Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1978, mójus 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Talán nem is lehet gondok, problémák nélküli építőipari vállalatot találni. Mégis, amikor legutóbb a Miskolci Építői paid Vállalathoz mentem, azok a gondok, — amelyek az újságíró előtt, sőt valamennyi újságolvasó előtt jól ismertek, — kevéssé kaptak hangsúlyt, beszélgetésünk során. Dr. Pálon Lajos, a vállalat igazgatója és Dudla Balázs főmérnök szavaiból leginkább az tűnt ki, hogy a vállalat most .ló „passzban” van, és így a megoldásra váró kérdések sem olyanok, amelyek különleges erőfeszítéseket igényelnének. MUNKASLAKÁSOK Az úgynevezett „szürke hétköznapok” persze nem telnek eseménytelenül, mert a munka naponként változó feltételeihez a vállalat tevékenységét, a dolgozók munkáját hozzá kell igazítani. — A munkáslakás-építési akció sokak előtt közismert, kezdte a beszélgetést Dudla Balázs. A Központi Bizottság 1972. novemberi állósfogala- sával összhangban a kormány még abban az évben intézkedéseket tett a munkáslakásépítés támogatására és kiszélesítésére. Ennek megfelelően az V. ötéves terv és a Mis- . kolei Építőipari Vállalat lakásépítési feladatai között is nagy téret kap a munkásla- kás-építés fejlesztése. — 1976-ban kezdte el a vállalat Miskolcon, a Templom utcában az úgynevezett munkáslakások építését. A Templom utcában 1977-ben átadtunk 96 lakást, hat épületet. Az építkezés második ütemében Komlóstetőn kezdtük el a kivitelezési munkákat, amelyhez a beépítési tervekét a NOGRÁDTERV szolgáltatta. Eredetileg a Borsod megyei Tervező Vállalat készítette volna el a terveket, de a vállalat tervei a műszaki gazdasági normatívákat 20 százalékkal meghaladták — a kiviteli költséget illetően — és így megvalósításukra nem kerülhetett sor. FELÚJÍTÁSI munkák 1976 őszén kezdtük meg az. első ( Al-es jelű) épület alapozását, 1977. december 3-án 57 lakást át is adtunk. Ebben az évben pedig még további kétszer 57 lakás felépítésére és átadására kerül sor. A vállalat részt vesz, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tatarozási munkáiban. Amíg 1977-ben 230 bérleményfelújításra került sor, addig ebben az évben 33Q lakás ielűjítása van beütemezve. Problémát okoz azonban az, hogy a felújítások tervezése nem kielégítő, az elvégzendő munkák felmérése nem elég pontos. Ez a pontatlanság a későbbiekben azzal bosszulja meg magát, hogy rontja a munka ütemességét, programozhatóságát, és nem utolsósorban az anyagrendelés területén is hiányosságot okoz. A karbantartó, a felújító munkákat nehezíti az a már többször említett tény, hogy az ingatlankezelő vállalatnak mindössze 87 átmeneti lakása van. Ez a szám természetszerűleg kevés, viszont a meglévőkkel is — amíg azok köre nem bővül — jobban kell gazdálkodni. Ettől függetlenül azokban a Mio..olci Építőipari Vállalatnak — úgy gondolom — az eddigieknél talán hatékonyabban kellene besegíteni az ingatlankezelő felűjitási-lata- rozási munkáiba. Ez a munka ugyanis közismerten a szabadáras árformába tartozik, így a vállalatnak is kifizetődő lehetne. Ezenkívül egy korszerűen felszerelt vállalat feltételezhetően nagyobb hatékonysággal tudja ezt a munkát elvégezni, mint a felújítási munkákon jelenleg dolgozó számos kisiparos, akikkel szemben az úgynevezett szerződéses fegyelem betartására az ingatlankezelőnek alig van valamilyen eszköze. (Bár jelenleg munkájukra nagy szükség van.) ÚJ MÓDSZEREK ■ Az építőipari ágazat fejlesztésére szánt 4 milliárd forintos alapból a Miskolci Építőipari Vállalat is megpályázott és kapott közel 20 millió forintot. Ezért az ősz- szegért különféle szállítóeszközöket, munkagépeket és kéziszerszámokat' vásárolnak. Ez az összeg a technológia alapvető megváltoztatására kevés, viszont arra alkalmas, hogy a nagy élőmunka-igényű műveleteket fejlettebb módszerekkel váltsák ki. Ismert, hogy a vállalat a lakóépületek építésére kohósalak építőelemeket alkalmaz. Ezek előnye, hogy a nehézbetonnal széniben, egyedi fűtésre is alkalmasak. A kohó- salakos építőelem hővezető képessége szerencsés, hátránya viszont, hogy vakolást igényel. A vakolás, az építőiparban napjainkban pedig szirite bűn- i telő munkának számit, egyre kevésbé csinálják szívesen. A vakolási igény csökkentésére azért a Miskolci Építőipari Vállalatnál gipszkarton-elemeket alkalmaznak. De más területen is törekszenek az élőmunka-meg- takarítá.sra. A kézi parkettázás csökkentését szolgálja, az előregyártóit — eJőcsiszolt és lakkozott — panelparketta. Ezeket a technológiákat, mód- szereke!. a vállalat igyekszik „átmenteni” a felújítási munkákra is. KÖZÖS MUNKA A vállalat létszáma 1 114 I fő. Az elmúlt évben a haté- ’ konyább munka eredményeként 170 millióról 204 millióra növelték a termelési értéküket. — Ebben az évben — mondja dr. Pálos Lajos — 224 milliós termelési értékkel számolunk. Azért nem többel, mert egy viszonylag jó évhez képest nehezebb nagyobb mértékű fejlődési ütemet elérni. — A termel es növeléséhez a munka szervezettségének fokozására is szükség van — folytatta Dudla Balázs. A munkaverseny és a szervezési tevékenység jó feltételt teremt a munkaidőalap jobb kihasználására. Tudjuk azt is, hogy a munka hatékonysága jórészt eldől már az előkészítés időpontjában. Ezért arra törekszünk, hogy a munka előkészítettsége javuljon. Buciiért Miklós Hozzászólás cikkünkhöz A közelmúltban „A tej és minősége” 'címmel cikket közöltünk, amelyben beszámoltunk arról, hogy az Állategészségügyi Intézet szakemberei, a megye állatorvosai milyen széles körű felvilágosítást végeznek megyénkben az állattartók körében a tej tisztasága érdekében; A cikk felvetette, hogy menynyire és miért fontos a nyers tej csiratartalmának csökkentése. Cikkünkhöz Va.ss Péter, a Borsod megyei Tejipari Vállalat: egri üzemének üzemigazgatója a következő „hozzászólást’' tűzte, a szerkesztőségünkbe küldött levelében : „Cikkükkel kapcsolatban t szeretnék néhány gondolatot közölni. Üzemünkben az utóbbi időben rendszeresen vizsgáljuk a termelői nyers tej összcsiraszámát. Általános tapasztalat, hogy az szinte kivétel nélkül százmilliós nagyságrendű. (A csiraszám vizsgálata milliliterre vonatkoztatva történik.) Ha figyelembe vesszük a tejüzemünkben használt pasztőrök 99.93 százalékos hatásfokát, egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy például 500 millió összcsira esetén, a patogénbaktériu- mok biztos pusztulása után is marad a tejben milliliterenként (köbcentiméterenként) 100 000 élő baktérium. Az ilyen tej nem állóképes, hosszabb idejű hűtött tárolást nem visel el, s ezért tudja a tejipar nyáron csak egy napra, télen csak két napra szavatolni a fogyasztói pasztórtejet. Ha a termelői helyeken, a tehenészeti telepeken, az istállókban a higiéniai helyzet javulna, a fejés utáni hűtési idő röv- debb volna, akkor például csak milliós nagyságrendű összcsiraszám esetén a tejipar 3—4 napos szavatosságú pasztórtejet forgalmazhatna. Nagyon reméljük, hogy erre a közeli években széles körű összefogással sor kerülhet.” A mindennapok versenyén Volt egyszer egy fejő'verseny. nem is oly reg, egy ideges telepvezetővel, aki nem akart — nem mert — a versenyzőivel az istállóba bemenni, csak az ajtón kívül kérdezett barátot, idegent, hogy mi folyik bent, s amikor meghallotta, hogy fejői milyen hibákat követtek el, feldűltan elrohant. Csapatban elsők lettek, egyik fejője, Menyest Miklós második, amíg ő, Sárossy András a telepvezetők versenyét nyerte meg. Sokan megkérdezték akkor, miért elégedetlen, hiszen. „toronymagasan” a legjobbak voltak, s a válaszán a kérdezők, lepődtek meg a legjobban. Az egysoros felelet így hangzott: — llyeh elemi hibákat ebben a szakmában nem szabad elkövetni. A másik fejő. Soltész Fe- rencné ugyanéinak elkeseredetten mondta: — Nem tudom, mi volt velem, ha csak ugyanazokat a mozdulatokat végzem el. mint otthon a telepen, nincs semmi hiba. Hiszen nálunk nem