Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 24., szerda NAGYTAKARÍTÁS A József Attila Színház Miskolcon A budapesti József Attila Színház vendégjátékaként Csurka István Nagytakarítás című darabját láthattuk hétfőn, a Miskolci Nemzeti Színházban, amely nem leszámolás, nem elszámolás, hanem egyszerűen takarítás volt társadalmi házunk táján. , Csurka István társadalmi érzékenysége, szellemessége mindig lenyűgöző. Ez alkalommal is az. Darabját ott folytatja, ahol a hajdani há- rom-négyszög-drámák befejeződtek, az elhidegüléssel és a leleplezéssel. Azért tud jó drámai szituációvá válni ez a lecsengő viszony és tájéka, mert — Csurka jól látja ezt — nem a házasságtörés ténye az esemény, hanem a befejezés módja, amely mint különleges kategória alkalmas a ma társadalmáról és emberéről szóló általános kép kialakítására. Mi lesz ezekből az emberekből, ha házasságtörés mellékútjából kilábalva újra a meleg családi élet főútvonalára lépnek. Szörnyű képlet: az utak egyformák. Nem az út szennyes, hanem akik járnak rajta. Önelemzésre is képes feltörekvő emberek. de olyan keményen szorítja őket a társadalmi presztízs harapófogója, hogy önmegvetésüket is, egymás vétkeit is, a szennyes múltat is vállalva takarítanak és cipelik magukkal a szennyes kukákat. Kétféle emberek. Feketék: mert a civilizáció bűvöletében mint az amőba, mindent be akarnak kebelezni, ami megérinti őket. Ház, összkomfort, hivatali emelkedés, dokument valami végzettségről, műveltség — szinte tárgyiasul ez is! — autó, elismerés, jó kategorizált barátok, szóval életmód és nem élet. Fehérek: mert ifjúkoruk tisztasága, a lélek hajdani forró kemencéje még sugároz valamit az elraktározott melegből. Nagyon szépen érezteti Csurka, hogy ezek még menthető emberek. De a két szín összeolvad. A nagytakarítás pora visszahall rájuk. Beszürkülnek. Ez a szürkeség a ■ jellemző szín, éppen ezért, minden más, ami tárgyakban, színekben, eszközökben összegyűlik a színpadon, zavaró, mert öncélú. Miért keli elvonni a néző figyelmét egy jelzőlámpára. mikor a drámai szöveg a figyelem méltó tárgya. A közlekedést jelző alkalmatosságokkal ellátott színpadkép idegen mindentől, ami a darabból következik. A főhős, dr. Lovas László karrierje csúcsán a közlekedés elméletének kidolgozásával foglalkozik, de „deffenzív vezetés” mondjuk ki magyarul a védekező vezetés nem a volánra és a gázpedálra konkretizálódik. Elmondja dr. Lovas, milyen az ő védekező életvezetése: a veszélyzónákon belül minden lehetőt elérni és megszerezni. Szerelmet, pénzt, karriert. Fülöp Attila kegyetlenül rugalmas értelmiségit formál. A pályát Miskolcon kezdő színész egyik legjobb alakítását láthattuk. A mű legámyaltabb figurája Lovasné. Szemes Mari. A klasszikus ellenhősnők sorsát éli. Egy vélt erkölcsi pie- desztálról kerül a pitiáner konfliktusba, amely csak azért konfliktus, mert a drámaíró azt csinál belőle. Hiszen lényegében számára a szituáció nem más, mint saját anyagi és erkölcsi léte pontos felismerése. Olyan intelligens, hogy a felismerés nem rettenti^ el: azonnal alkalmazkodik. Ez alkalmazkodási folyamat koronájaként mint új asszony vállalja férjével a közös sorsot, immár a szürkeségben. Szemes Mari olyan félelmetes groteszk bájjal végig a mélybe süllyedés katasztrófáját, amely az ő művészetében is új szín, a magyar színművészetben pedig egyelőre egyedülálló. A Lovas házaspár mellé, majd velük szembe állítja Csurka a Borsós házaspárt. Ök azok, akik még nem nagy menők, még nem „Lovasok”. Egyelőre borsón térdepelnek egyszoba konyhás lakásukban. Kettőjük között a különbség nem nagy, de éppen elég arra, hogy az író rámutathasson. hogy egyes rétegek kialakulásában tíz év milyen nagy idő. Bizton számíthatunk rá, hogy mire kettőt ugrik a bohóc, a Borsós házaspár kerül a nyeregbe. Borsós Gábor, a megcsalt férj, aki azért a maga kicsinyes módján kárpótolja magát, ismeri korlátáit, s tudja, ha egy kicsit feszegeti, hamarosan fel is törhet, ki is törhet belőle. Egyelőre azonban álruhás kiskondás. aki tündérország helyett az örök sötétség birodalmába taszigálja szamarát. teljes energiával. Bodrogi Gyula ezt a valahová törekvő kisembert plebejusi tisztasággal’ formázza. Féltjük, szeretnénk megóvni, szánjuk és szeretjük. Kifejező színészi játékának kár hitelét rontani pótcselekvésekkel. A mű legszánandóbb figurája Borsósné, Voit Ági. Társadalmi létét illetően ő került legalulra, neki kell a legtöbbet nyüzsögnie ahhoz, hogy feljebb kerüljön. Szeretni akar és szeretetre vágyik. Kiutasított szeretőként lelki összeomlását szívfáidí- tóan kackiás nemtörődömséggel palástolja. Borsósné ragaszkodik a viszonyhoz, melynek elvesztésével elveszti lelki otthonát. Mindig és mindenhol tanul az ember valamit. A darabot Benedek Árpád jól összefogottan rendezte, a díszlet Csányi Árpád munkája Köszönjük a József Attila Színháznak a vendégszereplést és az egyértelműen kitűnő színházi élményt. Dr. Gyárfás Ágnes Nyári iátékrend a mozikban A nyár ugyan nagyon furcsa módon köszöntött be, a moziknál azonban már előkészítették a melegebb, hosz- szabb napokra való programokat. illetve játszási rendet. Erről kaptunk tájékoztatást a Borsod megyei Moziüzemi 'Vállalatnál. — Miskolcon három kertmozi. a Gárdonyi, a Vasas és a tapolcai már megkezdte működését a kedvezőtlen időjárás ellenére is. —hangzik a tájékoztatás. — A Művészeti és Propaganda Iroda Art Kinója a Kossuth utca 11. zárt udvarán június 2- tő] tart- előadásokat, ha az időjárás megengedi. E kertmozik igen népszerűek voltak korábban, hihetőleg azok lesznek újra. Programjaik a falragaszokról, valamint a műsorfüzetekből mindig megismerhetők. A szabadtéri vetítéseken kívül egyéb érdekességgel is szolgálnak a miskolci mozik: — ’Nyári játszási rendet vezetünk be június 2-től három miskolci mozinál, egyelőre kísérleti jelleggel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Szikra, a Fáklya és a Petőfi mozikban a meleg és a hosszabbodó nappal miatt későbbre tettük az előadások kezdését. Ezek a mozik hirdetményeikben és napi sajtóhirdetésekben is közlik az új időpontokat. Ha ez a rend beválik, más mozikra is kiterjesztjük, kivéve a nagyobb intézményeket, mert azok napjai már így is zsúfoltak, hiszen reggeltől estig tartanak előadásokat. Ennek ellenére a Kossuth mozinál késő esti, illetve éjszakai előadásokat tartunk, egyelőre kísérleti jelleggel, minden hétfőn és pénteken. Ezeken az esti kilenckor kezdődő előadásokon általában nagyobb közönségsikerre, felfokozott érdeklődésre számot tartó műveket vetítünk, részben a napi bemutatóprogramból, részben pedig felújításként. Ezt is június 2-án kezdjük. Több vidéki mozinál is kísérletezünk majd a későbbi előadáskezdésekkel, s hisszük, hogy ez a közönség egyetértésével találkozik. A nyár a gyermekeknek több szabad időt hoz. gyakrabban járnak moziba is. Rájuk is gondoltak-e? — A közelgő gyermeknapon szinte minden moziban lesz külön program. Ezeket többségében az iskolákkal közösen készítjük elő. A nyári vakációra ajánlásokat készítettünk a pihenő gyermekek számára, a különböző gyermek- és ifjúsági táborokban pedig külön vetítési programokat szerveztünk, illetve biztosítunk. (bm) A májusi Napjaink Borsod irodalmi és művelődési folyóiratának legújabb számában a legizgalmasabb olvasmányokat ezúttal nem az irodalmi, hanem a közéleti töltésű írások jelentik. Az ilyen jellegű anyagokból pedig, melyek sokkal inkább körüljárják, körültapogatják a témát, egyszóval utángon- dolásra sarkallnak, mintsem kész receptet adnak, több is van a májusi lapszámban. Mindenekelőtt a Brackó István tollából megjelent Sajó- siratót említjük, melynek kiinduló gondolata az a ..kétes értékű” tény. hogy a Sajó Magyarország legszennyezettebb folyója, amely már az országhatárnál is csak a „negyedosztályú vízminőség” értékelést' kaphatja. Igaz, a szakemberek szerint a borsodi szakaszon nem szennyeződik tovább De vajon elégségesek-e a bírságok. amelyeket a folyóvizet szennyező ipari üzemek fizetnek? Ugyancsak borsodi, pontosabban szólva miskolci vonatkozású Fazekas György készülő regényének, a Hazatérésnek most közölt epizódja, mely 1945-ös év néhány emlékét mondja el. A mába kalauzol viszont Szend- rei Lőrinc írása. A Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóinak és fiatal mérnököknek tette fel a kérdést: mit ér egy mérnöki diploma? Az írás címe: Üvegházi diploma? A májusi, igen gazdag tartalmú Napjainkból csak cím szerint említenénk meg néhány írást. Ber- kovits György: Lakáséletrajzok című riportja, Lakatos Vince: Naplemente című filmje harmadik részének forgatókönyve érdekes. izgalmas olvasmány. (A közelmúltban elhunyt Lakatos Vince filmje díjat kapott a miskolci tévéfesztiválon!) A költészet barátai pedig — többek között — Csorba Piroska. Tóth Bálint, Szentmi- hályi Szabó Péter verseit ol- j vashatják. * Ünnepi könyvhét Szinonimák és földrajzi nevek A néhány nap múlva nyíló ünnepi könyvhét kínálatában található — többek között — az Akadémiai Kiadó két új. minden bizonnyal igen nagy érdeklődéssel várt kötete. Ezeket mutatjuk be röviden az alábbiakban: Magyar ' szinonimaszótár O. Nagy Gábor kezdte el, majd halála után Ruzsiczky Éva folytatta és fejezte be a Magyar szinonimaszótárt. • amely mindazoknak készült, akik gondolataik pontos kifejezésére. mondanivalójuk szabatos, stílusos formába öntésére, változatos, árnyalt fogalmazásra törekszenek, és fogalmazás közben a helyzethez pontosan illő. a lehető legtalálóbb kifejezést keresik. A felszabadulás óta eltelt évtizedek a magyar nyelv- tudomány történetének legtermékenyebb időszakát jelentik. s a szakmán túl a nagyközönség érdeklődése is jelentősen megnövekedett az anyanyelv kérdései iránt. Ez utóbbit sokféle könyv kiadásával is igyekszik az Akadémiai Kiadó kielégíteni. (Jellemző adat, hogy A magyar nyelv értelmező kéziszótára eddig 120 ezer példányban fogyott el, további nyolcvan- ezer nyomását készítik elő.) A szocialista tudománypolitikából, az abban megfogalmazott feladatokból is következik a nyelvtudományi tevékenység további fejlesztése. bővítése, s ettől elválaszthatatlanul a közönség érdeklődésének kielégítése. Az ezt szolgáló művek sorában igen jelentős a most megjelent Magyar szinonimaszótár, amely —• mint a fentiekből is kiderül, — igen sokféle érdeklődésre számot tarthat. Értelmező szótári szerepet nem tölt be, feltételezi, hogy használója a szavakat ismeri. Jóllehet, voltak korábban kezdeményezések, például hetven éve Móra Ferencnél is, hazánkban gyakorlatilag ez az első szinonimaszótár, amely 30 ezernél több lexikai egységet tartalmaz, 12 500 címszó köré csoportosítva, a teljes szókincse 120 ezer szóra becsülhető a szinonimikai kapcsolatok alapján. Szómutató segít a címszóként fel nem vett szinonimák kikeresésében; a szótár segít feltárni a jelentéstani összefüggéseket. Bizonyára sokan meglepődéssel veszik majd észre, hogy nem éppen irodalmi kifejezések is fellelhetők benne, de mert választani segít a szinonimák, a máshangzású, de rokonértelmű szavak között, arra is megtanít, melyik szót helyesebb használni a lehetségesek közül. A nyelvtudomány művelőinek, a toll minden rendű és rangú használóinak, s gyermekeiket helyesen beszélni tanító felnőtteknek egyaránt ajánlható. Földrajzi nevek etimológiai szótára Ha a nyelvtudomány iránti érdeklődés növekedéséről szólhattunk, fokozottan áll ez a megállapítás a helyismeret, helytörténet iránt. Mind többen kutatják környezetük, lakóhelyük, más települések, földrajzi helyek nevének eredetét, nem hisznek a megalapozatlan száj- hagyománynak. Kiss Lajos munkája, a Földrajzi nevek etimológiai szótára 6050 szócikket tartalmaz, de a tényleges tartalom itt is sokszorosa ennek. Minden magyar város és falu — 1975-ben 3183 — neve önálló szócikkben kap magyarázatot, de ehhez jön még a hazai földrajzi tájegységek, kisebb településrészek, vizek. egyebek elnevezése, valamint —• természetesen kisebb mértékben — a hazánkon kívüli földrajzi nevek hosszú sora. Magyarországon ez az első olyan terjedelmes kézikönyv, amely korunk színvonalán álló felvilágosítást ad a földrajzi nevek eredetéről, s a szócikkekben nyelvtörténeti adatokat, etimológiai magyarázatot és irodalomjegyzéket is közöl. A szótár nélkülözhetetlen a honismereti munkában, segít mindenkinek környezete, az ország, a nagyvilág földrajzi nevei eredetének megismerésében. (bm) Ny ugat-Afrika népművészete Az elmúlt három hónap alatt több mint húszezren tekintették meg a miskolci Herman Ottó Múzeumban az Ősök, istenek című kiállítást, amelyen Nyugat-Afrika élő népművészetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A nagy érdeklődéstől kísért tárlatot, amelyen kultikus tárgyakat, ősi használati eszközöket, s szobrokat mutattak be, utoljára május 28-án. vasárnap tekinthetik meg a misko’ciak. A kiállítás zárásaként egyébként hétfőn, május 29-én, délután 6 órai kezdettel dr. Ecsedy Csaba, a Néprajzi Múzeum tudományt., titkára tart előadást Nyugat-Afrika népművészete címmel a Herman Ottó Múzeum előadótermében. Mindent megtuiat az új, korszerű rádió- és Éüsül ha megtekints a miskolci Centrum Áruház I. emeleten megrendezett • re Nyitva: május 24-töl június X-ig. Színestelevízió- és sztcrcobemutatöval, valamint szaktanácsadással állunk vásárlóink rendelkezésére. NEM MINDEGY, HOGY MILYEN KÉSZÜLÉKEN NÉZI A VILÁGBAJNOKSÁGOT! A gazdag áruskálából, igényének legmegfelelőbbet vásárolhatja az áruház II. emeleti műszaki osztályán! A KIÁLLÍTÁS IDEJE ALATT MINDEN MEGVÁSÁROLT VIDEOTON FEKETE-FEHÉR TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKHEZ 390 Ft-OS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT AJÁNDÉKOZUNK!
