Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 4., csütörtök Cséplő György (jobb oldalon) Három hónappal ezelőtt a , pécsi játékfilmszemlén nagy feltűnést keltett ifj. Schiffer Pál új filmje, a Cséplő Gyuri. Ez a film volt egyik bizonyí­ték arra, hogy a dokumen- tarista törekvések jó alkal­mazása, illetve gyakorlati valóra váltása a játékfilmek­kel egyenértékű eredményt hozhat, sőt bizonyosfajta té­mák megközelítésében ered­ményesebb útnak mutatkozik ez a fajta valóságébrazolás, mint a fiktív történetek el- játszatása. Cséplő Gyuri törté­nete valóságos magra épül, mégsem pusztán egy zalai cigánylegény életepizódja. A dokumentumfilm, a játék­film és a riportfilm elemei ötvöződnek ebben az alko­tásban, amely azt hivatott megmutatni, hogy még a legnagyobb nyomorból. a legtávolabbi cigánytelepről, a legkulturálatlanabb körül­mények közül is- fel lehet emelkedni, szorgalommal, igyelcvéssel és munkával, csak akarás és kitartás kell hozzá. És igazán nagy kár, ha valaki a jobb, kulturál­tabb élet megismerése után is a visszahúzó erőknek en­gedve feladja a küzdelmet. De Cséplő Gyuri, mint a film utolsó kockái sejtetik, nem adja fel, mert ő már megtanulta, hogy a XX. szá­zad utolsó negyedében nem lehet úgy élni, mint a né­metfalusi cigánytelepen él­nek Cséplő Gyuri elhagyja a cigánytelepet, elhagyja a sok hagyománnyal magához szo­rító közösséget, ahol kultu- rálatlanság, egészségügyi ba­jok egyaránt nyomorítják az életet, s a fővárosba megy társaival munkát keresni. De társai analfabéták. Végül is csak ő marad meg, s itt is megismer eg.v olyan elavult üzemi kolóniát, amelynek az élete jóformán csak abban különbözik a cigánytelepétől, hogy a fővárosban van, vil­lany van. Mégis a város, a városi környezet, a folyama­tos munka megváltoztatja gondolkodását, és amikor hazatér, már nem tud a ci­gánytelepen élni. Ez a sors, jóllehet egy ci­gány-legény sorsa, mégis százezrekét tükrözi. Hiszen nemcsak cigányok között akad, aki elvágyik kultúrá­latlan, egészségtelen környe­zetéből, nemcsak cigányok közösségének a visszahúzó ereje gátolja sokaknak a fejlődését, jobb emberi élet­tel való találkozását. Schif­fer Pál évekig dolgozott ezen a témán, megtalálta Cséplő Györgyöt, aki kitűnően ját- sza el önmagát, megtalálta a megfelelő helyszíneket, a privát szereplőket és sike­rült olyan sodró lendületű, izgalmas filmet alkotnia, amelynél a néző rokonszen­ves együttéi'zéssel figyeli Cséplő Gyuri sorsának ala- ku'ását, fel-felszisszen egyes negatív jelenségeknél, a ci­gánytelep és cigány gondol­kodás egyes meghökkentő mozzanatainál, vagy a pesti téglagyári telep állapotainak bemutatásánál, de megénd a rendezői szándékot; egy na­gyon mélyről indult ember sorsában felmutatni nz'/u"’ ' film egyik kockáján re lépés lehetőségeit. A ren­dező korábban már foglalko­zott cigánytémákkal, akár A fekete vonat, akár a Falu- széli házak, vagy a Mit csi­nálnak a cigánygyerekek? című dokumentumfilmjeit te­kintjük. Ez a film szinte 'zeknek a folytatása, de mégsem egészen az. Mert itt már inkább előtérbe lép a szerkesztettség és az iltalá- nosításra, tehát messze a ci­gányságon túl mutató törek­vés. Érdekes, elgondolkodta­tó, jó film a Cséplő Gyuri. Ma már csak emlék? Most kerül a mozikba Magyar József kisfilmje a Ma már csak emlék? Rend­kívül időszerű és sajnos egy­re időszerűbb kérdést fesze­get. nevezetesen azt. hogy a felnövekvő generációk, a há­borútól időben távolodva mind kevésbé veszik komo­lyan a háború gyötrelmeit, a később születettek közül sokan cinikusak, a kortársak egy része felejteni akar, de akadnak olyanok is, akik maguknak is hazudva emlé­keiket szépítgetik. Rádöbbent ez a film történelemszemlé­letünk fogyatékosságaira, a történelemtanításunk hibái­ból adódó tudati szakadé­kokra. Magyar József rend­kívül élesen lép fel az ellen a felfogás ellen, hogy a há­ború. a háborús szenvedés puszta emlékké szelídülhes­sen. Nyomatékosan szeret­nénk erre a kisfilmre fel­hívni a figyelmet. Obeliszk A Ricsard Viktorov ren­dezte szovjet film egy kis belorusz falu tanítójának, Moroznak állít emléket. Egy visszaemlékezés keretében elevenedik meg Moroz, a ta­nító hősiessége a németek megszállta szovjet földön. Sajnos, a film annyira didak­tikus, és annyira ismert for­dulatokra és közhelyekre épült, hogy a kívánt hatást algiha érheti el, és csak a hasonló témákkal még ke­vésszer találkozott fiatalabb nézők körében számíthat ér­demi fogadtatásra. Fayard bíró, akit... Bűnügyi filmként hirdetik a francia Yves Boisset alko­tását, amelynek teljes címe: Fayard bíró, akii Seriffnek hívnak. Az is, mégpedig a javából! Izgalmas, fordula­tos bűnügyi történet, amely­ben Fayard bíró szinte segí­tőtársak nélkül .küzd a nagy bűnszövetkezetek, a rész­vénytársaságok, vezető em­berek bevonásával irányított bűnöző bandák ellen. Az iz­galmas nyomozás hátterében igen kemény társadalmi fres­kó bontakozik ki a nagytőke, a tőkés - államirányítás és a nagyvolumenü bűnözés ösz- szefonódásairól; így lesz több a bűnügyi történeteknél.->“nedek Miklós Ma este a Zsebszínpadon: A gondnok A Miskolci Nemzeti Szín­ház harmadik emeleti kis­termében, a Zsebszínpadon ma este új darabot láthat a közönség: Illés István ren­dezésében Harold Pinter há­rom "elvonásos színművét, A gondnokot. A darabot az együttes korábban már Eger­ben bemutatta, gyakorlatilag Miskolcon már egy sorozat folytatódik, .de mert ott nagy­színpadon játszottak, itt pe­dig merőben más körülmé­nyek között, valójában új bemutatásnak is tekinthető ez a hazai színpadra való adaptálás-. Az egyik legis­mertebb angol dráma-, hang- játék- és tévéjátékíró világ­hírnevét éppen ez a darabja alapozta meg. A darabnak mirdössze három szereplője van: Vitéz László, Reviczky Gábor és Csapó János, s ér­dekesség. hogy a játékteret, valamint a kosztümöket is a "endezó Illés István tervezte. *\ ma esti bemutatást köve­tően ebben a hónapban to­vábbi hét előadást terveznek A gondnokból. Iskolai napok a mczccsáti járásban Hagyomány már a mező- csáti járásban, hegy a járási hivatal művelődésügyi osz­tálya és a Pedagógus Szak- szervezet járási bizottsága kétévenként megrendezi az „Iskolai napokat”. A mostani rendezvény-sorozat április 12-én kezdődött. Ennek ke­retében az óvónők, a tanítók, az osztályfőnöki munkakö­zösségek részére hangzottak el előadások. A résztvevők a megyei szakfelügyelőktől, fő­iskolai tanároktól és az OPI munkatársaitól kaptak tájé­koztatást oktatáspolitikánk időszerű feladatairól. Előadás hangzott el az órán és isko­lán kívüli pedagógiai tevé­kenységről. A nevelők szak­mai segítséget kaptak a szak­körök vezetéséhez, a termé­szettudományos szemlélet alapjainak lerakásához. Az óvónők a 3—6 éves gyerme­kek személyiség fórmálásá- nak lehetőségeiről és mód­jairól kaptak táiékoztatást. A rendezvénysorozat utolsó előadására május 3-án dél­után került sor. A családi életre nevelés iskolai, családi és társadalmi feladatairól Gál Erzsébet, az OPI osztály- vezetője tartott előadást. A tanácskozásokon iskolaigaz­gatók, vezető óvónők és szü­lői ’ munkaközösségi elnökök vettek részt. többféle típusban vásárolhatok - a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 172. sz. papírboltjában (Özd, József A. u.) 181. sz. papírboltjában (Kazincbarcika, Lenin u.) 193. sz. papírboltjában (Miskolc, Széchenyi u.) Nevelni a művészettel A művészetek pozitív sze­mélyiségformáló szerepe a nevelésoen vitathatatlan. Nem véletlen, hogy a szocialista gyermekszervezet, az úttörő- mozgalom ezt is igyekszik felhasználni a - nevelési célok elérésére. Erre jó lehetőséget teremtenek az úttörő művé­szeti szakkörök, mert szakági tevékenységük a művészetek­kel élni tudó és élni akaró személyiségek kialakítását szolgálja. Nagyszerű példát láthatunk erre a miskolci 4-es számú Istvánffy Gyula Általános Is­kolában, ahol a képzőművé­szeti szakkör évek óta az eredményes esztétikai neve­lés fóruma. A Raffai Zoltán­ná vezette szakkör fő célja, a gyermekek látáskultúrájá­nak fejlesztése, alkotóképes­ségük kibontakoztatása. Ezért Kinga néni a szűkös heti két­órás szakköri foglalkozást ál­talában megduplázza. Ter­mészetesen a két foglalkozás, közötti idő szak sem „holt­idény”, hanem a munkaterv egy-egy fámájához kapcsoló­dó élmény és ismeretanyag gyűjtését szolgálja. A céltuda­tos megfigyelések alapján vázlatokat készítenek a gye­rekek, s azok közös elemzése után történik a korrekció. Persze a tanácsok nem gá­tolják a gyermeki egyéniség kibontakoztatását, s így a színekben, formákban testet öltő alkotások, az alkotó gyermek őszinte véleményét és érzelmeit tükrözik. A szakköri munka nyilván nem öncélú. A szakkör képei díszítik az egész iskolát, s az ünnepségekre az aktualitás­nak megfelelő dekorációt is a kis piktorpalánták készítik el, elősegítve az alkalom ér­zelmi telítettségét. Az elkö­telezettséggel vezetett szak­kör eddigi munkája, eredmé­nyei és tervei azt igazolják, hogy valóban nevel a művé­szetre és nevel a művészet által. K. N. fi K» 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utca felől) Az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti Jelentkezési feltétel: © betöltött 21 éves életkor, O legalább 8 általános iskolai végzettség, © „C” kategóriára érvényes vezetői engedély, © 2 éves hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, ö büntetlen előélet. Jelentkezés: 1978. május 8—13. között, a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba) * FILMLEVÉL Cséplő Gyuri

Next

/
Oldalképek
Tartalom