lehet elrontani semmit, mert a telepvezető ott áll mellettem, s ha rosszul csinálok valamit. rögtön mérges lesz. Volt egyszer egy fejőverseny, nem is oly régen, de mégis régen ahhoz, hogy az ott történtekről elfelejtkezzünk. Amiért felidézzük, annak egy oka van; hogy erre a szakmai versenyre nem lehet hetek, hónapok alatt felkészülni. A pár perces fejeshez évek mindennapjai, évek mindennapos „versenyei” kellenek. Ezt a szakmát sokáig nem becsültük, csak a közelmúltban ébredtünk rá, hogy a tejtermelés növelése, elsősorban a szakmai hozzáértésen múlik. És hogy ez mennyire így van, arra a legjobb példa a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepének története. Sárossy András telepvezető: — Állattenyésztők körében ismeri az a mondás: ha a tehenet normálisan takar- mányozom és rendesen megfejem, akkor az eredmény nem maradhat el. Kezdetben megvontam a vallani: nem létezik, hogy ennyi volna az egész, később rájöttem, tényleg ennyi az egész. A telepen ezelőtt három évvel) egy tehéntől 1780 liter tejet fejtek évente. Rá egy évre már 3360 litert. Az eredmények között avatatlannak semmit mondó tények vannak: megváltozott a takarmányozás, olyan növények termelése került előtérbe —, mint a lucerna — amelyek a tejtérmelés fokozását szolgálták. De a tavalyi 3540 literes eredmény már még több munkát takar, s pusztán a takarmányozás szerkezetének megváltoztatásával aligha magyarázható. — Pedig ebben a fejlődésben nincs semmi csoda, különösebb dolog, amit bárhol ne lehetne hozzánk hasonlóan végrehajtani. Áttértünk egy új fejési technológiára, ehhez kiképeztünk itt. helyben nyolc asszonyt, s következetes szigorúsággal betartatjuk a technológiát. Akinek a fegyelem nem tetszett, az vagy elment tőlünk, vagy más munkakörbe került át. Persze a magasabb szakmai tudást megfelelően honoráljuk. olyan bérrendszert dolgoztunk ki, hogy fejőnek, gondozónak mindenképpen megérje a telepen dolgozni. Fegyelem nélkül nincs jó termelés. Ez különösen vonatkozik az állattenyésztésre. ahol nem holt tárgyakkal. hanem kényes élő szervezettel kell dolgozni, azt kell nagyobb termelésre bírni. Itt a „selejt” sok pénzbe. ablakon kidobott pénzbe kerül. A telepvezető mondja: — A legjobban annak örülök, hogy a legutóbbi állategészségügyi vizsgálaton 245 tehén közül csak 16 állatnál állapítottak meg tőgygyulla- dást. Ez már annak jele, hogy dolgozóink betartják a higiénia szabályait, s nincs vakfejés. amely ezt a betegséget legtöbbször előidézi. . Idén a bekecsi Hegyalja Tsz-ben 3750 liter tejet várnak egy tehéntől. Ez jó eredmény, s ha még párosul a többi, nem kevésbé fontos feladattal —. amely éppen a tejtermelés növelését segíti elő —, mint a létszámemelés, akkor a szövetkezet tehenészete nemcsak eredményeiben, hanem méreteiben is a megye egyik legfontosabb telepe lesz. De a továbblépés, az egyre magasabb termelési szint elérése már nem könnyű feladai, — Ma már ott tartunk, hogy a takarmányoknál nyomelemeket vizsgáltatunk, mert a tejtermelés növelése megkívánja. De már ez is kevés. Igv újabb istállókat építünk, s magyartarka állományunkat fekétefriz faj- tavai keresztezzük, mert nagyon közelinek érezzük a határt, amitől "a jelenlegi állomány nem képes több tejet adni. —ki— A mezőkeresztesi Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet gépműhelyében „hajrához” . érkezett a mezőgazdasági gépek javítása. Már az aratásra gondolnak, készülnek. A 8 darab SZK 6-os kombájn javítását e hónap végére fejezik be. Az alkatrészellátás jó. így a szerelők zavartalanul dolgozhatnak. Képeink a mezőgazdasági gépszerelőket munka közben örökítette meg. Egy DT 75-ös lánctalpas traktoron Antal Ferenc szerelő adagolót cserél. Kalivoda I.ászló egy szálastakarmány betakarító gép főjavítását végzi. Monoki János és Miliez János szerelők aratásra készítik fel a kombájn vágószerkezetét. Laczó József felvételei Továbblépi már nehezei Eépszereíi Összeíoíjássai a „tarlósai” leiért r / m ^
