Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 8., szombat Közművelődési látókörű mérnökökért Az egyetemi könyvtár és az általános műveltség A Nehézipari Műszaki Egyetemen rendkívül sok­irányú közművelődési tevé­kenység tolj ik. Az egyetem közművelődési oizottsága sokrétű munkát Irányít, a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésétől a művészetek ak­tív műveléséig igen sokféle lehetőséget biztosít a tanuló- ifjúságnak és az egyetem dolgozóinak. Ebbe a tevé­kenységbe bekapcsolódott az Ni.IE Központi Könyvtára is. Erről beszélgettünk a könyvtár igazgatójával, dr. Zsidai Józseffel: — A központi könyvtár már soproni életében is fi­gyelmet fordított az általános művelődési igényekre. A köz- művelődési munka az utóbbi években a párt és állami in­tézkedések nyomán rendsze­ressé, tervszerűvé vált. Az 1974. márciusi közművelődési párthatározat és az arra épü­lő jogszabályok igen nagy lendületet adtak e munkánk­nak. — Milyen eredmények jel­zik a könyvtár közművelő­dési tévékenységét? — Először arról beszélnék, hogy a művelődést szolgáló irodalom könyvtárunkban harminckétezer kötetre te. hető. Ez a mennyiség egy húszezer lakosú város könyv­tári ellátottsága mai' szintjé­nek felel meg. Az összbe- szerzésünknek több mint 20 százalékát jelenti az ilyen irányú irodalmi anyag fej­lesztése,, s állományunknak a fele szépirodalom, a másik felé különböző művészeti, sport, egészségügyi, ismeret- terjesztő és egyéb irodalom. Talán nem érdektelen meg­említeni, hogy a szépművé­szet és az építőművészet ki­emelkedő hányadot képvisel, mintegy másfélezer kötettel. Az olvasótermi szabadpolc­rendszerből 25 százaiék-t fog­lal el a közművelődési anyag, több mint ötezer kötettel, ezen kívül kétszáznál több Erdélyi János-napok folyóirat szolgálja a közmű­velődést, ideértve a napilapo­kat is. A színvonalasabb közművelődési jellegű folyó­iratokból negyven található az olvasótermi szabadpolco­kon. Érdekes, hogy a hallga­tóság elsősorban mai ma­gyar irodalom iránt érdek­lődik. Az első és második évfolyamokon még nehezen veszik fel az egyetemi élet­mód ritmusát és ez az ol­vasói kultúra mennyiségében és minőségében is lemérhető. A felsőbb évfolyamosok ol­vasmány-igénye már megle­hetősen gazdag. Van egy problémánk: a beszerzések­ben a közművelődésnek a 20 százalékot meghaladó, része­sedése már-már túlzás egy műegyetemen, másrészt vi­szont ennek ellenére a leg­több szépirodalmi művet csak egy példányban tudjuk be­szerezni, és az tekintettel a közel négyezer beiratkozott olvasóra, elenyészően kevés. — A könyvtárban gyako­riak a kiállítások, előadások, egyéb rendezvények. Ezek miként kapcsolódnak a köz­művelődés segítésébe? — Az olvasóteremben két­hetenként készítünk kiállí­tást az új könyvekből. Rend­szerint tematikus kiállítá­sokat, azaz egy-egy témakör köré csoportosítjuk a bemu­tatandó műveket. Jelentősebb alkalmakra, mint például az Ady-centenárium, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója volt, a könyvtár előcsarnokában készül kiállítás. Az elmúlt évben Kuba művészetét és szépirodalmát mutattuk be egy kiállításon, egy másikon szovjet műszaki könyveket. Egyébként a szocialista or­szágok életét, eredményeit, bemutató kiállítások rendsze- resek. Különböző előadások­kal is segítjük a hallgatók, illetve