Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
T97S. március 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kevés ráfordítással, rövid távon Jobb exportminőséget! K ülkereskedelmünk helyzetéről és időszerű feladatairól a napokban a Parlamentben sajtótájékoztatót tarlóit dr.'Bíró József külkereskedelmi miniszter. Egyebek között elmondta, hogy tavaly külkereskedelmi forgalmunk értéke kereken 500 milliárd forint volt. Nemzetközi kapcsolataink bővülését az export és az import 16 százalékos növekedése jellemezte. A vaskos írásos anyag, a külkereskedelmi . miniszter szóbeli kiegészítője, a kérdések, illetve a kérdésekre adott válaszai érintették külkereskedelmünk helyzetét 1977- ben. árucsere-forgalmunkat a KGST-orszá- gokkal, ezen belül a magyar—szovjet árucsere-forgalom meghatározó szerepét népgazdaságunk fejlődésében, gazdasági együttműködésünket a szocialista országokkal — beleértve a gyártásszakosítást és a kooperációt —, kétoldalú kapcsolatainkat a tőkés országokkal, a magyar vállalatok kooperációit a tőkés vállalatokkal, és külkereskedelmi kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A sajtótájékoztató fontos témája volt a termelésnek és a külkereskedelemnek az együttműködése, az exportfejlesztés elkövetkezendő időszakában. A miniszter vázolta a szállítás problémáit, s ezen kívül külön fejezetben foglalkozott exporttermékeink minőségével, javításuk fontosságával. És ez nem véletlen. Ugyanis a tőkés piacon az értékesítési lehetőségeink romlottak annak következtében, hogy lelassult csaknem valamennyi fejlett tőkés ország gazdasági növekedési üteme. A fejlődő országok piacán is élesebb lett a verseny. Importunk a múlt esztendőben — exportunkhoz képest — megdrágult, más szóval: a külkereskedelmi cserearányaink romlottak. Tavaly például 32 százalékkal többet fizettünk az élelmiszeripari anyagokért és az élelmiszerekért, 7,0 százalékkal többet az energiahordozókért, 3,2 százalékkal az anyagokért és a félkész termékekért; mint 1976-ban. Kivitelünkben ugyanakkor sokkal szerényebb áremelkedést érvényesíthettünk. Ez — mint a miniszter rámutatott — részben árstruktúránk következménye, de szerepe van benne termékeink nem megfelelő versenyképességének és piaci munkánk hiányosságának is. Tehát a cserearányromlásnaik számos összetevője van. Ezek közül ezúttal egyet emelünk ki, olyan tényezőt, aminek kedvező megváltoztatásáért ki-ki, mindenki a maga területén igen sokat tehet. Döntő tényezője az exportfejlesztési célkitűzések megvalósításának a versenyképesség fokozása, a termékek. minőségének javítása — hangsúlyozta a miniszter. És mindjárt hozzá is tette, hogy a külkereskedelmi tárca az eddigieknél is jobban szorgalmazza az exportra kerülő termékek és szolgáltatások minőségének szigorú ellenőrzését. Mint mondotta, a súlyosan minőséghibás szállítások esetén a gazdálkodók következetes felelősségre vonása szükséges. A témával kapcsolatban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i dokumentuma megállapítja: „Az utóbbi időben ... erőteljesen növekszik az exporttermékekkel szembeni követelmény a minőség, a korszerűség és a piacképesség tekintetében”. Termékeink versenyképességét számos tényező — a minőség, a konjunkturális helyzet, az ár, a szállítási határidő stb. — befolyásolja. Jelenlegi - körülményeink között e tényezők közül érdemes kiemelni a minőség problematikáját, hiszen ez számos embert, dolgozót és vezetőt érint. A világ- gazdaságban fokozódtak a termékeinkkel szemben támasztott minőségi követelmények. Nyilvánvalóvá vált, hogy a világpiac a nyersanyagokon és az energiahordozókon kívül elsősorban a műszaki fejlődés élvonalába tartozó feldolgozó tevékenységet értékeli. Az a termelőmunka, az a produktum, amely a műszaki fejlődést késéssel követi, átlagos vagy gyenge minőségű, leértékelődik. Az. általunk behozott alapvető nyersanyagok és energiahordozók áremelkedéséből eredő veszteségeinket alapvetően csak exportunk növclésé- i vei és árfeltételeink javításával tudjuk ellensúlyozni. Ennek azonban