Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
1978. június 22,, csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 iskola is Az üzem — E zekben a hetekben szakközépiskolát es szakmunkásképző intézetet végzett fiatal szakmunkások kezdik meg munkás hétköznapjaikat a különböző munkahelyeken. Az első munkavállalás fordulópont minden fiatal életében. A fiatal a család, az iskola, a baráti kör lazább követelményeket támasztó és családias érzelmeken alapuló környezetéből bekerül az üzem niunkáskollcklívájába. Itt alá- és fölérendeltségi viszonyokat talál, ahol szigorúbb a fegyelem, nagyobbak a követelmények, és ahol a munkával kell bizonyítania képességeit, csak így tud érdemeket szerezni. A munkásélet k^|: se sok fiatal szakmunkásnál egyben az önálló életbe történő belépés, a „saját lábon való megállás” időszaka is. Sok fiatal olyan helyzetbe jut, hogy elkerül a családi körből és maga gondoskodik élete fenntartásáról. A munkásélet elkezdése tehát egybeesik az önálló gazdálkodás. a kereset beosztásának megtanulásával is. A vizsgákká! a szakmunkássá válás folyamata nem ért véget és a pályakezdéskor, jelentkező nehézségeket a fiatalok a szorgalmas, kitartó munka, az egészséges alkalmazkodás mellett, csak az üzemek gazdasági és társadalmi vezetésének összehangolt. segítségével képesek leküzdeni. Az ifjúsági törvény megjelenése óta a munkahelyek gazdasági vezetői — szoros együttműködésben a társadalmi szervekkel: a párt- szervezetekkel, a szakszervezettel, a KISZ-szel, a szocialista brigádokkal — a pályakezdő fiatal szakmunkások segítésének igen változatos formáit alakították ki. A KISZ és a szakszervezet különösen sokat tehet a szakmunkássá válás folyamatának segítésében, a szükséges pozitív munkahelyi kapcsolatok mielőbbi kialakításában, a nevelő, a szervező és az érdekvédelmi munkával egyaránt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fiatal szakmunkások e kapcsolatok alakulásának, megerősödésének hatása alatt vállnak igazán szakmunkássá, fontosnak tekinthetjük az olyan formális keretek létrehozását — például szakmai közösségek, klubok, érdekes programok, összejövetelek szervezése —, amelyek kedvezően befolyásolják a munkahelyi beilleszkedés folyamatát. A pályakezdő szakmunkasok üzemeink többségében — elsősorban teljesítménybéres területeken — nagyon sok kedvezményt kapnak, s így elsősorban rajtuk múlik, hogy egy bizonyos idő után, latnak-e maguk elölt perspektívát, ugyanakkor az is kiderül, hogy az üzem ele- gedett-e velük. A fiatalok az üzemekbe bekerülve — akár önállóan dolgoznak egy gépen, akár brigádokban végzik munkájukat — egy-egy kisebb-na- gyobb közösség tagjai lesznek. Munkabrigádok, szocialista brigádok tagjai, vagy patronáltjai. Ma már szinte minden munkabrigád, szocialista brigád éves vállalásában szerepel, hogy a munkahelyükre, a brigádhoz került fiatalt segítik szakmai fejlődésében, abban, hogy munkateljesítménye megfelelő mértékben emelkedjen, s hogy minél előbb megtalálja helyét és számítását a kollektívában és az üzemben. A szocialista brigádoknak és a közösség idősebb tagjainak számításba kell venniük, hogy ebben az életkorban a személyiség még kiforratlan. A brigádvezetők és a brigádtagok részéről figyelmes, segítőkész, megértő, de egyben határozott és céltudatos bánásmódra van szükség a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás során. Amennyiben lehetséges, kapjanak a fiatalok olyan önálló feladatot, ahol megmutathatják képességeiket, gyümölesöztethelik friss tudásukat. amiben kiélhetik a szó nemes értelmében vett virtuskodásukat. Minél több a szakmai képzettségüknek és képességüknek megfelelő konkrét és értelmes munkával. megbízatással kell ellátni őket. Érezzék a fiatalok, hogy a kollektíva egyenrangú tagjainak tekintik őket. Érdemeik arányában differenciáltan részesítsék őket a brigádok által nyert elismerésben, kitüntetésben es pénzjutalomban. A!munkahelyi művezetők, csoportvezetők és a ma mar nagyon sok helyen dolgozó munkamódszer-átadók nagyon sokat tehetnek a jó munkahelyi, munkatársi viszony kialakítása érdekében, nemcsak a fiatalok munkába lépésének kezdeti időszakában, hanem a későbbiekben is. A szocialista brigádoknak, brigádvezetőknek ezekkel szorosan együttműködve kéll végezni nevelő munkájukat. A szocialista brigádok patronáló mozgalma nagyban segítheti a beilleszkedés bonyolult, összetett folyamatát. Ha a konkrét munkavégzésben a fiatal magára talál, érzi az alkotás örömét, vonzó lesz számára a nagyobb közösség is, amelyben dolgozik és szívesen vesz részt a munkahely társadalmi, mozgalmi tevékenységében. A ma pályakezdő szakmunkásai a fejlett szocialista társadalom szakemberei lesznek. Ők azok, akik — szoros kölcsönhatásban a technika fejlesztésével, a termelés tökéletesítésével — pályafutásuk során a mindé nkori növekvő követelményeknek kell hogy megfeleljenek, s cselekvő módon alakítsák a fejlődést. A vállalatok áU^; kész, minden tekintetben teljes értékű szakmunkásokat igényelnek az iskoláktól, akik szinte a szakmunkás- vizsga letétele után — meny- nyiségi és minőségi szempontból egyaránt — azonos színvonalon dolgoznak az üzemek régi, begyakorolt szakmunkásaival. Ez a követelmény ma még túlzott, nincs szinkronban lehetőségeinkkel. Ezért az üzemeknek kell nagyon sokat lenniük a pályakezdő fiatalok nevelése, munkahelyi beilleszkedése érdekében. P. J. Még mindig az alma! A rendszer és a még nem lé Az adatok, amelyeket hai- lollam, elgondolkodtatóak. A. gyümöiestelepítések jelenlegi helyzetét tárták fel és az így kialakult képet aligha nevezhetném megnyugtatónak. Farkas Attila, a megyei TESZÖV osztályvezetője ismertette egy tanácskozáson azokat a megyei elvárásokat, amelyeket a gazdaságoknak ebben az ötéves tervben meg kellene valósíts niok. Megyénk gyümölcstermesztése — a korábbi évek számadatai alapján — jelentős, hiszen az ország gyümölcstermésének 11 százalékát termelték itt. Viszont a jövő kevés jót tartogat, hacsak üzemeink a jelenlegi megtorpanást, amelyet a csekély telepítés jellemez, nem győzik le. Miről is van szó? Megyénkben 1980-ig 1150 hektár ültetvényt kellene kialakítanunk. És eddig csak 230 hektáron telepítettek gyümölcsöst, amelynek döntő hányada az alma és a körte. A bogyós és csonthéjas gyümölesűek termesztésére — pedig az igény egyre nő — üzemeink nem vállalkoznak. Bizonyítja ezt, hogy abból a 1150 hektárból, amelyet az elvárás értelmében ezekből a fajtákból üzemeinknek telepítenie kellene, eddig mindössze 10 hektár ültetvény van kialakítva. Farkas Attila az üzemek gondjait így jellemezte: — Nem tartják elég vonzónak gazdaságaink ezt az ága/inoí. A munkaerő egyre csökken, az ültetvényeket a lehetőség szerint gépesíteni kellene, igen óm, de ezek a gépek költségesek, s a növénytermesztés gépeivel szemben rrtás növénynél, kultúránál nem használhatók. A gyümölcstermesztés még egy valamiben sajátos helyzetben van —, s ez a termelő kockázatát csak növeli —, hogy a termelési és értékesítési biztonság bizony alacsony. A termékek minőségét meghatározhatja az. időjárás, s árát pedig kiemelkedő országos termés esetén, a gyorsan romló szabadáras jellege. Röviden: a kereskedelem leszorítja az árakat. Az ó szempontjából igaza van, de a termelő savanyú arca nem sok biztosíték a jövőre. És nem lehet csodálkozni azon, hogy sok helyen az alma, vagy körte ott maradt a tán, vagy felhasználják zöldtrá- gyanak. Ami ugyan költséges, de nem keli a betakarítást és a szállítást fizetni, hiszen ennek a kettőnek' a költsége jóval felülmúlja a felkínált átvételi árat. Ezek után egyértelműen megállapítható. hogy csak a biztonság növelése után nö majd a telepítési kedv? A válasz önmagunkban van. Olyan gyümölcsöt kell telepíteni, amelyre nagy termés esetén is biztos piac van. És itt sorolhatnám, a diótól kezdve a bogyós gyü- mölesűeken át a szilváig a népgazdasági igényeket. Ráadásul ezeknek a fajtáknak a telepítését az állam nem is csekély összeggel támogatja. De maradjunk ott, ahol az értékesítési biztonság hiányával továbbra is számolni kell. Itt elsősorban az ipari alma megmentéséről van szó, hiszen a válogatóit, exportra és belföldre menő gyümölcsön túl, hatalmas mennyiséget jelent. És ennek a hulladék gyümölcsnek mondjuk ki nyíltan, nincs megfelelő feldolgozóipara. És itt van a lehetőség. Amelyet mar nem kell keresni, csak megvalósítani. Lehetőség arra, hogy a semmibe vett hulladék almát jó áron eladjuk. Nem is akárhogyan ; dollárért, nyugatra. És itt az előzményekről kell beszélnem. Megyénkben nemrég alakúit egy gyü- mölcstermesztési rendszer, azzal a szándékkal, hogy az ültetvényekkel rendelkező gazdaságokat összefogja, kidolgozzon a tájkörzetre illő olcsó technológiát, csökkentse az önköltségeket, növelje a hozamokat. Nagy vonalakban ez a cél. És ennek az összefogásnak napjainkban már olyan eredményei vannak, amelyeket egy-egy gazdaság a hatalmas beruházási költségek árnyékában még álmodni sem mert. Az ötlet új es eredeti. Egy mondatban: A Borsodi Gyömölcstermesztési Rendszer Sárospatakon a 400 vagonos hűtőtárolója mellett létesít egy sűrítőüzemet. Tgy a megoldás is egymondatos: a hulladék almát iparilag dolgozzák fel. sűrítményt készítenek, amelyre egyelőre igény van. Miért csak egyelőre? A kérdés illő, de megválaszolása egyben feleletet ad az ötlet újszerűségére és eredetiségére is. A HUNGARO- FRUCT külkereskedelmi szakembereinek felmérése szerint 15 ezer tonna gyüTöbb mint 2000 óra társadalmi munka íj íimala köpi, Irijiialäan Spisák Barnáné és Horgonyi László műszerészek, munka közben. A korábban 12. jelenleg !) főből álló kollektíva, amely Kandó Kálmán nevét viseli, az idén arra vállalkozott, hogy társadalmi munkában egy automata mellékközpontot hoz létre, amely nagymértékben segíti Sátoraljaújhely telefonhálózatának a bővítését. Ez a vállalás annál is értékesebb, mert a többszörösen kitüntetett brigád fő feladata a központ, a távbeszélőhálózat, a távbeszélőkészülékek, a távírók és a telexberendezések karbantartása. E nagy feladat mellett munkaidőben lehetetlenség egy 280 aláállomás bekapcsolására alkalmas automata központ felújítása, beszerelése. üzembe helyezése. A brigádnak azonban már nagy hagyományai vannak a várost segítő társadalmi munkavállalások kitűzésében és realizálásában. Mint-Dezö üzeme mölcssűrítmeny külföldi eladására van lehetőség. Ebből a rendszer üzeme 1135 tonnát tud biztosítani. Igen biztosítani, mert már számolnak az innen kikerülő termékkel. A rendszer lépéselőnyben van az ország más gazdaságaival szemben, mert előbb adta be a pályázatot, s így az üzem felépítésére mód nyílik. Még egy nem közömbös szempont: a közel 63 millió forintos beruházásnak csak harmadát kell a rendszer tagjainak biztosítani, a többit az állam pénzügyileg átvállalja, támogatja. És ez a húszmillió még nincs meg. A rendszer vezetői új tagokat — tsz-eket. gazdaságokat. vállalatokat — toboroznak, hogy az induló összeg meglegyen. Furcsának tartom ezt, még akkor is, ha megyénk gazdaságainak többsége pénzügyileg nem a legjobban áll. Hogy miért? Befejezésül álljanak itt azok az előnyök. amelyet az új üzem tudna nyújtani. Megoldaná a 4153 vagonos almatermés- böl. a több mint 10 ezer tonnát kitevő ipari alma feldolgozását. Egy tonna sűrítményért 650 dollárt kapunk. A gépsor devizamegtérülése —, amelyet Ausztriából vásárolnánk — alig több, mint egy év. Ugyanakkor az ipari alma ára nőne. s a sűrítményből származna a többi haszon, Így együttvéve, ezt a sűrítőüzemet csak gazdaságos beruházásnak nevezném. Mert a semmiből aranyat csinál. — karinait — Mészáros Gyula műszerész, a brigádnaplóval. meter József, a jelenlegi brigádvezető — egyébként az üzemegység vezetője, a pártvezetőség tagja, a Közlekedési Tudományos Egyesület sátoraljaújhelyi postai szakcsoportjának elnöke — elmondotta, a kollektíva tagjai több mint kelezer órát kell hogy fordítsanak az új automata központ üzembe helyezésére. És