olvasóink önművelési lehetőségeit. Hangversenye­ket rendezünk, például ilyen volt legutóbb Kovács Dénes és Bacher Mihály koncertje, vagy a Tátrai vonósnégyes hangversenye. Irodalmi elő­adássorozatunkban például a kollégiumok fizikai dolgo­zóinak tartottunk több elő­adást. A KISZ közművelő­dési tevékenységének támo­gatására a legfontosabb rá­dió- és tévéműsorokra fel­hívjuk a figyelmet, és azok­hoz irodalmi anyagot is ajánlunk. Különféle techni­kai támogatást nyújtunk a kulturális totók, fejtörők és egyéb rendezvények összeál­lításához. — A könyvtárban szinte mindenki megfordul az egye­temen. Fel tudják-e ezt a látogatottságot használni a szélesebb kulturális propa­gandában? — Feltétlenül. De nemcsak a könyvtár főbejáratánál propagáljuk Miskolc város kulturális programját, hanem a magunk új könyveit is az egyetem területén több he­lyen. Könyvtárunk az Egye­temtörténeti Bizottság 'bázis- intézménye, és e kapcsolat alapján az Egyetemtörténeti Bizottság több rendezvénye, kezdeményezése szintén a közművelődés szolgálatába illeszthető. Megjelentettük a könyvtártájékoztató füzetet, két dolgozónk pedig az egye.-térni közművelődési bizott­ság tagjaként tevékenykedik. — Végezetül miben össze­gezhetné további feladatai­kat? — Közművelődési célokat szolgálva fenn kell tartanunk a könyvtári állomány fej­lesztésének mai színvonalát. Feltétlenül ki kell alakíta­nunk a központi könyvtár­ban a város kulturális ren­dezvényeinek intenzív pro­paganda-központját. Végeze­tül, bár ez egyetemi belügy, az egyetemi sajtóban rend­szeresebbé kell tennünk a könyvtárhasználat propagan­dáját és a könyvtári állo­mány részletes ismertetését. Egyetemünkön mérnökök képzése folyik, a központi könyvtár elsősorban ezt a képzést szolgálja könyvállo­mányával. De a bevezetőben említett közművelődési állás- foglalások ránk is vonatkoz­nak, s hogy szélesebb köz- művelődési látókörrel ren­delkező mérnökök hagyják el egyetemünket, az ilyenfajta nevelőmunkát is támogat­nunk kell a magunk eszkö­zeivel. (l)enedek) Szülővárosában, a me­gyénkkel szomszédos kelet­szlovákiai Nagy kúposon a sárospataki kollégium múlt századi neves, tudós tanárá­nak emlékére — születésének 110. évfordulója alkalmából — április első hetében „Er­délyi János-napokat” rendés­zeti a városi tanács műve­lődésügyi osztálya és a Cse- madok helyi szervezete. Az ünnepségen a sárospataki Rákóczi Gimnázium tanári kara és ifjúsága is képvisel­tette magát. A költészet napjára A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a költészet napjának idei megünneplése alkalmából áp­rilis 11-re külön ajánlójegy­zéket jelentetett meg, s eb­ben azokat a műveket mu­tatja be sokszínűén, amelyek most vagy a közelmúltban jelentek meg, és a vers ün­nepére illők. Ezek között ki­lenc klasszikus magyar mű, huszonhat mai magyar költő kötete, tizenkét külföldi ver­seskötet, öt gyermekeknek szánt könyv, három antoló­gia — közte a már koráb­ban bemutatott Szép versek 1977 —, valamint hét tanul­mánykötet, összesen hatvan­két mű található. A háromnapos emlékezésen dr. György István, a Csema- dok központi bizottságának főtitkára mondott beszédet, méltatva Erdélyi János iro­daimi,' filozófiai és néprajzi munkásságát. A kultúrmű­sorban szerepelt a járási ta­nítók énekkara, a Csemadok- énekkar, a Nagykaposi Gim­názium irodalmi színpada, a Kilencéves Iskola tánc- és zeúekara, s fellépett vendég­ként Béres Ferenc énekmű­vész, pataki öregdiák is, aki az Erdélyi János által gyűj­tött népdalokból adott elő néhányat. Berettyóújfaluban rende­zik meg április 9-e és 11-e között az országos úttörő népzenei fesztivált, amelyre meghívást kapott a mező­kövesdi Zalka Máté Üttörő- ház citerazenekara. A helyi áfész támogatásával is mű­ködő citerazenekar — hét fiú és négy lány — három me­zőkövesdi iskola tanulóiból verbuválódott, s Kiss József tanár vezetésével 1976-ban r~ ............ ..................... ’ ....... H íradó jU Borsod megyei Moziüze­mi Vállalat ismét megjelen­tette üzemi Híradóját. A nyolcvannégy oldalas kiad­vány idei első számának élén. számvetést találunk dr. Hc- tényi György igazgató tollá­ból, az elmúlt év eredmé­nyeiről és az idei esztendő feladatairól, majd egy na­gyobb visszatekintést a vál­lalat fennállásának huszonöt esztendejére. A mozik elmúlt évi teljesítési kimutatásai, az elmúlt esztendő rendezvé­nyeinek ismertetése után a huszonöt éve vállalatnál dol­gozókat megszólaltató ripor­tot találunk. A műszaki fej­lesztés feladatairól, az üzemi demokrácia időszerű kérdé­seiről, a KISZ-szervezet éle­téről találunk tájékoztatást. Vetélkedő A Budapesten megtartott országos döntővel befejező­dött az általános iskolás vö­röskeresztesek körében meg­hirdetett, a „Vöröskereszt kongresszus nyomában” elne­vezésű, több fordulós vetél­kedősorozat. A döntő, ahol az ország öt legjobb vörös­keresztes csapata vett részt és adhatott számot tudásá­ról, ügyességéről, gyakorlott­ságáról a Magyar Rádió 4-es stúdiójában volt. A vetélke­dőn a kongresszus témájának játékos feldolgozása szere­pelt. A legjobbak közül a Borsod megyei, Ti szakeszi Általános Iskola tanulói hoz­alakult. A gyerekek eddig is igen gyakran szerepeltek már különböző rendezvényeken, de az országos fesztiválon való részvételük lesz az első igazán jelentős szereplésük. Egy summás és egy matyó népdalcsokorral mutatkoznak be, s reméljük méltóképpen képviselik majd a népzenei hagyományokat ápoló borsodi úttörőket. tök el az első díjat. Úttörő népzenei fesztivál Borsodot a kövesdiek képviselik Még egyszer.., x Taps a KÖDMÖN-nek... Új tantárgy Bemutatkozott a KÖD- MÖN — a miskolci Közép, iskolai tíiák Művész Ön­képzőkör. Várakozással, drukkal Vártuk őket. Nem akármilyen feladatot kap- tak-vállaltak: április 2-án este a Miskolci Nemzeti Színházban ők kapták a színpad nagy lehetőségéi, hogy szóljanak az ünnepi műsor meghívott közönsége előtt: a felszabadulásról. A feladat önmagában is liagy volt, még ha nem is szá­mítanánk, hogy egy alig pár hónapos „társulat” ti­zenéves tagjainak kellett reflektorok nagy fényébe állniuk, amelyben minden „lazítás, figyelmetlenség és fegyelmezetlenség, baki” felerősítve meglátható. De hát — mondhatnánk erre — ezek csak külső jelek- jegyek. Szorító-szorongató érzéssé sűrűsödött a tudat is: akik a széksorokban- ül­nek — a munkásmozgalom veteránjai, a rpaí közélet vezetői a mindennapi szo­cialista építőmunka élen járói előtt kell lemondani- megíogalmazni valami érde­mes-tartalmas mondandót. Mindez ott munkált még a kezdés előtt, a függöny mögött, a színfalak mö. gött toporgó-izgalomban készülő fiatalokban. S erre gondolt e sorok írója is. különösképpen, hogy alig néhány hete beavatottja lehetett és szólhatott a Kö_ népiskolai Diák Művész Ön­képzőkör megalakulásáról, terveiről, a feladatra ké­szüléséről .'