kezde­ményezései is, amelyeket teljes szívből támogatunk. Reméljük, hogy az ENSZ- közgyűlés rendkívüli lesze­relési ülésszaka , konstruktív eredményeket hoz, és előse­gíti a leszerelési világérte­kezlet összehívását. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról szóló második szovjet—amerikai megálla­podás , gyors megkötésének, amelyhez szovjet részről megteremtették a szükséges feltételeket. Véleményünk szerint a szocialista országok javasla­tai lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentését célzó bécsi tárgyalásokon a megtorpa­nást leküzdjék, és pozitív megállapodás szülessék. Ha­tározottan követeljük, hogy halogatás helyett, végérvé­nyesen mondjanak le a ne­utronfegyver gyártásának és Nyugat-Európában történő bevezetésének rendkívül ve­szélyes terveiről. A lengyel külpolitika — amely elválaszthatatlan ré­sze a szocialista országok közössége egyeztetett béke­politikájának — népünk, Európa és a világ békéjének nagy ügyét szolgálja. Nagyra értékeljük a Ma­gyar Népköztársaság jelentős hozzájárulását az enyhülési folyamat megszilárdításához, amelyért vállvetve, az egész szocialista közösséggel együtt tevékenykedünk. E közös­ségből merítjük erőnket és ez teszi hatékonnyá erőfe­szítéseinket. örülünk, hogy mostani lá­togatásunk lehetővé teszi, hogy közelebbről megismer­jék a LEMP VI. és VII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában elért eredmé­nyeinket, s problémáinkat, szándékainkat és terveinket. Közösek céljaink, amelyek elérése fontos érdeke párt­jainknak és népeinknek. Tanácskozott a társadalmi vezetess A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ társadalmi vezetősége Vincze Géza elnökletével tegnap ülést tartott és azon három émával foglalkozott. Meg­hallgatta és megvitatta Kotla lória főelőadó jelentése lapján a művelődési köz­önt általános, politikai és zakmüveltséget fejlesztő el­múlt évi székhelyi tevékeny­égéről szóló beszámolót, va- amint két tájékoztatót. Mindkettőt Kováts György, a nűvelődési központ igazga- ója terjesztette elő. Az agyikben a 18. miskolci tévé­fesztivál megrendezéséről, annak lebonyolításáról, illet­ve a művelődési központnak abban betöltött szerepéről adott számot, a másikban pe­dig a szakszervezeti művelő­dési otthonok igazgatóinak áprilisi kétnapos országos tanácskozásáról — amelyet korábban lapunkban részle­tesen ismertettünk, de az el­múlt héten a televízió is adott róla tájékoztatást —, számolt be a társadalmi ve­zetőség tagjainak. A vezető­ség a jelentést és a tájékoz­tatókat rövid vita után tu­domásul vette. Kádár János: Következetes harcban A rádió és televízió júni­Kedves Gierek Elvtárs! Kedves Elvlársak, Baráta­ink! Mindenekelőtt őszinte kö­szönetét mondok a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége nevében a meghívásért, az elvtársi fo­gadtatásért, a szocializmust építő magvar nép munkáját méltató szavakért. Szívből üdvözlöm a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának, Minisztertanácsának . jelenlevő 'tagjait, vendéglátó házigazdáinkat, mindenkit, aki jelenlétével megtisztelt bennünket. örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Abban a meg­győződésben érkeztünk Var­sóba, a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosába, hogy eddigi találkozásaink­hoz híven a mostani is to­vább mélyíti pártjaink, kor­mányaink, országaink együtt­működését, a hagyományos magyar—lengyel barátságot. Küldöttségünk megelégedés­sel tapasztalja, hogy megbe­széléseink a kétoldalú kap­csolatokról és a nemzetközi helyzet kérdéseiről a testvé­ri barátság, a teljes egyet­értés jegyében kezdődtek meg. Kádár János ezután így folytatta: „Hazánkban elismerést kelt a testvéri Lengyelország széles körű és aktív nemzet­közi tevékenysége, amellyel hatékonyan előmozdítja a szocialista országok közös külpolitikai céljainak meg­valósítását, a nemzetközi enyhülést, a társadalmi ha­ladást, a béke védelmét. Ba­rát és ellenség egyaránt lát­hatja, hogy a lengyel nép rendíthetetlenül halad előre a fejlett szocialista társada­lom építésének történelmi útján, és helytáll a nemzet­közi küzdőtéren. A nagy tár­sadalomformáló tevékenysé­get sikeresen vezeti a len­gyel munkásosztály harcok­ban edzett, marxista—leni­nista pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, élén a lengyel nép hű fiával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiváló har­cosával, a népünk által jól ismert és nagyrabecsült Ed­ward Gierek elvtárssal” — mondotta. A Magyar Népköztársaság belső rendje szilárd, érvé­nyesül a munkásosztály és pártjának vezető szerepe. Szocialista céljainkért nem­zeti egységbe tömörülnek kommunisták és pártonkí- vüliek, hívők és ateisták, a hazánkban élő nemzetiségek, a becsületesen dolgozó em­berek milliói. Országépítő munkánk eredményei, társa­dalmi rendszerünk szilárdsá­ga, szövetségesi elkötelezett­ségünk biztosítja az alapját annak az aktív külpolitiká­nak, amelyet a Magyar Nép- köztársaság a szocializmus és a béke híveként a nemzet­közi küzdőtéren folytat. 'Mély meggyőződésünk, hogy a magyar munkásosz­tály, a magyar nép érdekeit, de túl ezen, a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért küzdő népek érde­keit nem lehet jobban és ha­tékonyabban szolgálni, mint a hazafias és egyben inter­nacionalista politikával. Ugyanúgy, mint a szocializ­must építő lengyel népet, a magyar népet is megbontha­tatlan kötelékek fűzik a szo­cialista országok közösségé­hez. Ennek megfelelően erő­sítjük szövetségünket a Szovjetunióval, elkötelezett­ségünket a Varsói Szerződés és a KGST iránt. Ez sarka­latos alapelve pártunk poli­tikájának. Ebben a szellem­ben kívánunk a jövőben is munkálkodni. A ma megkezdődött tár­gyalásainkon egyetértőén ál­lapítottuk meg, hogy kapcso­lataink az élet minden terü­letén a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján, interna­cionalista szegemben, sokol­dalúan fejlődnek. Ebben meghatározó szerepet tölt be pártjaink szoros, elvtársi együttműködése, a magyar— lengyel barátság elvei alap­ját alkotó, bennünket össze­kötő marxizmus—leninizmus, a kommunizmus eszméje, népeink alapvető érdekeinek azonossága. enierlési rekord az LKM-bei Nagy munkasikert értek el a félév vége előtt a Le­nin Kohászati Művek hen­germű-gyáregység gerenda­során dolgozó szocialista brigádok. Június 20-án — a méterenként 48,5 kilogram­mos sínekből — 758,5 tonna árut hengereltek. Ezt meg­előzően 1975-ben értek el megközelítő eredményt, re­kordot, amikor 24 óra alatt a gerendasor dolgozói 730,2 tonna sín hengerlését jegyez­hették fel. A csúcseredmény elsősor­ban a munka jó szervezésé­nek, a szocialista brigádok és a műszakok közötti ver­sengésnek köszönhető. Elis­merést érdemelnek az acél­gyártók is, akik jó minőségű sínacéllal segítették a hen- gerde dolgozóinak munká­ját. ürömmel állapítottuk meg ismét, teljesen egységesek vagyunk abban az elhatáro­zottságban, hogy párt- és ál­lamközi kapcsolatainkat, gazdasági együttműködésün­ket a lehetőségek feltárásá­val még dinamikusabban fej­lesszük; erősítsük tovább a szocialista országok egységét, a sokoldalú együttműködést. Arról is nagy megelégedés­sel szólhatok, hogy a magyar —lengyel barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés — amelynek 30. évfordulójáról a közeli napokban emlékez­tünk meg — kiállta az idő próbáját, megfelelő keretet biztosít kapcsolataink állan­dó fejlődéséhez. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecseréink is azt tükrözik, hogy pártjaink álláspontja • minden fontos kérdésben megegyezik. Ügy ítéljük meg, hogy a szocia­lista építőmunka, az össze­hangolt szocialista külpoliti­kai tevékenység nemzetközi feltételei alapvetően kedve­zőek, ezen az imperializmus manőverei, ellenakciói sem képesek változtatni. Meggyő­ződésünk, hogy ha a haladás erői, a népek állhatatosak maradnak, a nemzetközi helyzetet továbbra is az eny­hülés irányzata határozza meg. Ennek alapja az erővi­szonyok megváltozása a szo­cializmus, a társadalmi hala­dás és a béke javára. Mi, magyarok és lengyelek együtt és eltökélten részt veszünk abban a következetes harc­ban, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom erői vívnak világszerte. us 22-én, csütörtökön este beszámol a magyar párt- és kormányküldöttség látogatá­sa alkalmából rendezendő varsói barátsági nagygyűlés­ről. A rádió a Kossuth-adón 18.30 órakor kezdődő Esti Magazinban, a televízió 20 órai kezdettel az 1. műsor­ban ad összefoglalót. Ünnepélyesen fogadták Moszkvában Bülent Ecevit török miniszterelnököt, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővá­rosba. A szovjet és török zászlókkal feldíszített repü­lőtéren tiszteletére díszszá­zad sorakozott fel. A török kormányfőt Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej. Gromiko külügy­miniszter,' az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja és más hivatalos személyiségek köszöntötték. A két ország himnuszá­nak elhangzása után Ecevit a szovjet kormányfő kísére­tében ellépett a díszszázad előtt, majd Koszigin társasá­gában, motorkerékpáros rendőrök kíséretében szállá­sára ment. . Az útvonalat, amelyen a gépkocsisor elhaladt, a két ország zászlai, orosz és török nyelvű üdvözlő feliratok dí­szítették. Ecevitet elkísérte moszk­vai , tárgyalásaira Himket Cetin államminiszter és Gunduz Okcun külügymi­niszter is. k SZMT elnikséeííiek ülése Tegnap délelőtt Tóth Jó- zstj u.c,bj a ozai^szci.1 v cze teiC ci ianacsa vegein In- kuiuiiait einun.iei.evei üiest tartott az oZ.jv.iT elnöksége. Az uiésen reszt veit es lei- szolalt uuala Józsej. a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője. A testűiét megtár­gyalta es tájékoztatóként el- logauta a szakszervezeti tisztségviselők 1977—78. évi képzési és továbDképzési ter­vének végrehajtásáról, vala­mint a szakszervezeti társa­dalmi tisztségviselők 1978— 79. évi képzési tervéről szóló jelentést. Az elmúlt oktatási évben tovább fejlődött a szakszer­vezeti képzés s nevelés szín­vonala, nőtt a hatékonysága. Jól segítette a párt és állami szervek, a szakszervezetek előtt álló feladatok ismerte­tését, megértetését, s azok végrehajtását. Az SZMT-is­kola különféle tanfolyamain 1717-en végeztek. Az új okta­tási évben jobban elő kell ké­szíteni az SZMT-iskola alap­képző, továbbképző és leve­lező tanfolyamaira történő beiskolázást. Az időszerű fel­adatokra koncentrálva szoro­sabb együttműködés szüksé­ges a párt- és KlSZ-szerve- zetekkel. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a kollektív szerződések 1977. évi végre­hajtásának tapasztalatairól és a szerződések 1978. évi módosításáról. A szerződések jól segítették gazdaságpoliti­kai célkitűzéseink végrehaj­tását. A Borsod megyei vizs­gálat eredményei egybeesnek az országos tapasztalatokkal: a bizalmiaknak a szerződé­seket alaposabban ismerve többet és jobban kell élniök jogaikkal. ielet-Szlavákia múltja A legrégibb archeológiái emlékeket — melyek vélet­lenül kerültek elő — a a XVIII—XIX. századból is­merjük. Sokáig homály fed­te a feltárt lelelek keletke­zését. Jelentős fordulat csak 1945 után következett be, amikortól a kutatásokat terv­szerűen megszervezték. A nagy építkezések napról napra változtatják Kelet- Szlovákia arculatát. A föld­munkák közben több helyen archeológiái leleteket talál­tak. A kutatási anyag egy­re több szakember munkáját igényli, azért a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjai is a szlovákiaiak segítségére siettek. A legkülönlegesebb lelet egy Neander-völgyi ősember koponyája. A munkavégzés legrégebbi lelete pedig a Sena község mellett 1955-ben talált kőszerszám. Ma már nem képzelhető el régészeti kutatás a tudományos szer­vek együttműködése nélkül. A lelet korának meghatáro­zásához ismerni kell a geo­lógiai rétegeket. így történt a gánovicei ősemb’er kooo­nyájának kor szerinti meg­határozása is. Amíg Kelet- Szlovákiában nem volt meg­felelő kutatóintézet, ahol el­végezhették volna az emberi és állati csontok, kőszerszá­mok, növényi kövületek szakszerű vizsgálatát, addig a különböző főiskolák és egyetemek diákjainak köz­reműködésével oldották meg ezt a problémát. A kassai állatorvosi egyetem kórbonc­tani tanszékének illetékes dolgozói már több mint tíz éve foglalkoznak az állati csontvázak rendszerezésével. Sok segítséget nyújt ehhez a Kassai Műszaki Egyetem ko­hászati tanszéke is a metal­lográfiái elemzésekkel. Kocich professzor megállapította, hogy az időszámítás kezdete előtt 500 évvel élő emberek már ismerték a vas edzését, ami szinte hihetetlennek tű­nik. Az elmúlt 30 évben nyert hasznos leletek bizonyít­ják, hogy Kelet-Szlovákia területén szláv lakosság élt. Ezzel kapcsolatban fontos kutatást végeztek Eperjesen. Ezeket a feltárásokat és tu­dományos munkákat Budins- ky Kricka professzor vezette. Ez a szláv eredetű .telepü­lés egykoron mezőgazdaság­ból, állattenyésztésből és kézműiparból élt, de olyan nyomok is maradtak, melyek szerint a vaskohászattal is foglalkoztak. Ezt a feltevést a III—V. századból származó leletek igazolják. Az elődök azonban termékeny déli te­rületekre is — például a Zempléni-hegység peremvi­dékére — elkalandoztak. Kezdeti stádiumban van a szlovák várak múltiának ku­tatása. A legismertebb Soiske Podhrad melletti kőfal, ame­lyet a X. században építet­tek. A teleoiilésekkel kapcso­latban meg kell említeni a talált edényféleségeket, me­lyeket dr. Vizdalov profesz- szornak sikerült azonosítani Oborin mellett. A sok helyen előforduló vassalak-hulladék alapján feltételezik, hogy az őselődök nemcsak bányászat­tal, hanem vaskohászattal is foglalkoztak. Ugyanis a vas­szerszámok fejlett kovács­mesterségről tanúskodnak. A Kelet-Szlovákia területén fo­lyó jelenlegi feltárások bizo­nyítják, hogy más mester­ségben is jártasak voltak szláv elődeik, például a szűcsiparban, fazekas- és ácsmesterségben. A szorgalom, ügyesség, igényesség és művészi érzék vezette az ősöket tudásuk állandó fejlesztéséhez és ezek hozzájárultak a technikai fejlődés meggyorsulásához. A szakemberek véleménye, hogy Kelet-Szlovákia egyko­ri lakói a mostaniak ősei voltak, és a jelenlegi kultúra forrását is a szláv elődök teremtették meg. Ezek a vé­lemények egyeznek a mosta­ni kutatásokkal, és még job­ban megvilágítják a múlt tradícióit. fi varsói lapiíilés telítése Ecesil Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom