Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

1978. február 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Uj év születik Már 27 országból érdeklődnek iránta Forradalmasítja majd a kábelgyártást Amíg a folyók valódiak, addig szigeteik csak kép­letesek; elvégre szárazföl­dön nem lehet sziget. Mégis van egy térkép, amelyen vi­lágosan, élesen kirajzolódnak ezeknek a szigeteknek a kör­vonalai. A térkép különben a Nagymiskolci Állami Gazda­ságban van, és a gazdaság központosított, szakosított kerületeit ábrázolja. Dr. Tarái István, a gazda­ság igazgatóhelyettese muta­tott először erre a térképre. — Indoklás helyett — mondta. — Sifjnos gazdasá­gunk a kezdettől fogva ilyen szétszórt, egymástól nagy tá­volságra levő területekből «klil. Pár táblánk van Mályi’ mellett, van földünk a repü­lőtérnél, Tiszalúc mellett, sőt Onga és Felsőzsolca kör­nyékén is. Ezért kezdettől fogva tudtuk, hogy fejlődé­sünknek gátjává lesz a szét­szórtság, a nagy távolság. Ha csak nem bírjuk a ter­melést ágazatonként egy-egy szigetre „szorítani”. Így ná­lunk már korán elkezdődött a központosítás és a szako­sodás folyamata. Nos. ez a folyamat évgyű­rűkben számolható. Csak ki kellene vágni egy fát —• a legöregebbek közül — itt az első szigeten, ebben a 150 hektáros Felsőzsolca melletti gyümölcsösben. Persze Szmutka András, a gazdaság növényvédő mérnöke az első telepítés dátumát fejből tud­ja: —• Tizenöt évvel ezelőtt ástuk az első gödröt az első csemetének. De, hogy a 150 hektár egy tagban kialakul­jon, még 1970-ben is telepí­tettünk gyümöilcssorokat. Ezekben a sorokban já­runk. Hol jégen, hol földön, de mindenütt kivehető a ta­lajjavító mész. Ezelőtt pár nappal terítették a fagyban, fehér rögei még nem por­ladtak szét. A munka ilyen­kor a levegőben folytatódik, fönt az ágak között, .ahol csattog az olló, ágakat válo­gat a fűrész. Ahol senkit nem kímél az északi szél. — Mínusz hat „árnyék­ban” — sóhajtott a párolgó tea melleit puíajkában egy férfi. Igen. mínusz hat itt, a fal védelmében, ahová „me­nekültünk”, ahol nem vág a szél, mint a sorok között, s ahol a következőket írom fel: — Mintegy 80 ezer fát metszünk meg március vé­géig. Több, mint 240 ezer ki­logramm ág, hajtás, tömeg­től szabadítjuk meg a fákat, hogy a közel 500 vagonos termés az elmúlt évhez ha­sonlóan ismét meglegyen. Shaver Starcross-nak ne­vezik a világ legjobb tojó­hibridjét, amelyet Kanadá­ban tenyésztettek ki. Kilenc­venezer darab tyúk megta­lálható belőlük a gazdaság gyömrőpusztai kerületében, amely a baromfitenyésztés központja. De ez a telep másról, is híres. Győri László ágazatvezető: — A gazdaság, amikor ezt a telepet létesítette, az or­szágban úttörő szerepet vál­lalt, hiszen nagyüzemi ba­romfitelep akkor még nem nagyon volt. Azóta eljárt fe­lette az idő, hiszen az évi 8 millió tojás, amit itt termel­tek, kevésnek bizonyult. A nyolc épület teljes rekonst­rukción „esett át” új, korsze­rű technológiát kapott. A há­romszintes ketrecekben olyan tyúkfajtát kerestünk, ame­lyet a legrövidebben így le­het jellemezni: minél ki­sebb legyen, minél keveseb­bet egyen, de annál többet tojjon. A választásunk a ka­nadai fajtára esett, amely a következő eredményeket ér­te el nálunk: egy tyúk 295 tojást tojt és egy tojás 132 gramm takarmányba került. A férőhelyeket jobban ki tudtuk használni, hiszen a baromfi kis termetű, egység­nyi helyen több darab el­helyezhető. Tavaly a telep 32 millió tojást „termelt”. Ennek a telepnek a leg­nagyobb dicsérete talán" az, hogy a