Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
1978. február 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Uj év születik Már 27 országból érdeklődnek iránta Forradalmasítja majd a kábelgyártást Amíg a folyók valódiak, addig szigeteik csak képletesek; elvégre szárazföldön nem lehet sziget. Mégis van egy térkép, amelyen világosan, élesen kirajzolódnak ezeknek a szigeteknek a körvonalai. A térkép különben a Nagymiskolci Állami Gazdaságban van, és a gazdaság központosított, szakosított kerületeit ábrázolja. Dr. Tarái István, a gazdaság igazgatóhelyettese mutatott először erre a térképre. — Indoklás helyett — mondta. — Sifjnos gazdaságunk a kezdettől fogva ilyen szétszórt, egymástól nagy távolságra levő területekből «klil. Pár táblánk van Mályi’ mellett, van földünk a repülőtérnél, Tiszalúc mellett, sőt Onga és Felsőzsolca környékén is. Ezért kezdettől fogva tudtuk, hogy fejlődésünknek gátjává lesz a szétszórtság, a nagy távolság. Ha csak nem bírjuk a termelést ágazatonként egy-egy szigetre „szorítani”. Így nálunk már korán elkezdődött a központosítás és a szakosodás folyamata. Nos. ez a folyamat évgyűrűkben számolható. Csak ki kellene vágni egy fát —• a legöregebbek közül — itt az első szigeten, ebben a 150 hektáros Felsőzsolca melletti gyümölcsösben. Persze Szmutka András, a gazdaság növényvédő mérnöke az első telepítés dátumát fejből tudja: —• Tizenöt évvel ezelőtt ástuk az első gödröt az első csemetének. De, hogy a 150 hektár egy tagban kialakuljon, még 1970-ben is telepítettünk gyümöilcssorokat. Ezekben a sorokban járunk. Hol jégen, hol földön, de mindenütt kivehető a talajjavító mész. Ezelőtt pár nappal terítették a fagyban, fehér rögei még nem porladtak szét. A munka ilyenkor a levegőben folytatódik, fönt az ágak között, .ahol csattog az olló, ágakat válogat a fűrész. Ahol senkit nem kímél az északi szél. — Mínusz hat „árnyékban” — sóhajtott a párolgó tea melleit puíajkában egy férfi. Igen. mínusz hat itt, a fal védelmében, ahová „menekültünk”, ahol nem vág a szél, mint a sorok között, s ahol a következőket írom fel: — Mintegy 80 ezer fát metszünk meg március végéig. Több, mint 240 ezer kilogramm ág, hajtás, tömegtől szabadítjuk meg a fákat, hogy a közel 500 vagonos termés az elmúlt évhez hasonlóan ismét meglegyen. Shaver Starcross-nak nevezik a világ legjobb tojóhibridjét, amelyet Kanadában tenyésztettek ki. Kilencvenezer darab tyúk megtalálható belőlük a gazdaság gyömrőpusztai kerületében, amely a baromfitenyésztés központja. De ez a telep másról, is híres. Győri László ágazatvezető: — A gazdaság, amikor ezt a telepet létesítette, az országban úttörő szerepet vállalt, hiszen nagyüzemi baromfitelep akkor még nem nagyon volt. Azóta eljárt felette az idő, hiszen az évi 8 millió tojás, amit itt termeltek, kevésnek bizonyult. A nyolc épület teljes rekonstrukción „esett át” új, korszerű technológiát kapott. A háromszintes ketrecekben olyan tyúkfajtát kerestünk, amelyet a legrövidebben így lehet jellemezni: minél kisebb legyen, minél kevesebbet egyen, de annál többet tojjon. A választásunk a kanadai fajtára esett, amely a következő eredményeket érte el nálunk: egy tyúk 295 tojást tojt és egy tojás 132 gramm takarmányba került. A férőhelyeket jobban ki tudtuk használni, hiszen a baromfi kis termetű, egységnyi helyen több darab elhelyezhető. Tavaly a telep 32 millió tojást „termelt”. Ennek a telepnek a legnagyobb dicsérete talán" az, hogy a rekonstrukció, átalakítás ellenére a termelés évről évre nőtt. És megtanulták, hogy mit jelent a hatékonyság, mert a férőhelykihasználásuk tökéletes, ugyanakkor az önköltséget csökkenteni tudják. Kevesebb takarmánnyal ugyanannyi tojást termelnek. Idén már 39 millió tojás előállításával számolnak. Kuvaitiul a Szov- , jetunióig exportálnak, de jut belföldre is. A terv 62 millió forint árbevétellel számol. Gyömrőpuszla és a Herná- don túli, a Tisza felé „közeledő” terület különben a burgonya hazája is. Pataki László főagronómus így jellemezte a 300 hektáros terület szükségességét: — A megye legnagyobb burgonyaültetvénye ez. A növény termesztését indokolja: a kultúrának kiváló középkötött talajok és az öntözés — AC nyomócsöves telep van itt •— lehetősége. Ezért fejlesztettük fel ezt az ágazatot erre a szintre. Nem volt olcsó mulatság, hiszen csak a gépesítésre több mint tízmillió forintot költöttünk. De, ha beleszámítjuk az új 300 vagonos tároló beruházási költségét is, akkor már közel 30 millió forintról beszélhetünk. Viszont elértük, hogy ültetéstől ültetésig alig ér a burgonyához emberi kéz. A holland, NDK, csehszlovák gépek, osztályozósorok erről az ültetvényről száműzték a kétkezi munkát. Egvedül az osztályozásnál nyúl a gumóhoz emberi ujj. de akkor is csak a rossz burgonyát veszi ki. Sikerült a tárolást, rakodást is teljesen gépesítenünk. A február a visszaszámlálás hónapja. A készülődésé az életre. A határban fej- • trágyáznak a búzaföldeken, a gyümölcsösben metszenek, a bureonyaosztályozón megkezdik a vetőgumók válogatását az ültetésre. Fóliasátor alatt a gumókból fénycsírát hajtatnak. A hideg levegőben már érződik a tavasz. Februárban új év születik... a gazdálkodás új éve. — kármán — A íűzcscíck megelőzésére! O BíByabiztiBsáii program Még 1974-ben hozott a kormány határozatot a szénbányászat biztonságának növelésére, elsősorban a bá- nyatüzek megelőzésére. Az idén fejeződik be a több éves nagyszabású bányabiztonsági program. Központi erőforrásokból 833 millió forintot kaptak a bányaüzemek, amelyet kizárólag tűzvédelemre, a biztonság fokozására költhettek. Minden tűzveszélyes bányát ellátlak a költséges, a bányászok biztonságát jól szolgáló berendezésekkel. Ennek köszönhető, hogy évről évre jelentősen csökkent a tűzesetek száma. Az elektromos zárlatot okozható bányagépek védelmére felszereltek olyan tűzoltó berendezéseket is. amelyek veszély esetén automatikusan lépne]? működésbe, és oltják el a tüzet. Önműködő szénmo- noxid- és hordozható metánjelző műszereket is vásároltak. Minden szénmedencében korszerűsítették a hírközlőrendszereket és a diszpécserszolgálatot. A föld alatti telefonhálózatot alkalmassá tették automatikus riasztás céljára is. Kiegészítettél? a bányamentő állomások felszerelését. Nagyobb teljesítményű mentőkészülékeket szereztek be, amelyek négy órára biztosítanak oxigént a mentésben résztvevőknek, súlyuk jóval kisebb a régieknél. Elkészültek a leggyorsabb és legbiztonságosabb riasztó rohamkocsik a központi mentőállomások részére. Kísérletekbe kezdtek a legjobb lángmentesítő hővédő ruhák kiválasztására, hogy azokkal elláthassanak minden bányamentőt. A biztosított 833 millió forintot ez év márciusáig felhasználják a bányavállalatok. A továbbiakban saját erőforrásokból kell gondoskodni a bányászok fokozottabb védelméről. r Árképzés Abból a célból, hogy a központi szabályozás irányelvei maradéktalanul érvényesüljenek a vállalati árképzésben, az Országos Anyag- és Árhivatal közleményben hívta fel a gazdálkodó szervek figyelmét a január elseje után forgalomba hozott, szabad árformába tartozó új termékek árának helyes kialakítási rendjére. Az új cikkek árképzésekor a vállalatok akkor járnak el helyesen, ha az 1978. január elsejei árrendezés, és a múlt év második félévi' központi béremelések miatti költség- növekedésüket a nyereség csökkentésével ellensúlyozzák. Csak így érhető el, hogy az új termékek ára ne legyen aránytalanul magas a már forgalomba levőkéhez viszonyítva. Kaderják Gyula, a December 4. Drótművek sodrómű gyáregységének vezetője német nyelvű levelet mutat. Fordítja: „Igen Tisztelt Uraim! Ismeretessé vált, hogy az önök vállalatánál rendelkeznek egy különleges kábelgyártással ... Az egyik ügyfelünk felkért, bennünket, forduljunk önökhöz, küldjenek részünkbe szakmai ismertetőt az új gyártási eljárásról... Aláírás: G. ft. Beke, az Osztrák Szabadalomértékesítő Hivatal elnöke.” — Több hasonló levelet kaptak már? A gyáregységvezető rábólint, — Huszonhét országból érdeklődnek már a találmányunk iránt. Az elmúlt év augusztus 19-én bejelentett szolgálati találmány leírásában ez áll: acélalumínium sodrony, különösen villamos energia szállítására. és eljárás ilyen sodrony előállítására. A találmány a jó hangzású Korai nevet viseli. — Sokat törtük a fejünket — említi Káderjuk Gyula —, amíg megtaláltuk a szerintünk megfelelő nevet. A Korai elnevezés ugyanis kifejezi a lényeget, tudniillik, hogy az ezzel az eljárással előállított acélaluminium kábelek nem korrodálnak, nem rozsdásodnak. A szakember szerint a találmány forradalmasítja majd a kábelgyártást. A drótművek a Villamos Energiaipari Kutató Intézetet bízta meg a szükséges veszteségmérések elvégzésével, s az eredmények rendkívül kedvezőek. — Manapság villamos energiára mindenhol szükség van, bármilyen formában hasznosítjuk is — magyarázza a gyáregységvezető. — Ugyanakkor a magas feszültségű vezetékek kiépítése rendkívül sokba kerül, hiszen egy tonna acélalumínium kábel ára több mint kétezer dollár. Ezek a költségek pedig bizonyos időszakonként megismétlődnek, hiszen a vezeték- rendszer tönkremegy. A tengerparti országokban 5—7 évenként kell cserélni a vezetékeket. mert a savas lecsapódások szétmarják a kábel belső, a tartást szolgáló acélbetétjét. Az sem megoldás, hogy vastagabb vezetéket alkalmazzanak, ugyanis ezzel tovább emelkednének a költségek, s növekednének a villamos veszteségek. Márpedig csak hazánkban egyszázalékos villamos energia megtakarítása, — ha jól emlék- .szem a Népszabadságban olvasottakra — 285 millió kilowattórát jelent, A Korai kábel azonban akár 80 évig is eltart, s mivel kisebb az átmérője, mint a korábban használt kábelé, jelentős energiamegtakaritást tesz lehetővé. A világon jelenleg két típusú acélalumínium kábelt alkalmaznak magas feszültségű áram vezetésére. A hagyományos. a szélesebb körben elterjedt kábelnél a belső acélbetétet horganyozzák, ezáltal próbálják védeni a korrodálás ellen. Az ettől korszerűbb, amerikai gyártmányú alumoweld kábel annyiban különbözik, hogy az acélbetét szálait a sodrás előtt alumínium réteggel vonják be. Számottevő hátránya az alumoweld kábelnek, hogy bonyolult gyártási technológiát igényel, s ebből adódóan az előállítása drága. A szabadalmaztatásra benyújtott Korallal háromra növekedett az acélalumínium kábelek száma, ez utóbbi rendelkezik a legkedvezőbb tulajdonságokkal. — Három éve, amióta idejöttem a drótművekbe, foglalkozunk Loncsák János mérnök kollégámmal a kábelgyártással — mondja a 27 éves Barkóczi István, a feltalálók egyike. — Kerestük, kutattuk, hogyan tudnánk egyszerűbb módon előállítani az alumoweld kábelt, de megakadtunk a munkában. Ezután vettük fel a kapcsolatot Kaderják Gyulával, a téma avatott ismerőjével, akinek eddig már négy találmánya van. Sok- sok fejtörésbe, töprengésbe került, de végül is sikerült kidolgoznunk a Korai kábel gyártási eljárását. A találmány lényege, hogy gyártás közben alumíniumlemezt préselnek az acélbetétre, majd erre sodorják rá a villamos energiát vezető alumínium szálakat. Az acélbetétet és az alumíniumle- mczl egy előre kiszámított átmérőjű húzókövön húzzák keresztül, s a nagy súrlódástól keletkező hőtől a lemez szinte ráolvad az acélbetétre, azzal egyetlen vezetékszálat képez. Az így kialakított alu- miniumcső tökéletesen megvédi az acélbetétet a savas lecsapódástól, tehát nem kezdődhet meg a korrodálás, nem megy tönkre a vezeték. — A húzási eljárás során az elemi szálak íelfekszenek egymásra, tömörödnek, egyszóval kisebb lesz a kábel átmérője — folytatja a beszélgetést Loncsák János. — Ennek pedig az a haszna, hogy — mint azt fizikából tanultuk — a kisebb átmérőjű vezetéken kevesebb lesz az áramveszteség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy kábelben horganyzás nélküli, nagyobb szaki tószilárdságú acélszálakat alkalmazhatunk, s e vezeték kifeszítéséhez kevesebb tartóoszlopra van szükség. Mindezzel természetesen lényegesen csökkennek a költségek. — A hagyományos acélalumínium kábelekből kiépített vezetékeknél rezgéscsillapítókat kell használni, hogy ellensúlyozzák a levegő áramlását, a föld mozgását. A Korai kábelnél ez felesleges, hiszen az acélbetét és a rásajtolt alumíniumlemez között vazelin van. s ez felfogja a rezgést. Ebből következik, hogy nem fárad ki a kábel, nagyobb lesz az élettartama — jegyzi meg a negyedik feltaláló, Veres Allel téten sem szunnvad a teniszét Előtérben a cineraria már-már szirmát bontja, a mellette levő ágyasban az apró krizantemdug- ványok még csak most indulnak cl a fejlődés útján Az idén 670 ezer szál szegfűt várnak a vállalat vezetői. Képünkön: Nyárainé. Hédervári Gabriella és Koczán Anna a virágokat „bimbózza” Túl a növényház üvegfalán, mintha mit sem tudnának a télről. A karcsú üvegcsarnokok őrzik a tavaszt. A Miskolci Kertészeti Vállalat 55 dolgozója — akik itt dolgoznak — minden reggel a télből egy másik évszakba érkeznek. A dísznövénytermesztési üzemág munkásai tűzdelnek, magot vetnek, dugványoznak, s munkájuk mércéje a növekvő, színesedő virág. A magvetéstől, a dugványtól, a virágboltok pompázó kirakatáig hosszú a virág útja. Az 55 lány, asszony keze munkája olt van minden levél, minden szirom születésében. Laczó József felvételei bért üzemvezető. Kaderják Gyula hozzáfűzi: — A Korai kábel védősodronynak is kiváló, amit mintegy villámhárítóként alkalmaznak a magas feszültségű vezetékrendszereknél. Mindmáig gond a korszerűnek számító könnyűszerkezetes építésnél, hogy elkorrodálnak a sátortetőt tartó kötelek. Nos, a Korai kábel ezen a nehézségen is segítA Villamos Energiaipari Kutató Intézetben márciusig végzik el a még hátralevő méréseket. A feltalálók készítik már a nemzetközi szabvány szerinti katalógust, amit aztán megküldenek minden érdeklődőnek. Ezután pedig a Korai kábel elindulhat majd világhódító útjára. Kolaj László
