Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

1978. május 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Á szolgáltatás — szolgálat Ifjúkommunista lendülettel Napközis úttörőtábor épül Bükkszentkereszten A KISZ-csck „haditanácsot'’ tartanak. „Az életszínvonal emelésé­nek egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások az életkörülmé­nyek javulásával a fogyasz­tás egészénél gyorsabban nö­vekvő, égető társadalmi igény- nyé váltak.” (Részlet az MSZMP KB 1978. április 19—20-i üléséről kiadott közleményből) Borsodban sajátosan jelent­keznek a lakossági szolgálta­tás, k iránti igények: egyrészt koncentráltan, beruházást, bővítést, fejlesztést követelő­én a megyeszékhelyen és a városokban, másrészt szét­szórtan, az. aprófalvas terü­leteken. A városokban évente ezrével épülnek fel az új ott­honok és például az alapvető lakáskarbantartói tevékeny­ség is csak gyerekcipőben jár. A négy-ötévenként ese­dékes tapétázás, festés, má­zolás munkáját gyakran a lakók végzik el szolgáltatói kapacitás hiányában. Általá­nos. nemcsak a‘megyére jel­lemző a gépjárművek javítá­sának, a karambolos autók helyreállításának hosszú át­futási ideje, valamint a kró­nikus alkatrészhiány. Az aprófalvas települések szolgáltató ellátása nemcsak beruházói gond, hiszen ért­hetően nem lehet a néhány száz lakosú falvakban min­denütt háztartási gépjavító, tisztító szerviz és szalon, leg­feljebb a „hozom-viszem” szolgálat bővítésével lehetne segíteni. Ezeken a területeken a kisiparosok számottevő gondot vehetnének le az ál­lami, szövetkezeti szolgálta­tók válláról. Csakhogy a kis­iparosok létszáma az elmúlt években inkább csökkent: egy megyei tanácsi felmérés szerint teljesítményértékben is visszaesés következett be az utóbbi öt évben. % lép és előre Az elmúlt ötéves tervben figyelemreméltóan fejlődött megyénkben a lakossági szol­gáltat-' : és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha kriti­kusan megmondjuk: a terve­zett feilesztések elhúzódtak, illetve elmaradtak a sokat emlegetett építőipari kapaci­táshiány miatt. A fejlesztések egyharmada terv maradt, il­letve az ötödik ötéves tervben valósulhat csak meg, Igaz, most már gyorsított ütem­ben. Ebben az ötéves terv­ben a fejlesztések maradék­talan és határidőre történő befejezése is csak ahhoz lesz elegendő, hogy megyénkben a szolgáltatás színvonala megközelítse az országos vi­déki átlagot.' A fejlesztések során meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a kiemelt lakossági szolgáltatások bővítésére, a szolgáltatói« munka színvona­lának emelésére. Akad a ki­emelt szolgáltatások közt A következő ötéves tervben el kell érni, hogy vizeink mi­nőségének romlása általános­ságban megszűnjön. Űj ren­delet jelent meg, amely to­vább fejleszti a szennyvíz­bírságolást. A differenciálás kiszélesítésével, és a tisztítás­ra, illetve a szennyvízmeny- nyiség csökkentésére fordít­ható anyagi erőforrások kon­centráltabb felhasználási le­hetőségeit megteremtették. Hatféle kategóriába osztották az ország vízgyűjtő, illetve vízminőségvédelmi területeit. Kategóriánként egymástól eltérd határértékeket adott meg a szennyvízben még megtűrt, különböző szennyező anyagok mennyiségéről. A legszigorúbb az első kategó­riában védett térség, a Ba­laton vízgyűjtő területe. Az olyan is, amely mind keve­sebb kritikát kap. Az elek­troakusztikai berendezések és háztartási gépek javítása so­kat változott. A fejlesztések megvalósításával sikerült utolérni az igényeket! GEL- KA-szervizek sorát építették fel a megyében, Miskolcon, Mezőkövesden, Edelényben, Sárospatakon, Leninvárosban, Szerencsen. A felszereltség, a szakmai képzettség tehát megvan, de ez sajnos még nem nyújt garanciát a gyors javításhoz, amit olykor az al­katrészhiány hátráltat, lehe­tetlenné tesz. A készülékek több országból érkeznek és ezek javítása gyakran ütkö­zik akadályokba anyaghiány miatt. / z elektromos háztartási gépek javítókapacitását a következő években tovább bővítik: Miskolcon 500 négy­zetméter alapterületű szerviz épül a Vologda városrészben. Gondok a fehér hattyúval J Amennyire jól lépést tart a lakossági szolgáltatási igé­nyekkel az elektroakusztiKai és háztartási gépjavítás, olyan nagy, vagy ha lehet még an­nál is nagyobb a lemaradás a textiltisztításban. A megyei tanács tervosztá­lyán elmondták, hogy csupán az idei levelezést kilókban mérik már. Jelenleg a terv korszerűségi felülvizsgálatát végzik, ugyanis a komplett tervek már 1975-ben elké­szültek és egy rendelet sze­rint, ha az építést két éven belül nem kezdik meg, a terv felülvizsgálata elengedhetet­len. Érthető, a változások, korszerűsítések nélkül csak hátra lehet nézni. Tavaly a NEB vizsgálata alapján vég­leg eldőlt: holland kazánnal üzemel majd az új Patyolat­telep. A vizsgálatig ugyanis az időveszteség egyik oka­ként szerepelt, hogy a ter­vezett importkazán behoza­talához nem járultak hozzá. A hosszú évek óta tartó huzavona végére pontot tesz az építkezés kezdete az észak­keleti ipartelepen. A mély- éoítő munkákat a KÉV— Metró Vállalat végzi, a többi kivitelezői feladat pedig a BÁÉV-ra vár. A kérdésre, hogy mikor kezdi meg a mo­sást, vegytisztítást az új köz­ponti telep, most még nehéz lenne válaszolni. Nem mindenütt nehézkes a textiltisztító szolgáltatás fej­lesztése : Sátoraljaújhelyen az idén átadják a komplex tisz­tító kisüzemet. Az üzemben műszakonként, fél tonna mo­sást és 140 tételnyi vegytisz­títást vállalnak az átadás után. Költséges üzemek, telepek építése csak ott gazdaságos, ahol a lakossági igények ost­roma a legnagyobb. Az apró­falvas települések szolgálta­tása más modellt igényel. A Putnoki Vegyesipari Szövet­kezet „hozom-viszem” szol­átlagosnál szigorúbb feltéte­lek megkövetelésével védik az ivóvízbázisokat és üdülő- területeket. a többi között a Sajó-völgyét is. Enyhébbek a kövei lmények a Duna és a Tisza egyes szakaszain. A szennyvíztisztításra fordítható anyag’ eszközöket elsősorban a legszigor .bban védett terü­letekre koncentrálják. Elen­gedik a progresszív bírságot akkor, ha a nagyvállalat bár­melyik üzemében a vízügyi hatóság által elfogadott víz­minőségvédelmi tervnek meg­felelően már megkezdődött az új szennyvíztisztító kiépí­tése. A korábbinál méliányo- sabb az új eljárás, hogy nem­csak az építkezés megkezdé­sekor, hanem már a vízminő­ségvédelmi beruházás előké­szítésének időszakában sem gálata az ózdi, edelényi, encsi járás községeiben jól tölti be szerepét. Vállalnak textiltisz­títást, javítómunkákat a mis­kolci járás néhány községé­ben is. Ha a „hozom-viszem” szolPáiat —, mint ahogy ezt a gyakorlat bizonyítja — gyorsan, jól végzi a javításo­kat, az aprófalvas területeken jó gazdája lehet a szolgálta­tásoknak, vagy legalább bi­zonyos szolgáltatói ágazatok­nak. Gyorsaság — silver / közelmúltban adtak át egy cipő-’ ’orsjavítót Űzdon, Miskolcon is tervezik egy- egy ú.abb gyorsjavító meg­nyitás" aljol a sarkalást, a 'elvan ást, meg lehet várni. A gyors.,ság fél siker, és amíg néhol hetekre vállal­nak mosást, javításokat, a gyors-szalonok, gyorsjavítók forgalma rohamosan nő. Igaz. a gyorsaságnak ára van. A gépjárművek számának gyarapodását képtelenség kö­vetni szervizek építésével. Így fordulhat elő, hogy a ma­gánkisiparosok műszaki vizs­gára ’ aló felkészítés cí­mén 30—35 ezer forintot kérnek és az anyag, a munka értéke, ugyanakkor ellenőriz­hetetlen. Ha mégis ellenőr­zik, előfordulnak tízezres nagyságrendű „tévedések”. Nem a kisiparos rovására, ezt talán mondani sem kell. Az AF1T fejlesztései nyomán év­ről évre növeltszik a javítói kapacitás. Az idei év köze­pére elkészül az új szerencsi javítóállomás, ahol egy év alatt 1 ”' ezer órát fordíthat­nak autók szerelésére, mű­szaki beállítására stb. Terv­késés . miatt csak a közeli jövőben kezdik meg a ka­zincbarcikai szerviz építését az /.FIT 62 és 'a megyei ta­nács 26 millió forintjából. Csak saját költségen 7 padlószőnyeges. iapétás, központi fűtéses lakásokban a tulajdonos, vagy a bérlő alig­ha lehet mindent javító, pót­ló ezermester. Mégis sokan végeznek otthon jól-rosszul, kisebb-nagyobb lakáskarban­tartási munkákat. Szükség­ből, mert nincs aki vállalja. Ha cipőt, mosógépet, porszí­vót javíttatnak, mit sem tö­rődünk' azzal, hogy a mun­kát ki látja el. Megint más, ha a lakásunkról, az ottho­nunkról van szó. A megren­delő. előnybe . részesítené a magánkisiparost, akivel job­ban megbeszélhetők a részle­tek, közvetlenebb lehet a hangvétel. A megyei tanács építési és tervosztályának illetékesei is úgy vélekednek, hogy ezt a munkához elengedhetetlen hangnemet a szolgáltatók ugyanúgy nem nélkülözhetik mint a feladataik ellátásá­hoz szükséges szerszámokat, gépeket. Nagy József kell behajtani a, vízszennye­zőtől az alapbírságon felüli progresszív követelést. Az új rendelet a felszín alatti víz­készletek védelmére is kiter­jeszti a bírságolási rendszeri, így már nem marad el a büntetés azoknál, akik sza­bálytalanul helyeznek el szennyező anyagot a talaj fel­színén ; vagy a talajban. Az utóbbi években átlagosan 300 millió forint körüli bírságot fizettek be a vétkesek. Ebből az Országos Vízügyi Hivatal a vizminőségvédelmi beruhá­zásokat segíti. Az idén is mintegy 300 millió forint a bírságból eredő bevétel, de a vízügyi alapból 400 millió fo­rintot kapnak támogatásként a szennyvíztisztítókat építő vállalatok. Az idén tavasszal minden hét végén KISZ-íiatalok „munkazaja” veid fel a Bükk­Valamikor jó tíz évvel ez­előtt ‘ehettem utoljára ebből a jófajta, kerek, tömör, szét- omló juhsajtból, ami most itt pompázik a vásárcsarnok kő- pultián. Akkor sem, s most sem ismerem a juh tej ily’ tö- mörré tételének receptjét, s valószínűleg — így mondta az elárusító is — nem is egy­hamar fogom megtudni, ho­gyan készült. Mert ahány ju­hász, annyi szokás, és álta­lában, ha városi ember keresi meg, nemigen igyekszik őt tájékoztatni erről. Persze a recepttel nem mennénk sokra. Nem men­nénk sokra itt —, ahogy a domboldalakat, mezőt járó, néha tavasztól-tavaszig a ju­hokkal bíbelődő emberek mondják — bent a városon. Mert hát, fűzöm tovább ma­gamban a képzeletbeli juhász gondolatmenetét, hol van itt a buszmegállók, a villamos­vezetékek, a gyárkémények környékén juh? Sehol. Dé nemhogy juh nincs, a fű is egyre kevesebb, elszomorítóan csökken zöldterületeink szá­ma, s ha valaki ebben a „bentben” már a külvárosban él, ismerősei irigykedve em­legetik a tavaszelőn, milyen jó is neki. milyen más is ott kinn az erdő. a szántóföldek szomszédságában ... Ez per­sze ugyanolyan csalóka, mint­ha a városszéli ember akar­na belekontárkodni az erdők- rnezők ismeretében évezredek óta jártas s ez ismeretet ter­mészetesnek vevő emberek tudományába. Azokéba, akik belenőttek a tavaszi, nyári, őszi. téli. kívülről nézve is végtelenül bonyolult, holott, ha jól belegondolunk, csak nekünk, városiaknak meg­fejthetetlen — öröktől fogva ismétlődő törvényszerű vál­tozásokba. Mert az erdőt, me­zőt járó ember évezredek ta­szentkereszt melletti Galazs- nya-völgyet. A miskolci já­rás úttörőinek egy régi — pasztalatait felhalmozva, sok mindenen átsiklik, amit mi már sohasem érthetünk meg olyan teljességgel, ahogy azt kéne. Pedig hát valamikor együtt indultunk; igaz, na­gyon régen... Természetes-e nekünk, hogy az erdőt, mezőt járó ember ismeri azokat a füveket, vi­rágokat, amelyek főzve, vagy nyersen állatai, s a maga egészségét javítják? Tudja, hogy állatait mely legelőkre hajtsa,' s velük mely legelő­ket kerüljön el. Olyan törvé­nyek, olyan tapasztalásokra épített csiszolt alapjai van­nak ennek és még sok más­nak, amiről beszélni sem il­lik, vagy legalábbis felesle­ges... Valamifajta hiányérzete van az embernek itt városon például akkor, ha a könyves­bolt kirakatában kiállított, gyógynövényekről szóló köny­vet ínustrálgatja. Azután amikor megveszi, s tanulmá­nyozza, egyszerűen nem tud­ja megállni, hogy maga is, ha kimegy a várostol távoli, ritkán járta erdőkbe, vagy mezőkre, ne keresse e képek hasonmásait. Ha megtalálja, mire megy vele? Megnézi, esetleg leszakítja, azután — eldobja. Kevés, nagyon kevés ma már azoknak a száma, akik csak úgy a mezőről, vágj’ az erdőről hazavitt gyógvfüvekkel. virágokkal próbálják véges fizikai álla­potukat tágítani. A tabletták, a s: int :tikus gyógyszerek, a doppingoló vagy kábító am­pullák. tabletták korszakában néha meg is mosolyogjuk őket. De hát a juhsajtnál, szeb­ben hangzik !gy: a gomolyá- nál tartottunk. Nem is tu­dom, itt ebben a hűvös kis vásá'c: -rnokban nem szent- ségtörés-e a kerek, laktató még az 1975-ös úttörőparla­menten felvetődött — kí­vánsága valósul meg: egy napközis úttörőtábort építe­nek. Király László, a miskolci járási KISZ-bizottság titkára elmondotta, hogy a járás KISZ-fiataljai és a KISZ- bizottság azonnal egyetértet­tek a gyerekek kívánságá­val. A megvalósítás kezdeti időszakában a nyékládházi MEZÖPANEL Vállalat Ybl Miklós szocialista brigádja társadalmi munkában elkészí­tette a tábor főépületének tervét, az üzem fiatal iái kommunista műszakban le­gyártották a szerkezeti ele­meket. A Nyékládházi nagy­községi Tanács — mint beru­házó — költségvetési üzemé­vel elkezdte a munkát. De nem egyedül, sok-sok érté­kes, önzetlen segítséget kao- va a járás fiataljaitól, tár­sadalmi szerveitől, vállalatai­tól. Az idén tavasszal új len­dületet kapott a tábor épí­tése. Minden hét végén 60— 80 KISZ-fiatal dolgozik a rendkívül nehéz terepen: többek között 250 méter viz- vezetékárkot ásnak ki, egy másfél kilométeres útszakaszt pedig 650 tonna zúzalékkal terítettek le. A KOKÖV. a BÉM, az ongai CSIV, s a járás többi üzemének KISZ- fiataljai. szocialista brigád­jai több ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A tervek szerint az úttörők a jövő nyáron „megkapják” a tábort­Szöveg: Petra József Kép: Szabados György gomolyahegyek láttán arról elmélkedni, hogy’ végül is másért jöttem ide. Mármint nem vásárolni akarok, s jól tudom, ez a kőasztal túlsó oldalán álló eladót zavarja. Hogyan készül a gomolya? Jóllehet, ö már harminc éve árulja, ne a tudja. Valahogy furcsállja is az ilyenfajta kér­déseket. mert annak, aki a pult másik oldalán áll, sze­rinte csak egy dolga lehet, nevezetesen a vásárlás. Ép­pen .ízért nem is szívesen vá­laszol ezen az őszies májusi reggelen a kérdésekre. Az árut, mint mondja, valahon­nan Mezőcsát környékéről kapta, de hoznak ide min­denhonnan, ahol juhot te­nyésztenek. Igaz. nincs még itt a szezonja, ám ez az árat — száz forint egy kiló — nem befolyásolja. Ennyi ez ilyenkor és ősz elején is. Per­sze, fűzi' hozzá cinkosan, mit lehet ma már egy százasért venni? Ebből meg. mutat az asztalon gömbölyödő gomo- lyákra. elég tizenöt deka is, hO"v érezze az ember, evett valamit. így már nem is tű­nik soknak az összeg. Viszo- lyitása meggyőző. Azért nem mulaszt el búcsúzóul utánam szólni, áminek a lényege kö­rülbelül az, hogy valamikor, régen, árulták ezt ötven fo­rintért is. mármint feléért annak, amiért most. persze akkor sok mindent árultak a mainál alacsonyabb árakon. Nem akartam, de csak rá­szántam magamat: vettem ti­zenöt dekát. Ha már nem si­került megtudnom a recept­jét. legalább idézzem fel az ízét. Vettem hozzá egy cso­mó zöldhagymát, meg egy kicsi, de annál erősebb pap­rikát. Azt hiszem, régen esett ilyen jól valami... Pusztafalvi Tivadar A Sajó-völgvet fokozottan ycdik r tlj intézkedés a szennyvízbírságolásról Gomolya A rendkívül kemény, sziklás talaj „legyőzése” nehéz mun­kát jelent a vízvezeték árkát ásó fiataloknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom