Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. március 4., szombat Kiállítás a múzeumban Ősök - istenek * Nyugat-Afrika élő népművészete A miskolci Herman Ottó Múzeum időszaki kiállításai nem először igyekeznek egy- egy más nép életébe bepillantást engedni, más népek népművészeti kincseit megismertetni a borsod—miskolci múzeumlátogatókkal. Baráti népek folklórja után most egy távoli, számunkra nagyrészt ismeretlen világ tárul fel a múzeum Ősök — istenek című, Nyugat-Afrika élő népművészetét bemutató tárlatán. A kiállítás anyaga már a fővárosban szerepelt, az Országos Néprajzi Múzeum állította ki, most három hónapig láthatja a miskolci múzeumlátogató, majd Szentes és Békéscsaba közönsége ismerheti meg. A Papszer utcai öreg múzeumépület földszinti termeit megtöltő kiállítási anyag Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete magángyűjteményéből való. Korábban Lajosban, Nigériában volt nagykövet, működése kiterjedt a Benin Köztársaságra, Nigerre, a Csád Köztársaságra, Kamerunra. Ekkor alakította ki gyűjteményét, amely most közénk hozza el egy tőlünk nagyon távoli ősi kultúra megismerésének lehetőségét. A kiállítótermek bejáratánál hatalmas elefántagyar helyettesíti az irányjelzőt, milyen irányban haladjunk, merre kezdjük a kiállítással az ismerkedést. A tárlat nagyobb része a nyugat-afrikai civilizációk úgynevezett udvari művészetét mutatja be. E szobrok, más plasztikai munkák, edények nemesfémekből, többségben bronzból — az aranyat kellő keménység hiánya miatt kevésbé tartották nemesnek — készültek, rituális célokat szolgáltak, mindenkor az uralkodó iránti tiszteletet kívánták kifejezni. Ez a művészet azonban az első világháborút követően, elsősorban az idegenforgalmi érdeklődés eredményeként fellazult, kom- mercializálódott, nagyrészt „turistaművészetté” alakult át. Mint Ecsedy Csaba, az Országos Néprajzi Múzeum tudományos titkára, e kiállítás rendezője és katalógusának írója tájékoztatásából kitűnik, az egykori fényes főúri, illetve királyi udvarok közül talán csak a nigériai Benin uralkodójának bronz- öntő mesterei őrizték meg a hagyományos művészet titkait, s mindmáig az ősi minták szerint dolgoznak. Ugyanakkor megjelentek Nyugat- Afrikában az európai művészet eredményeit felhasználó, alkotók is. s egy új irányzatot teremtettek, de közülük nem egy a jorubaművéséet csúcsait érte el. A Miskolcon látható tár- lati anyagban a tradicionális rituális szobrok és maszkok mellett megtalálhatók a hagyományokból táplálkozó, de idegenforgalmi hatásra született, turistaművészeti termékek, a modern művészek új utakat kereső alkotásai is, s igy a kiállítás teljes ivében érzékelteti a törzsi művészettől, annak átalakulásán keresztül a napjainkig megtett utat. Az igen nagy számú bronz, fa, kő és egyéb plasztikák mellett nagyméretű fotóanyag és számos magyarázó rajz teszi teljessé a kiállítási anyagot, amelyben nem egy egészen ritka darab találha tó, mint például a joruba ál dozati szobrok, amelyeknek mindkét darabja tulajdonképpen egész mitológiát megidéző kis szoborkompozíció. Külön figyelmet kívánnak az Ogboni titkos társaság, a „mindenek ősanyjának”, a Föld szellemének tiszteletére alakult nagyhatalmú szervezet maszkjai, a palotakapuba faragott törté nelmi jelenetek, a betegségek elleni, meg különféle beavatási szertartásokra való maszkok. Külön anyag érzé kelteti a törzsi közösség felbomlása után bekövetkező állapotokat, illetve mutatja be annak az időszaknak alkotásait. A teljes kiállítási anyag felsorolása sem nyújthat azonban képet magáról a tárlati anyagról, ezért igen melegen ajánlhatjuk a személyes megtekintését. Már említettük Ecsedy Csaba bevezetőjét — a katalógusból —, s azt is csak az érdek l.ődők figyelmébe ajánlhatjuk, hiszen a tárlati anyag és a rövid ismertető szervesen egészíti ki egymást, segít megismerni a Nyugat- Afrikában élő tizenkét nép — ennyi között gyűjtötte anyagát Tálát Benler —népművészetét, annak alakulását. Földrajzilag távol esik tőlünk ez a terület, népművészetét eddig jobbára mint egzotikumot kezeltük, most valamivel közelebbről ismerhetjük meg. Jó, hogy a Herman Ottó Múzeum a szomszédos és baráti népek népi kultúrája után, illetve azok sorába illesztve, e távoli országok folklórját is közelünkbe hozta. Az Ősök — istenek című kiállítást tegnap délután — dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató bevezetője után — Tolnay Ferenc, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, dr. Ecsedy Csaba pedig tárlatvezetést tartott. A megnyitón részt vett Tálát Benler nagykövet és felesége is. (benedck) Tizenegy Magyar filmátvételi bizottság járt Londonban és negyvenhárom angol, amerikai és ausztráliai filmet tekintett meg. Ezek közül tizenegyet vett át magyarországi bemutatásra. Az-USA-ból való társadalmi dráma, A sáska napja, amely egy nálunk is megjelent regényből készült. A Sugarlandi hajtóvadászat kalandfilm, 196,9-ben, Texasban játszódik. Ugyancsak amerikai kalandfilm a Madarak, s itt érdemes megemlíteni, hogy ennek a rendezője a világhírű Alfred Hichcock, s a film áttételesen a bármikor felbukkanó háborús veszélyre figyelmeztet. Színes törté- •nelmi dráma Az ötös számú vágóhíd — alapregénye nálunk is megjelent —, s a háború kegyetlen, sokszor tragikomikus arcát, az ame- _Scai átlagpolgár elképzelt mennyországát mutatja be. Még mindig az amerikai filmeknél maradva, színes kalandfilm a Földi utazás, történelmi-lélektani dráma a Júlia, amely világhírű művészekkel jeleníti meg a fasizmus születésének éveiben játszódó történetet. Ugyancsak történelmi-lélektani dráma a világhírű svéd rendező, Ingmar Bergman alkotta A kígyótojás, amely 1923-ban Berlinben játszódik. Színes társadalmi dráma a Boby Deerfield című bűnügyi film, az MC felügyelő, és kalandfilm a kétrészes Tűzvész az üvegtoronyban, amely egy San Francisco-1 felhőkarcoló égéséről és az építők felelőtlenségéről szól. E tíz amerikai filmen kívül egyetlen angol filmet vett át a bizottság, a Ned Kelly című történelmi kalandfilmet, amelyet Tony Richardson rendezett. Könyvtár a gyárban Üj létesítménnyel gazdagodott a Budapesti Bútoripari Vállalat 10. sz. Encsi Gyáregysége. A napokban avatták fel a reprezentatív üzemi könyvtárat, amely a dolgozók művelődését, szakmai fejlődését, valamint a szocialista' brigádoj-c kulturális vállalásainak teljesítését hivatott elősegíteni. Az Encsi Járási Könyvtár a gyáregységgel kötött együttműködési szerződés értelmében 1000 szépirodalmi kötetet bocsátott az új könyvtár rendelkezésére, s folyamatosan gondoskodik a készlet felújításáról, cseréjéről is. Emellett mintegy 400 szakmai kötet, több napilap, közlöny és folyóirat áll a munkások rendelkezésére. A gyáregységi könyvtár olvasóterme nagy segítséget nyújt egyúttal a bejáró dolgozók szabad idejének, a közlekedési eszközökre való várakozás idejének kulturált eltöltésére. Xantus Gyula képei Szerencsen, a Rákóczi-vár kiállítótermében nyitja meg dr. Szíj Rezső művészettörténész március 7-én délután 5 órakor Xantus Gyula festőművész kiállítását. A Képzőművészeti Főiskola pedagógiai tanszékének tanóra jelenleg Xantus Gyula, aki képzőművészeti tanulmányait Szőnyi István mellett folytatta. , 1950-től szerepel rendszeresen kiállításokon, 1967-ben Tokajban mutatta be munkáit. Xantus nemcsak mint alkotó ismert; elmélyül ten foglalkozik a művészeti nevelés, a vizuális nevelés és a rajzoktatás kérdéseivel. Kiállítását egyébként március 20-ig láthatják majd Szerencsen az érdeklődők. Áruskála a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozásáért. Mezőgazdasági eszközök árusítással egybekötött kiállítása az AGROTROSZT, a SZOVARU, a HERMES, a VASÉRT és a VIDIA közreműködésével A SKÁLÁBAN február 28-tól március 11-ig. Zenekari hangverseny Az Országos Filharmónia bérletsorozatának következő hangversenyére a .Nemzeti Színházban került sor. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Petró János vezényelte, közreműködött Kiss András (hegedű). A műsor első számaként Sugár Rezső: Epilógus című darabját mutatták be. A hatalmas apparátust igénylő mű bővelkedik színgazdag zenekari effektusokban, hatásos részletekben, egészében véve azonban mégsem tudott közel kerülni a közönséghez, s ebben mindenképpen nagy része van a hideg, csak a hangokra koncentráló előadásoknak is. Petró János nem tudta élettel megtölteni a művet, s így az Epilógus is felkerült azoknak a daraboknak a listájára, melyeket egyszer' hallottunk, s máris elfelejtettük. Nemrégiben egy ízben arról panaszkodtam, hogy Brahms műve) szinte soha nem szerepelnek a koncertek. műsorain. A tavalyi Szerelmi dalciklustól eltekintve régen nem hallottuk a nagy német romantikus mester műveit Miskolcon. Nos, lehet, hogy ez a tartózkodás nem volt véletlen, legalábbis a hétfői koncert erről tanúskodik. Tudniillik a Brahms- művek nem egyszerűek; terjedelmesek, s egyúttal magas fokú koncentrációt, fegyelmezettséget igényelnek. Sajnos, a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadása ezúttal igen kevéssé járult hozzá ahhoz, hogy akár a népszerű hegedűverseny, de főleg a IV. szimfónia érthetővé várion a közönség számára. Régen hallottuk az együttest ilyen laposan, színtelenül játszani, s ilyen sok összjőtéki hibát véteni — különösen a hegedűversenyben. Kiss András minden igyekezete dacára sem tudta megtalálni az összhangot a karmesterrel, a zenekarral. Az est folyamán bebizonyosodott, hogy Petró János ereje meghaladó feladatra vállalkozott, amikor Brahms műveit műsorára tűzte. Finta Gábor Újabb honismereti gyűjtő pályázat A Borsod megyei és a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának kulturális bizottsága, a megyei és városi népfront-bizottság, a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Rónai Sándor Művelődési Központ, illetve a Herman Oltó Múzeum ismét, immár tizenhetedik alkalommal meghirdeti néphagyományaink értékeinek összegyüjté- - sére az Istvánffy Gyula honismereti gyűjtöpályázatot. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen, a munkás- vagy paraszti élet saját tapasztalatain (esetleg levéltári kutatásokon) nyugvó, eredeti ismeretanyagot feltáró pályamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. Az országos' diáknapokra benyújtott pályamunkák automatikusan részt vesznek a pályázaton. Kiemelt'témák a települések földrajzi nevei; a népi idő- jóslás; a temetők és sír jelek; a rostnövények termesztése; egy település paraszti lakáskultúrája; egy termelő- szövetkezet története; az életmód és lakáskultúra változásai. A kiemelt témák az elbírálásnál előnyben részesülnek, de természetesen lehet pályázni a néprajz és helytörténet körébe tartozó bármilyén téma feldolgozásával. A meghirdetők ajánlják még a paraszti gazdálkodás munkafolyamatai szókincse, paraszti életrajzok, a népi díszítőművészet, kézművesmesterségek. népszokások, mesék témakörét, továbbá az ipari és mezőgazdasági üzemek történetét, a munkásélet alakulását és a kétlaiki munkásság életmódját mint témákat. A pályázatok nyíltak, azokon bárki részt vehet. A beküldési határidő 1978. július 31. Részletesebb felvilágosítással a Herman Ottó Múzeum, illetve más múzeumi szervek szolgálnak. Hasonló tartalmú pályázatot hirdetett meg ezzel párhuzamosan a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és az Országos Néprajzi Múzeum is. 825x20-as és 900x20-as autóköpenyek, tömlők és szalagok érkeztek „KELET” Szöv. Kcr. Vállalat gumiboltjAba. Nyíregyháza, Felszabadulás út 25. A Bútorértékesílő Vállalat Észak-magyarországi Kirendeltsége FELVÉTELRE KERES: 1 fő bolti clszámoltatót, 2 fő fuvarlevél-likvidátort, 2 fő könyvelőt, 2 fő gépi adatrögzítőt azonnali belépésre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a személyzeti vezetőnél. Miskolc, Besenyői út 14.