Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. április 3., hétfő Üdvözlő táviratok Kádár János Elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertaná­csa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a test-, véri magyar népnek Magyarország nemzeti ünnepe — az or­szág fasiszta iga alóli felszabadulásának 33. évfordulója al­kalmából. 1945. április 4-én, a magyar nép történelmének új korsza­kába lépett — a szocializmus építése, a valóban nemzeti fel­virágzás, a szocialista országok testvéri népeivel való barát­ság és együttműködés fejlődésének korszakába. Magyaror­szág dolgozói, kezükbe véve a teljes hatalmat, a kommunis­ták pártjának vezetésével korszerű iparral és intenzív mező- gazdasággal rendelkező élen járó állammá alakították hazá­jukat, hatalmas eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, magabiztosan haladnak a fejlett szo­cialista társadalom építésének útján. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocia­lista ' közösség testvéri családjában. Aktívan részt vesz a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai szocialista gaz­dasági integrációja komplex programjának megvalósításában, a Varsói Szerződés szervezete tevékenységében, jelentős mér­tékben hozzájárul a testvéri országoknak a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcához. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—magyar kap­csolatok internacionalista jellegét, a szovjet—magyar barát­ság őszinte voltát; azt, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei az új társadalom építése és a nemzetközi .helyzet elvi kérdé­seiben azonosak; igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és a magyar nép közötti, az élet minden területére ki­terjedő széles körű és gyümölcsöző együttműködésnek. A szov­jet kommunisták, a szovjet emberek a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pártjaink, országaink és népeink közötti, a marxizmus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvein nyugvó megbonthatatlan barátság tovább fejlődjön és mélyüljön. További sikereket kívánunk Önöknek, kedves Elvtársak, a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, valamennyi dolgo­zójának, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtásában, a fejlett szocializmus építésében. Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök barátsága. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. ☆ ☆ ☆ L. I. Brezsnyev Elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin Elvtárs­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ün­nepünk, hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmá­ból küldött elvtársi üdvözletüket és baráti jókívánságaikat. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe annak a törté­nelmi napnak az emlékét őrzi, amelyen a Szovjetunió győ­zelmesen előrenyomuló hősi hadserege 1945 tavaszán, teljesen és végérvényesen felszabadította Magyarországot a német fa­siszták és magyar cinkosaik uralma alól. Népünk előtt ezzel megnyílt a szabad élet és a társadalmi felemelkedés útja. Az azóta eltelt 33 év alatt, a magyar nép a munkásosztályt és annak élcsapatát követve lerakta a szocialista társadalom alapjait, ma a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusán elfogadott határozatok szellemében a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik, s meggyőző eredmények­kel bizonyítja a marxizmus—leninizmus életerejét, a szocia­lista társadalom felsőbbrendűségét. Országépítő tevékenységünk legfőbb biztosítéka és nélkü­lözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyományokra visszatekintő, megbonthatatlan testvéri ba­rátsága, napról napra fejlődő sokoldalú, gyümölcsöző együtt­működése. Mélyen gyökerező, a proletár internacionalizmus alapján álló barátságunk és egyre bővülő, új formákkal gaz­dagodó együttműködésünk jelentőségét tükrözték azok a szé­les körű megemlékezések, amelyeken országaink dolgozói az első magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepelték. Barátsági szerződésünk kiállta az idők próbáját, elveinek valóra váltása kapcsolataink és fejlődésünk fontos tényezője. Pártunk poli­tikájából következően a bennünket összekötő közös eszmék és célok alapján, nemzeti érdekeinkkel teljesen összhangban, a jövőben is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítésének. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival ösz- szefogva, aktív_ részt vállalunk a Varsói Szerződés szerveze­tének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevé­kenységében, fellépünk a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének erősítéséért, a helsinki záróokmány szellemének érvényesüléséért, a béke és biztonság megszilár­dításáért. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberiségével együtt ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az őszinte elismerés és tisztelet érzésével te­kintünk a Szovjetunió fennállása óta megtett, eredményekben és tapasztalatokban oly gazdag történelmi útjára. Az első szocialista állam új alkotmánya híven tükrözi a szovjet nép­nek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével elért ha­talmas sikereit, amelyek világszerte tovább növelik a Szov­jetunió barátainak és tisztelőinek hatalmas táborát, a leghu­mánusabb társadalom, a szocializmus vonzerejét. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és testvéri barátság érzé­sével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát és Miniszter- tanácsát, az egész szovjet népet. Kívánunk Önöknek és az önök személyében a testvéri szovjet népnek további kiemel­kedő sikereket az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, az időszerű nemzetközi problémák megoldásában, a társadalmi haladá­sért vívott küzdelmükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kilíiletésefc április 4. sllalmibii Ünnepség a megyei pártbizottság székházában és a megyei tanácson Palotás Józsefné, a December 4. Drótművek tekercselője át­veszi a kitüntetést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától hazánk fejszabadulásának 33. évfor­dulója alkalmából érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül megyénk dolgo­zói közül is sokan kaptak kormánykitüntetést. A kitün­tetéseket a megyei pártbi­zottság székházában, a me­gyei tanács dísztermében, a Parlamentben, illetve a mun­kahelyeken adták át. Ebből az alkalomból tegnap a me­gyei pártbizottság székházá­ban ünnepséget rendeztek, amelyen részt vett dr. Bod­nár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Párt- bizottság első titkára, Dcme László, dr. Havasi Béla, Új­helyi Tibor, a párt megyei bizottságának titkárai. A hangulatos kultúrműsor után dr. Havasi Béla tartott ünnepi beszédet. Bevezetőként szólt a szo­cialista hazafiság és a prole­tár internacionalizmus kér­déseiről, mely fogalmak már régóta összekapcsolódnak tu­datunkban. Igazi hazaszere­tet viszont csakis a szocia­lista társadalomban alakul­hat ki. A hazaszeretet, a nemzeti függetlenség, az egyenlőség, a testvériség már hosszú ideje az emberiség szókincsében szerepel, ezek valós tartalmát azonban csak az októberi hősök tudták megteremteni. Azok a hősök, akik, s akiknek fiai a mi ha­zánkat is felszabadították. A Szovjetunió segítségét, támo­gatását azóta is érezzük, ta­pasztáljuk. Eredményeink eléréséhez azonban szükség volt, mint ahogyan a továbbiakban is szükség van saját magunk erejére, a munkásosztály cél- tudatosságára, a párt vezető szerepére. Elmondhatjuk, hogy a szocializmus eszméi társadalmi méretekben ter­jedtek el, értékmérő nálunk a jól végzett munka. Beszédének befejező részé­ben további jó munkát, jó egészséget kívánt a kitünte­tetteknek és kérte őket, hogy az eddigi szellemben dolgoz­zanak tovább. Az ünnepi beszéd után dr. Bodnár Ferenc adta át a ki­tüntetéseket. A megyei tanács díszter­mében ugyancsak tegnap tar­tották meg az ünnepséget, melyen megjelent dr. Bod­nár Ferenc, Újhelyi Tibor, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára. Ha­zánk felszabadulásának év­fordulójáról dr. Roliács Gyu­la, a megyei tanács osztály- vezetője emlékezett meg, majd dr. Ladányi József ad­ta át a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: Bartha Má­tyás, a Diósgyőri Gépgyár elő- kalkulátor csoportvezetője, Gyu- rák László, a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat igaz­gatója. dr. Kádár László, a fej­lesztési bank területi fiókigaz­gatója, N. Herceg János, a Mis­kolci MÁV Vontatási Főnökség kazángépésze, Latorcai János, a Borsodi Szénbányák főmérnöke, Makkal László, az MSZMP MÁV Miskolci Bizottsága titkára, dr. Makai Tibor, a Miskolci Ven- déglálóipari Vállalat igazgatója, Mogyorósi .Károly, az Észak-ma- gyarországi Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, Nagy La­jos, a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatója, Olajos János, az Ózdi Kohászati Üzemek olvaszlára, Simkó Fe­renc, a Tokaj-riegyaljai Borkom­binát pincemunkása, Szoboszlai Mihály, a Tiszai Vegyikombinát szakmunkása, Tóth Pál, a Bor­sodi vegyikombinát igazgatóhe­lyettese, Valaska László, az Észak-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat igazgatója, Zombori Bertalan, a Lenin Ko­hászati Művek öntő-formázó csoportvezető j e. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapták: Árvái Józsefné, mezőkövesdi nyugdíjas, gyári könyvelő, dr. Bárczi László, az Ózdi Kohászati Ozempk főosz­tályvezetője, Bíró András, a •Debreceni Ruhagyár Ózdi Gyá­rának műszaki vezetője, Boíya Péter, a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet elnö­ke, Csáji Csaba, a Miskolci Köz­úti Építő Vállalat igazgatóhe­lyettes főmérnöke, Csernolovics József, az Országos Érc- és Ás­ványbánya vállalat rudabányai raktárvezetője, Erdődi György, a December 4. Drótmüvek fő­osztályvezetője, Fábián Sándor, a Borsodi Vegyi kombinát csősze­relő csoportvezetője, dr. Fekete Tamás, a miskolci Vasgyári Kórház osztályvezető főorvosa, Filc András, az MSZMP Sátor­aljaújhelyi városi Bizottságának titkára, Fügedi István, a Bor­sodi Szénbányák vájárja, Gro- holy Sándor, a Miskolci Építő­ipari Vállalat nehézgépkezelője, Hannák Vilmos, a Borsod me­gyei Vízmüvek főmérnöke, He­gyi Lászlóné, a bogácsi I-Iórvöl- gye Termelőszövetkezet növény­termesztője, Heiszman Lajos, az Ónodi Általános Iskola igazga­tója, Jambrik Gézáné, a Mis­kolci Háziip/iri Szövetkezet el­nöke, Kapusi József, a Mező- nagymihályi Állami Gazdaság párttitkára, dr. Kaucsck Ferenc, cserépfalui körzeti főorvos, Kiss István, a Diósgyőri Gépgyár szíjgyártója, Kiss Károly, a Bor­sodi Szénbányák csapatvezető vájárja, Kiss Sándor, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat igazgatója. Kovács Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek acél­gyártó olvasztóra, dr. Lénárt József, az ÉPFU Vállalat mis­kolci üzemegységének igazgató­ja, Lippai Flórián, a 3-as szá­mú Volán Vállalat igazgató­helyettes főkönyvelője, Major József, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat mű- ! vezetője, Matlák Zoltán, a Bor- i sód megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgató-helyettese, Mikes Kele­menné, a Szikszói Általános Is­kola tanára, Misley Tibor, a Borsodi Hőerőmű Vállalat osz­tályvezetője, Nagy Géza, a ci- gándi Egyesült Termelőszövetke- : zet brigádvezelője, Orosz János, a Miskolci SZÖVKER Vállalat igazgatója, Papp Sámuel, a put­rioki Egyetértés Termelőszövet­kezet művezetője, Papp Zoltán­ná, a Borsod megyei Nyomda- , ipari Vállalat anyaggazdálkodó- I ja, Pataki Ferenc, a Borsod me- | gyei Állami Építőipari Vállalat j főosztályvezető-helyettese, Ro­mán József,, az Ózdi Kohászati Üzemek üzemvezetője, Rozgonyi j Jánosáé, az Ózdi városi Tanács j V. B. osztályvezetője, Sarkad! ] Péter, a Borsodi Szénbányák j igazgató-helyettese, dr. Szabad- . falvi József, a Borsod megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. Szabón György, a nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet elnöke, dr. Szcopelfeld Sándor, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója, dr. Takács Ernő, a műszaki tudományok kandi­dátusa, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanára, Tar Sándor, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Tömöri Miklós, a Mis­kolci MÁV Járműjavító Üzem tűzikovács csoportvezetője. Tóth Béla, az emődl Szabadságharcos Termelőszövetkezet főkönyvelő­je, Varga Ferenc, az Edelényi járási Hivatal elnökhelyettese, Végh Mihály, a Borsodnádasdi Lemezgyár mérleglakatosa. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapták: Almási József, az Üvegipari Müvek Sajószent- péteri Üveggyárának géplakato­sa, Andráskó Zoltúnné, a Pa- mutfonólpari Vállalat Miskolci Gyárának előmunkása, Balogh János, a nemesbllcki Nógrádi Sándor Termelőszövetkezet el­nöke, Barczi József, a mezőkö­vesdi Matyó Termelőszövetkezet traktorosa, Bartha B. Béla, a Volán 3-as számú Vállalat sze­relő csoportvezetője, Bcrnáth Józsefné, a Borsod megyei Ta­nács előadója, Boncsér László, a Szerencsi MÁV Allomásfőnök- ség állomásfőnöke, Borsodi László, az Ózdi Kohászati Üze­mek előhengerésze, Czike Piros­ka, a Tokaji Általános Iskola igazgatója, Csctncki Gyula, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat személyzeti vezetője, Daragó István, az ÉSZAKKÖ, az Észak­magyarországi Kőbánya Vállalat Tokajvidéki Kőbányák főmér­nöke, Dargai Kálmán, a Borsodi Szénbányák tehergépkocsi-veze­tője, Demjén Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának munkatársa, Fischer Fercncné, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának szakelőadója, Gás­pár Károlyné, az Észak-magyar­országi Vegyiművek laboránsa, Gyovai József, a Tiszai Vegyi­kombinát üzemvezetője, Hor­váth Bertalan, a Taktaharkányi községi Tanács elnöke, Horváth Csaba, az encsi Zója Termelő- szövetkezet főállattenyésztője, Illés Éva, a Nagymiskolci Álla­mi Gazdaság zöldségtermesztője, Jung János, az LKM gyáregy- ségvezetője, Karaba László, a 100-as számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kertész László, az Ózdi Já­rásbíróság elnöké, dr. Kércsi Lászlóné, a Miskolci Postaigaz­gatóság osztályvezetője, Krausz Tibor, a Borsodi Szénbányák vájárja, Krizsán Sándor, a Le­nin Kohászati Művek előfor- rasztára, Kurecskó István, a monoki Kossuth Lajos Termelő- szövetkezet gépkocsivezetője, Lászlófalvi Jánosné, a Miskolci városi illetékhivatal osztályve­zetője, Lelik László, a Borsod- Heves megyei FÜSZÉRT Vál­lalat raktárház igazgatója, Li- pécz Zoltán, a Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatóságának Miskolci területi Igazgatósága osztályvezetője, Mátó Sándor, a Tiszai Vegyikombinát karban­tartó művezetője, Meixner Fe­renc. a Miskolci Éoítői^ari Vál­lalat művezetője. Mcrtus István, az OKÜ gyárrészlegvezetője, Né- methy István, a Szerencsi járási Hivatal osztályvezetője, dr. Ni- kodémusz Antal, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Palo­tás Józsefné, a December 4. Drótművek tekercselője, Pruma József, a Borsodi Vegyikombi­nát csoportvezetője, Simái Jó­zsef, Észak-magyarországi Víz­ügyi .Igazgatóság gépkocsiveze­tője. Szabó István, a Cement­es Mészművek Hejőcsabai Gyá­rának igazgatója, Szaniszló Jó­zsef, a Tiszai Vegyikombinát művezetője, Szirbik Sándor, a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárának igazgatója, Szloboda Mihály, a Borsod me­gyei Állami Énítőt^ari Vállalat művezetője, Takács Pálné, a Kedves Elv társak! Tisztelt Barátaim! Felszabadulásunk ünnepé­nek előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és kormánya, valamint a társadalmi szervezetek ne­vében tisztelettel köszöntőm dolgozó népünket, szocialista hazánk minden állampolgá­rát. Életünk fordulópontjára, történelmünk új korszakának nyitányára emlékezve im­már hagyományosan arra tö­rekszünk, hogy ez a nap .. ..1- sőségeiben is méltó legyen legnagyobb nemzeti ünne­pünk jelentőségéhez, teremt­sen méltó keretet a nemzet emlékezéséhez, annak a mély és élő tiszteletnek a kifeje­zéséhez. amelyet népünk a dolgos hétköznapok során mindig érez a testvéri Szov­jetunió. a szovjet nép, a szabadságunkért életüket ál­dozó hősök iránt. Számunkra a szabad és igazán emberi élet 1945. áp­rilis 4-én kezdődött. Az em­bertelen múltat két kezünk munkája nyomán az ember­hez illő élettel váltottuk fel Az új Magyarország megszü­letésével. megerősödésével a dolgozó ember számára p munka, az alkotás lett a tár­sadalmi megbecsülés, a lét- biztonság, a boldogabb em­beri élet kiteljesedésének az alapja. Diósgyőri Gépgyár marósa. Ta­más Ferenc, a Miskolci Sütő­ipari Vállalat dagasztó csoport- vezetője, Tamás Sándor, a To­kaji Afész elnökhelyettese, Tóth András, a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövet­kezet főágazat-vezetője, Tóth Béla, a Borsod megyei MÉSZÖV szaktitkára, Turóczi József, a December 4. Drótmüvek dróthú­zója, Vámos Kálmán, a Borsod­nádasdi Lemezgyár főolvasztára. Várhomoki Ambrus, a herceg­kúti Remény Termelőszövetke­zet elnöke, dr. Vékony Ernönc, a Kazincbarcikai Városgazdálko­dási Vállalat csoportvezetője, Zsigmond László, a szirmabese- nyői Búkkal ja Termelőszövetke­zet szakmunkása. * Április 4-e alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság honvédel­mi minisztere eredményes mun­kásságuk elismeréséül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Bialis Józsefet, az MSZMP Miskolc já­rási Bizottságának első titkárát, ezüst fokozatával dr. Csikós Ist- vánnét, a megyei tanács osz­tályvezetőjét. bronz fokozatával dr. Rónaszéki Árpádot, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettesét. A tíz év után adomá­nyozott Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült dr. Fal­vai László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Nagy Zoltán, az MSZMP Encs járási Bizottságának első titká­ra, Siska András, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa, dr. Tamás István, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese, dr. Várady Gyula, az özdi járási'Hi­vatal elnökhelyettese. * Ifjúságért Érdemérem kitün­tetésben részesültek: Kiss László­né, a mezőcsáti Nógrádi Sándor Gimnázium tanára, Kerékgyártó István, a Borsodi Szénbányák mákvölgyi bányaüzemének föld alatti minöségszervezője, Bar- kóczi István, a DIGÉP B-gyár- egység vezetője, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára, Czirbus János, az MSZMP MB párt- és tömegszervezeti osztályának ve­zetőhelyettese. KISZ Érdemérmet kaptak: Pataki János, a Borsod megyei Tejipari Vállalat üzemmérnöke, Cseh István, a Borsodnádasdi Lemezgyár szervezési előadója, Szalmás István, a Hazafias Nép­front Léninvórosi Bizottságának titkára, Papp Ferenc, a KISZ Özdi járási Bizottságának tit­kára, Bucsi Erzsébet, az MSZMP Encsi járási Bizottságának po­litikai munkatársa, Fekete Sán­dor, a mezőcsáti MEZŐGÉP Vállalat diszpécsere, Rosszay Mária, a BHV adatfeldolgozója, dr. Bcrkó Péter, a megyei kór­ház szakorvosa, Kiss László, a Miskolc városi Távközlési Üzem műszerésze, Nemes Árpád, a BAÉV villanyszerelője. Lengyel János, a Borsodi Szénbányák Ormosi Bányaüzemének akná­sza, Somesi Istvánné, a Sajó- szenlpéteri Üveggyár lakásügyi előadója. Mi, munkások, parasztok, értelmiségiek a felszabadu­lással kezünkbe vehettük a magunk sorsának formálá­sát, egy olyan ország életé­nek alakítását, amelyben az addig lepergett történelem során a millióknak „ezernyi népbetegség”, jogfosztottság, tengernyi megaláztatás ju­tott osztályrészül. Küzdelmes, nehéz, egyszer­smind szép úton indultunk. Mit adott az eltelt 33 év? Az életben a legfőbbet: a szabadságot és emberséget az embernek. • önbecsülést, a te­remtés, az alkotás ízét és biztonságot minden dolgos, becsületes magyar állampol­gárnak. s igazi otthont, vi­rágzó hazát népünknek. Olyan társadalmat, amely­ben arra j törekszünk, hogy mindenki munkája és tudá­sa szerint boldoguljon. A felszabadulás óta eltelt 33 esztendő alatt országunk gazdasága, társadalma, né­pünk élete többet haladt előre, mint korábban évszá­zadok alatt. A mi társadalmunkban a dolgozó ember életére már nem egyszerűen a létfenn­tartásért végzett munka, a küszködés a jellemző, már nem a ..mindennapos betevő falat” megszerzése a gond. Munkánk, tevékenységünk nyomán olyan társadalom bontakozik ki. amelyben (Folytatás a oldalon) Gáspár Sándor ünnepi köszön®!

Next

/
Oldalképek
Tartalom