fontos feltétele exporttermékeink, elsősorban az iparcikkek minőségének javítása. A MERT — Minőségi Ellenőrző, Rt —, a külkereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi kirendeltségek tapasztalatai szerint az elmúlt időben visszaesett több termék minősége a kohó- és gépipari ágazatban, a nehézipari ágazatban, a könnyűipari ágazatban, valamint a mezőgazdasági éá az élelmiszeripari ágazatban. Az 1977. első féléves időszakára vonatkozó MERT- jelentés szerint exporttermékeink minősége az előző évi helyzethez képest lényegesen nem változott. Minőségi problémákat; tapasztaltak a kohó- és gépipari ágazatban; a fémszerkezetek, garázsberendezések, komplett szervizállomások, gör- gősvésök, könnyűipari' gépek, élelmiszer- ipari , berendezések; a nehézipari ágazatban: számos műanyagipari termék, így a pvc-por, pvc-cső, polietilén agglomerátum, polietilén granulátum, ioncserélő, műgyanta, polietilén zsák, műbőr, továbbá egyes gumitermékek; a könnyűipari ágazatban: a szövetkezeti és a tanácsi ipar által gyártott egyes ruhaipari termékek, pamut-kötöttáruk, bőr- és szőrme ruházati termékek, nyomdaipari termékek; a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban pedig a friss zöldség és gyümölcs, a téliszalámi, a hűtőipari termékek, a bor és a konzervipari termékek területén többek között. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szerződéseknek meg nem felelő minőségű termékek előállításának leggyakoribb oka az alapanyagok, a félgyártmányok és az alkatrészek hibái, a gyártástechnológiai fegyelem lazasága, az üzemen belüli minőségellenőrzés, illetve az idegen áruátvétel elhanyagolása, megbízhatatlansága, csomagolási, rakodási hiányosságok, elégtelen pótalkatrész-ellátás, a nem megfelelő szervizszolgáltatás, valamint a kooperációs szállítások alacsony minőségi színvonala. A gyakori minőségi reklamációknak számos kedvezőtlen következménye, hátránya van. A minőségi kifogások előbb az alacsony árhoz vezetnek, majd a piac elvesztését eredményezhetik. Számottevő az a kár, amely exporttermékeink nem megfelelő minőségéből, a szállítási fegyelem be nem tartásából keletkezik. A csere- arányromlás idején — amely az idén feltételezhetően továbbra is kedvezőtlen lesz — a minőség javításában rejlő lehetőségek kihasználása különösen időszerű, hiszen viszonylag kevés esaközráíordítással már rövidebb távon is jó eredmények érhetők el. A kifogástalan minőségű áruk előállításának fontos feltétele a külkereskedelmi, illetve a termelő vállalatok jobb együttműködése. Szükség van arra, hogy az iparvállalatok a külkereskedelmi apparátustól gyorsan megkapják azokat az információkat, amelyek termékeink külföldi fogadtatásáról szólnak. A termelő vállalatok viszont csalt olyan minőségi kikötéseket fogadjanak el, amelyeknek teljesítésére képesek. Fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses fegyelmet erősítő intézkedések hatékonyabb alkalmazására. Mint a miniszter rámutatott, a minőség- ellenőrzési tevékenységet mind a külkereskedelmi, mind a termelő vállalatoknál szigorítani kell. A külkereskedelem a maga részéről a minőség javítását semmiképpen sem adminisztratív intézkedésekkel. hanem a vállalati magatartásra ható tényezők céltudatos változtatásával kívánja elérni. Ennek ellenére az adminisztratív és szankciós jellegű intézkedésektől is várhatók eredmények — mint ahogy ezt a miniszter megfogalmazta. A Külkereskedelmi Minisztérium — mint dr. Bíró József elmondotta — az elmúlt évben több ilyen intézkedést hozott. Kötelező minőségellenőrzést; rendelt el jó néhány köny- nyűipari termékre, olyan iparcikkekre, amelyekre különösen súlyos minőségi reklamációk érkeztek. Az ismétlődő reklamációk miatt kilenc termelő vállalat vezetője figyelmeztető levelet kapott, három jelentős reklamáció körülményeinek kiderítésére, a felelősség megállapítására pedig vizsgálat folyik. M iután exportcikkeink minőségének javítása fontos népgazdasági érdek, éppen ezért a Külkereskedel/ni Minisztérium ilyen irányú intézkedései nem elegendők. Az elkövetkezendő időben egyébként is szorosabbá válik a külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok közötti kapcsolat, aminek bevezetője lehetne és kell. hogy legyen az exportra termelő vállalatoknál a minőségi követelmények fokozása és következetes megkövetelése. Oravec János Nyereségrészeseriés-üzetés a nőnapon A könnyűipar néhány vállalatánál a jövő héten megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését. Hagyomány ugyanis, hogy több helyütt a nemzetközi nőnapra időzítik ezt az eseményt, mivel a könnyűipar üzemeiben a nők képviselik a többséget; a dolgozók kétharmadát. A minisztériumban most elkészült összegezés szerint a felügyelete alá tartozó mintegy 100 vállalat összesen 8,1 milliárd forint nyereségeiért el; egy Vállalat volt veszteséges. A vállalatok nyeresége ösz- szességében egy év alatt 7 százalékkal emelkedett. A vállalatok között azonban meglehetősen nagyok az eltérések, Például az átlagosnál nagyobbak a vállalati eredmények a pamut-, a rövidáru- és a nyomdaiparban, nőttek, de az átlag alatt maradtak a gyapjú-, a selyem- es a kölszövőiparban. Csökkent a nyereség az előző évihez képest a len-kender-, valamint a bőr-szőrme- és a bútoriparban. Az edelcnyi akna kettes telepében üzemelő kétszárnyú frontfejtésről naponta átlagosan 1050 tonna szenet küldenek a felszínre. Felvételünkön: a jobb szárnyon dolgozó Madách szocialista brigád egyik tagját, Miíró Kázmcr maróhenger- kczelöt örökítettük meg. Fotó: Kozák Péter Eiiyászlakásilaiis üertteiepen A kormányprogram szerint az V. ötéves tervben tízezer lakást kell építeni a bányászoknak, ebből közel kétezret Borsod megyében. Ez a folyamat megyénkben már régebben megindult, de most új állomásához érkezett. Teg- nak a Borsodi Szénbányák Vállalat Mákvölgyi Bányaüzemének színhelyén, Aibert- telepen dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Soltész István, az MSZMP KB tagja, frontbrigádvezelő. Monos János, a vállalat igazgatója, Ferenczi József, az Országos Tervhivatal képviselőjének jelenlétében Takács István üzemigazgató adta át a 24 lakásos bérházat. Az új lakók régi bányászok, a régi bá nyá^zkolóni álkból települtek át az új bér házba. Tavaszi előzetes jiiíÉsti" Iran a Bimím Az időjárás, úgy látszik az idén sem fogadta kegyeibe megyénk mezőgazdaságát. A tél februári iombolását, a havas, fagyos napokat hirtelen váltotta fel az enyhe idő, gyorsan eltűnt a vetésekről a hótakaró, s mivel még nem engedett ki a föld fagya, a hóléből igen kevés szivárgott csak a talajba. Ami mezőgazdasági nagyüzemeink március eleji teendőit illeti: a téli gépjavítás, és az ültetvényeken a metszés befejezéshez közeledik, a zöldséget, dohányt termelő gazdaságok megkezdték a palántanevelést, s a szántóföldi növénytermesztésben sem tart már sokáig a pillanatnyi holtidény. Az idő ugyan még nem sürget, azonban készen kell lenni az „indulásra”, hogy amint a talaj állapota megengedi, azonnal, teljes „gépezettel” megkezdődhessenek a tavaszi munkák. A putnoki Egyetértés Tsz- ben, s más mezőgazdasági nagyüzemeinkben is, ahonnan „tavaszi előzetest” kértünk, ez a nagyon szükséges naprakész állapot jellemzi a felkészülést. — Valamennyi, most szükséges erőgép és munkagép megújulva várja az indulást — mondta a putnokiak fő- agronómusa, Kenyeres János. — Amint a talajok állapota megengedi, gépeink azonnal megindulnak, befejezik az ősziek fejtrágyázá- sát, elkezdik a talajelőkészítést. Szabadföldi kertészetünk számára megkezdtük a palántaelőnevelést. Most „üveg alá” ültetjük a magot, hogy mielőbb fólia alá kerülhessen a palánta, amely vidékünkön csali a májusi fagyok után ültethető lei a szabadba. A korai szántóföldi növények vetőmagvai- nak előkészítését, csávázását is megkezdtük már. Elsőnek a mákot vetjük, majd utána következik sorra a tavaszi árpa, a lucerna, a burgonya. A sajópüspöki Sajóvölgye Tss-böl Riöárszki Pál elnök „helyzetjelentése”: — Gépeink készen állnak, mert jóformán csak napok kérdése — természetesen az időjárás alakulásától függően —, hogy megkezdhessük a mágágykészítest. A legkorábbi növényeket, a 60 hektárnyi tavaszi mákot (a 40 hektár őszi vetésű mák már szépen sorol) és a 35 hektár magról vetett hagymát mar ősszel jól előkészített, „feltáplált” • talaj várja. Ezeket a táblákat már csak fogasolással kell „finomítani”. A 140 hektárra szükséges burgonya vetőgumó előcsírázta- tását is megkezdtük, s ezzel a várhatóan március 25. körül kezdődő ültetés idejére máris kéthetes előnnyel rendelkezünk. A kertészet melegágyai is készülnek, az ősszei telepített; 7 hektáros málnásban pedig „építjük" a lámberendezést. A szikszói Béke Tsz elnöke, Bene Sándor mondja: — Az őszi búza fejtrágyázását és a rétek, legelők műtrágyázását sikerült elvégeznünk. A határban ezekben a napokban is dolgozunk. Az egykori kis parcellák mes- gyéiről irtjuk ki a nagy gépeink munkáját akadályozó, az optimális méretű, nagy táblákat most már csak csúfító fákat.‘„Vendég” robbantó brigád is dolgozik ezen a táblatisztításon, nehogy tüskök, gyökerek nehezítsék majd gépeink munkáját. Erőgépeink akár már holnap megkezdhetik a magágyké- szitést. A tavasziak vetó- magvai is rendelkezésre áll-; nak. Sárospataki sikerek A kamion február 16-án 5 ezer ruhával megrakodva indult útnak. Alig telt el egy héf, újabb 7 ezer darabos szállítmányt küldtek el. A Sárospataki Ruházati Szövetkezetben jóformán alig zárták az évet, máris következtek a nagy tempót, sok munkát, szorgalmat igénylő szürke hétköznapok. Karajz Géza elnök jóleső érzéssel mondja: 10 olyan szalagunk van, amely a legkényesebb igényeknek is eleget tud tenni. A sárospatakiak tavaly kitűnő eredménnyel zárták az évet. A szövetkezet történetében először könyvelhettek el 100 millió forint termelési értéket. Ez úgy vált lehetővé, hogy a jubileumi verseny kihatásaként 25,2 százalékkal termeltek többet, mint 1976-ban. A külkereskedelmi értékesítés 24,8, ezen belül a tőkés export 21,2 százalékkal nőtt. Az eredmény jó munkaszervezésről, hatékony munkáról tanúskodik, mivel az egy személyre jutó termelési érték 21,9 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. 1978-ban a tavalyitól 11 százalékkal akarnak többért léket előállítani, s 12 százalékkal növelik az expóitól. Korábban alacsony volt a dolgozók átlagkeresete. E gond megoldása végett tavaly 13 százalékkal növelték, ez évben 10 százalékkal akarják fejleszteni a bér- színvonalat. Az igazsághoz tartozik, hogy a 13 százalékkal több bér jóval kevesebb, ha a személyekre vetítjük Ugyanis a szövetkezetben sokan voltak s vannak szülési, gyermekgondozási szabadságon, és ezek visszatérése, valamint az ipari tanulóknak a termelésbe való bekapcsolódása „ugratja” meg a bért. Munkával bőven el vannak látva. Ez év első negyedében 40 ezer gyermek-, leánykaruhát készítenek egy szovjet, s több mint 56,5 ezer terméket az NSZK-beli El- kont cég megbízásából. A tőkés megrendelő azt kérte, hogy a sárospataki üzemben március 31-ig készítsél! el a tavaszi és a nyári modelleket. A gyors munkára való ösztönzés végett több százezer forint felárat is fizet. A dolgozók készséggel tesznek eleget az igénynek, amelyet az is mutat, hogy olykor szabad szombaton, illetve még vasárnap is dolgoznak. A termelést befolyásolja. hogy egy-egy ruhából kis szériát kérnek, így sűrűn át kell állniuk új termék készítésére a szalagokban. Az egyik széria még végig sem fut, már kezdik a másik gyártását. A szövetkezetben jó feltételeket teremtettek a munkához. Bővítették, korszerűsítették az üzemcsarnokokat; gépi berendezéseket szereztek be. Ebben az évben 4—5 millió forintos beruházással megkezdik a szociális épület készítését, és a tervek között szerepel a tanműhely gépekkel való felszerelése, sDcciális varrógépek, gőzelszívó berendezések vásáriéS3. Sárospatakon többször szóvá tet ték már. hogy az itteni üzemben sok szép ruhát készítenek, jó lenne, ha. azokat megvásárolhatnák a Bodrog Áruházban. Ez most valósággá válik, mivel a termelőüzem és a kereskedelmi szervezet kölcsönös együttműködésben gondoskodik at áruház helyi termékkel való ellátásáról.