Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 10., szerda Üzemi művelődési bizottság Ormosbányán munkához láttak Az Országos Közművelő­dési Tanács elnökségének, valamint a SZOT elnökségé­nek közös határozata értel­mében még a múlt év ele­jén megalakult a Borsodi Szénbányák Vállalatnál a vállalati művelődési bizott­ság. Ennek ez évi intézke­dési terve előírja, hogy az üzemekben működő oktatási bizottságokat művelődési bi­zottsággá keli átalakítani. Ennek megfelelően — más üzemekhez hasonlóan — az Ormosi Bányaüzemben is megalakult a közelmúltban az üzemi művelődési bizottság és első ülésén a komplex művelődési tervet tárgyalta meg, különös gondot fordít­va azon belül a bejáró dol­gozók -művelődésének segíté­sére. Műveltségi adottságok 0 D Az üzemi művelődési bi­zottságnak a feladatait szin­te pontosan körülhatárolja néhány adottság. Például, hogy az 1652 fizikai állomá­nyú dolgozó közül 659-nek hiányzik a nyolc általános iskolai végzettsége, ezeknek több mint a fele még 45 éven aluli. Sajnálatos, hogy meglehetősen nagy hányadot képvisel e hiányos iskolai végzettségűek között a szak­munkáskategória is. Ez az egyetlen számadat is már meghatároz egy nagyon fon­tos teendőt: az általános is­kolai végzettség pótlásának szorgalmazását. Egyébként az üzem munkavállalói közül egyetemi végzettséggel hú­szán, főiskolai, illetve felső­fokú technikumi végzettség­gel négyen rendelkeznek. Technikusi munkakörben ugyanakkor 110-en dolgoz­nak. Jelenleg a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyete­men huszonnégyen tanulnak, második diploma megszerzé­séért ketten, egyéb felsőfo­kú képzésben ugyancsak ket­ten vősznek részt, középfokú képzésben különböző évfo­lyamokon és szakokon hu­szonnégyen tanulnak, közü­lük huszonegyen ipari szak- középiskolában, ketten gim­náziumban, egy közgazdasági szakközépiskolában. A dol­gozók általános iskolájában huszonnégy bányász tanul. A bejárók lakóhelyein Jól látta hát az Ormosi Bányaüzem üzemi művelődé­si bizottsága, hogy minden­féle művelődési tervezésnél és továbblépésnél elsődlegesen az alapképzettség, az általá­nos műveltség hiányosságai jelentkeznek, azokkal kell szembenézni, illetve azokat kell leküzdeni. Az üzem és a 105-ös szá­mú Ipari Szamunkásképző Intézet jó kapcsolata nem­csak a szakmunkás-ellátott­ság, illetve -utánpótlás javí­tására szolgál, hanem arra is reményt nyújt, hogy az inté­zet tanulói a jövőben na­gyobb számban vegyenek részt az üzemi közművelődé­si tevékenységiben. Erre a tanintézet vezetői is törek­szenek. A bejáró dolgozók jobb el­látása érdekében az ormos- bányai művelődési ház Szend- rőn. Szuhogyon, Szalonnán és Martonyiban kíván inten­zívebb kihelyezett tevékeny­séget folytatni. Itt laknak nagyobb számban bejáró or­mosi bányászok, s hogy ezek lakóhelyükön is megtalálják az önművelés és szórakozás lehetőségeit, a művelődési háznak kell számukra meg­felelő programot biztosítania. Azt tervezik, hogy fórum jel­legű összejöveteleket rendez­nek, amelyeken közérdekű témákat tűznek napirendre, és az üzem vezetői válaszol­nak majd a dolgozók kér­déseire. A közérdekű jelleg mellett szórakoztatásra is gondolnak és a fórumokhoz irodalmi műsorokat kíván­nak kapcsolni. A rendezvé­nyek sikere érdekében, azok propagálásába bevonják a lakóterületi szocialista brigá­dokat és természetesen fel­használják a lapunkban már ismertetett üzemi híradót is. A bázis: a művelődési ház A művelődési ház, amely az üzemi művelődési bizott­ság komplex művelődési ter­vének bázisin téktnénye, az elmúlt évben 127 különböző rendezvényen 4221 résztvevőt látott vendégül. Ebben a számban nincsenek benne a különböző ismeretterjesztő előadások, akadémiák, isko­lai oktatást segítő foglalko­zások, hanem elsősorban a szórakoztató alkalmak. Mert például a társadalomtudo­mányi ismeretterjesztő elő­adásokon 88 alkalommal 3454-en, a természettudomá­nyosokon 72 alkalommal 4617-en, egyéb ismeretter­jesztő előadásokon 27 alka­lommal 631-en vettek részt. A 11 480 kötetes könyvtár, három letéti könyvtárral 21 170 kötetet kölcsönzött. Van hát mire épülnie az üzemi művelődési bizottság komplex művelődési tervé­nek. A helyzetelemzést, a műveltségi szint feltárását már elvégezték és a teljes terv erre az alapra épülhet. (hm) ÜJ trWKOTi \ 4ZIBUSZ-SZN. | Várja Önt f a nagyvilág! f © Körutazások és városlátogató túrák BULGARIA, ROMANIA, CSEHSZLOVÁKIA, AZ NDK, LENGYELORSZÁG, A SZOVJETUNIÓ, JUGOSZLÁVIA, OLASZORSZÁG ÉS AUSZTRIA LEGSZEBB TAJAIRA ÉS VAROSAIBA. EGYÉNILEG UTAZÓKNAK KÜLFÖLDRŐL INDULÓ TÁRSASUTAZÁSOKAT, KÜLÖNFÉLE PROGRAMOKAT ÉS SZOLGÁLTATÁSOKAT AJÁNLUNK. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ÉS JELENTKEZÉS AZ IBUSZ-IRODÁKBAN. ,ßUi> m a m m # # e Bozsik István munkája Országjárásokon Rossz idők járnak mostan­ság az országjáró diákokra, vígasztalhatatlanul esik az eső. Igaz, egy részük már a tavaszi szünet idején „túl­esett” az idei tervezett ki­ránduláson, de sokan még majd csak az elkövetkező héten, az érettségi vizsgák idején ül autóbuszra, vonat­ra, hogy néhány kellemes nappal enyhítse a szokásos tanév végi hajrák szorítását. No persze, elhamarkodott dolog lenne pusztán kelle­mes időtöltésként felfogni az iskolai kirándulásokat, mint ahogy nem is azok. Már jó ideje, hogy a legtöbb isko­lában — lett légyen szó ál­talános iskoláról vagy kö­zépiskoláról — meghatározott terv készül az iskolai-kirán­dulásokra, kezdetben a lakó­hellyel, a lakóhely környé­kével ismerkednek a fiata­lok, s azután mind távolab­bi s távolabbi városokkal, tájegységekkel kötnek szo­rosabb barátságot. Föld­rajzi, történelmi, irodal­mi tanulmányaikat egészítik ki ily módon a gyere­kek, s ami pluszként je­lentkezik, ezeket a kirándu­lásokat alkotó módon hasz­nosíthatják a hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelésben is. Igaz, amióta lassacskán a motorizált országok ' sorába lépünk, családi körben is egyre gyakrabban szerepel egy-egy kirándulás, ismerke­dés híres városokkal, híres tájakkal. A szabad hétvége­ken is mind többen vesznek „turistatarisznyát” a válluk- ra, kikapcsolódást keresve a természetben. Mégis, igen­csak szép számmal vannak olyan gyerekek, akik jártak már tenger mellett, csodálták az arany Prágát, sőt netán Itáliában is töltöttek néhány kellemesen szép napot, de nem jutottak még el — ma­radjunk szükebb pátriánk­ban — a zempléni hegyek várromjaihoz, s a történelmi Sárospatakon sem fordultak meg, hogy igazán csak a ne­vezetesebb látnivalókkal di­csekedjünk. S nem merném közkézre bocsátani sok isko­lánkban azt a kérdést sem, hogy diákjaink látták-e már mondjuk a Herman Ottó Múzeum gazdag, sok esetben egyedülálló gyűjteményét, vagy az ikonosztázáról híres görögkeleti templomot. Or­szágossá tágítva a kérdést, ugyancsak sorolhatnánk to­vább a külföldieket csábító, de általunk egy kissé elha­nyagolt látnivalókat. Azokat a látnivalókat, amelyeket ugyan valamennyit még 12 év iskolai kirándulásai alatt sem ismerhetnek meg, de amelyekből legalább ízelítőt, kedvcsinálót kaphatnak a gyerekek. A minap egy beszélgetést hallgattam a rádióban: pe­dagógusok nyilatkoztak az országjárások tapasztalatai­ról. Bizony — s erről szám­talan borsodi iskola is ta­nulságos történetekkel szol­gálhatna — jócskán vannak még negatív tapasztalatok. Kevés a szálláshely, nehéz autóbuszhoz jutni, ami al­kalmasabb egy hosszabb út- vonalú túrához, mint a vo­nat. Az étkezés sem egysze­rű — hiszen többnyire nem kimeríthetetlen pénztárcával indulnak útnak a gyerekek. Még mindig sok a véletlen, s sokat számít a szerencse. Pedig hát az ifjúsági turiz­mus ügye — ide sorolhatjuk azért a szervezett iskolai ki­rándulásokat is! — nem pusztán az iskola ügye. A tanulmányi kirándulás — így nevezik másképp az iskolai kirándulásokat — nemcsak a tanulmányokat segíti. Többet nyújt annál a résztvevők­nek! Az élmények mellett szemléletet is formál. Így hát, akár a mi gyere­keink mennek, akár hozzánk jönnek más vidékekről, nem lehet elég csak szívesen fo­gadni őket. Persze erre is szükség van. De olyan lég­kört is kell teremteni, isko­lában és iskolán kívül, amely az iskolai kirándulá­sokat az országgal ismerke­dő tanulmányi kiránduláso­kat a nevelés egészébe építi be. Így hát elsősorban az is­koláknak kell tervezniük ezeket az ismerkedéseket egymásra építve azokat az évek során, s szolgáltatók­nak pedig nem a kis pénzű kirándulókat, hanem a majd felnőtt fejjel is visszatérő érdeklődőket kellene látniuk bennük. (cs. a-) Kulturális körkép © SZAKMAI ISMERTETŐ Megjelent a képes Szakmai ismertető ABC első kötete, amelyet elsősorban az álta­lános iskolák felsőtagozatos tanulói forgathatnak haszon­nal. A könyv ismerteti az egyes szakmákat, közli a tudnivalókat a pályaválasz­tási döntéshez. O KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNÉK Kongresszusra készülnek a magyarországi nemzetiségi szövetségek. A Németek De­mokratikus Szövetsége no­vember 4—5-én, a szlováko­ké november 11—12-én, a délszlávoké november 18— 19-én Budapesten, a Romá­nok Demokratikus Szövet­sége november 25—26-án Gyulán tartja kongresszusát. © A 200. ÉVFORDULÓ A milánói Scala Operaház fennállásának 200. évfordu­lóját ünnepli. A jubileumi ünnepségsorozaton hat alka­lommal lép fel Sass Sylvia operaénekesnő. © A FÁKLYA ÜJ SZÁMA A Fáklya május 21-én megjelenő új száma több ol­dalas, színes képekkel il­lusztrált riportot közöl a gépkocsigyártásáról híressé vált Togliatti város múltjá­ról, jelenéről és jövőjéről. Beszámol a lap a magadani aranykitermelő helyen talált mammutbébiről. Papp Lajos szerzői estje Hétfőn, május 8-án a diós­győri Petőfi Könyvtárban tartotta meg szerzői estjét Papp Lajos költő, a Nap­jaink főszerkesztője. Közel félszázan vettek részt az igen tartalmas, jó hangulatú beszélgetésen: pedagógusok és középiskolások, városunk művelődési életének jeles képviselői és a pályatársak faggatták nemcsak költésze­tének alakulásáról — az öt­kötetes költő a Tűztánc an­tológiával jelentkezett az irodalmi életben —, hanem a költő és a közéleti ember feladatairól is. Hiszen ezen a személyes jellegű, szerzői esten sem lehetett megkerül­ni azt a tényt, hogy Papp Lajos a megye irodalmi lap­jának főszerkesztője, s ilyen minősegében is aktívan részt vesz Miskolc szellemi életé­ben. Verseit Zoltán Sára, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vésze tolmácsolta a szerzői esten, de a résztvevők — a költő tolmácsolásában — hall­hattak néhányat kötetben s nyomtatásban még meg nem jelent, legújabb verseiből is. A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET közgazdász diplomával rendelkező fiatalt keres, szociológiai jellegű feladatokkal is foglalkozó, ELEMZŐ MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet személyesen és írásban az intézet igazgatójánál. Cím: Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3501 Miskolc, Széchenyi u. 35. PL: 77. AZONNALI HATÁLLYAL FELVESZÜNK szerelőműhelyünk irányítására MUNKAVEZETŐT. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ RAKTÁRVEZETŐT. Gépjárműtechnikumi végzettségűek és építőipari rak­tározási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet munkanapokon, az üzem vezetőjénél. CÍM: Városi Tanács Költségvetési Üzeme Mezőkövesd, Gaá] I. 7. Telefon: 235. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom