Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

1978. május 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ismét a hipertóuiáról Sokat foglalkozunk napja­inkban a magas vérnyomás­sal, az ebből eredő betegsé­gekkel, s bizonyára többször napirendre kerül még ez a téma az idén, hiszen az 1978- as esztendő a hipertónia el­leni küzdelem világéve. Az Egészségügyi Világszervezet minden évet egy-egy fontos egészségügyi problémának szentel, április 7-ét pedig a téma világnapjának nyilvá­nította. így lett 1978. a ma­gas vérnyomásos betegségek megelőzésének éve. A magas vérnyomás elő­kelő helyet foglal el a vér­keringési rendszer betegsé­gei között. Korunk népbe­tegségeként is nevezik. Elő­fordulása országonként vál­tozik, ' de mindenütt a leg­gyakoribb bajok egyike. Ha­zánk lakosságából, több mint egymillióan szenvednek ma­gas vérnyomás okozta beteg­ségekben. Különösen gyako­ri ez idősebb korban, de saj­nos sokan már fiatal kor­ban megismerkednek a vér­nyomás okozta problémákkal. Az ijesztő számok láttán vi­lágszerte megindult, a küz­delem a hipertónia ellen. Fontosságát az is hangsú- lj'ozza, hogy a vérnyomás emelkedése — főleg ha fo­kozatosan alakul ki — hosszú ideig nem okoz panaszokat, az érrendszert azonban már ilyenkor is károsítja. Terheli a szivet, zavarokat okoz szá­mos szerv működésében. A felderítés, diagnosztizálás, egyszerű vérnyomásmérés eredménye, a hatásos gyógy­szerek. időbeni kezelések pe­dig lehetővé teszik a teljes gyógyulást. A magas vér­nyomás, így ma már nem je­lent semmiféle elkerülhetet­len végzetet. Fontos, hogy időben megtudják és kezel­jék. Ennek érdekében szük­ség van egy általános, úgy­nevezett aktív szűrésre. A Magyar Belgyógyász Társaság és a Magyar Tüdő­gyógyász Társaság kezdemé­nyezésére hazánkban is megkezdődött az aktív szű­rés. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a kötelező tü­dőszűrő-vizsgálatok során egyúttal megmérik a jelent­kezők vérnvomását is. Ha zavart találnak, értesítik a körzeti orvosokat, akik ez­után figyelemmel kísérik a „kiszűrt beteget” és megkez­dik a gyógyítást. Enneic az új módszernek a bevezetésé­ben, elterjesztésében hazánk­ban Borsod megye az elsők között van. Mint dr. Föld­vári Gyula megyei belgyó­gyász főorvos elmondta: a lakosságnak több mint telét, mintegy 409 ezer embert már megszűrték. Dicséretet érde­mel az asszisztensnők áldo­zatkész munkája, akiknek ez többletmunkát jelent. Az év elején a megyei Tüdőgondozó Intézetben felmérést végez­tek. amelynek során több mint háromezer 19 és 22 év közötti fiatalt, ezzel párhuza­mosan pedig néhány 14 és 70 év közötti lakost szűrtek meg. Az eredmény megdöb­bentő volt. A vizsgáltak 20 —25 százalékának tudomása volt magas vérnyomásukról. 00—65 százaléknál viszont csak a szűrés révén vált is­meretessé e betegség. Sajnos akad néhány község Borsod megyében, ahol különösen sok a magas vérnyomásos be­tegek száma. Ez jórészt a zsírdús táplálkozással, az erős dohányzással, a szeszes ital mértéktelen fogyasztá­sával és a testmozgás hiá­nyával magyarázható. Az egészségügyi dolgozók felmérései, felkészülése a hipertónia elleni küzdelem­nek csak az egyik oldala. A többi a lakosságon múlik, konkrétan azon. hogy meny­nyire élnek majd az egész­ségügyi szolgálat adta lehe­tőségekkel. Minden hipertó­niásnak meg kell értenie, hogy a tartós gyógyszersze­dés, a panaszmentesség és a jó közérzet elérésének elen­gedhetetlen feltétele. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a betegek jó néven ve­szik. ha figyelmeztetik őket a veszélyre, s bizonyos ideig be is tartják az orvosok uta­sításait. Egy idő után vi­szont már nem sokat törőd­nek vele. Televízió, rádió, sajtó egyaránt reklámozza, s felhívja a figyelmet a rend­szeres testmozgás, a helyes táplálkozás fontosságára. Eredménye sajnos még nem érzékelhető. Jó lenne végre tudomásul vennünk, hogy ezek a figyelmeztetések nem öncélúak, foganatjuk közös érdek, mindenki egyéni ér­deke, hogy megelőzzük eze­ket a jórészt önmagunk elő­idézte betegségeket. A baj elkerülése érdekében józanul fel kell mérnünk teherbíró­képességünket,. Fontos a sza­bad idő helyes felhasználása. Néha elkerülhetetlen, hogy eltérjünk a megszokott élet­ritmustól, ez azonban nem válhat szokásunkká. A mozgáson és helyes táp­lálkozáson túl mérsékelnünk kell az élvezeti szereket, a kávét, az alkoholt és a do-, hányzást. A kávéban levő koffein például fokozza a szimpatikus idegrendszer te­vékenységét. Kis mennyiség­ben nem okoz lényeges vér­nyomásemelkedést. A mér­téktelen fogyaszás ellenben szorongást, feszültséget idéz elő, amely mindenképpen méreg a hipertóniások, sőt "" egészséges emberek szá­mára is. A legtöbb .gondot a dohányzás okozza. A le- szoktatás orvosi, pszichológiai probléma, amely gyakran egyéni megközelítést igényel. Az abszolút tiltás néha több kárt okoz, mint hasznot! Ma már egyre több híve van a fokozatos csökkentésnek. Mindaz tehát, amit egész­séges életmódnak nevezünk, egyben a magas vérnyomás megelőzését is jelenti. Szól­nunk kell még az idegrend­szert. érintő, külső hatások jelentőségéről, a stresszekről. Stressz nélküli élet nincs, viszont számos elkerülhető és felesleges stresszhatás van. Ezek a családi életben, a munkahelyen egyaránt je­len vannak. Ezeknek az' idegrendszert, érő. káros in­gereknek a csökkentését úgy lehet, elérni, hogy tekintettel vagyunk egymás érzelmeire és érdekeire. Talán kissé furcsán hang­zik. de a család tökéletesebb harmóniája, a megfelelő lég­körű munkahely országos, sőt világviszonylatban is szintén a magas vérnyomás megelőzésének programjához tartozik. Az 1978-as hipertó­nia világév kitűnő alkalom, hogy erre is gondoljunk! Monos Márta Sárospatak, Comenius úti 24 lakás, nagyrozvágyi óvo­da, bodrogolaszi szolgálati lakások, tolcsvai hídépítés és még sorolhatnánk azokat a létesítményeket, amelyeket a sárospataki közös tanácsú építőipari költségvetési üzem az elmúlt év során megvaló­sított. De nemcsak az át­adott új létesítmények, ha­nem az általuk végzett fel­újítások és átalakítások is bizonyítják a költségvetési üzem szakmai felkészültsé­gét, eredményes tevékenysé­gét. A néhány évvel ezelőtt megalakított építőipari üzem a megye északi sarkában va­lóban szükségszerű volt. Bár működése alatt nem volt könnyű helyzetben és akkor sem, amikor az elmúlt évi feladatokat meghatározták. A területileg szétszórt, több mint 179 munkahely ugyancsak próbára tette a vezetőket és a dolgozókat. Különös figyelmet kellett for­dítani a szeryezési, szállítási és az anyaggazdálkodási ter­vek jó összehangolására, azok betartására. A legjob­ban kidolgozott tervek mel­lett is jelentkeztek év köz­ben a különböző nehézségek. Ezek között is a legtöbb gondot a munkaerőhelyzet alakulása okozta. Az üzemvezetésnek a po­litikai és társadalmi szer­vekkel közösen nagyobb gon­dot kellett fordítania a terv­szerűbb munkaerő-gazdálko­dásra, biztosítaniok kellett az élő munkaerő felhaszná­lásának ésszerűbb csökken­tését nem utolsósorban a bel­ső tartalékok feltárását és ezek kedvező csoportosítását. De meg kellett küzdeni azok­kal a gondokkal is. amelyek az üzem viszonylag ala­csony termelési volumenéből adódtak. Nemegyszer nehe­zen tudták beszerezni a ki- , vitelexéshez szükséges anya­gokat., szerelvényeket és gyakran arra kényszerültek, hogy a munkához szükséges anyagokat kiskereskedelmi szervektől vásárolják meg, ami viszont nemcsak több­letköltséggel járt, de nem egyszer határidő-eltolódást is jelentett. De ha segítség kellett, mindenkor ott voltak az • üzem politikai és tömegszer­vezetei épp úgy, mint a Sáros­pataki városi Tanács, vala­mint a Sátoraljaújhelyi járási Tanácsi Hivatal vezetői és szakigazgatási szervei. Az üzem politikai szervei közreműködésével a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60 évfordulójára indí­tott versenyben több. mint 240 fő vett. részt, s köztük is kiemelkedő munkasikereket értek el a szocialista brigá­dok. Az építőüzem kollektí­vájának közös erőfeszítésével jelentős eredményeket ér­tek el a