Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 25., kedd í A képernyő előtt Abigél A Kossuth-díjjal éppen most kitüntetett Szabó Magda szép köszöntése, a több milliós nézőtábornak pedig maradandó értékű művészi élmény volt a vasárnap befejeződött Abigél. Az írónő ifjúsági regényének négyrészes tévéfilmváltozata alighanem országos téma lesz az elkövetkező napokban, mint ahogyan már az első rész adásától eltelt tíz nap alatt is igen sokan emlegették, találgatták, vajon ki lehet a titokzatos Abigél. Nos, a vasárnap esti záró részben mindent megtudtunk, s hihetőleg Vitay Georgina épségben, .bántatlanul eljutott Árkodról. A regényt tévéfilmre átültető Zsurzs Éva rendező Szabó Magda forgatókönyvére támaszkodhatott. Ez a filmje méltán sorakozik korábbi értékes alkotásai, nagy közönségsikerű folytatásos munkái mellé. Jóllehet, a mi képernyőnkről ismert ellenállási, meg hasonló témájú tévéfilmek hosszú során is nevelt társadalmunk, különösképpen az a része, amely 1943—44 időszakát elsősorban e forrásból ismeri, a hazai polgári ellenállás e kis szakaszának bemutatásában különösebben nagy újságot nem fedezhetett fel, nagyjából a legfőbb fordulatokat is előre kiszámíthatta, mégis valami nemes izgalommal néztük ezt az Abigélt. Ebben is volt ügye- fogyottsággal álcázott hősiesség és kakaskodó hazafi; voltak az ellenállóknak névtelen segítői, voltak csendes, semmit sem látó és értő polgárok, s voltak megcsontosodott tekintélytisztelők, meg persze gálád alakok is, mint például az imádott szerelmesből csaknem hóhérrá lett főhadnagy. Abigél mégsem csak egy a hasonló témájú művek közül. Nemcsak írói alapanyaga emeli ki a sorból, hanem a filmbeli megvalósulás is. A ma fiataljainak már hihetetlennek tűnő intézeti vakfegyelem, az aszketikus nevelés, a zárt világban élő serdülők gyermetegnek tűnő álmodozásai, játékai roppant erővel idéztek a képernyőre egy tovatűnt világot, s egyben azt is megmutatták, hogy volt történelmi helyzet, amelyben ez a konzervatív merevség ideig-óráig talán még embereket is tudott menteni a mind gyilkosabbá váló hatalommal szemben. Talán csak a film befejezése tűnt kicsit kevéssé kidolgozottnak, hasonló témájú, de felszínesebb művekhez hasonló hirtelenséggel mindent feltárónak és meg- magyarázónak. E fogyatékosságával is azt mutatta fel, hogy a magyar történelem mélypontján a félelem és közömbösség mellett akadt aktív cselekvés is, még ha ezeket nem is számíthatjuk a második világháború nagy ellenállási küzdelmeihez. De volt ilyen, s jó, hogy ez a film ezt mutatta be, s így mutatta be. A rendező és a forgatókönyvíró ügyelt rá, hogy a folytatások vége mindig különös feszültséget teremtsen, de a kalandos filmek izgalmassága szerencsére se- holscm kerekedett a tartalmi értékek fölébe. Szerencsés, jó, értékes adaptáció volt, nem csodálható, ha keresik már a könyvet, és sokan várják majd mindnégy rész megismétlését. Szerencsi Éva hamvassága, Ruttkai Éva lefegyverző asz- szonyisága, az időközben elhunyt Básti Lajos konzervatív szigora, Garas Dezső sutasága, Piros Ildikó zárkózottsága és lassú oldódása, az iskolatársak közül Zsurzs Kati, Bánfalvi Ági, Egri Kati kamaszossága a film említendő értékei. # A hét egyéb műsorai közül feltétlenül említést kíván a Nézőpont újabb összeállítása. Igaza van a műsorvezetőnek: varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet. De ilyen jellegű műsornak a változatosság kötelessége is. A giccseket árusító kereskedőkről szóló riportot érdemes lenne egy nagyobb nézettségű, nem rétegműsorban is sugározni. Jó, hogy megszólaltatta a műsor a kulturális miniszter illetékes helyettesét, hogy egynémely színházi mendemondáról a néző tőle kaphasson tájékoztatást. ■ -KA Nyitott könyv sorozatban Horváth Teri színművész hamarosan megjelenő könyve — Sári-gyöp a címe — ürügyén gyakorlatilag művészportrét kaptunk. Eltérő volt ez az adás a sorozattól, annak céljaitól, s kicsengése is más volt. Egy új könyvre történő figyelemfelhívás keveredett itt egy merőben más jellegű nyilvános vallomással és gondolkodással. — Nem ehhez a sorozathoz tartozik, így hát itt helyénvaló volt Raffai Sarolta sokoldalú bemutatása, írói, emberi, közéleti . gondjainak, életének feltárása, a róla szóló szegedi portréfilmben. # Még két felszisszenés: a kívánságműsor sem lehet mentség olyan színvonal-engedményre, mint vasárnap az eltartási szerződéses jelenet volt; roppant bosszantó, ha a Most mutasd meg! mindent kimutogatni tudó ügyes fiataljai nem ismerik Petőfi István öcsémhez című versét, meg Az új földesúr íróját, és a csapatvezető tanár —, mint mondta — „Jókait, Mikszáthot, meg Móriczot mindig összekeveri”. Most meg is mutatta. Benedek Miklós A CSŐSZER t SZ. ÜZEME azonnali belépéssel felvesz minősített, és minősítés nélküli hegesztőket, lakatosokat, csőszerelőket, központifűtés-szerelőket, vízvezeték-szerelőket. Minden héten szabad szombat! Munkásszállást, különélcsi pótlékot biztosítunk! Jelentkezni lehet: Leninváros (új erőmű) CSŐSZER X. sz. özem, munkaerő-gazdálkodás Miskolc, Kabar út 16. Három borsodi Kazinczy-díjas Szép sikerrel szerepeltek a borsodi fiatalok a Győrött megrendezett Kazinczy szép kiejtési Versenyen. Hárman is elnyerték a Péchy Blanka által alapított Kazinczy-emlék- plakettet. Az elismerő díjra érdemesítette a zsűri — a szakmunkástanuló fiatalok országos versenyén — Szilágyi Gizella teljesítményét, aki a miskolci egészségügyi szakközépiskola tanulója. A gimnáziumi tanulók szép kiejtési versenyén két Kazin- czy-díjat is szereztek a borsodi versenyzők. A kitüntető díj tulajdonosa vasárnaptól — akkor tartották meg ugyanis a díjkiosztást — Kegyes Csilla, a szerencsi Bocskai István, és Kovács Marianna, a kazincbarcikai Ság- vári Endre Gimnázium tanulója. A fiatalok mellett elismerés illeti tanáraikat is, akik e rangos versenyre felkészítették őket. Szakszervezeti színpadok találkoztak A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban tartották meg az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap a szakszervezeti színpadok hatodik megyei találkozóját. Kilenc felnőtt és két gyer- mekszínpad vett részt a szakmai értékeléssel egybekapcsolt találkozón, amely — a zsűri értékelése szerint jó közepes színvonalú volt. A találkozón nyújtott teljesítmény alapján ugyanis az országos minősítő versenyre csak két színpad nevezhet be, noha öt színpad kívánt ,.küzdeni” az országos minősítésért. A legkiegyensúlyozottabb és a legszínvonalasabb előadásokat a miskolci Csortos Gyula Színpadtól, illetve a Diósgyőri Vastus Művelődési Központ színpadától láthattak a versenyzők és az érdeklődők. Ezt a két színpadot díjazták a találkozón, s különdíjat kapott még az alberttelepi gyermekszínpad. Rendezői díjjal ismerték el Szép László munkáját. Egyéni díjat kapott Héjas Ilona, a Csortos Színpad és Marosréti Gyula, az ózdi Themisz Színpad színjátszója. Még két színjátszó kapott jutalmat; a BÁÉV irodalmi színpadának tagja, Kolozsvári László és Görömbei István, az alberttelepi művelődési ház irodalmi színpadának tagja. A találkozó résztvevői valamennyien emléklapot kaptak. Külön emléklapot kapott a Borsodi Szénbányák Vállalat, amely példamutatóan patronálja az amatőr színjátszó mozgalmat. A' találkozón ugyanis öt olyan színpad vett részt, mely bányászlakta községekben működik. Híd a könyvek és a képek között Miskolc kiállítási lehetőségeiről elég gyakran szólunk'. Sajnos, nem mindig örömmel. A valaha tervezett — milyen büszkén is mutogattuk a modelljét! — kiállítási csarnokról már sehol sem esik szó, a tárlati lehetőségek, erre alkalmas terek messze nincsenek arányban az ország második, s egyben helyben élő művészekkel igen gazdag városának kiállítási szükségleteivel és igényeivel. Még akkor sem, ha a két éve „betegeskedő”, de alapjában csak átmeneti megoldást jelentő Miskolci Galéria épülete funkcionál. Érthető volt hát az öröm, a jogos elvárás, amikor hét évvel ezelőtt megnyílt a Szentpéleri kapuban a József Attila Könyvtár és azon belül egy kiállítóterem. (A történelmi városköz- központtól három autóbusz- megállónyira!) 4 Az eltelt hét esztendő kiállítási tevékenysége azokat igazolta, akik nem kételkedtek a könyvtárban létesítendő kiállítási terem hasznosságában és sikerében. Rövid kihagyással szinte folyamatos itt a tárlatok sora, s mert mégiscsak könyvtár az intézmény elsődleges funkciója, a kiállítási programban a képzőművészet általános szolgálata mellett — kialakult az az arculat, amely markánsan jelzi; ez a könyvtári kiállító- terem lúd kíván lenni a könyv és a képek, a könyvtári szolgáltatások és a kép: zőművészeti kiállitások között, s ezen belül szeretné a látogatók figyelmét a képző- művészetnek a könyvvel kapcsolatos területeire mindinkább felhívni, bemutatni a könyvillusztrációval jeleskedő legkiválóbb művészek munkásságát, tudatosítani azt, hogy az illusztráció a könyvben milyen szerepet — mennyire nem alá-, hanem mellérendelt szerepet! —tölt be, sőt a legifjabbaknak szóló könyvek esetében mennyire előtérbe kerül az illusztráció. Sokáig lehetne sorolni, milyen kiemelkedően emlékezetes kiállítások sora jelzi e jó törekvés megvalósulását az elmúlt hét évben. Csak egj’- re emlékeztetünk most: a gyermekkönyvek és gyermek- könyv-illusztrációk tavaly őszi nagyszerű kiállítására, mint a gyermekkönyv, a nevelés és képzőművészet kapcsolatát érzékeltető tárlatok egyik kiemelkedően értékes darabjára. Itt említendő, hogy a József Attila Könyvtár ez irányú munkája országos kezdeményezésnek tekinthető, hiszen hasonló jellegű gyermekrajz-kiállítás az országban 1914-ben, majd 1921-ben volt, a felszabadulást követően ez a tavalyi volt az első. (Magam is emlékszem, a gyerekek — miután kigyönyörködték magukat — milyen lelkesen vették birtokba a színes ceruzákat és kartonokat, amelyekre ők is rajzolhattak.) Az ilyen-, fajta kiállítást — mint a Miskolci városi Könyvtár igazgatójától hallottuk — szeretnék biennale-szerűen sorozatban megrendezni a jövőben azzal a céllal, hogy a képzőművészeti területet mintegy műhelymunka közben hozza nézőközeibe, bemutasson még meg nem jelent, vagy akár a kész könyvekből kimaradt alkotásokat is. Természetesen igen jó lenle, ha a könyvtárnak ezt a jó kezdeményezését mind több szerv támogatná, mintegy „alkotmányossá” tenné. Érdemes még megemlíteni a könyv és a fotóművészet kapcsolatát bemutató tárlatokat is. Itt láttuk például Dobos Lajos kötetben is megjelent műemlékfotóinak gyűjteményét, Nagylátószög című kötetének eredeti lapjait. De itt volt a könyv- premierje Gink Károly és Keresztáry Dezső Bartók-kö- tetének is. Ez is olyan tevékenység. amit a József Attila Könyvtár kiállítótermében tovább kell fejleszteni. örömmel hallottuk és adjuk most hírül, hogy a József Attila Könyvtár kiállítótermének tervei egyre határozottabb an ezt a jól bevált gyakorlatot kívánják tovább erősíteni. A hagyományosabb értelemben vett képzőművészeti kiállítások mellett előtérbe kerülnek mindinkább a könyv és a képzőművészet, valamint a könyvművészet értékeit kínáló törekvések. Például május végén, az ünnepi könyvhét idejére nyílik meg a most 150 esztendős Akadémiai Kiadót bemutató kiállítás, amely nem is elsősorban a kész könyveket, valamint illusztrációkat. hanem a tudományos könyvek születését, tipográfiai munkáit, nyomdai és kötészeti fázisait, általában a tudományos tartalom és. a művészi tipográf ia kapcsolatát kívánja érzékeltetni. Már tárgyalnak más kiadóvállalatokkal is hasonló céllal. Erősödik hát a Szentpéteri kapui kiállítóterem „profilja”, a kiállítóteremben tovább épül a híd a könyv és a képzőművészet között, s mind nagyobb figyelem középpontjába kerül majd a könyvvel kapcsolatos művészet. Ez a részleges „szakosodás” viszont színesíti a város kiállítási életét, de nem csökkenti annak más helyeken megoldandó gond iáit. (benedek) ELSŐKÉNT AZ ORSZÁGBAN t a CARDO bútorgyár új termékeinek VÁSÁRLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT BEMUTATÓJA ÁPRILIS 26-TÓL MÁJUS 3-IG a BORSOD DOMUS Lakberendezési Áruházban Miskolc, Nagyváthy u. 2. Mezei István rajza