.. Ünnepi műsor — így szólt a meghívó a várható­ról. Most már, napokkal később, bár már ott. akkor este is nyilvánvalóvá lett: amit íáthattunk-hallhat- tunk, amit kaptunk: több volt műsornál — ének, ze_ ne, prózarészlet vagy vers, lánc, egymás után sorolásá­nál —. előadássá formáló­dott. egy-egész és egységes produkcióvá. Mi formálta- alákította azzá? A gondolat mindenekelőtt, amely száz­ötven fiatal mozgását, szö­vegmondását, énekét, vagy­is közölnivalóját az embe­ri hit himnuszává, a tör-, hetetlen és győzhetetlen -szabadságvágy emberi „ars poeticájává” fogalmazta. E gondolat közlését vállalta fel ez a százötven középis­kolás fiatal, fizikailag is megpróbáló „rendezésben”. Stoller Antal művészeti ve­zető — már többször bizo­nyította — avatott, értője és színpadra fogalmazója több műfaj egységes-szó­lásának, megjelenítésének, ötven percig színpadon vol­tak — éltek, igazában mondva — a KÖDMÓN tag­jai : táncosok, irodalmat szeretők és közvetíteni ké- szek-vágyók. énekesek. Le­het, nagyon meglehet: egyénileg, vagy külön-kü- lön saját műfajukban nem ragadtatták volna el ma­gukkal a nézőt-hallgatót. Am úgy vélem: éppen ez az igazán üdvözlendő és újra megfogalmazandó er­ről a vállalkozásról szólva. Az, hogy kollektív élményt nyújt; az, hogy a közös­ség erejét-szükségét teszi természetessé ezeknek a fiataloknak. Mondhatná valaki: nem Lűlzotl-e ez a lelkendezés, nem lő-e célon túl a di­csérő szó, nem fordul-e visszájára? Ki-ki tapaszta­lata alapján- dönthet-vála- szolhat. Magam azt gondo­lom, s mert nem magán­ügynek hiszem, tehát le­írom: annyi a fanyalgás, a kétkedés, a kivárjuk-a-leg. végét hallgatás, pontosan „kultúrtémában” is, hogy miért ne örvendezhetne e sorok írója őszintén és lel­kesen, ha érdemes-értel­mes munkával, elképzelés, sei és cselekvéssel találko­zik? Az említett bemutat, kozás. az ott helyszínen ki­élezhető öröm és elégedett­ség a KÖDMÖN előadása után, a hosszan tartó taps­sal jutalmazott produkció egyébként is csak „ürügy” a megismételt szólásra. Nem a látott előadás szak­mai érlékelése-elemzése volt a felvállalt: feladat, hanem az, hogy megerősít­sük azokat, akik a közép, iskolások művészeti neve­lésének ezt a formáját ed­dig is segítették-támogatták: hasznosabb százötven-két. száz fiatalnak megadni az önművelés, önképzés effaj­ta lehetőségét, mint egy* két, „sztárt” az iskola színei­ben „futiatni”. Lettlégyen szó egy emberről, vagy egy művészeti csoportról.,; Ténagy József Az oktatás korszerűsítésé­nek egyik lépéseként szep­tembertől új tantárgy, a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetének • oktatása kerül \ bevezetésre a magyar felső- oktatási intézményekben. Az új önálló tárgy tankönyve már elkészült. Ennek a kö­tetnek az oktatásban való alkalmazásáról, fontosabb , elméleti, ideológiai és mód­szertani kérdéseiről három­napos tanácskozást rendeztek a szegedi József Attila Tu. dományegyetemen. /_ HASZNÁLT AUTÓJÁT KÉNYELMESEN, GYORSAN, JÓ ÁRON ADHATJA EL mi'iluir TELEPÉN: Miskolc, LóranüTy Zsuzsanna u. 49. Telefon: 51-826.

Next

/
Oldalképek
Tartalom