Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
1978. március 1., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 a hazánk felszabadulását követő harmadik esztendőben, a „fordulat évében”, miután a Magyar Kommunista Párt vezetésével munkás- osztályunk és a vele szövetséges dolgozó parasztságunk, valamint haladó értelmiségünk megadta a választ a „Ki leit győz le?” kérdésre, három évtizede, 1948. február 29- én megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Már a spanyol szabadságharcban is, majd az ellenállási mozgalomban és a második világháborúban a népünk szabadságáért fegyverrel küzdőket tömörítő Magyar Partizánok Szövetsége, s a velük szim_ patizálókból álló Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesülésével jött létre. Társadalmi igény szülte az új szövetséget, olyan korban, amikor a régi rend romjainak eltakarítása után népünk hozzáfogott a boldogulását egyedül biztositó szocializmus alapjainak lerakásához. Nem volt fenyegetésektől mentes ez az időszak. Az imperializmus ugyanis nem nyugodott bele. hogy — a Szovjet Hadsereg felszabadító harcainak eredményeként — a szomszédos népekhez hasonlóan sokat szenvedett népünk is kezébe vette sorsának irányítását, elindult a kizsákmányolás nélküli társadalom felépítésének útján. Hatalmi fölénye hangoztatásával, uszítással, „hidegháborús” légkör megteremtésével igyekezett az imperializmus megakadályozni népünk szándékának valóra váltását. Ilyen körülmények között a többi demokratikus erőhöz, szervezethez csatlakozva sorakozott fel pártunk mögé a szabadságharcos szövetség, s felhívással fordult egész népünkhöz: „... Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívünk mindenkit, aki nem akarja, hogy nemzetünk valaha még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon. Hívunk mindenkit, aki azt akarja, hogy a Duna—Tisza tája a dolgozók boldog, szabad országa legyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiségi...” Rövid idő alatt tízezrek siettek a szövetség zászlaja alá. Megyénkben sem maradt visszliangtalan a felhívás. Miként az országban mindenütt, nálunk is egymás után alakultak meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség helyi szervezetei és ezek szakosztályai. A miskolci zászlóbontó gyűlésen a felső-magyarországi partizánmozgalom legendás hírű vezetője, Nógrádi Sándor, nem ok nélkül mondotta: „Jó talajra talált a szabadság- harcos szövetség eszméje”. Tegyük hozzá: szőkébb pátriánk népének gazdag szabadságharcos hagyományai „dúsították” ezt a talajt. Az észak-magyarországi ősök már Dózsa György, Rákóczi Ferenc, s az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc seregeiben küzdöttek egy jobb világért. Majd apáink, fivéreink fegyverrel a kezükben vettek részt a Magyar Tanácsköztársaság védelmében, a második világháborúban pedig számos borsodi partizán harcolt a szovjet hadsereg oldalán hazánk felszabadításáért. Ez utóbbiak képezték a Magyar Szabadságharcos Szövetség magvát, és soraikba állva tőlük tanulták hazánkat szeretni, a védelmére mindig késznek lenni, a munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai. A többször átalakult, alapvető feladatait azonban meg nem változtató tömeg- szervezet. — amelynek évek óta Magyar Honvédelmi Szövetség a neve — az elmúlt 30 év alatt eredményesen oldotta meg a pártunktól kapott nemes feladatokat. Fok- ról-fokra erősödő néphadseregünk megfelelő tartalékát képezte. A sorköteles fiatalok ezreit olyan oktatásban, hazafias nevelésben részesítette, hogy közülük számosán a bevonulásuk