Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. március 26., vasárnap T ' izenhét képviselő mon­dott véleményt a ke­reskedelemről, miután Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter az országgyűlés elé terjesztette a törvényter­vezetet. És már a bizottsági ülésen is nagy volt az élénk­ség, hiszen tizenegy módosí­tási javaslat is a parlament elé került. Nem szólva az or­szágszerte megrendezett vita­fórumokról, ahol a résztve­vők tömegesen hallatták sza­vukat, amit egyébként meg­tesznek az emberek nap nap .után, hivatalos fórum nélkül is, mert — illetékesek. Mert sokféle elfoglaltságúak va­gyunk, de amikor sor kerül rá, vevők valamennyien. így aztán tapasztalatból tudjuk, ha olykor meg is feledkezünk róla, valóban milyen nagy mértékben nőtt csak a legutóbbi években is a vásárlások mennyisége és a sokfélesége nemkülönben. Jóval többet és sokkal több­félét árul a kereskedelem és végeredményben győzi, ha nem is éppen hibátlanul. A törvény célja a jogsza­bály segítségével is előmoz­dítani e hibák kiküszöbölé­sét és a gazdasági lehetősé­geinkkel arányos, jogos kö­vetelmények fokozatos meg­valósítását. A hibák is, a kö­vetelmények is közismertek a fel-fellépő hiányoktól kezdve a minőségi kívánsá­gokon át a vásárlás kényel­méig. E gyetlen, ám nagyon is összetett kérdést eme­lünk ki ez alkalommal: a kiszolgálást. Azért ezt, mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyiség szerepe elsőrendű, de nem kevésbé fontos a kereskedelem dol­gozóié. mégha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát, — jelentette ki Sághy Vilmos miniszter — leginkább az ha­tározza meg, hogy a keres­kedelmi alkalmazottak meny­nyire ismerik szakmájukat, képesek-e emberi, jó kapcso­latot teremteni a vásárlókkal, a vendégekkel. Természete­sen, sokrétű kérdés ez, hi­szen tudjuk, hogy a 450 ezer kereskedelmi alkalmazottnak több, mint a fele nő; hogy százféle gondtól fő a fejük, miközben ,sokan közülük na­gyon is nehéz és felelősség- teljes munkát végeznek; és hogy jövedelmi viszonyaik, ha javultak is valamelyest, a jövőben további korrekció­ra szorulnak. Mindezt a legmesszebb­menőkig tudomásul véve, sőt azt is, amit éppen a sajtó vonatkozásában említett meg a 1 törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát vagy a visszaélést elkövető ki­csiny részt vegyük észre, ha­nem a becsületesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bi­zonyos hivatalok és szolgál­tatások dolgozóitól eltekint­ve, a bolti, az áruházi eladók­kal van az embereknek nap nap után a legtöbb találko­zása. Velük állunk szemben, ők meg velünk, a pult in­nenső, illetőleg túlsó oldalán. „Szemben” — mondjuk nem véletlenül, mert az ártatlan helymeghatározás nem ritkán érzelmi, indulati töltésű el­lentétet is jelez. És hiába ér­demel méltánylást a keres­kedelmi munka, és hiába kö­telező természetesen a vevő részéről is az udvariasság és a jó modor, ebben a viszony­ban mégis az eladóra hárul a barátságos közeledés fon­tos feladata. Egyformák va­gyunk — érti mindenki, mit akarunk ezzel mondani —, de ott és akkor még a'ked­vességben, a mosolyban is az eladó legyen a kezdeménye ző! Ha aztán leveszi a kö­penyét és maga is vásárolni megy, elvárhatja és várja is ci ugyanezt a kollégáitól. L ehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a tisz­tességes árkalkuláció, meg a lelkiismeretes használati uta­sítás, meg a megbízható mi­nőség és így tovább, ne az udvariasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk, csak a mosolyt nem, majd csak el­viseljük valahogy... Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okos­kodás. De miért nem helyt­álló? Mert az udvarias, kész­séges kiszolgálás: a helyes Kereskedői magatartás lénye­ge. És alaposan végiggondol­va, magába foglalja a lelki- ismeretes piackutatástól, áru- megrendeléstől kezdve a szükséges szakértelem meg­szerzéséig mindazt, ami vol­taképpen nélkülözhetetlen a vevő gondos kiszolgálásához. És ha már ennyi fáradságot vett a kereskedő, akkor a „mosoly”, mondhatni, ingyen­ben van. Ráadásul, több mint valószínű, nyomban visszamosolyogjuk, hálából, r Í gy jutottunk el, az alap­jában szigorúan gazda­sági kérdést boncolgat­ván, az emberi együttélés egyik merőben erkölcsi vo­natkozásáig. És hogy a szo­cialista kereskedelemben, egész életünkben ez nagy je­lentőségű, azt alighanem könnyű belátni. A mosolyt persze nem lehet törvénybe foglalni, de ha nincs is ben­ne a törvény betűjében, fel­lelhető a szellemében. Igaz, megvalósulásához a vevőknek is segíteniük kell. alkalmaz megfelelő szakvizsgával és gyakorlattal rendelkező — TOI.ATÄSVEZFTßKET, — KOCSIRENDEZŐKET, — PÁLYAFENNTARTÁSI ELÖMUNKÁSOKAT. A kollektív szerződésben meghatározott bérezés mel­lett a vállalat családosok részére —. amennyiben a követelményeknek megfelelnek — lakást tud biztosí­tani, nőtlen dolgozók esetében pedig munkásszállást. A családos dolgozók jelentkezése pályázat útján tör­ténik- A pályázatban feltüntetendők az eddigi munka­helyek és munkakörök, az egyes munkaviszonyok idő­tartamának megjelölésével. Nőtlen dolgozók jelentke­zése személyesen is történhet (szombat kivételével), a bet minden napján. CÍM: Borsodi Vegyikombinát munkaerő-gazdálkodási osztály 3702 KAZINCBARCIKA, Bolyai tér L i Fock Jenő hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi helyzet átte­kintésekor megállapították, hogy az enyhülés folyamata tovább mélyült. Hangsúlyoz­ták, hogy hatékony lépéseket kell tenni azért, hogy a po­litikai enyhülést a leszerelés terén is haladás kövesse. Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának képviselői köszönetüket fejezték ki az MSZMP szilárd, elvi maga­tartásáért. az arab népek és a palesztínai nép ügyének következetes támogatásáért. Az MSZMP küldöttsége damaszkuszi látogatásakor találkozott Khaled Bagdassal, a Szíriái Kommunista Párt KB főtitkárával és a Politi­kai Bizottság több tagjával. Az MSZMP küldöttsége szombaton hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára üdvözölte a küldöttsé­get. Jelen volt Saddik Sad- dikni, a Szíriái Arab Köztár­saság budapesti nagykövete. 11 belgrádi találkozó a bélét szolgálta Jasszer Arafat nyilatkozat® Terjedelmes cikkben érté­keli a Pravda szombati szá­mában a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország kép­viselőinek belgrádi tanács­kozását. A lap fő következte­tése: a belgrádi találkozó hasznos volt a béke, a biz­tonság és az enyhülés számá­ra. A cikk négy pontban foglalja össze a belgrádi ta­lálkozó fő eredményeit: Először: Megerősítette az enyhülési tendenciát, amely ellenfeleinek szembenállása ellenére utat tör magának. Másodszor: A belgrádi ta­lálkozó meggyőzően bizonyí­totta, hogy lehetetlen az idő­szerű nemzetközi problémák megoldására irányuló komoly erőfeszítéseket összekapcsol­ni és más államok belügyei- be történő beavatkozással. Harmadszor: A helsinki megállapodások egyensúlya megsértésére és a záródoku­mentum szelleme és tartalma meghamisítására irányuló kü­lönböző törekvések határozott visszautasításának köszönhe­tően a záróokmány nemcsak nem gyengült meg, hanem még erősebb gyökereket eresztett az európai talajban. Negyedszer: A tanácskozás kijelölte a biztonság megszi­lárdítása és az együttműkö­dés fejlesztése sokoldalú fo­lyamatának folytatásához a helsinki záróokmány szelle­mében vezető utat. A belgrádi találkozó az egyetemes békét, a biztonsá­got és az enyhülést szolgálta. Bhutto fellebbezett Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök szombaton országa legfelsőbb bíróságánál megfellebbezte, a lahorei bíróság március 18-i döntését, amely összeeskü­vésben és politikai gyilkossá­gi kísérletben való részvéte] miatt halálra ítélte. A fel­lebbezést a volt miniszterel­nök ügyvédei juttatták el a legfelső bírósághoz. (Folytatás az 1. oldalról) Arafat elmondta még: a be­hatolás váratlanul érte a ha­ladó arab országok Tripoli- ban megalakult frontját, így ezek az országok nem nyújt­hattak segítséget a paleszti- nolinak. — Izrael nem fog teljesen kivonulni a megszállt dél-libanoni területekről, bár bejelentette, hogy egy héten belül kivonul. A várható részleges kivonulásra is csak azért kerülhet sor, mert a nemzetközi közvélemény, a szocialista országok, sőt még Izrael támogatói közül is sokan, keményen elítélték a polgári lakosság ellen in­tézett barbár légitámadáso­kat, a vérontást, amely sok ezer halálos áldozatot követelt, és amellyel az izraeliek szá­mos dél-libanoni települést letöröltek a föld színéről. Arafat a továbbiakban kije­lentette: Szadat egyiptomi el­nök kapituláns tervét ez a megszállás, valamint a hala­dó erők helytállása végérvé­nyesen elsöpörte. A washing­toni Carter—Begin tárgyalá­sokon felmerült, állítólagos amerikai—izraeli ellentéteket pedig Arafat egyszerűen „po­litikai színjátéknak” nevezte. Rámutatott: Izrael az Egye­sült Államok politikai, gaz­dasági és katonai támogatá­sa nélkül nem folytathatna agresszív politikát a térség­ben. Tájékoztati a gépjármüvek rendszámtábla-ellátásáról Az utóbbi időben egyre több szó esik autós körök­ben arról, hogy a gépjármű­vek rendszámtáblái megvál­toznak. A Belügyminisztéri­um azonban nem tervezi a i'endszámtáblák megváltozta­tását, a jelenlegi rendszám- táblákat, a rendszámelosztás rendszerét, s ezzel összefüg­gésben a gépjárművek nyil­vántartását jónak tartja. Elő­reláthatólag a rendelkezésre álló rendszámkeretből még hosszú időn át ki tudják elé­gíteni az autósok igényeit. Nem kell tehát attól tarta­niuk a személygépkocsit vá­sárló állampolgároknak, hogy kocsijuknak nem lesz rend­számtáblája. Ha a „V”-első betűs rendszámtáblák elfogy­nak, megkezdik a „P”-első betűs rendszámtáblák kiadá­sát és azt majd követik a további betűk. Húsz év alatt — 1958 óta — eddig össze­sen négy betűt használtak fel első betűként. Országunk területén, a gép­járművek számát figyelembe véve a területi (megyénkénti) jelölés és nyilvántartás nem lenne célszerű. A jövőben az elveszett, vagy a használhatatlanná vált rendszámtáblák helyett a rendőri szervelv nem adnak új rendszámtáblát, hanem a régi rendszámtáblát gyártják majd újra. Az újragyártás idejére az üzembentartók ideiglenes rendszámtáblát kapnak. („E” betűjelzés, négy számmal.) VILAGHIRADO Salem nevéhez mindeddig a boszorkányokat kapcsolta a képzettársítás, az emléke­zetes Miller-dráma címét idézve. Az amerikai városka egyetemén elhangzott elnöki megnyilatkozás viszont a fegyverkezési