Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. március 23., csütörtök Van-e kiút a kiskönyvtárak számára? ördögi kör. Az alig pár száz lelkes kis falvakban, a csekély községfejlesztési alapból éppen csak csurran-cseppen sokszor pedig csupán egyetlenegy művelődési intézmény, a könyvtár gyarapítására. Agyonolvasott, úgy-ahogy gyarapítgatott állományt őriznek szerencsés esetben a polcokon, amely inkább könyvhalmaznak, mintsem könyvtárnak tekinthető. Hiszen jó, ha ötven-hatvan új könyvet tudnak évente vásárolni (no és mi ez a hazánkban évente megjelenő több ezer új könyvkiadványhoz képest!), jobbára azt is esetlegesen, véletlenszerűen ... így azután nincs ami vonzza az érdeklődőket. nincs, amiért bekopogtassanak kicsik és nagyok a könyvtárba... A „véletlen” betévedő alig tud miből válogatni... így azután az is elmarad ... S mert nincs igény, továbbra sincs pénz könyvvásárlásra ... A megye kétharmada Könyvtárhálózati rendszerünk az ötvenes évek legelején alakult ki, s noha a. körzeti könyvtárak létrehozásával reménykedtünk abban, hogy kiegyensúlyozottabb lesz a könyvtárhálózat ellátottsága, csalatkoznunk kellett. Legalábbis a körzeti könyvtárak zöme nem tudta ellátni azt a feladatát, hogy a hozzájuk tartozó kiskönyvtárakban megfelelően biztosítsák — a letéti rendszerrel — az ellátást. A személyi feltételek, de a szállítóeszköz hiánya is okozta, hogy legjobb esetben is csak kétszer-háromszor vittek ki új, csere könyvanyagot a kiskönyvtárakba. S az adott rendszerben, amikor is a csereanyaggal párhuzamosan a rendszertelen könyvtárgyarapítás is létezik, a reális igényekkel is nehéz számolni. Az egyik helyen már senkit sem érdekel —, mert agyonolvasták, vagy éppenséggel érdektelen az ottlakóknak — a meglevő könyv, másutt viszont hiányzik. Kellene, mert keresik. A kiskönyvtárak ügye nem szigorúan vett könyvtárügy. Az aprófalvak gondja, hiszen, s erre utaltunk már, sok he- . lyen a rádió, a televízió és az újságok mellett, no és a hetente egyszeri mozivetítés mellett, az egyetlen művelődési intézmény. S ahol nem az egyetlen, mert van valamiféle művelődési ház is, ott is élő gondot okoz. S Borsod megye településeinek kétharmada kis településnek számít. Többet a kölcsönzésnél A megye könyvtárainak döntő többségében, a könyvtárosi teendőket tiszteletdíjasok látják el, hetente 2—4 ólában. S a csekélyke tisztele taíjért, a kölcsönzés mellett végzik az adminisztrációs feladatokat is. Tiszteletreméltó igyekezetük mellett sem jut azonban elég idejük arra, hogy áttekinthetővé tegyék, s rendben tartsák a könyvállományt, bármilyen is az. Ha úgy tetszik, ez is ördögi kör ... Amelyből azonban van kiút. Könyvtáros berkekben veszprémi modellként emleget Jk azt a letéti rendszert, amely a városi-járási könyv- tárakbói kiindulva kísérli meg enyhíteni a kiskönyvtárak gond iát. Másképpen szólva. megpróbál érvényt szerezni annak a párthatározatban és a közművelődési törvényben Is rögzített elvnek, hogy hazánkban mindenkinek joga van a kielégítő művelődési, következésképpen könyvellátási körülményekhez, akár falun, akár városon él. A modell lényege az. hogy a kiskönyvtárakban kialakítanának egy alapállományt kézikönyvekből, szak- irodalomból, s természetesen szépirodalomból is, s emellett, negyedévi cserével központilag biztosítanák a leg- újabo irodalmat. Ez persze feltételezi, hogy járásonként létrehoznának egy letéti gyűjteményt, amelynek fejlesztéséhez, gyarapításához a községek is hozzájárulnának, így a kiskönyvtárak kínálatát jelentősen növelnék, s olyan könyvekhez, olvasnivalóhoz jutnának hozzá az olvasók, amelyek beszerzésére eddig a legcsekélyebb esélye sem volt a könyvtárnak. A miskolci járásban Berecz József, a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgatója már konkrét tervekről is' beszámolhatott. A sátoraljaújhelyi járási-városi könyvtár példám már kidolgozta a kiskönyvtárak új ellátásának rendszerét. Sőt, ennél még előbbre tartanak a miskolci járásban, amelynek ellátása szervezetileg is. a megyei könyvtár feladata. Ebben a járásban még ebben az évben kísérletképp be szeretnék vezetni az új letéti rendszert. A meglevő közművelődési gépkocsit „fognák be” a cserekönyvek szállítására. S minden bizonnyal — erre szóbeli ígéretet bírnak már — lesz mód a cserealap, a letéti állomány kialakítására is. Hiszen csak az elmúlt évben a Könyvtárfejlesztésre biztosított összegek mellett csaknem egymillió forintot kaptak különböző megyei forrásokból a könyvtárak. Ezeket az összegeket kellene, s lehetne összpontosítani! S nemcsak a könyvtári ellátás, a könyvállomány javulhatna. A letéti-csere adminisztrációja a járási-városi könyvtárat terheli. Felszabadulna a tiszteletdíjas könyvtáros ideje is. Több idő jutna arra. ami a könyvtáros munkájának lényege; az olvasókkal való foglalkozásra, az ajánlásra. Az ördögi körből van kiút. .. Reméljük, bizonyíthatják a könyvtárak. Csutorás Annamária Tehetségkutatás Eredményt hirdettek szerdán a MUOSZ és a KISZ 1978. évi újságíró tehetség- kutató-pályázatán. A neves szakemberekből álló bíráló bizottság két különdíjjal. 5 második. 10 harmadik díjjal és 16 oklevéllel jutalmazta a legsikeresebb pályamunka, kát. A díjakat és az okleveleket az Üjságíró Szövetség székházában rendezett ünnepségen Pásztor János, a MUOSZ főtitkárhelyettese és Szabó János, a KISZ KB intéző .bizottságának tagja, á' Magyar Ifjúság főszerkesztője nyújtotta át. A tehetségkutató-pályázat — miként ezt a bíráló bizottság megállapította — sikerrel zárult, 470 pályázó vett részt. Különösen örvendetes, hogy mintegy 400 dolgozó és ezen belül másfél száz fizikai munkát végző fiatal is tollat ragadott Heti filmelőzetes Egy kocka a mától műsoron levő Vadember című francia filmből. A ma kezdődő filmhéten három új filmet láthatnak az érdeklődők a miskolci premiermozikban. Ezekről adunk az alábbiakban rövid előzetes tájékoztatást: VADEM3ER A színes szinkronizált francia vígjátékot nem kisebb nevek fémjelzik, mint a főszerepekben Y vés Montand. és Catherine Denevue, a rendezője pedig Jean-Paul Rappeneau. A film cselekménye nem túl bonyolult: két ember menekül, az egyik a férjhezmenés elől, a másik pedig feleségének üzleti ügyei elől. Mondani sem kell, hogy egyiket a vőlegény, a másikat a feleség üldözi. A két menekülő szinte természetszerűen kerülne egymás mellé, de a férfinak nem rokonszenves a lány. Belekeveredik az ügybe még egy valódi Toulouse-Lautrec festmény is, mint lopott műkincs, meg a vőlegény barátja, sőt még egy börtön is szerepel a történetben, 'amely kellemes szórakozást ígér. GULLIVER Van-e, aki nem ismeri Gulliver nevét? Aligha. Swift regényéből most angol és belga alkotók — Peter Hunt rendező irányításával — rajz-játékfilmet készítettek. Az első színész- és rajzfigurák kombinációjával készült film a kalandvágyó Gulliver doktornak utazásaiból azt a részt mutatja be, amikor hajótörés után Liliput szigetére, az aprócska emberek közé kerül. A film végigkíséri a liliputiak között megélt kalandjait, majd, amikor elhagyja a háborúskodó kis emberkéket, váratlanul az óriások, közé kerül. A film természetesen minden korosztály számára megtekinthető, felnőttek és gyermekek egyaránt élvezhetik. A VASÁRNAP MESSZE VAN Ausztrál film ritkán pereg mozivásznainkon. A Ken Hantiam rendezte A vasárnap messze van egy birkanyíró munkás életének egy epizódján keresztül ad betekintést abba a gyilkos robotba, amely Ausztrália munkásait hajtja, kegyetlen versenyekben szembehelyezi egymással, s természetesen a munkáltatóval is. A vasárnapok sem sok felüdülést hoznak számukra, a kegyetlen élet megszüntetéséért kezdett sztrájk sem vezet eredményre, hiszen sztrájktörők is. bőven akadnak. Nyomasztó légkörű, de roppant érzékletes társadalmi képet adó alkotás. A márciusi Napjaink ... „Harminc év alatt közel megduplázódott a város népessége, sőt két és félszeresen, ha a régi Miskolcot vesszük alapul, márpedig az integráció szempontjából ezt kell figyelembe vennünk. Szinte kísértetiesen úgy birkózik a város, mint a század elején. Birkózik — elsősorban önmagával, feltételeivel. S az a tagadhatatlan tény, hogy nem tudja, vagy csak nehezen tudja magát utolérni, megtalálni” ........A jelenlegi időszak viszont igen lényeges Miskolc fejlődésében. Az utóbbi években elmozdult a város a holtpontról...” A város és kultúrája című írásból való a fenti két idézet — Miskolcról a szociológus szemével Lehoczky Alfréd írt igen érdekesen és tanulságosan! —, s noha a cikk szerzője bevallottan nem kíván a város kulturális élete felett „pálcát törni”, s nem akar egyedül üdvözítő megoldásokat sem felkínálni, a sokat s sokszor alaptalanul, is szidott városi művelődési élet megértéséhez ad néhány fontos adalékot. Ezért tartjuk a mostani, a márciusi Napjaink egyik legfigyelemreméltóbb írásának. A megyei glkötelezettség teszi érdekességén túl értékessé is Kiss Gyula írását: Eredmények s remények címmel jelent meg a megye irodalmi hagyományápolásáról a számvetés. A gazdag anyagból csak röviden emelnénk ki néhányat. A közelmúltban elhunyt filmrendező, Lakatos Vince nagy visszhangot kiváltott dokumentumfilmjének, a Naplementének közreadása ebben a számban kezdődött meg. Kelényi István Kikel hívjunk meg olvasótáborba'! című írása egy táborvezető tapasztalatait összegzi — meggondolkoztatóan. A folyóirat szépirodalmi anyaga is bő válogatásra nyújt lehetőséget: Horváth Péter Másnap című elbeszélését, Bárczy János Zuhanóugrás című, idén megjelenő regényének részletét ajánljuk a lap olvasóinak figyelmébe. Hatszáz vers Több mint 600 vers és novella, 25 kisregény, 17 hang. játék és 34 dokumentumjáték érkezett a KISZ KB-nak a VIT tiszteletére meghirdetett irodalmi pályázatára. Az alkotások közül 23-at jutalmaztak díjakkal, amelyeket szerdán Barabás János, a KISZ KB titkára adott át. A KISZ Központi Művész- együttes Rottenbiller utcai székházában megtartott ün_ népségén elhangzott: a díjnyertes pályamunkákból a Mozgó Világ ez év júliusában VIT-különszámot jelentet meg. Építészet — építészek A társadalom által igényelt építési feladatoknak eleget kell tenni, szükség esetén megjelölve a hozzávalókat. Az építés ügyét komplexen kezelve, összefogva az igénye.. kielégítésére, együtt munkálkodva érhető el eredmény. Emberekkel való foglalkozás. Ennek előmozdításáért sokat szükséges tenni. Egy kor tehetségét, erejét az általa megvalósított, kialakított környezettel teszi le. Nyugodt légkör szükséges a termelés vonalán. Igény a gazdaságos munka; a nemzeti jövedelemből 11 százalékot az építőipar termel. Nyílt állásfoglalások és az információ mértékének növelése egyaránt igény. Az építés folyamatrendszere. Az építőipar hetvenezerféle anyaggal dolgozik. A folyamatrendszert tehát fel kell ismernünk és kéz a kézben együtt működni. Eredményekről és hibákról egyaránt szükséges szólni. Az építésben résztvevők alkossanak egy családot és egyformán beszéljenek. A folyamatrendszer hozza meg a nagyobb fegyelmezettséget, gazdaságosságot. Az építész különleges adottsága és feladata. A miniszter pozitívabbnak ítélte meg a helyzetet néhány hozzászólónál. Jó megoldások valósultak meg hazánkban. Valami bezárkózottságot érzékel, holott kitárulkozás szükséges. Megismerni a lehetőségeket, az anyagokat. A kapcsolatrendszert felismerve, vállalkozva, szellemi többlettel segítve, ésszel és érzelemmel dolgozva juthatunk előbbre. Megvalósult épületekre térjen vissza az építész. Az építésügy sokrétűsége. Az ország építésügyének 35 százaléka van a minisztérium közvetlen irányítása alatt. Sok a szervezeti egység, ami fokozott koordinációt tesz szükségessé. Fokozni a lehetőségek (gyári jelleg, ipari háttér, technológiai szerelés) teljesebb körű kihasználását nagyobb eredményt nyújt. Technika, értelem, tudás szükségessége. Az ipar fejlődésben van. Ennek ellenére még nincs elegendő telepe, ami segítene a nagyobb feladatok jobb megoldásában. Sok a feladat, ezért nagyobb munkát, többszörös munkát kell elvégezni. Tervezők szívüket. tehetségüket adjak az alkotásokhoz, és a legfontosabb pillanatokban legyenek az építés helyén. Éljenek lehetőségeikkel. Tartósság. Előremutatás. Az igényszintet emelve elérhető, hogy szebb, kulturáltabb terek, környezet alakuljon ki. A szakmát művészetté emelve, a fenntartásra is gondolva ’szükséges alkotni. Előre át kell gondolnunk, hogy 10—20 év múlva, hogyan lehet a megvalósult létesítményeket karbantartani. Túlszabályozottság. A minisztérium szándékában áll változtatni a túlszabályozottságon. Teret adva az újnak és jónak, növelve a közreműködők felelősségérzetét, a koncepciókra támaszkodva dolgozhassanak. Város-településfejlesztés. A minisztérium vezetése 19G8- ban a MÉSZ közgyűlésén megfogalmazta a legfontosabb teendőket. Ezekből több megvalósult, továbbiak érvényesek és megoldásra várnak. A településfejlesztés és rendezés, azon belül a lakásépítés nemcsak műszaki, hanem társadalmi ügy is. E kérdésekben is egységeseknek kell lennünk, a hibák csak így kerülhetők el. Elismerés. A IV. ötéves tervben és az V. ötéves terv eltelt éveiben sok szép, kiemelkedő alkotás volósult meg. Állami, Kossuth-és Ybl Miklós-díjak tanúsítják az állami elismerést. Érvényesül a társadalom nevelő hatása is. További lehetőségek adódnak külföldi szereplésre. Több jó épület még több elismerést nyújt az alkotók számára. Feladatokat időben megismerni. Jól dolgozni csak akkor lehet, ha a feladatok megfontoltan előkészítve, időben rendelkezésre állanak. Ezekben a kérdésekben egységeseknek kell lenni, mert siker csak a közös munkától várható. „Ha nem tudod, milyen kikötő felé utazol, a szelek sem segítenek téged.” (Szenegál). Tudomásul kell venni, nem az az igazi tehetség, aki felveti a megoldásra váró feladatokat, hanem, aki meg is tudja azt valósítani. A ceruza a tervezők kezében van és ez nagy dolog. Ha együtt vagyunk jó szelet is kaphatunk. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter hozzászólása, mintegy összefoglalása is lehetett a közgyűlésnek. A közgyűlés azonban határozati javaslatot is elfogadott. Ennek keretében megerősítette a bevezetőben ismertetett, a tézisekben rögzített gondolatokat. További feladatként jelölte az új vezetőség és a szövetség minden tagja számára a szorosabb kapcsolatokat párt-, állami, népfront- szervekkel. a művészeti szövetségekkel. Építészetünk nem zárkózhat el a közvélemény hangjától és bírálatától, törekedje kell arra, hogy alkotói munkáját fejlesztve, népünk azt mindenkor sajátjának is érezze. Az éoítészet elismerése, az építészet megbecsülése a művek által érik a közízlésben, a műveken keresztül váltható meg a magas szintű elismerés. Dr. Horváth Béla (Vége) A MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSATORNÄZASI vállalat hívószámaiban változások történtek: A Baross G. úti telep telefonszáma 15-731-ről 38-712-re változott. A Vas u. 18. sz. székház központi hívószáma 52-290 Ezt kell tárcsázni a korábbi 52-291, 52-293 és 51-962 helyett. Főkönyvelő közvetlen vonala, Vas u. 18. Víztermelési osztály vonala, Vas u. 18. Telex A* termálfürdőben megszűnt 13-451, 13-452 Kérjük t. Ügyfeleinket, hogy a fenti változásokat telefonkönyvükbe bejegyezni szíveskedjenek. 52-293 51-962 62-529