után néphadseregünk kiváló katonái lettek. E mellett jó néhány olyan fiatal választotta hivatásul a honvédtiszti, tiszthelyettesi pályát, aki a szövetség klubjaiban sajátította el a honvédelmi alapismereteket. Néphadseregünk nem egy magas rangú parancsnokát ifjú korában a honvédelmi szövetség valamelyik Borsod megyei szervezetében nevelték. A lakosság, főként az ifjúság, hazafiashonvédelmi neveléséért, nemkülönben a technikai sportágak fellendítéséért is sokat tett megyénkben a szövetség. E helyütt nincs mód háromévtizedes munkálkodás ismertetésére. A szövetség elmúlt évi eredményei azonban, úgy véljük, ízelítőt adnak sokrétű tevékenységének elismerésre méltó sikeréről. Borsodi szervezeteiben már több mint 12 ezren vállaltak önként társadalmi funkciót; 328 általános és középiskolában mintegy 65 000 tanuló részesült a szövetség irányításával honvédelmi nevelésben; az MHSZ-klubjai a borsodi sorköteles fiatalok 80. s a tartalékosok 70 százalékát részesítették elő-, illetve utóképzésben. Az előző évekhez hasonlóan tavaly — a sorkötelesekkel együtt — megyénk mintegy hétezer lakosa tanulta meg a gépjárművezetést a szövetség iskoláiban ; az MHSZ által lebonyolított tömegver- senyeken megyénk lakosságának a 40 százaléka vett részt. A honvédelmi jellegű előadásoknak, filmvetítéseknek, honvédelmi napoknak összesen 634 ezer résztvevője volt. Figyelemreméltó eredmény az is, hogy' a szövetség Borsod megyei minősített sportolóinak a száma meghaladja a félezret, s közülük 21-en az országos válogatott tagjai. Mindenekelőtt pedig a szövetség tagjai, szocialista brigádjai — eszmei-politikai nevelésüknek köszönhetően — példásan helytállnak a termelésben. A szövetség megyei és helyi vezetőségeinek szervező munkája, valamint az, hogy megyénk lakosai magukévá tették pártunk honvédelmi politikáját, azt eredményezte, hogy ma már a lakosság 3,6 százaléka tagja az MHSZ- nek. A szövetség úgy oldhatta meg sikeresen sajátos feladatait, hogy pártbizottságaink és -szervezeteink megfelelően irányították és ellenőrizték tevékenységét, másrészt az állami, társadalmi szervek, valamint a vállalatok és intézmények jelentős erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették. Mindezek összevetéseként elmondhatjuk, hogy megyénkben társadalmi üggyé vált a honvédelmi munka. A jubiláló szövetség szilárd alappal rendelkezik ahhoz, hog3r magasabb szinten oldja meg a pártunk által 30 éve. s a XI. pártkongresszuson is meghatározott feladatait. Azt. hogy mindenkiben tudatossá váljék: „A mi hazafiságunk a népért, a szocializmusért cselekvő hazafiság”. Az ezért való munkálkodást kötelezővé teszi a XI. pártkongresszus állásfoglalása, amelyre az 1977. január 1-én hatályba lépett új honvédelmi törvényünk is épül: . .amíg a NATO és más tőkés integrációk léteznek, amíg fennáll a fenyegetettség, az imperializmusnak az a szándéka, hogy fegyverrel próbálja érvényesíteni politikáját, addig mi is következetesen erősítjük honvédelmünket és azt a katonai szövetséget — a Varsói Szerződést —, amely a legfőbb garanciája nemcsak a szocialista országok védelmének, hanem a világ népei békéjének is”. Ű zzal a meggyőződéssel és megkülönböztetett tisztelettel köszöntjük a szövetség alapító tagjait, s az évek során hozzájuk csatlakozottakat, a jelenlegi aktivistákat, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség sikerrel tesz eleget a további követelményeknek is, amelyeket népünk vele szemben támaszt a békénk megóvását biztosító honvédelmi erőnk növelése érdekében. Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára A Pestvidéki Gépgyárban az idén a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére ösz- szcsen 04 darab huzalzománcozó gépel gyártanak. A csehszlovák VUKI Zománcipari Kutató Intézet cs a Pcstvidéki Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehel m környezetszennyező hatásokat Gyors ütemben épülnek az új lakóházak Miskolcon. Képünk egy rövidesen átadásra kerülő ház építkezésén készült Téljéii teendők A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyelmét arra, hogy a várhatóan beköszöntő enyhébb, tél végi napokon el kell kezdeni a gyümölcsfák tisztogatási és metszési munkáit. A fatisztogatás során kaparóvassal, drótkefével kell eltávolítani a törzsön, kéregrepedésekben áttelelő kárositókat, a lekapart, farészeket pedig meg kell semmisíteni. Ügyelni kell arra, hogy a gyümölcsfák metszésekor minél kisebb legyen a sebfelület, s azt is fasebkátránnyal ajánlatos bekenni. A szakszerű metszések után a korona szellősebb lesz, több napfényt kap, míg ellenkező esetben a kártevők, a betegségek találnak kedvező élet- feltételeket. A faápolási munkált után, — kizárólag fagymentes időben — meg kell kezdeni a rügypattanás előtti „lemosó” permetezési Többet és jobbat termel a tejipar A fejőgéptől a fogyasztóig Élelmiszeríogyasztásunk egyik legörvendetesebb jelensége, hogy több tejet és tejterméket fogyasztunk. Az elmúlt évben az egy főre jutó fogyasztás — folyadéktejre átszámítva, vaj nélkül — közel 10 literrel nőtt, s .lakosonként megközelíti a 150 litert. (Végre egy „italfogyasztási” grafikon, amelynek örülhetünk!) A táplálkozás-élettani szükségletet és a hozzánk hasonló fejlettségi szinten és éghajlati körülmények között élő országok tej- és tejtermékfogyasztását tekintve azonban még korántsem lehetünk elégedettek. létesítése, minden liter felkínált tej felvásárlása. És mivel jó minőségű terméket csak jó minőségű alapanyagból tudnak gyártani, a tej- begyűjtőkben mindenütt megteremtik a műszeres minősítés feltételeit, s további 13 százalékkal növelik a hűtő- kapacitást. Ami a felvásárlás idei „indulását” illeti, a januári eredmény biztató: a bázishoz viszonyítva sikerült 13,1 százalékkal növelni a felvásárlást, ami jobb az országos átlagnál. községbe jut el naponta a pasztörtej, s azt ígéri a tejipar, hogy ebből az egészséges „italból” hamarosan egyetlen ellátatlan községe sem marad a megyének. örvendetes, de még korántsem kielégítő, hogy az elmúlt évben a vállalat 27 százalékkal, 13 ezer hektoliter fölé növelte az úgynevezett „iskolatej” értékesítését. A munka- és üzemszervezési intézkedések, a szélesedő munkaverseny-mozgalom érdeme, hogy a gazdásági mutatók is évről évre javulnak. Ma már csak „rossz emlék”, hogy az 1971-es évet még 15,8 milliós veszteséggel zárta a vállalat. Az elmúlt esztendőben a tervezett 17 helyett már több mint 20 millió forintos nyereséget értek el. Az idei terv már 24 millió feletti nyereség elérését irányozza elő. de a folytatódó munkaverseny, a Lánggyári felhíváshoz csatlakozó 44 szocialista brigád tagjai, akik milliós értékű többtermelésre, megtakarításokra tettek vállalásokat, 27 millióra emelték a mércét. A termelési érték mércéje is már az' X milliárd forint fölé került az Mén. Mégpedig úgy. hogy a termelékenységet a tervezett 9,5 helyett 10.8 százalékkal kívánják növelni. Az egy dolgozóra jutó termelési érték, amely 1976-ban 743 ezer, 1977-ben 898 ezer forint volt, az idén, a tervek szerint 998 ezer forintra növekszik. e A mezőgazdaság tejtermelésétől, a javuló és minőségi felvásárlástól kezdve nagyon sok minden játszik közre ezekben az eredményekben. De talán elsősorban is az olyan „mutatók”, mint az, hogy a Borsod megyei Tejipari Vállalat dolgozói közül több mint hatszá- zan dolgoznak a szocialista brigádokban, 122-en tanulnak tovább különböző oktatási intézményekben, évente száz szakmunkásuk vesz részt, kéthetes, bentlakásos, úgynevezett „ismeretfelújító” szakmai továbbképzésen, több mint százan hallgatják a munkásakadémia előadásait, és sorolhatnánk tovább mindazt, ami a többért, a jobbért történik. (P. s.) A megyénkben, Aggteleken ma zajló, a tejipari szocialista brigádvezetők XI. országos tanácskozásának írásos vitaindítójában olvasom, hogy a tejiparnak továbbra is fő feladata a lakosság jobb, színvonalasabb ellátásának biztosítása. Hogyan is állunk ezzel megyénkben? A kérdésre a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatójával, Czinglcr Dáviddal folytatott. beszélgetés során, a vállalat megismert elmúlt évi „mutatóiból” és idei terveiből kaptam választ • Az ezer dolgozot foglalkoztató, s az évi egymilliárd forintos termelés közelében levő vállalat munkája, tevékenysége a fejőg'épnél, azaz a tejtermelő mezőgazdaságnál kezdődik, s a fogyasztóig folytatódik. A tejtermelést ösztönző intézkedések hatására a mezőgazdaságban — mint ismeretes — javult a tejtermelés, a tejipar pedig igyekezett minden „alapanyagot” felvásárolni, feldolgozni. Megyénk tejipari „bázisa” 1975-höz viszonyít- va az elmúlt évben 17,1 százalékkal vásárolt fel több tejet, s több mint 130 millió liter alapanyaggal rendelkezett. Termelői kapacitását fejlesztve ennek mind nagyobb százalékát igyekezett kész- és félkésztermékké feldolgozni. Termelési értéke így két év alatt 21.1 százalékkal, 723-ról 897 millió forintra növekedett. A jobb felvásárlást segi-» tette, hogy 1977-ben 18 új tejbegyűjtőt létesítettek, 34 korszerű hűtve-tárolót helyeztek üzembe, s . ezzel a csarnokokban a hűtőkapacitás napi 25 800 literrel növekedett. Az idei terv: legalább tíz újabb tejbegyüjtő • És hogyan lesz ebből a több alapanyagból több és jobb tejtermék, bőségesebb választék? — Következetes, tervszerű munkával, évről évre javítjuk gazdálkodási mutatóinkat, fejlesztjük termelői kapacitásunkat, stabilizáljuk és javítjuk a termékek minőségét, saját és a társvállalatok új készítményeivel bővítjük a választékot — válaszolta az igazgató. — Ennek érdekében az elmúlt évben például 63,5 millió forint értékű beruházást valósítottunk meg. A miskolci tejüzemben folyó gépi rekonstrukció, az úgynevezett Gervais-üzem- rész kialakítása például napi 45 ezer literes feldolgozási kapacitásnövekedést tesz lehetővé. Itt teremtjük meg, már áprilisra, az NSZK-ból vásárolt licenc alapján egy új termék, áz ízesített-habo- sitott krémtúrók gyártását. Mezőkövesdi üzemünkből pedig — márciustól kezdődően — az idén, az országosan hiánycikknek számító Göcsej csemegesajtból szállítunk több mint 50 vagonnal az üzletekbe. És mindent elkövetünk annak érdekében, hogy saját és társvállalataink több mint száz termékéből az egész megyében minél jobb legyen az ellátás. Sok minden bizonyítja, hogy a Borsod megyei Tejipari Vállalat már az elmúlt évben is „kínálati” helyzetben volt. Így például a fogyasztói tej termelése az 1976. évi 54 millióról 61 millió liter fölé, a vajgyártás 708-ról 897 tonnára, a sajtgyártásé 614-ről 868 tonnára, az ízes tejkészítményeké 20 százalékkal növekedett. Tavaly 49 települést kapcsoltak be a pásztőrtej-ellá- tásba. Az idén 80 újabb kisKöszöntük a juEsiíáts MiSZ-t