verseny és a feszül .rég mértéktelen növe­kedésének kísérletét keltette fel. Carter, az Egyesült Ál­lamok „katonai stratégiá­jának átértékeléséről” be­szélt, s hogy ne hagyjon két­séget ennek iránya felől, új fegyverrendszerek kifejlesz­tését hirdette meg. A szár­nyas rakétákról, a mozgat­ható kilövőállásról indítható rakétáról, a Trident atom- tengeralattjárók családjáról van szó, s természetesen a neutronfegyverről, amelynek vitáját a múlt szerdán ugyan elnapolta a NATO-tanács, de nem került le a napi­rendről. Nem titok, hogy a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között alapvető katonai egyensúly áll fenn, elég ma­gas fegyver értékkel. Ez utóbbi szintet kívánja sza­bályozni, majd csökkenteni a SALT-tárgyalások egy-' másutánja. Mindez csakis az egyenlő biztonság alapján képzelhető el: ha ez a stra­tégiai egyenlőség realitás a ev&korlatban, hogyan lehet­ne a tárgyalóasztal melletti ügyeskedésekkel vagy más úton felülvizsgálni ? Az Egye­sült Államok azonban újra és újra ezt kívánja tenni, s még nem is voltak képesek aláírni a SALT—2 megálla­podást, amikor az új fegy­A „kéksisakos” ENSZ-csapatok elfoglalják állásaikat Dcl- Libanonban. verrendszerek meghirdetésé­vel tovább bonyolítják a vi­tákat. Lehet új fegyvereket fej­leszteni és tárgyalni, de il­lúzió lenne azt hinni Washing­tonban, hogy ezek mo­nopóliuma kizárólag az ame­rikaiaké lesz, s megváltozhat az alapvető egyensúly. Csu­pán azt érhetik el, hogy megnehezülnek a tárgyalá­sok, veszélyesebbé válik a helyzet, s a fegyverkezési verseny új útjai nyílhatnak. Ezért fogadta a világ olyan érzékenyen, s ezért bírálja olvan keményen az elnök sa- lemi szavait. Gyors ütemben foglalják el állásaikat Dél-Libanonban az Unifil-egységek. A négy­ezer főből álló, új kéksisa­kos alakulatokat a Biztonsági Tanács döntése hívta életre, első hathónapos működése 68 millió dollár költséget emészt majd fel. Az állások elfoglalása nem mindig megy könnyen, a dél-libanoni tűz­szünetet időnként bombák döreje és rakétapárbajok za­ja szakítja meg. Az izraeli csapatok egyelőre csak nagy általánoss. gban nyilatkoztak a visszavonulási hajlandó­ságukról, a palesztinek pe­dig fenntartásaikat hangoz­tatják egy időleges tűzszü­nettel kapcsolatban, ha az nem jár együtt igazi rende­zéssel. Közben megélénkült a dip­lomácia — nem is egy fron­ton. Damaszkuszban a Szi­lárdság front tartott minisz­teri szintű összejövetelt, de a jelek szerint nem tudtak minden kérdésben teljes egy­ségre jutni. Kairóból felhí­vást intéztek Szadat politi­kájának ellenzőihez, hogy próbáljanak meg valamit kö­zösen tenni, de ennek in­kább szólam-értéke volt. Az arab ellentétvonalak tehát változatlanul fennállnak, ugyanakkor az eddigi legsú- ’vosnbb nézeteltérések rob­bantak ki Washington és Tel Aviv között.. A.Carter— Begin megbeszéléseken any- nyira ütköztek az Egyesült Államok globális érdekei (ehhez tartozik az arab or­szágok besorolása egy ameri­kai rendezés keretébe), va­lamint Izrael sajátos érde­kei, (amelyeket Begin sze­mély szerint is igen mereven és szélsőségesen képvisel), hogy közös közleményt sem tettek közzé. Az amerikai sajtóban egyre több találga­tás utal arra: Washington­ban nem bánnák Begin bu­kását, hogy olyasvalaki kö­vesse a kormányfői poszton — például Weizman had­ügyminiszter, — akivel job­ban szót tudnak érteni. A Fehér Ház hivatalosan cá- 'Llt, de valahogyan ez nem volt igazán meggyőző... li H i irattá?

Next

/
Oldalképek
Tartalom