rekonstrukció, átala­kítás ellenére a termelés év­ről évre nőtt. És megtanul­ták, hogy mit jelent a haté­konyság, mert a férőhelyki­használásuk tökéletes, ugyan­akkor az önköltséget csök­kenteni tudják. Kevesebb ta­karmánnyal ugyanannyi to­jást termelnek. Idén már 39 millió tojás előállításával számolnak. Kuvaitiul a Szov- , jetunióig exportálnak, de jut belföldre is. A terv 62 mil­lió forint árbevétellel szá­mol. Gyömrőpuszla és a Herná- don túli, a Tisza felé „köze­ledő” terület különben a burgonya hazája is. Pataki László főagronómus így jel­lemezte a 300 hektáros te­rület szükségességét: — A megye legnagyobb burgonyaültetvénye ez. A növény termesztését indokol­ja: a kultúrának kiváló kö­zépkötött talajok és az öntö­zés — AC nyomócsöves te­lep van itt •— lehetősége. Ezért fejlesztettük fel ezt az ágazatot erre a szintre. Nem volt olcsó mulatság, hiszen csak a gépesítésre több mint tízmillió forintot költöttünk. De, ha beleszámítjuk az új 300 vagonos tároló beruházá­si költségét is, akkor már közel 30 millió forintról be­szélhetünk. Viszont elértük, hogy ültetéstől ültetésig alig ér a burgonyához emberi kéz. A holland, NDK, cseh­szlovák gépek, osztályozóso­rok erről az ültetvényről száműzték a kétkezi munkát. Egvedül az osztályozásnál nyúl a gumóhoz emberi ujj. de akkor is csak a rossz bur­gonyát veszi ki. Sikerült a tárolást, rakodást is teljesen gépesítenünk. A február a visszaszámlá­lás hónapja. A készülődésé az életre. A határban fej- • trágyáznak a búzaföldeken, a gyümölcsösben metszenek, a bureonyaosztályozón meg­kezdik a vetőgumók váloga­tását az ültetésre. Fóliasátor alatt a gumókból fénycsírát hajtatnak. A hideg levegő­ben már érződik a tavasz. Februárban új év születik... a gazdálkodás új éve. — kármán — A íűzcscíck megelőzésére! O BíByabiztiBsáii program Még 1974-ben hozott a kormány határozatot a szén­bányászat biztonságának nö­velésére, elsősorban a bá- nyatüzek megelőzésére. Az idén fejeződik be a több éves nagyszabású bányabiztonsá­gi program. Központi erőfor­rásokból 833 millió forintot kaptak a bányaüzemek, ame­lyet kizárólag tűzvédelemre, a biztonság fokozására költ­hettek. Minden tűzveszélyes bá­nyát ellátlak a költséges, a bányászok biztonságát jól szolgáló berendezésekkel. En­nek köszönhető, hogy évről évre jelentősen csökkent a tűzesetek száma. Az elekt­romos zárlatot okozható bá­nyagépek védelmére felsze­reltek olyan tűzoltó beren­dezéseket is. amelyek veszély esetén automatikusan lépne]? működésbe, és oltják el a tüzet. Önműködő szénmo- noxid- és hordozható metán­jelző műszereket is vásárol­tak. Minden szénmedencé­ben korszerűsítették a hír­közlőrendszereket és a disz­pécserszolgálatot. A föld alat­ti telefonhálózatot alkalmas­sá tették automatikus riasz­tás céljára is. Kiegészítettél? a bányamentő állomások fel­szerelését. Nagyobb teljesít­ményű mentőkészülékeket szereztek be, amelyek négy órára biztosítanak oxigént a mentésben résztvevőknek, súlyuk jóval kisebb a régi­eknél. Elkészültek a leggyor­sabb és legbiztonságosabb ri­asztó rohamkocsik a közpon­ti mentőállomások részére. Kísérletekbe kezdtek a leg­jobb lángmentesítő hővédő ruhák kiválasztására, hogy azokkal elláthassanak min­den bányamentőt. A biztosított 833 millió fo­rintot ez év márciusáig fel­használják a bányavállala­tok. A továbbiakban saját erőforrásokból kell gondos­kodni a bányászok fokozot­tabb védelméről. r Árképzés Abból a célból, hogy a központi szabályozás irány­elvei maradéktalanul érvé­nyesüljenek a vállalati ár­képzésben, az Országos Anyag- és Árhivatal közle­ményben hívta fel a gazdál­kodó szervek figyelmét a ja­nuár elseje után forgalomba hozott, szabad árformába tartozó új termékek árának helyes kialakítási rendjére. Az új cikkek árképzésekor a vállalatok akkor járnak el helyesen, ha az 1978. január elsejei árrendezés, és a múlt év második félévi' központi béremelések miatti költség- növekedésüket a nyereség csökkentésével ellensúlyoz­zák. Csak így érhető el, hogy az új termékek ára ne le­gyen aránytalanul magas a már forgalomba levőkéhez viszonyítva. Kaderják Gyula, a Decem­ber 4. Drótművek sodrómű gyáregységének vezetője né­met nyelvű levelet mutat. Fordítja: „Igen Tisztelt Uraim! Is­meretessé vált, hogy az önök vállalatánál rendelkeznek egy különleges kábelgyártás­sal ... Az egyik ügyfelünk felkért, bennünket, fordul­junk önökhöz, küldjenek ré­szünkbe szakmai ismertetőt az új gyártási eljárásról... Aláírás: G. ft. Beke, az Osztrák Szabadalomértékesí­tő Hivatal elnöke.” — Több hasonló levelet kaptak már? A gyáregységvezető rábó­lint, — Huszonhét országból ér­deklődnek már a találmá­nyunk iránt. Az elmúlt év augusztus 19-én bejelentett szolgálati találmány leírásában ez áll: acélalumínium sodrony, kü­lönösen villamos energia szál­lítására. és eljárás ilyen sod­rony előállítására. A talál­mány a jó hangzású Korai nevet viseli. — Sokat törtük a fejün­ket — említi Káderjuk Gyu­la —, amíg megtaláltuk a szerintünk megfelelő nevet. A Korai elnevezés ugyanis kifejezi a lényeget, tudniil­lik, hogy az ezzel az eljárás­sal előállított acélaluminium kábelek nem korrodálnak, nem rozsdásodnak. A szakember szerint a ta­lálmány forradalmasítja majd a kábelgyártást. A drótmű­vek a Villamos Energiaipari Kutató Intézetet bízta meg a szükséges veszteségmérések elvégzésével, s az eredmé­nyek rendkívül kedvezőek. — Manapság villamos ener­giára mindenhol szükség van, bármilyen formában haszno­sítjuk is — magyarázza a gyáregységvezető. — Ugyan­akkor a magas feszültségű vezetékek kiépítése rendkí­vül sokba kerül, hiszen egy tonna acélalumínium kábel ára több mint kétezer dol­lár. Ezek a költségek pedig bizonyos időszakonként meg­ismétlődnek, hiszen a vezeték- rendszer tönkremegy. A ten­gerparti országokban 5—7 évenként kell cserélni a ve­zetékeket. mert a savas le­csapódások szétmarják a ká­bel belső, a tartást szolgáló acélbetétjét. Az sem megoldás, hogy vastagabb vezetéket alkal­mazzanak, ugyanis ezzel to­vább emelkednének a költsé­gek, s növekednének a villa­mos veszteségek. Márpedig csak hazánkban egyszázalé­kos villamos energia megta­karítása, — ha jól emlék- .szem a Népszabadságban ol­vasottakra — 285 millió ki­lowattórát jelent, A Korai kábel azonban akár 80 évig is eltart, s mivel kisebb az átmérője, mint a korábban használt kábelé, jelentős energiamegtakaritást tesz le­hetővé. A világon jelenleg két tí­pusú acélalumínium kábelt alkalmaznak magas feszült­ségű áram vezetésére. A ha­gyományos. a szélesebb kör­ben elterjedt kábelnél a bel­ső acélbetétet horganyozzák, ezáltal próbálják védeni a korrodálás ellen. Az ettől korszerűbb, amerikai gyárt­mányú alumoweld kábel annyiban különbözik, hogy az acélbetét szálait a sodrás előtt alumínium réteggel vonják be. Számottevő hát­ránya az alumoweld kábel­nek, hogy bonyolult gyártá­si technológiát igényel, s eb­ből adódóan az előállítása drága. A szabadalmaztatásra benyújtott Korallal háromra növekedett az acélalumíni­um kábelek száma, ez utóbbi rendelkezik a legkedvezőbb tulajdonságokkal. — Három