Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
1978. május 4., csütörtök i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Falvak a Via Regina mentén (I.) Az iff felejtett id© emléke Vizsoly jelképe, a XII. századiéi épült, román és gól stílusú református templom A legenda azt tartja, hogy amikor a királynők megunták Székesfehérvár porát, ideköltöztek a Zempléni-hegység ormainak tövebe, a Rer- nád-völgy akkori erdörengc- tegébe kipihenni magukat. A történelem annyit hagyott ránk, hogy az Arpád-ház királynőinek udvari birtoka volt ez a környék, s útvonala, amely összekötötte Budát Krakkóval, a Via Regina, a „királynői út” róluk kapta a nevét. A Via Regina híres út. A középkorban az egyik legfontosabb hadiét, de hányszor dúlták, rabolták, égették fel falvait a német, török vagy éppen magyar csapatok. Később a lengyel bor- kereskedők hatökrös, ekhós szekerei dagasztották kátyúját, amint Tokaj borait szállították. A falvak, amelyek az út mentén húzódnak, mind rejtegetnek valami kincset, amit itt felejtett nekünk az idő, amiért érdemes megállni. Elsőnek Vizsolyban azon a placcon, ahol hajdan a borkereskedők szekerei sorakoztak. ahol lefizették a vámot és a hosszú út előtt kicsit megpihentek ... * Vizsoly évente 15 ezer turistát vonz. Japánokat, kanadaiakat, amerikaiakat, arabokat. de főként a baráti államokból és az ország különböző részeiből érkező turistákat. Egy nyáron a lakosság tízszerese érkezik ide, megtekinteni a XII. századtól épült, különböző stílusjegyeket viselő templomot, annak páratlan freskóit, amelyet Juhász Dezső református lelkész így jellemzett: — A magyar falfestészet legnagyobb tömege az Árpád-kor idejéből itt találha- | tó. Másik híres „kincsünk” Károli Gáspár bibliája, amelyet itt nyomtattak Vizsolyban és irodalmi szempontból is nevezetessé tette a falut. Nevezetessé de nem fejlődőképessé. Vizsoly sokáig úgy tűnt, egyike lesz az en- csi járás haldokló falvainak, ahonnan a lakosság lassan „elmenekül”, magának jobb, komfortosabb világot keresve. De napjainkban ez az el- költözési folyamat megállt. Hogy miért, azt csak az döntheti el, aki gyötrődve végigélte. aggódva figyelte az elvándorlást, akinek Vizsoly nem idegenforgalmi látványosság, hanem falu, emberi település maradt. Például Hanász István, a tanács elnöke: — A történelmi múlt nem jelentett megélhetést. Itt az emberek belenevelték fiaikba, beléjük sulykolták az agyonsanyargatott szülői világot: hogy válassz mindent, csak a mi életünket ne. Ezek a parasztemberek féltek a földtől, a felszabadulás előtti kiszolgáltatottságtól, a hát- görnyesztő munkától és azt nem vették észre, hogy köröttük az élet megváltozott. Pleszkó József párttitkár: — Pedig már nem görnye- deztek, biztosan kerestek és sokkal jobban éltek. A múlt szinte csontukká. belső részükké vált. amitől szabadulni nem tudtak. És a gyerekek, ha felnőttek, elmentek. Hiába kerestek a tsz-ben jobban, hiába vált könnyebbé a munka, hiába volt a kényelem ... mentek. Azután szinte az egyik pillanatról, a másikra szinte minden megváltozott. Megállt az elvándorlás A falu vezetői szerint ez azzal magyarázható. hogy közben egy új generáció nőtt fel. amelynek tagjai már milliós értékű gépeket, vezetnek, akik munka után már fürödni tudnak és olvan házakat építenek, olyan kényelmet teremtenek, amelvet másutt nem érhetnének el. És ennek a nemzedéknek gyermekei már másképp vannak nevelve. Én vitatkoztam ezzel az érvvel. Miért? Mert előzőleg beszélgettem a helyi Lenin Tsz főagronómusával, Sztan- kai Jánossal, aki a következőket mondta: — Kétségtelen, hogy szövetkezetünk nagyot lépett előre. Termelési rendszerben dolgozunk, kimagasló átlagokat takarítunk be, s ezzel párhuzamosan egyre nagyobbak a fizetések. Olyan génműhelyt építettünk, amelyre méltán lehetünk büszkék, mert korszerű fürdőkkel', öltözőkkel is el van látva. Ma már ott tartunk, hogy a 400 fős tagságunk közül kevés az elégedetlen... Vizsolyban 1372 ember él. Tehát a szövetkezet — a korlátiakkal, hernádcéceiek- kel együtt. 400 tagja van — csak töredéke a munkaképes lakosságnak. Ezért az egvre növekedő életszínvonaluk csak egyik tényezője lehet az elvándorlás megszűnésének, de önmagában nem magyarázata. De példája az lehet. Példája a biztos megélhetésnek. a 1117 tsz-tag jó nyugdíjának és a biztos előrelépésnek, a fejlődésnek. Hogy Vizsoly nem lesz sáros, poros, kihaló falu. Igaz, ma sem az. A tanácselnökkel sétáltunk az utcán. Ha megállították, a biciklit toló. vagy igyekvő emberek a házhelyekről fag- gatóztak. A fiú építkezni akar. Egy hónap múlva újabb házhelyeket mérnek ki. a falu nyújtózkodik. Én közben szemlélődöm, nézem az árkokat átívelő — mindenütt — hófehér hidakat, a suhángnyi jócskákat, ahogy — mindenütt — kísérik az utat. a virágokat, ház előtti ágyásokat. Gyönyörű falu, bízó falu, életet, szépet teremtő falu. És menet közben a gondokat hallgatom: — Szeretnénk egy napközi otthont teremteni, mert iskolánk körzetesítve van, s nagy segítség lenne a dolgozó szülőknek, ha gyermekük egész napos foglalkoztatottsága megoldódna. Az óvodát is bővíteni kellene, hiszen csak 25 személyes, mégis 35 gyermeket helyeztünk el benne és 11 kérelmet kénytelenek voltunk elutasítani Harmadik probléma a ,hidunk. Az egyetlen átkelőhely a Hérnádon. Gibárt, és Hidasnémeti között. Hetven meter hosszú, három lábon álló fahíd — ma már inkább tákolmány —, amelyet 26 évvel ezelőtt egy makacs tanácselnök kilincselt ki. Még a múlt rendszerben a nemlétező híd volt a kortesbeszédek állandó be nem tartott ígérete. A parasztok gyakran emlegették. amikor mentek át a befagyott folyón, hogy: Na, megyünk a képviselői hídon. De visszatérve a mába, az 'i hidat már tervezik. Zayba ejtő módon. Legalábbis az újságíró véleménye szerint. mert a tervezési összegből 120 ezer forint a tanácsot terheli. Ez évekre elosztva a tanácsi út, híd felújítási költ- ■ ségének a fele, s így el lehet képzelni, hogy az utak állapota milyen. És azt is, hogy ebből az összegből a község belevághatott volna olyan beruházásba, mint a régóta húzódó „anya-csecsemő védelmi tanácsadó” épületének megépítése. És végül elérkeztünk oda, amit egy turista így határozott meg csodálatában: „az itt felejtett idő emléke”. Már írtuk, a templom páratlan. Eddig 25 freskót tártak fel, de a mész alól (amely több mint 300 éven át megőrizte őket) mindig újabbak bukkantak fel. Köztük olyan, amelynek csak Franciaországban van párja, és amelynek mintáját István király szarkofágja őrizte meg. Az ember a freskókat látva úgy érzi, a középkorba került vissza. Hogy fedezték fel? Ugyanúgy, mint két héttel ezelőtt a korláti református templom freskóit. — Dr. Gergelyfi Andrással és a nálunk dolgozó í'estaurátorokkal átmentünk az ottani templomba. Kölcsönkértük Majoros bácsitól a szerszámait és irányítás mellett kezdtük a vakolatot leverni. Szinte pillanatok alatt megtaláltuk — a vizsolyitól ugyan régebbi —, de szintén középkori feliratos freskókat. A tudományos világban nagy szenzáció- ez. Hogy a feltárások után az idegenforgalmat mennyire fellendíti a két egymás melletti község — Korlát tánácsilag, tsz-ileg Vizsolyhoz tartozik — nevezetessége. csak sejteni lehet. És az ember már gondolatban megijed a látogatók számától, hiszen a vizsolyi templom negyven év óta híres. Azóta nem épült egy cukrászda, ahol egy kávét meg lehetne inni (étteremről már nem is merek beszélni), egy buszlejáró, hogy az országúti forgalmat a sorakozó turistabuszok né zavarják, de — és akármilyen nevetséges — még egy W. C. sem. Hogy az utóbbi megépítésére ,a tanács nemrég engedélyt kapott, még nem fog sokat lendíteni a helyzeten. Az áfész gazdaságtalanságra hivatkozik. de mivel a jelenlegi tíz- tizenötezer turista, aki évente meglátogatja Vizsolyt, mást bizonyít, inkább arra gva- nakszom. hogv a cukrászda beruházására nincs pénzük, így minden marad a régiben ... Nem úgy a faluban, ahol már nem áll meg sokáig a kassai busz, hogv elvigye a baromfikombinátba dolgozni az asszonyokat. A termelő- szövetkezet előre tervez. Baromfi- és libatelepet létesítettek — a Hernádon túl — ahová majd az új híd vezet. s ahol feldolgozót is létesíthetnek. Hogv mikor? Az úirateremtés izgalmát élő faluban. a nagy iramot diktáló szövetkezetben ez a határidő csak rövid lehet... Szöveg: Kármán István Iicp: Laczó József üapir jien az üzemegészségügy Egészségünk védelme, a munkahelyi ártalmak, a szervezetet érintő káros hatások csökkentése társadalompolitikánk fontos része. Ennek érdekében tovább kell szélesíteni az üzemorvosi hálózatot, fejleszteni az üzemegészségügyi ellátást és fokozott figyelemm el kísérni a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációját. Többek között erről, valamint a munkavédelmi előírásokról tanácskoztak a közelmúltban a városi tanácsok elnökei, a megyei tanács vb osztályvezetői, a járási hivatalok elnökei. Az üzemegészségügy feladata a dolgozók munkaköri alkalmasságának vizsgálata, véleményezése, a dolgozók gyógykezelése, a keresőképesség elbírálása, a foglalkozási ártalmak, betegségek megelőzése. Ma már minden olyan üzemben, illetve telephelyen van üzemegészségügyi szolgálat, ahol — az iparág jellegétől függően — 300—500 dolgozót foglalkoztatnak. Az üzemegészségügyi szolgálat a területileg illetékes kórházi rendelőintézet szerves része. Megyénkben — ipari jellegének megfelelően — kiemelt feladat az üzem- egészségügy fejlesztése. Jó néhány ' eredményre már büszkék lehetünk. "Á főváros után például Borsod megye áll a legjobb helyen az ezer betegre jutó orvosok számában. 1972 és 1977 között 597-ről 746-ra emelték a napi, szervezett üzemorvosi rendelési órák számát. Ezzel párhuzamosan a főfoglalkozású üzemorvosi állások száma 48-ról 72-re nőtt. Továbbra is gondot okoz azonban részben az orvoshiány — 1977-ben 14 betöltetlen állás volt —, részben az úgynevezett „fekete” üzemorvosi állások. Gyakori ugyanis, hogy bizonyos kényelmi szempontok miatt, csupán mellékfoglalkozásnak tekintik az üzemorvosi állást. Az is megtörténik; egyes, kis létszámú intézményeknél maguk a dolgozók adják össze a pénzt az egészségügyi felszerelésekre, és valamilyen .úton-módon elintézik, hogy legyen külön üzemorvosuk. Ezzel azonban csak illúziókat kergetnek, hiszen megfelelő felszerelés hiányában az itt dolgozó orvosok nem tudnak eleget tenni fő hivatásuknak. Arra viszont sehol nincs szükség, hogy íróasztal mellett ülő, külön receptíró orvosokat foglalkoztassanak. Az a helyes törekvés, ha elsősorban a meglevő részállások ösz- szevonásával fejlesztjük a főfoglalkozású üzemorvosi állásokat, mert csak így van lehetőség az egészségügyi törvényben meghatározott feladatok megfelelő szakmai színvonalú ellátására. A munka- és üzemegészségügyi ellátás továbbfejlesztése érdekében az intézetekben alkalmassági szak- rendeléseket vezettek be, ahol a dolgozókat időszakos alkalmassági és szűrővizsgálatoknak vetik alá. Ilyen speciális szakrendeléseket hoztak létre a kohászati, a vegyipari és más ipari centrumokban, mint például a Vasgyári Kórházban és a megyei kórházban. Ezeken a helyeken rendszeres a vibrációs, zaj-, hő- és egyéb ártalomnak kitett dolgozók gondozása. Segítséget ad a megyei KÖJÁL is a gyógyításhoz, hiszen évente több 10 ezer expozíciós vizsgálatot végeznek a veszélyeztetett munkahelyeken, így kiszűrik a kezelésre szoruló dolgozókat. Borsod megyében magas a mozgásszervi betegségben szenvedők száma. Gyógyításuk, megfelelő ellátásuk érdekében ezért a jövőben 60 ágyas reumaosztályt, továbbá 90 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztályt építtet a Borsod megyei Tanács. Tervbe vették egy 200 ágyas szanatórium létesítését is Füzérradványban, a szív-, érrendszeri, neurózisos és fe- kélyes betegek számára. Az üzemegészségügy fe> - adatai közé tartozik a munkavédelmi előírások betartásának folyamatos ellenőrzése is. Nagy figyelmet fordítanak erre a vállalatok vezetői. Ennek érdekében munkavédelmi intézkedési terveket dolgoznak ki. Az egészségre ártalmas munka- folyamatok jelentős részénél új, modern technológiákat vezettek be, amelyekkel sikerült csökkenteni a káros hatásokat. Ilyenek például a zajszigetelő fülkék, vagy a nedves — pormentes — technológiai eljárás a kohászatban és a bányászatban, s jelentős eredményeket értek el az egyéni védőeszközök fejlesztésében, használatában is. Sajnos, akadnak mulasztások, hiányosságok, amelyeknek következménye a baleset és a csökkent munkaképesség. Ezért fontos a dolgozók rehabilitációs foglalkoztatása, amelyben elválaszthatatlanul összefonódnak az egészségügyi, a szociális és a munkaerő-gazdálkodási szempontok. Az üzemi orvosok a vállalati rehabilitációs bizottságok működtetésében aktív szerepet játszanak. Rendszeresen felmérik, vizsgálják a rehabilitációra alkalmas munkahelyeken az ott dolgozók teljesítményét, egészségi állapotát. A létbiztonság megteremtése mellett az a fő cél, hogy lehetővé tegyék a csökkent munkaképességűek teljes értékű társadalmi beilleszkedését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes vállalatok nem tesznek meg mindent a dolgozók szakmai rehabilitációja érdekében. Ezért több embernek lényegesen csökken a jövedelme, s gyakran előnyösebb számukra a rokkantsági nyugdíj megszerzése. Az is előfordul, hogy a dolgozók nem fogadják el a számukra előnyös rehabilitációs munkahelyet, és régi munkájukat végezve, állapotuk tovább romlik, teljesítményük és jövedelmük pedig csökken. Mindezekért fontos, hogy az egészségügyi szolgálat dolgozói \ ezeket a helyeket feltérképezzék, s megtegyék a szükséges intézkedéseket a dolgozók egészségének védelme érdekében. Ehhez azonban a vállalatoktól nagyobb támogatásra van szükség. Monos Márta Postánkból CSALÁDI ÜNNEP PRÜGYÖN Ünnepel a Nagy család Ritka kedves ünnepség volt a közelmúltban községünkben. Id. Nagy Imre tsz-tag és felesége, gyermekei, unokái és dédunokái körében ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját. Ez alkalommal a közös községi tanács, a társadalmi szervek, az általános iskola úttörői, kisdobosai köszöntötték szeretettel a község „mindenhez értő Imre bácsiját” és családját. Alföldi Lajos tanácselnök meleg szavakkal üdvözölte az idős házaspárt, akik az eltelt öt évtizedben minA Kohászati Alapanyag- előkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregységének dolgozói megértették az április 23-i kommunista műszak fontosságát. célját, s a termelésben 34 szocialista brigádunk mindegyike — négyszázhatdig igyekeztek úgy élni, hogy munkájukkal a község érdekeit. is szolgálják, példát mutassanak. Az idős házaspár elérzékenyülve köszönte meg a szívből jövő szavakat, s ígérték, hogy erejükhöz mérten, mint eddig, ezután is családjukért, a községükért fognak, tevékenykedni, ahol ötven esztendőt töltöttek együtt. Szemük könnyes csillogásából ezt olvashattuk ki: boldog voltam veled ölven éven át. Mártonffy Béla HNF-elnök, Prügv vanketten — társadalmi munkában vettek részt. E napon — szabad szombatunkon — az acélgyártáshoz nélkülözhetetlen feldolgozott betétanyagot, szénacélhulladékot. 1135 tonnát adtunk át a martinacélművek részére. Ennek értéke 2 400 000 forint. Szocialista brigádjaink az április 23-i munkabérüket a VIT-re és a gyáregység szociálpolitikai céljaira ajánlották fel. Örömmel számolhatunk be arról, hogy lelkes, szorgalmas kollektívánk munkájának eredményeként gyáregységünk az 1978. első negyedévi tervét 105.4 százalékra teljesítette. Aranyosi István a pártszervezet titkára Kunfalvi István számviteli vezető FOLYTATJÁK AZ ÚTÉPÍTÉST... Az Észak-Magvarországban nemrégen egy fényképfelvétel jelent meg. amely az olvasók tudomására hozta, hogy építik a Vizsoly—Gönc közötti utat. Sajnos Vilmánv községnél abbahagyták a munkát, s úgy hírlik, egyelőre nem is folytatlak. Most aztán a legrosszabb: a Vizsoly—gönci útszakasz továbbra is maradt életveszélyes útpadkájával, hatalmas kátyúival, járműszaggatónak. A környéken közlekedő gépjárművek vezetői nevében kérjük az illetéke-eket. folytassák mielőbb az útépítést. Szilágyi László Gönc, Kossuth u. 32. * A KPM Közúti Igazgatóság főmc.nöke, Papp András válaszol: „Sürgős munka elvégzésére az aszfaltozó gépet be kellett hozni Miskolcra. Rövid időn belül azonban — amennyiben az időjárás is megengedi — folytatódik az őt aszfaltozása, s a ha-m-aik negyedévben be is fejeződik.” Reméljük, a válasz megnyugtatja a környéke« közlekedőket. SZÉP SIKER A KOMMUNISTA MŰSZAKON