mindezt munkaidőn túl. A berendezést január első hetében ők maguk szerelték le Miskolcon, ők gondoskodtak a szállításáról, a régi, kiselejtezett berendezésekből ók „mentették meg” a használható alkatrészeket. kezdtek hozzá Sátoraljaújhelyen a központ beszereléséhez, amely egy sor új szakmai feladatot is jelentett, hiszen lakatos- és he- gesztőmunkát is keltett végezniük. Ezt követően kerti It sor az automata mellékköz- pont kiöregedett berendezéseinek a kicserélésére. Jelenleg az utolsó fázisnál, az úgynevezett kábelezésnél tartanak. A 0.6 milliméter átmérőjű, különféle színű kábelek bekötése nagy figyelmet. hozzáértést kívánó munka. Ezekből a kábelekből — tulajdonképpen véA mezőgazdaságban már elterjedt a Mezöpanel elnevezésű könnyített vasbetonszerkezetek alkalmazása, az AGROBER most elkészítette a könnyített acélvázas Agropanel építési rendszer tervdokumentációját is, s rövidesen kidolgozza a ra- gaszlotl-fa tartószerkezetes módszer terveit. Mindez a beruházási költségeket lényegesen csökkenti, az eddigi tapasztalatok szerint ezek alkalmazása igen gazdaságos. szükségtelen tehát a korábbi. jóval drágább létesítmények tervezése — mondotta Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. kony erekből — több tíz kilométernyit kell beépíteni es pontosan bekötni. A laikus szemlélő számára mindez áttekinthetetlen. érthetetlen, a káosz benyomását kelti, de a brigád tagjai, a műszerészek, mint például Spisak Barnáné. Horgonyi László, vagy Mészáros Gyula mindezt már csuk rutinfeladatnak tekinti. A laikus szemlélő számára legalább ennyire ijesztő a központ jelfogórésze, berendezése is. hiszen ez is áttekinthetetlennek tűnik és ezt is csak a beavatottak ismerik, ennek mechanizmusát is csak a műszerészek, a mesterek értik. A laikus szemlélő számára elképzelhetetlen. hogy egy ilyen kábel- és jelfogórendszerben hogyan lehet megtalálni az esetleges hibát, s hogyan lehet ezt gyorsan, rövid idő alatt kijavítani. A telefon a mi korunkban nem luxus. Munkaeszköz. Sok esetben életek sorsa függ zavartalan működésétől. Éppen ezért is becsülendő a Kandó Kálmán nevet viselő, a Posta kétszeresen kiváló brigádjának a törekvése, amely vállalta — méghozzá társadalmi munkában — a varos telefonhálózatának a bővítését és gondoskodik e telefonhálózat minél zavartalanabb működtetéséről. A több mint ketezer órát igénybe vevő társadalmi munkavállalás értéke több mint egymillió forintot jelent. Az új távbeszélő-állomások bekapcsolása körülbelül ugyanennyit jelent a Postának. Mint a brigád tagjai elmondották, az uj automata mellékközpont júliusban lép üzembe. A brigád mindezek — a minőségi karbantartás, a gyors javítás, az uj automata mellékközpont társadalmi munkában való üzembe állítása — mellett már ötödik éve rendszeresen patronálja a karosai általános iskolát is, ahoi segítenek a taneszközök készítésében, az audiovizuális berendezések kiépítésében, karbantartásában. Abban reménykednek, hogy a mostani általános iskolások közül majd néhányan ezt a nagyon szép és fontos szakmát választják, és titkon remélik, hogy így is segítenek a műszerész-utánpótlás kialakításában. A műszerészek — többek között — arról híresek, hogy kitűnő szakemberek, hogy a bonyolult szerkezetek, berendezések értői és ugyanakkor arról —, amely együttjár, együtt kell hogy járjon a szakmájukkal —. hogy türelmesek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy munkájukban, életükben lassúak, komótosak lennének. Szöveg: Oravec János Kcp: Laczó József Az AGROBER ebben az évben összesen 150 ezer férőhelyes szarvasmarha-, sertés- és juhtelepek. 100 ezer négyzetméternyi baromfitartó farmok, valamint új sze- mestermény-tárolók és -szárítók- műszaki terveit készíti el. A MÉM programjának megfelelően kiemelten kezelik a sertéstelepek, műtrágyatárolók és üzemi gépjavítók tipizálását. A sertéstelepek és az ültetvénvtele- pítési beruházások műszaki előkészítését soron kívül biztosítják. Az AGROBER sajtótájékeztatéja