éve, amióta ide­jöttem a drótművekbe, fog­lalkozunk Loncsák János mérnök kollégámmal a ká­belgyártással — mondja a 27 éves Barkóczi István, a feltalálók egyike. — Keres­tük, kutattuk, hogyan tud­nánk egyszerűbb módon elő­állítani az alumoweld kábelt, de megakadtunk a munká­ban. Ezután vettük fel a kapcsolatot Kaderják Gyu­lával, a téma avatott isme­rőjével, akinek eddig már négy találmánya van. Sok- sok fejtörésbe, töprengésbe került, de végül is sikerült kidolgoznunk a Korai kábel gyártási eljárását. A találmány lényege, hogy gyártás közben alumínium­lemezt préselnek az acélbe­tétre, majd erre sodorják rá a villamos energiát vezető alumínium szálakat. Az acél­betétet és az alumíniumle- mczl egy előre kiszámított átmérőjű húzókövön húzzák keresztül, s a nagy súrlódástól keletkező hőtől a lemez szin­te ráolvad az acélbetétre, azzal egyetlen vezetékszálat képez. Az így kialakított alu- miniumcső tökéletesen meg­védi az acélbetétet a savas lecsapódástól, tehát nem kez­dődhet meg a korrodálás, nem megy tönkre a vezeték. — A húzási eljárás során az elemi szálak íelfekszenek egymásra, tömörödnek, egy­szóval kisebb lesz a kábel átmérője — folytatja a be­szélgetést Loncsák János. — Ennek pedig az a haszna, hogy — mint azt fizikából tanultuk — a kisebb átmé­rőjű vezetéken kevesebb lesz az áramveszteség. Az sem el­hanyagolható szempont, hogy kábelben horganyzás nélküli, nagyobb szaki tószilárdságú acélszálakat alkalmazhatunk, s e vezeték kifeszítéséhez ke­vesebb tartóoszlopra van szükség. Mindezzel természe­tesen lényegesen csökkennek a költségek. — A hagyományos acél­alumínium kábelekből ki­épített vezetékeknél rezgés­csillapítókat kell használni, hogy ellensúlyozzák a leve­gő áramlását, a föld mozgá­sát. A Korai kábelnél ez fe­lesleges, hiszen az acélbetét és a rásajtolt alumíniumle­mez között vazelin van. s ez felfogja a rezgést. Ebből következik, hogy nem fárad ki a kábel, nagyobb lesz az élettartama — jegyzi meg a negyedik feltaláló, Veres Al­lel téten sem szunnvad a teniszét Előtérben a cineraria már-már szirmát bontja, a mellette levő ágyasban az apró krizantemdug- ványok még csak most indulnak cl a fejlődés útján Az idén 670 ezer szál szegfűt várnak a vállalat vezetői. Képünkön: Nyárainé. Hédervári Gab­riella és Koczán Anna a virágokat „bimbózza” Túl a növényház üvegfalán, mintha mit sem tudnának a télről. A karcsú üvegcsarnokok őr­zik a tavaszt. A Miskolci Kertészeti Vállalat 55 dolgozója — akik itt dolgoznak — minden reg­gel a télből egy másik évszakba érkeznek. A dísznövénytermesztési üzemág munkásai tűzdel­nek, magot vetnek, dugványoznak, s munkájuk mércéje a növekvő, színesedő virág. A magve­téstől, a dugványtól, a virágboltok pompázó ki­rakatáig hosszú a virág útja. Az 55 lány, asszony keze munkája olt van minden levél, minden szi­rom születésében. Laczó József felvételei bért üzemvezető. Kaderják Gyula hozzáfűzi: — A Korai kábel védősod­ronynak is kiváló, amit mintegy villámhárítóként al­kalmaznak a magas feszült­ségű vezetékrendszereknél. Mindmáig gond a korszerű­nek számító könnyűszerkeze­tes építésnél, hogy elkorro­dálnak a sátortetőt tartó kö­telek. Nos, a Korai kábel ezen a nehézségen is segít­A Villamos Energiaipari Kutató Intézetben márciusig végzik el a még hátralevő méréseket. A feltalálók ké­szítik már a nemzetközi szabvány szerinti katalógust, amit aztán megküldenek minden érdeklődőnek. Ez­után pedig a Korai kábel el­indulhat majd világhódító útjára. Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom