Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 4., csütörtök Cséplő György (jobb oldalon) Három hónappal ezelőtt a , pécsi játékfilmszemlén nagy feltűnést keltett ifj. Schiffer Pál új filmje, a Cséplő Gyuri. Ez a film volt egyik bizonyíték arra, hogy a dokumen- tarista törekvések jó alkalmazása, illetve gyakorlati valóra váltása a játékfilmekkel egyenértékű eredményt hozhat, sőt bizonyosfajta témák megközelítésében eredményesebb útnak mutatkozik ez a fajta valóságébrazolás, mint a fiktív történetek el- játszatása. Cséplő Gyuri története valóságos magra épül, mégsem pusztán egy zalai cigánylegény életepizódja. A dokumentumfilm, a játékfilm és a riportfilm elemei ötvöződnek ebben az alkotásban, amely azt hivatott megmutatni, hogy még a legnagyobb nyomorból. a legtávolabbi cigánytelepről, a legkulturálatlanabb körülmények közül is- fel lehet emelkedni, szorgalommal, igyelcvéssel és munkával, csak akarás és kitartás kell hozzá. És igazán nagy kár, ha valaki a jobb, kulturáltabb élet megismerése után is a visszahúzó erőknek engedve feladja a küzdelmet. De Cséplő Gyuri, mint a film utolsó kockái sejtetik, nem adja fel, mert ő már megtanulta, hogy a XX. század utolsó negyedében nem lehet úgy élni, mint a németfalusi cigánytelepen élnek Cséplő Gyuri elhagyja a cigánytelepet, elhagyja a sok hagyománnyal magához szorító közösséget, ahol kultu- rálatlanság, egészségügyi bajok egyaránt nyomorítják az életet, s a fővárosba megy társaival munkát keresni. De társai analfabéták. Végül is csak ő marad meg, s itt is megismer eg.v olyan elavult üzemi kolóniát, amelynek az élete jóformán csak abban különbözik a cigánytelepétől, hogy a fővárosban van, villany van. Mégis a város, a városi környezet, a folyamatos munka megváltoztatja gondolkodását, és amikor hazatér, már nem tud a cigánytelepen élni. Ez a sors, jóllehet egy cigány-legény sorsa, mégis százezrekét tükrözi. Hiszen nemcsak cigányok között akad, aki elvágyik kultúrálatlan, egészségtelen környezetéből, nemcsak cigányok közösségének a visszahúzó ereje gátolja sokaknak a fejlődését, jobb emberi élettel való találkozását. Schiffer Pál évekig dolgozott ezen a témán, megtalálta Cséplő Györgyöt, aki kitűnően ját- sza el önmagát, megtalálta a megfelelő helyszíneket, a privát szereplőket és sikerült olyan sodró lendületű, izgalmas filmet alkotnia, amelynél a néző rokonszenves együttéi'zéssel figyeli Cséplő Gyuri sorsának ala- ku'ását, fel-felszisszen egyes negatív jelenségeknél, a cigánytelep és cigány gondolkodás egyes meghökkentő mozzanatainál, vagy a pesti téglagyári telep állapotainak bemutatásánál, de megénd a rendezői szándékot; egy nagyon mélyről indult ember sorsában felmutatni nz'/u"’ ' film egyik kockáján re lépés lehetőségeit. A rendező korábban már foglalkozott cigánytémákkal, akár A fekete vonat, akár a Falu- széli házak, vagy a Mit csinálnak a cigánygyerekek? című dokumentumfilmjeit tekintjük. Ez a film szinte 'zeknek a folytatása, de mégsem egészen az. Mert itt már inkább előtérbe lép a szerkesztettség és az iltalá- nosításra, tehát messze a cigányságon túl mutató törekvés. Érdekes, elgondolkodtató, jó film a Cséplő Gyuri. Ma már csak emlék? Most kerül a mozikba Magyar József kisfilmje a Ma már csak emlék? Rendkívül időszerű és sajnos egyre időszerűbb kérdést feszeget. nevezetesen azt. hogy a felnövekvő generációk, a háborútól időben távolodva mind kevésbé veszik komolyan a háború gyötrelmeit, a később születettek közül sokan cinikusak, a kortársak egy része felejteni akar, de akadnak olyanok is, akik maguknak is hazudva emlékeiket szépítgetik. Rádöbbent ez a film történelemszemléletünk fogyatékosságaira, a történelemtanításunk hibáiból adódó tudati szakadékokra. Magyar József rendkívül élesen lép fel az ellen a felfogás ellen, hogy a háború. a háborús szenvedés puszta emlékké szelídülhessen. Nyomatékosan szeretnénk erre a kisfilmre felhívni a figyelmet. Obeliszk A Ricsard Viktorov rendezte szovjet film egy kis belorusz falu tanítójának, Moroznak állít emléket. Egy visszaemlékezés keretében elevenedik meg Moroz, a tanító hősiessége a németek megszállta szovjet földön. Sajnos, a film annyira didaktikus, és annyira ismert fordulatokra és közhelyekre épült, hogy a kívánt hatást algiha érheti el, és csak a hasonló témákkal még kevésszer találkozott fiatalabb nézők körében számíthat érdemi fogadtatásra. Fayard bíró, akit... Bűnügyi filmként hirdetik a francia Yves Boisset alkotását, amelynek teljes címe: Fayard bíró, akii Seriffnek hívnak. Az is, mégpedig a javából! Izgalmas, fordulatos bűnügyi történet, amelyben Fayard bíró szinte segítőtársak nélkül .küzd a nagy bűnszövetkezetek, a részvénytársaságok, vezető emberek bevonásával irányított bűnöző bandák ellen. Az izgalmas nyomozás hátterében igen kemény társadalmi freskó bontakozik ki a nagytőke, a tőkés - államirányítás és a nagyvolumenü bűnözés ösz- szefonódásairól; így lesz több a bűnügyi történeteknél.->“nedek Miklós Ma este a Zsebszínpadon: A gondnok A Miskolci Nemzeti Színház harmadik emeleti kistermében, a Zsebszínpadon ma este új darabot láthat a közönség: Illés István rendezésében Harold Pinter három "elvonásos színművét, A gondnokot. A darabot az együttes korábban már Egerben bemutatta, gyakorlatilag Miskolcon már egy sorozat folytatódik, .de mert ott nagyszínpadon játszottak, itt pedig merőben más körülmények között, valójában új bemutatásnak is tekinthető ez a hazai színpadra való adaptálás-. Az egyik legismertebb angol dráma-, hang- játék- és tévéjátékíró világhírnevét éppen ez a darabja alapozta meg. A darabnak mirdössze három szereplője van: Vitéz László, Reviczky Gábor és Csapó János, s érdekesség. hogy a játékteret, valamint a kosztümöket is a "endezó Illés István tervezte. *\ ma esti bemutatást követően ebben a hónapban további hét előadást terveznek A gondnokból. Iskolai napok a mczccsáti járásban Hagyomány már a mező- csáti járásban, hegy a járási hivatal művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szak- szervezet járási bizottsága kétévenként megrendezi az „Iskolai napokat”. A mostani rendezvény-sorozat április 12-én kezdődött. Ennek keretében az óvónők, a tanítók, az osztályfőnöki munkaközösségek részére hangzottak el előadások. A résztvevők a megyei szakfelügyelőktől, főiskolai tanároktól és az OPI munkatársaitól kaptak tájékoztatást oktatáspolitikánk időszerű feladatairól. Előadás hangzott el az órán és iskolán kívüli pedagógiai tevékenységről. A nevelők szakmai segítséget kaptak a szakkörök vezetéséhez, a természettudományos szemlélet alapjainak lerakásához. Az óvónők a 3—6 éves gyermekek személyiség fórmálásá- nak lehetőségeiről és módjairól kaptak táiékoztatást. A rendezvénysorozat utolsó előadására május 3-án délután került sor. A családi életre nevelés iskolai, családi és társadalmi feladatairól Gál Erzsébet, az OPI osztály- vezetője tartott előadást. A tanácskozásokon iskolaigazgatók, vezető óvónők és szülői ’ munkaközösségi elnökök vettek részt. többféle típusban vásárolhatok - a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 172. sz. papírboltjában (Özd, József A. u.) 181. sz. papírboltjában (Kazincbarcika, Lenin u.) 193. sz. papírboltjában (Miskolc, Széchenyi u.) Nevelni a művészettel A művészetek pozitív személyiségformáló szerepe a nevelésoen vitathatatlan. Nem véletlen, hogy a szocialista gyermekszervezet, az úttörő- mozgalom ezt is igyekszik felhasználni a - nevelési célok elérésére. Erre jó lehetőséget teremtenek az úttörő művészeti szakkörök, mert szakági tevékenységük a művészetekkel élni tudó és élni akaró személyiségek kialakítását szolgálja. Nagyszerű példát láthatunk erre a miskolci 4-es számú Istvánffy Gyula Általános Iskolában, ahol a képzőművészeti szakkör évek óta az eredményes esztétikai nevelés fóruma. A Raffai Zoltánná vezette szakkör fő célja, a gyermekek látáskultúrájának fejlesztése, alkotóképességük kibontakoztatása. Ezért Kinga néni a szűkös heti kétórás szakköri foglalkozást általában megduplázza. Természetesen a két foglalkozás, közötti idő szak sem „holtidény”, hanem a munkaterv egy-egy fámájához kapcsolódó élmény és ismeretanyag gyűjtését szolgálja. A céltudatos megfigyelések alapján vázlatokat készítenek a gyerekek, s azok közös elemzése után történik a korrekció. Persze a tanácsok nem gátolják a gyermeki egyéniség kibontakoztatását, s így a színekben, formákban testet öltő alkotások, az alkotó gyermek őszinte véleményét és érzelmeit tükrözik. A szakköri munka nyilván nem öncélú. A szakkör képei díszítik az egész iskolát, s az ünnepségekre az aktualitásnak megfelelő dekorációt is a kis piktorpalánták készítik el, elősegítve az alkalom érzelmi telítettségét. Az elkötelezettséggel vezetett szakkör eddigi munkája, eredményei és tervei azt igazolják, hogy valóban nevel a művészetre és nevel a művészet által. K. N. fi K» 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utca felől) Az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti Jelentkezési feltétel: © betöltött 21 éves életkor, O legalább 8 általános iskolai végzettség, © „C” kategóriára érvényes vezetői engedély, © 2 éves hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, ö büntetlen előélet. Jelentkezés: 1978. május 8—13. között, a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba) * FILMLEVÉL Cséplő Gyuri