termelékenység nö­velése és a hatékonyság te­rületén. Jobb lett a munka­idő-kihasználás, növekedett a munka gépesítése is. Az erőfeszítések — mint. koráb­ban —, most is meghozták a munka társadalmi elismeré­sét. Amire a múlt év elején csak kevesen gondoltak, az üzem 1977. évi összmun­kájáért újból elnyerte a Ki­váló Vállalat megtisztelő cí­met. Az ünneplés után azonban újra a dolgos hetek és hó­napok következnek. Az idén többet és gyorsabban kell cselekedni az élet. és mun­kakörülmények javításában, az emberek megbecsülésében. Nagyobb gondot keli fordí­tani a kulturálódás, a tanu­lás lehetőségének megterem­tésére is, hiszen végső soron ezt követeli az üzem alap­vető érdeke is. v. M. Amit mindannyian tudunk: a májusi eső aranyat ér. Rög­tön ide kívánkozik viszont egy megjegyzés, mely szerint talán az aranyból is megárt a sok. Az utóbbi néhány nap­ban ugyanis a szokásosnál több jutott a zivatarból, a mennykőcsapkodásból, az őszihez hasonló permetesőböl és kevesebb a melegből, a napsütésből. A tegnap kapott jelentés szerint megyénkben a talaj átlagosan 90—95 cen­timéter mélységben ázott át, s a talaj hőmérséklete csu­pán 14 fok. Tapasztaljuk, egyre in­kább érezzük: hangulatunk­ra] kedélyállapotunkra rossz hatással van az állandó bo­rultság, az esőzés. Milyen hatással van egyéb, más te­rületekre? Alábbi összeállí­tásunkban erről számolunk be. • Kezdjük az érdeklődést a meteorológiánál. Az intézet miskolci állomásától kapott tájékoztatás szerint az el­múlt év májusában mind­össze 38,5 milliméter csapa­dék hullt. Miskolcra. Most 6—8-ig 53,4 milliméter eső esett a városra és környéké­re. Szót váltottunk az Or­szágos Meteorológiai Intézet munkatársával, Bóna Mártá­val is, aki elmondotta, hogy Borsodban több helyen a sok éves átlagtól több csa­padék hullott. Szombat, reg­geltől tegnap reggelig Jósva- főn 34. Szendröládon 40, Hi­dasnémetiben 24. Borsodná- dasdon 51, Lillafüreden 66 milliméter csapadékot mér­tek. Természetesen, nemcsak az itt említett helységek kör­nyékén, hanem megyénk más részein is sok csapadék hul­lott. Ennek következtében egyre jobban telítődnek fo­lyóink, patakjaink és most már belvízzel is számolnunk kell. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól teg­nap, késő délután az alábbi tájékoztatást kaptuk. o Bár tegnap lényegesen mérséklődött a csapadék mennyisége, az eső azonban továbbra is gondot okoz. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság területéhez tartozó folyók, folyószaka­szok tovább áradnak. Me­gyénkben ilyen szempontból a „legexponáltabb” a Sajó, ahol tegnap reggeltől az or­szághatártól a torkolatig — tehát a folyó teljes hosszá­ban — elrendelték a másod­fokú árvízvédelmi készültsé­get. A Sajó azonban tovább­ra is árad. A Tisza jnentén Leninváros és Sajóörös kö­zött, és a Takta torkolati szakaszán első fokú árvízvé­delmi készültség van ér­vényben. A Heves megyei Tárná folyó mentén végig harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget tartanak. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság árvízvédel­mi ügyeletétől tegnan este kapott tájékoztatás szerint tovább ái-ad a Bodrog, a H“>-nád és a Bódva is. A helyzetnek megfelelően teg­nap közel 400 vízügyi dol­gozó, 30 földmunkagép, te­hergépkocsi és vízijármű vett részt a védekezési anya­gok szállításában, a védeke­zésre való felkészülésben. Készenlétbe helyezték az ÉVIZIG tárnái és tokaji ár- vízvédelmi készenléti oszta­gát is. A hosszan tartó és nagy mennyiségű csapadék belvízveszélyt is jelent. En­nek megelőzésére, megaka­dályozására tegnap 8 szi­vattyútelep, illetve szivattyú- állás . működött folyamato­san. Másodpercenként össze­sen 12 köbméter vizet emel­tek ót előürítésként a főcsa­tornákból a folyókba. • Ezek után nézzük, mi a helyzet a földeken. A talaj alaposan átázott és ez hát­ráltatja a mezőgazdasági munkákat. Faragó Károly, a megyei tanacs vb mezőgaz­dasági osztályának vezetője elmondotta, hogy a kalászo­soknak és a már elvetett ko­ra tavaszi kapásoknak — burgonya, napraforgó, cukor­répa — jól jött az eső, de a kukorica vetését alaposan hátráltatja. A folyók árterü­letén itt-ott már kint van a víz és ez sok helyütt az elő­készített talajt borítja. A múlt évi, őszi csapadéksze­gény időszak a mostani esők­kel kiegyenlítődött. Ezek után, ha a szeles, napos idő következik, a legkevesebb egy hétre lesz szükség ahhoz, hogy a földre mehessenek a gépek. ® Ritkán írhatjuk le: ivó­vízből a miskolci hálózatban nincs hiány. A nap minden szakában telítettek a táro­lók. A víztermelés napi 91 ezer köbméter és ez fedezi a megyeszékhely igényeit., jóllehet ezekben a napokban akár 20 ezer köbméterrel is több vízhez lehetne jutni. Előfordulhat ellenben, hogy ezekben a napokban ivóvi­zünk opálossó válik, de ez a minőségen nem ront. Most „vizsgáznak” egyéb­ként a csapadékcsatornák felszíni beömlői. Ahol a sok csapadékot az eldugult rá­csok nem fogadlak be. az utakon áll a víz. A megye- székhely szennyvízelvezető rendszerében is dugulásokat kell tisztítani, szinte napon­ta! Az eső gondokat okozott a borsodi utakon is. A Sajó magas vízállása miatt lezár­ták a sajókaza—aggtelek— színi út egyik szakaszát, a te­relőút Sajókaza—Kazincbar­cika—Múcsony felé vezet. A vadna—sajóvelezdi út 0.0—3 kilométerek közötti szaka­szát lezárták, Sa.ióvelez.d így Putnokon át közelíthető n- g. A putnok—borsodbótai út 1.5—3.5 kilométer közötti szakaszának lezárása miatt Borsodbótára Ózdon. Királ- don át lehet eliutni. Vízát­folyások vannak még a sa- jógalgóci, a tornabarakonyi bekötő út egyes szakaszain. A bódvalenkei bekötő úton 10—15 centiméteres átfolyá­sok alakultak ki a Bódva áradása miatt. Erősen meg­rongálta az útpadkát a víz­mosás a vilmány—vámosúj­falui és az encsi, szegilongi utakon. A miskolc—dédesta- polcsányi úton is vízátfolyá­sok alakultak ki. Hátráltatja az útkorszerűsítési munkákat a sok csapadék Sátoraljaúj­helyen és a 3-as főút mis­kolci átkelési szakaszán. Az aggteleki cseppkőbar­langban vasárnap félméte­res magasságban állt á víz. A Styx és az Acheron pa­takok elárasztották a bar­lang termeit. Tegnap azon­ban már Jósvafőnél levonu­lóban volt a víz. A sok csa­padék ellenére a lillafüredi István- és mésztufa-barlan­gokat nem fenyegeti az ára­dás. A barlangból tehát eltű­nik a fölös víz, néhány más helyről viszont csak a tűz­oltók közreműködésével, akik most az erdőtüzek helyéit a vízzel birkóznak. Keddre virradó éjjel például Kazinc­barcikáról riasztották a me­gyei tűzoltóparancsnokságot. A kiserőműnél a vasúti híd alatt nagy mennyiségben zú­dult a víz a Sajóból, s az áradás elért a közeli lakó­házakig. Tegnap a tűzoltók két. motoros szivattyúval, több órán át nyomták visz- sza a vizet a Sajóba. « Számos, miskolci lakóház­nál ugyancsak gondot okoz a víz. A Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalathoz az elmúlt két-három nap alatt. 51 „gyorshiba”-be jelentés érke­zett. Csupán hétfőn 46 be­ázáshoz kértek segítséget.. A vállalat a tetőfedő és bádo­gos szakmunkásokon kívül kőműveséért is megbízott, hogy minél rövidebb időn belül helyrehozzák a káro­kat. A sok bejelentést azon­ban így sem győzik, egv-két napos késés előfordulhat. A sok csapadék ellenére elegendő mennyiségű primőr érkezett megyénkbe. Az or­szág déli részeiből Békés, Csongrád. Bács megyéből naponta 60 ezer fej salátát, 20—25 ezer csomó zöldhagy­mát. közel 50 ezer csomó hó­napos retket szállítottak. A szabadföldén termő zöldség­félék szedését ugyan nehe­zítette az időjárás, az eső­verte salátát, zöldséget ala­posan meg kellett mosni a sártól, a borsodi tárolókban azonban elegendő a készlet, A ZÖLDÉRT Vállalatnál is érthető izgalommal figyelik a meteorológiai előrejelzést, hiszen a rossz időiárás a hét végi niaci ellátást riehezíte- né. Romániából Bulgáriából viszont zavartalanul érkezik a Oanrika. a narpdirserr* az uborka, és a fólia ala+ti zöldségeknek sem árt az esői Esős napok krónikája > Uj feladatok előtt a sárospataki építők Segítsünk eg— önmagunkon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom