Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

1978. március 1., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 a hazánk felszabadulását követő har­madik esztendőben, a „fordulat évében”, miután a Magyar Kom­munista Párt vezetésével munkás- osztályunk és a vele szövetséges dolgozó parasztságunk, valamint haladó értelmisé­günk megadta a választ a „Ki leit győz le?” kérdésre, három évtizede, 1948. február 29- én megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Már a spanyol szabadságharcban is, majd az ellenállási mozgalomban és a második világháborúban a népünk szabad­ságáért fegyverrel küzdőket tömörítő Ma­gyar Partizánok Szövetsége, s a velük szim_ patizálókból álló Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesülésével jött létre. Társadalmi igény szülte az új szövetsé­get, olyan korban, amikor a régi rend rom­jainak eltakarítása után népünk hozzáfo­gott a boldogulását egyedül biztositó szo­cializmus alapjainak lerakásához. Nem volt fenyegetésektől mentes ez az időszak. Az imperializmus ugyanis nem nyugodott be­le. hogy — a Szovjet Hadsereg felszabadító harcainak eredményeként — a szomszédos népekhez hasonlóan sokat szenvedett né­pünk is kezébe vette sorsának irányítását, elindult a kizsákmányolás nélküli társada­lom felépítésének útján. Hatalmi fölénye hangoztatásával, uszítással, „hidegháborús” légkör megteremtésével igyekezett az im­perializmus megakadályozni népünk szán­dékának valóra váltását. Ilyen körülmé­nyek között a többi demokratikus erőhöz, szervezethez csatlakozva sorakozott fel pártunk mögé a szabadságharcos szövet­ség, s felhívással fordult egész népünkhöz: „... Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívünk mindenkit, aki nem akarja, hogy nemzetünk valaha még egyszer idegen ha­talmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon. Hívunk mindenkit, aki azt akarja, hogy a Duna—Ti­sza tája a dolgozók boldog, szabad országa le­gyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiségi...” Rövid idő alatt tízezrek siettek a szövetség zászlaja alá. Megyénkben sem maradt visszliangtalan a felhívás. Miként az országban mindenütt, nálunk is egymás után alakultak meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség helyi szervezetei és ezek szakosztályai. A mis­kolci zászlóbontó gyűlésen a felső-magyar­országi partizánmozgalom legendás hírű ve­zetője, Nógrádi Sándor, nem ok nélkül mondotta: „Jó talajra talált a szabadság- harcos szövetség eszméje”. Tegyük hozzá: szőkébb pátriánk népének gazdag szabad­ságharcos hagyományai „dúsították” ezt a talajt. Az észak-magyarországi ősök már Dózsa György, Rákóczi Ferenc, s az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc sere­geiben küzdöttek egy jobb világért. Majd apáink, fivéreink fegyverrel a kezükben vettek részt a Magyar Tanácsköztársaság védelmében, a második világháborúban pe­dig számos borsodi partizán harcolt a szov­jet hadsereg oldalán hazánk felszabadítá­sáért. Ez utóbbiak képezték a Magyar Sza­badságharcos Szövetség magvát, és soraik­ba állva tőlük tanulták hazánkat szeretni, a védelmére mindig késznek lenni, a mun­kások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai. A többször átalakult, alapvető felada­tait azonban meg nem változtató tömeg- szervezet. — amelynek évek óta Magyar Honvédelmi Szövetség a neve — az elmúlt 30 év alatt eredményesen oldotta meg a pártunktól kapott nemes feladatokat. Fok- ról-fokra erősödő néphadseregünk megfe­lelő tartalékát képezte. A sorköteles fiata­lok ezreit olyan oktatásban, hazafias ne­velésben részesítette, hogy közülük szá­mosán a bevonulásuk után néphadsere­günk kiváló katonái lettek. E mellett jó néhány olyan fiatal választotta hivatásul a honvédtiszti, tiszthelyettesi pályát, aki a szövetség klubjaiban sajátította el a hon­védelmi alapismereteket. Néphadseregünk nem egy magas rangú parancsnokát ifjú korában a honvédelmi szövetség valamelyik Borsod megyei szervezetében nevel­ték. A lakosság, főként az ifjúság, hazafias­honvédelmi neveléséért, nemkülönben a technikai sportágak fellendítéséért is so­kat tett megyénkben a szövetség. E helyütt nincs mód háromévtizedes munkálkodás ismertetésére. A szövetség elmúlt évi eredményei azonban, úgy véljük, ízelítőt adnak sokrétű tevékenysé­gének elismerésre méltó sikeréről. Borsodi szervezeteiben már több mint 12 ezren vállaltak önként társadalmi funkciót; 328 általános és középiskolában mintegy 65 000 tanuló részesült a szövetség irányításával honvédelmi nevelésben; az MHSZ-klubjai a borsodi sorköteles fiatalok 80. s a tar­talékosok 70 százalékát részesítették elő-, illetve utóképzésben. Az előző évekhez ha­sonlóan tavaly — a sorkötelesekkel együtt — megyénk mintegy hétezer lakosa tanulta meg a gépjárművezetést a szövetség iskolái­ban ; az MHSZ által lebonyolított tömegver- senyeken megyénk lakosságának a 40 száza­léka vett részt. A honvédelmi jellegű elő­adásoknak, filmvetítéseknek, honvédelmi napoknak összesen 634 ezer résztvevője volt. Figyelemreméltó eredmény az is, hogy' a szövetség Borsod megyei minősített spor­tolóinak a száma meghaladja a félezret, s közülük 21-en az országos válogatott tag­jai. Mindenekelőtt pedig a szövetség tag­jai, szocialista brigádjai — eszmei-politikai nevelésüknek köszönhetően — példásan helytállnak a termelésben. A szövetség me­gyei és helyi vezetőségeinek szervező mun­kája, valamint az, hogy megyénk lakosai magukévá tették pártunk honvédelmi poli­tikáját, azt eredményezte, hogy ma már a lakosság 3,6 százaléka tagja az MHSZ- nek. A szövetség úgy oldhatta meg sikeresen sajátos feladatait, hogy pártbizottságaink és -szervezeteink megfelelően irányították és ellenőrizték tevékenységét, másrészt az állami, társadalmi szervek, valamint a vállalatok és intézmények jelentős erköl­csi és anyagi támogatásban részesítették. Mindezek összevetéseként elmondhatjuk, hogy megyénkben társadalmi üggyé vált a honvédelmi munka. A jubiláló szövetség szilárd alappal ren­delkezik ahhoz, hog3r magasabb szinten oldja meg a pártunk által 30 éve. s a XI. pártkongresszuson is meghatározott felada­tait. Azt. hogy mindenkiben tudatossá vál­jék: „A mi hazafiságunk a népért, a szo­cializmusért cselekvő hazafiság”. Az ezért való munkálkodást kötelezővé teszi a XI. pártkongresszus állásfoglalása, amelyre az 1977. január 1-én hatályba lépett új hon­védelmi törvényünk is épül: . .amíg a NATO és más tőkés integrációk léteznek, amíg fennáll a fenyegetettség, az imperia­lizmusnak az a szándéka, hogy fegyverrel próbálja érvényesíteni politikáját, addig mi is következetesen erősítjük honvédelmün­ket és azt a katonai szövetséget — a Varsói Szerződést —, amely a legfőbb garanciája nemcsak a szocialista országok védelmének, hanem a világ népei békéjének is”. Ű zzal a meggyőződéssel és megkülön­böztetett tisztelettel köszöntjük a szövetség alapító tagjait, s az évek során hozzájuk csatlakozottakat, a jelenlegi aktivistákat, hogy a Magyar Hon­védelmi Szövetség sikerrel tesz eleget a további követelményeknek is, amelyeket népünk vele szemben támaszt a békénk megóvását biztosító honvédelmi erőnk nö­velése érdekében. Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára A Pestvidéki Gépgyárban az idén a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére ösz- szcsen 04 darab huzalzománcozó gépel gyártanak. A csehszlovák VUKI Zománcipari Kutató Intézet cs a Pcstvidéki Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehel m környezetszennyező hatásokat Gyors ütemben épülnek az új lakóházak Miskolcon. Képünk egy rövidesen átadásra kerülő ház építkezésén készült Téljéii teendők A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyel­mét arra, hogy a várhatóan beköszöntő enyhébb, tél végi napokon el kell kezdeni a gyümölcsfák tisztogatási és metszési munkáit. A fatisz­togatás során kaparóvassal, drótkefével kell eltávolítani a törzsön, kéregrepedésekben áttelelő kárositókat, a leka­part, farészeket pedig meg kell semmisíteni. Ügyelni kell arra, hogy a gyümölcsfák metszésekor mi­nél kisebb legyen a sebfe­lület, s azt is fasebkátránnyal ajánlatos bekenni. A szak­szerű metszések után a ko­rona szellősebb lesz, több napfényt kap, míg ellenkező esetben a kártevők, a beteg­ségek találnak kedvező élet- feltételeket. A faápolási munkált után, — kizárólag fagymentes idő­ben — meg kell kezdeni a rügypattanás előtti „lemosó” permetezési Többet és jobbat termel a tejipar A fejőgéptől a fogyasztóig Élelmiszeríogyasztásunk egyik legörvendetesebb je­lensége, hogy több tejet és tejterméket fogyasztunk. Az elmúlt évben az egy főre ju­tó fogyasztás — folyadéktej­re átszámítva, vaj nélkül — közel 10 literrel nőtt, s .la­kosonként megközelíti a 150 litert. (Végre egy „italfo­gyasztási” grafikon, amely­nek örülhetünk!) A táplál­kozás-élettani szükségletet és a hozzánk hasonló fejlettsé­gi szinten és éghajlati körül­mények között élő országok tej- és tejtermékfogyasztását tekintve azonban még ko­rántsem lehetünk elégedet­tek. létesítése, minden liter fel­kínált tej felvásárlása. És mivel jó minőségű terméket csak jó minőségű alapanyag­ból tudnak gyártani, a tej- begyűjtőkben mindenütt meg­teremtik a műszeres minő­sítés feltételeit, s további 13 százalékkal növelik a hűtő- kapacitást. Ami a felvásárlás idei „in­dulását” illeti, a januári eredmény biztató: a bázishoz viszonyítva sikerült 13,1 szá­zalékkal növelni a felvásár­lást, ami jobb az országos átlagnál. községbe jut el naponta a pasztörtej, s azt ígéri a tej­ipar, hogy ebből az egészsé­ges „italból” hamarosan egyetlen ellátatlan községe sem marad a megyének. örvendetes, de még ko­rántsem kielégítő, hogy az elmúlt évben a vállalat 27 százalékkal, 13 ezer hektoli­ter fölé növelte az úgyne­vezett „iskolatej” értékesíté­sét. A munka- és üzemszerve­zési intézkedések, a szélese­dő munkaverseny-mozgalom érdeme, hogy a gazdásági mutatók is évről évre javul­nak. Ma már csak „rossz em­lék”, hogy az 1971-es évet még 15,8 milliós veszteség­gel zárta a vállalat. Az el­múlt esztendőben a tervezett 17 helyett már több mint 20 millió forintos nyereséget ér­tek el. Az idei terv már 24 millió feletti nyereség eléré­sét irányozza elő. de a foly­tatódó munkaverseny, a Láng­gyári felhíváshoz csatlakozó 44 szocialista brigád tagjai, akik milliós értékű többter­melésre, megtakarításokra tettek vállalásokat, 27 millió­ra emelték a mércét. A termelési érték mércéje is már az' X milliárd forint fölé került az Mén. Mégpe­dig úgy. hogy a termelé­kenységet a tervezett 9,5 he­lyett 10.8 százalékkal kíván­ják növelni. Az egy dolgozó­ra jutó termelési érték, amely 1976-ban 743 ezer, 1977-ben 898 ezer forint volt, az idén, a tervek szerint 998 ezer fo­rintra növekszik. e A mezőgazdaság tejterme­lésétől, a javuló és minőségi felvásárlástól kezdve na­gyon sok minden játszik közre ezekben az eredmé­nyekben. De talán elsősor­ban is az olyan „mutatók”, mint az, hogy a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat dolgo­zói közül több mint hatszá- zan dolgoznak a szocialista brigádokban, 122-en tanul­nak tovább különböző okta­tási intézményekben, évente száz szakmunkásuk vesz részt, kéthetes, bentlakásos, úgyne­vezett „ismeretfelújító” szak­mai továbbképzésen, több mint százan hallgatják a munkásakadémia előadásait, és sorolhatnánk tovább mindazt, ami a többért, a jobbért történik. (P. s.) A megyénkben, Aggteleken ma zajló, a tejipari szocia­lista brigádvezetők XI. or­szágos tanácskozásának írá­sos vitaindítójában olvasom, hogy a tejiparnak továbbra is fő feladata a lakosság jobb, színvonalasabb ellátá­sának biztosítása. Hogyan is állunk ezzel megyénkben? A kérdésre a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatójá­val, Czinglcr Dáviddal foly­tatott. beszélgetés során, a vállalat megismert elmúlt évi „mutatóiból” és idei tervei­ből kaptam választ • Az ezer dolgozot foglalkoz­tató, s az évi egymilliárd fo­rintos termelés közelében le­vő vállalat munkája, tevé­kenysége a fejőg'épnél, azaz a tejtermelő mezőgazdaság­nál kezdődik, s a fogyasztóig folytatódik. A tejtermelést ösztönző intézkedések hatá­sára a mezőgazdaságban — mint ismeretes — javult a tejtermelés, a tejipar pedig igyekezett minden „alap­anyagot” felvásárolni, fel­dolgozni. Megyénk tejipari „bázisa” 1975-höz viszonyít- va az elmúlt évben 17,1 szá­zalékkal vásárolt fel több te­jet, s több mint 130 millió liter alapanyaggal rendelke­zett. Termelői kapacitását fejlesztve ennek mind na­gyobb százalékát igyekezett kész- és félkésztermékké fel­dolgozni. Termelési értéke így két év alatt 21.1 száza­lékkal, 723-ról 897 millió fo­rintra növekedett. A jobb felvásárlást segi-» tette, hogy 1977-ben 18 új tejbegyűjtőt létesítettek, 34 korszerű hűtve-tárolót he­lyeztek üzembe, s . ezzel a csarnokokban a hűtőkapaci­tás napi 25 800 literrel nö­vekedett. Az idei terv: leg­alább tíz újabb tejbegyüjtő • És hogyan lesz ebből a több alapanyagból több és jobb tejtermék, bőségesebb választék? — Következetes, tervszerű munkával, évről évre javít­juk gazdálkodási mutatóin­kat, fejlesztjük termelői ka­pacitásunkat, stabilizáljuk és javítjuk a termékek minősé­gét, saját és a társvállala­tok új készítményeivel bő­vítjük a választékot — vála­szolta az igazgató. — Ennek érdekében az elmúlt évben például 63,5 millió forint ér­tékű beruházást valósítottunk meg. A miskolci tejüzemben folyó gépi rekonstrukció, az úgynevezett Gervais-üzem- rész kialakítása például napi 45 ezer literes feldolgozási kapacitásnövekedést tesz le­hetővé. Itt teremtjük meg, már áprilisra, az NSZK-ból vásárolt licenc alapján egy új termék, áz ízesített-habo- sitott krémtúrók gyártását. Mezőkövesdi üzemünkből pedig — márciustól kezdő­dően — az idén, az orszá­gosan hiánycikknek számító Göcsej csemegesajtból szál­lítunk több mint 50 vagon­nal az üzletekbe. És min­dent elkövetünk annak érde­kében, hogy saját és társ­vállalataink több mint száz termékéből az egész megyé­ben minél jobb legyen az el­látás. Sok minden bizonyítja, hogy a Borsod megyei Tej­ipari Vállalat már az elmúlt évben is „kínálati” helyzet­ben volt. Így például a fo­gyasztói tej termelése az 1976. évi 54 millióról 61 mil­lió liter fölé, a vajgyártás 708-ról 897 tonnára, a sajt­gyártásé 614-ről 868 tonnára, az ízes tejkészítményeké 20 százalékkal növekedett. Tavaly 49 települést kap­csoltak be a pásztőrtej-ellá- tásba. Az idén 80 újabb kis­Köszöntük a juEsiíáts MiSZ-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom