Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

1978. június 22,, csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 iskola is Az üzem — E zekben a hetekben szakközépiskolát es szakmunkás­képző intézetet végzett fiatal szakmunkások kezdik meg munkás hétköznapjaikat a különböző munkahe­lyeken. Az első munkavállalás fordulópont minden fiatal életében. A fiatal a család, az iskola, a baráti kör lazább követelményeket támasztó és családias érzelmeken alapuló környezetéből bekerül az üzem niunkáskollcklívájába. Itt alá- és fölérendeltségi viszonyokat talál, ahol szigorúbb a fegyelem, nagyobbak a követelmények, és ahol a munkával kell bizonyítania képességeit, csak így tud érdemeket sze­rezni. A munkásélet k^|: se sok fiatal szakmunkásnál egyben az önálló életbe tör­ténő belépés, a „saját lábon való megállás” időszaka is. Sok fiatal olyan helyzetbe jut, hogy elkerül a családi körből és maga gondoskodik élete fenntartásáról. A mun­kásélet elkezdése tehát egy­beesik az önálló gazdálko­dás. a kereset beosztásának megtanulásával is. A vizs­gákká! a szakmunkássá vá­lás folyamata nem ért véget és a pályakezdéskor, jelent­kező nehézségeket a fiata­lok a szorgalmas, kitartó munka, az egészséges alkal­mazkodás mellett, csak az üzemek gazdasági és társa­dalmi vezetésének összehan­golt. segítségével képesek le­küzdeni. Az ifjúsági törvény meg­jelenése óta a munkahelyek gazdasági vezetői — szoros együttműködésben a társa­dalmi szervekkel: a párt- szervezetekkel, a szakszer­vezettel, a KISZ-szel, a szo­cialista brigádokkal — a pá­lyakezdő fiatal szakmunká­sok segítésének igen válto­zatos formáit alakították ki. A KISZ és a szakszervezet különösen sokat tehet a szakmunkássá válás folya­matának segítésében, a szük­séges pozitív munkahelyi kapcsolatok mielőbbi kiala­kításában, a nevelő, a szer­vező és az érdekvédelmi munkával egyaránt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fiatal szakmunkások e kapcsolatok alakulásának, megerősödésének hatása alatt vállnak igazán szak­munkássá, fontosnak te­kinthetjük az olyan formá­lis keretek létrehozását — például szakmai közösségek, klubok, érdekes programok, összejövetelek szervezése —, amelyek kedvezően befolyá­solják a munkahelyi beil­leszkedés folyamatát. A pá­lyakezdő szakmunkasok üze­meink többségében — első­sorban teljesítménybéres te­rületeken — nagyon sok kedvezményt kapnak, s így elsősorban rajtuk múlik, hogy egy bizonyos idő után, latnak-e maguk elölt pers­pektívát, ugyanakkor az is kiderül, hogy az üzem ele- gedett-e velük. A fiatalok az üzemekbe bekerülve — akár önállóan dolgoznak egy gépen, akár brigádokban végzik munká­jukat — egy-egy kisebb-na- gyobb közösség tagjai lesz­nek. Munkabrigádok, szo­cialista brigádok tagjai, vagy patronáltjai. Ma már szinte minden munkabrigád, szocialista brigád éves vál­lalásában szerepel, hogy a munkahelyükre, a brigád­hoz került fiatalt segítik szakmai fejlődésében, ab­ban, hogy munkateljesítmé­nye megfelelő mértékben emelkedjen, s hogy minél előbb megtalálja helyét és számítását a kollektívában és az üzemben. A szocialis­ta brigádoknak és a közös­ség idősebb tagjainak szá­mításba kell venniük, hogy ebben az életkorban a sze­mélyiség még kiforratlan. A brigádvezetők és a brigád­tagok részéről figyelmes, se­gítőkész, megértő, de egy­ben határozott és céltudatos bánásmódra van szükség a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás során. Amennyiben lehetséges, kapjanak a fiatalok olyan önálló feladatot, ahol meg­mutathatják képességeiket, gyümölesöztethelik friss tu­dásukat. amiben kiélhetik a szó nemes értelmében vett virtuskodásukat. Minél több a szakmai képzettségüknek és képességüknek megfelelő konkrét és értelmes munká­val. megbízatással kell el­látni őket. Érezzék a fiata­lok, hogy a kollektíva egyen­rangú tagjainak tekintik őket. Érdemeik arányában differenciáltan részesítsék őket a brigádok által nyert elismerésben, kitüntetésben es pénzjutalomban. A!mun­kahelyi művezetők, csoport­vezetők és a ma mar na­gyon sok helyen dolgozó munkamódszer-átadók na­gyon sokat tehetnek a jó munkahelyi, munkatársi vi­szony kialakítása érdekében, nemcsak a fiatalok munká­ba lépésének kezdeti idő­szakában, hanem a későbbi­ekben is. A szocialista brigádoknak, brigádvezetőknek ezekkel szorosan együttműködve kéll végezni nevelő munkájukat. A szocialista brigádok pat­ronáló mozgalma nagyban segítheti a beilleszkedés bo­nyolult, összetett folyama­tát. Ha a konkrét munka­végzésben a fiatal magára talál, érzi az alkotás örö­mét, vonzó lesz számára a nagyobb közösség is, amely­ben dolgozik és szívesen vesz részt a munkahely tár­sadalmi, mozgalmi tevé­kenységében. A ma pályakezdő szak­munkásai a fejlett szocia­lista társadalom szakembe­rei lesznek. Ők azok, akik — szoros kölcsönhatásban a technika fejlesztésével, a termelés tökéletesítésével — pályafutásuk során a min­dé nkori növekvő követel­ményeknek kell hogy meg­feleljenek, s cselekvő módon alakítsák a fejlődést. A vállalatok áU^; kész, minden tekintetben teljes értékű szakmunkáso­kat igényelnek az iskoláktól, akik szinte a szakmunkás- vizsga letétele után — meny- nyiségi és minőségi szem­pontból egyaránt — azonos színvonalon dolgoznak az üzemek régi, begyakorolt szakmunkásaival. Ez a kö­vetelmény ma még túlzott, nincs szinkronban lehetősé­geinkkel. Ezért az üzemek­nek kell nagyon sokat len­niük a pályakezdő fiatalok nevelése, munkahelyi beil­leszkedése érdekében. P. J. Még mindig az alma! A rendszer és a még nem lé Az adatok, amelyeket hai- lollam, elgondolkodtatóak. A. gyümöiestelepítések jelenle­gi helyzetét tárták fel és az így kialakult képet aligha nevezhetném megnyugtató­nak. Farkas Attila, a me­gyei TESZÖV osztályvezető­je ismertette egy tanácsko­záson azokat a megyei elvá­rásokat, amelyeket a gazda­ságoknak ebben az ötéves tervben meg kellene valósí­ts niok. Megyénk gyümölcster­mesztése — a korábbi évek számadatai alapján — je­lentős, hiszen az ország gyü­mölcstermésének 11 százalé­kát termelték itt. Viszont a jövő kevés jót tartogat, ha­csak üzemeink a jelenlegi megtorpanást, amelyet a csekély telepítés jellemez, nem győzik le. Miről is van szó? Megyénkben 1980-ig 1150 hektár ültetvényt kelle­ne kialakítanunk. És eddig csak 230 hektáron telepítet­tek gyümölcsöst, amelynek döntő hányada az alma és a körte. A bogyós és csonthé­jas gyümölesűek termeszté­sére — pedig az igény egy­re nő — üzemeink nem vál­lalkoznak. Bizonyítja ezt, hogy abból a 1150 hektárból, amelyet az elvárás értelmé­ben ezekből a fajtákból üze­meinknek telepítenie kelle­ne, eddig mindössze 10 hek­tár ültetvény van kialakítva. Farkas Attila az üzemek gondjait így jellemezte: — Nem tartják elég von­zónak gazdaságaink ezt az ága/inoí. A munkaerő egyre csökken, az ültetvényeket a lehetőség szerint gépesíteni kellene, igen óm, de ezek a gépek költségesek, s a nö­vénytermesztés gépeivel szemben rrtás növénynél, kultúránál nem használha­tók. A gyümölcstermesztés még egy valamiben sajátos helyzetben van —, s ez a termelő kockázatát csak nö­veli —, hogy a termelési és értékesítési biztonság bizony alacsony. A termékek minő­ségét meghatározhatja az. időjárás, s árát pedig ki­emelkedő országos termés esetén, a gyorsan romló sza­badáras jellege. Röviden: a kereskedelem leszorítja az árakat. Az ó szempontjából igaza van, de a termelő savanyú arca nem sok biztosíték a jövőre. És nem lehet csodálkozni azon, hogy sok helyen az alma, vagy körte ott maradt a tán, vagy felhasználják zöldtrá- gyanak. Ami ugyan költsé­ges, de nem keli a betakarí­tást és a szállítást fizetni, hiszen ennek a kettőnek' a költsége jóval felülmúlja a felkínált átvételi árat. Ezek után egyértelműen megálla­pítható. hogy csak a bizton­ság növelése után nö majd a telepítési kedv? A válasz önmagunkban van. Olyan gyümölcsöt kell telepíteni, amelyre nagy ter­més esetén is biztos piac van. És itt sorolhatnám, a diótól kezdve a bogyós gyü- mölesűeken át a szilváig a népgazdasági igényeket. Rá­adásul ezeknek a fajtáknak a telepítését az állam nem is csekély összeggel támo­gatja. De maradjunk ott, ahol az értékesítési bizton­ság hiányával továbbra is számolni kell. Itt elsősorban az ipari alma megmentésé­ről van szó, hiszen a válo­gatóit, exportra és belföldre menő gyümölcsön túl, hatal­mas mennyiséget jelent. És ennek a hulladék gyümölcs­nek mondjuk ki nyíltan, nincs megfelelő feldolgozó­ipara. És itt van a lehetőség. Amelyet mar nem kell ke­resni, csak megvalósítani. Lehetőség arra, hogy a sem­mibe vett hulladék almát jó áron eladjuk. Nem is akár­hogyan ; dollárért, nyugatra. És itt az előzményekről kell beszélnem. Megyénkben nemrég alakúit egy gyü- mölcstermesztési rendszer, azzal a szándékkal, hogy az ültetvényekkel rendelkező gazdaságokat összefogja, ki­dolgozzon a tájkörzetre illő olcsó technológiát, csökkent­se az önköltségeket, növelje a hozamokat. Nagy vonalak­ban ez a cél. És ennek az összefogásnak napjainkban már olyan eredményei van­nak, amelyeket egy-egy gaz­daság a hatalmas beruházá­si költségek árnyékában még álmodni sem mert. Az ötlet új es eredeti. Egy mondatban: A Borso­di Gyömölcstermesztési Rendszer Sárospatakon a 400 vagonos hűtőtárolója mellett létesít egy sűrítőüzemet. Tgy a megoldás is egy­mondatos: a hulladék almát iparilag dolgozzák fel. sűrít­ményt készítenek, amelyre egyelőre igény van. Miért csak egyelőre? A kérdés illő, de megválaszo­lása egyben feleletet ad az ötlet újszerűségére és erede­tiségére is. A HUNGARO- FRUCT külkereskedelmi szakembereinek felmérése szerint 15 ezer tonna gyü­Több mint 2000 óra társadalmi munka íj íimala köpi, Irijiialäan Spisák Barnáné és Horgonyi László műszerészek, munka közben. A korábban 12. jelenleg !) főből álló kollektíva, amely Kandó Kálmán nevét viseli, az idén arra vállalkozott, hogy társadalmi munkában egy automata mellékköz­pontot hoz létre, amely nagymértékben segíti Sátor­aljaújhely telefonhálózatának a bővítését. Ez a vállalás an­nál is értékesebb, mert a többszörösen kitüntetett bri­gád fő feladata a központ, a távbeszélőhálózat, a távbe­szélőkészülékek, a távírók és a telexberendezések karban­tartása. E nagy feladat mel­lett munkaidőben lehetetlen­ség egy 280 aláállomás be­kapcsolására alkalmas auto­mata központ felújítása, be­szerelése. üzembe helyezése. A brigádnak azonban már nagy hagyományai vannak a várost segítő társadalmi munkavállalások kitűzésében és realizálásában. Mint-De­zö üzeme mölcssűrítmeny külföldi el­adására van lehetőség. Eb­ből a rendszer üzeme 1135 tonnát tud biztosítani. Igen biztosítani, mert már szá­molnak az innen kikerülő termékkel. A rendszer lépés­előnyben van az ország más gazdaságaival szemben, mert előbb adta be a pályázatot, s így az üzem felépítésére mód nyílik. Még egy nem közömbös szempont: a közel 63 millió forintos beruházás­nak csak harmadát kell a rendszer tagjainak biztosíta­ni, a többit az állam pénz­ügyileg átvállalja, támogatja. És ez a húszmillió még nincs meg. A rendszer ve­zetői új tagokat — tsz-eket. gazdaságokat. vállalatokat — toboroznak, hogy az in­duló összeg meglegyen. Fur­csának tartom ezt, még ak­kor is, ha megyénk gazdasá­gainak többsége pénzügyileg nem a legjobban áll. Hogy miért? Befejezésül álljanak itt azok az elő­nyök. amelyet az új üzem tudna nyújtani. Megoldaná a 4153 vagonos almatermés- böl. a több mint 10 ezer ton­nát kitevő ipari alma fel­dolgozását. Egy tonna sűrít­ményért 650 dollárt kapunk. A gépsor devizamegtérülése —, amelyet Ausztriából vá­sárolnánk — alig több, mint egy év. Ugyanakkor az ipa­ri alma ára nőne. s a sűrít­ményből származna a többi haszon, Így együttvéve, ezt a sűrítőüzemet csak gazda­ságos beruházásnak nevez­ném. Mert a semmiből ara­nyat csinál. — karinait — Mészáros Gyula műszerész, a brigádnaplóval. meter József, a jelenlegi brigádvezető — egyébként az üzemegység vezetője, a párt­vezetőség tagja, a Közleke­dési Tudományos Egyesület sátoraljaújhelyi postai szak­csoportjának elnöke — el­mondotta, a kollektíva tagjai több mint kelezer órát kell hogy fordítsanak az új auto­mata központ üzembe helye­zésére. És mindezt munka­időn túl. A berendezést ja­nuár első hetében ők maguk szerelték le Miskolcon, ők gondoskodtak a szállításáról, a régi, kiselejtezett beren­dezésekből ók „mentették meg” a használható alkatré­szeket. kezdtek hozzá Sátor­aljaújhelyen a központ be­szereléséhez, amely egy sor új szakmai feladatot is je­lentett, hiszen lakatos- és he- gesztőmunkát is keltett vé­gezniük. Ezt követően kerti It sor az automata mellékköz- pont kiöregedett berendezé­seinek a kicserélésére. Je­lenleg az utolsó fázisnál, az úgynevezett kábelezésnél tar­tanak. A 0.6 milliméter át­mérőjű, különféle színű ká­belek bekötése nagy figyel­met. hozzáértést kívánó munka. Ezekből a kábelek­ből — tulajdonképpen vé­A mezőgazdaságban már elterjedt a Mezöpanel elne­vezésű könnyített vasbe­tonszerkezetek alkalmazása, az AGROBER most elkészí­tette a könnyített acélvázas Agropanel építési rendszer tervdokumentációját is, s rövidesen kidolgozza a ra- gaszlotl-fa tartószerkezetes módszer terveit. Mindez a beruházási költségeket lé­nyegesen csökkenti, az eddi­gi tapasztalatok szerint ezek alkalmazása igen gazdasá­gos. szükségtelen tehát a ko­rábbi. jóval drágább létesít­mények tervezése — mondot­ta Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. kony erekből — több tíz ki­lométernyit kell beépíteni es pontosan bekötni. A laikus szemlélő számára mindez át­tekinthetetlen. érthetetlen, a káosz benyomását kelti, de a brigád tagjai, a műszeré­szek, mint például Spisak Barnáné. Horgonyi László, vagy Mészáros Gyula mind­ezt már csuk rutinfeladatnak tekinti. A laikus szemlélő számára legalább ennyire ijesztő a központ jelfogóré­sze, berendezése is. hiszen ez is áttekinthetetlennek tűnik és ezt is csak a beavatottak ismerik, ennek mechaniz­musát is csak a műszeré­szek, a mesterek értik. A laikus szemlélő számára el­képzelhetetlen. hogy egy ilyen kábel- és jelfogórend­szerben hogyan lehet megta­lálni az esetleges hibát, s hogyan lehet ezt gyorsan, rövid idő alatt kijavítani. A telefon a mi korunkban nem luxus. Munkaeszköz. Sok esetben életek sorsa függ za­vartalan működésétől. Ép­pen ezért is becsülendő a Kandó Kálmán nevet viselő, a Posta kétszeresen kiváló brigádjának a törekvése, amely vállalta — méghozzá társadalmi munkában — a varos telefonhálózatának a bővítését és gondoskodik e telefonhálózat minél zavar­talanabb működtetéséről. A több mint ketezer órát igénybe vevő társadalmi munkavállalás értéke több mint egymillió forintot je­lent. Az új távbeszélő-állo­mások bekapcsolása körül­belül ugyanennyit jelent a Postának. Mint a brigád tagjai elmondották, az uj automata mellékközpont jú­liusban lép üzembe. A bri­gád mindezek — a minőségi karbantartás, a gyors javí­tás, az uj automata mellék­központ társadalmi munká­ban való üzembe állítása — mellett már ötödik éve rend­szeresen patronálja a kar­osai általános iskolát is, ahoi segítenek a taneszközök ké­szítésében, az audiovizuális berendezések kiépítésében, karbantartásában. Abban re­ménykednek, hogy a mosta­ni általános iskolások közül majd néhányan ezt a na­gyon szép és fontos szakmát választják, és titkon remé­lik, hogy így is segítenek a műszerész-utánpótlás kiala­kításában. A műszerészek — többek között — arról híresek, hogy kitűnő szakemberek, hogy a bonyolult szerkezetek, be­rendezések értői és ugyan­akkor arról —, amely együtt­jár, együtt kell hogy járjon a szakmájukkal —. hogy tü­relmesek. Ez azonban egy­általán nem jelenti azt, hogy munkájukban, életükben lassúak, komótosak lenné­nek. Szöveg: Oravec János Kcp: Laczó József Az AGROBER ebben az évben összesen 150 ezer fé­rőhelyes szarvasmarha-, ser­tés- és juhtelepek. 100 ezer négyzetméternyi baromfitar­tó farmok, valamint új sze- mestermény-tárolók és -szá­rítók- műszaki terveit készí­ti el. A MÉM programjá­nak megfelelően kiemelten kezelik a sertéstelepek, mű­trágyatárolók és üzemi gép­javítók tipizálását. A sertés­telepek és az ültetvénvtele- pítési beruházások műszaki előkészítését soron kívül biztosítják. Az AGROBER sajtótájékeztatéja

Next

/
Oldalképek
Tartalom