Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 31. szám Árai 1 forint Vasárnap, 1978. február 5. A Központi Statiszta Hivatal jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a hatékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a termelés növekedési üteme; a belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőjön az előző évinél; a termelés és a fel- használás növekedésének mértéke legye lehetővé a behozatali többlet csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mértékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés riövekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny. A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fogyasztás az előirányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a fogyasztásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházások volumene a tervezett 4—5 százaléknál jóval gyorsabban, 13 százalékkal nőtt A belföldi felhasználáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya; 73 százalék jutott fogyasztásra és 27 százalék felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista országokból behozott cikkek óra gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözeiét a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fedezte. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK vább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya. Újabb számítógép típusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtőgépgyórtósbarí, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosi műszergyártásban, a betonelemgyár- tásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése, az új, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb A NÉPGAZDASÁG 1977. FŐBB MUTATÓSZÁMAI: Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelés© az 1977. évi az 1975. százalékában Egy lakosra jutó átlagos nominal jövedelem Egy keresőre jutó átlagos nominal kereset Fogyasztói árindex Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon A szór. szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft Lakásépítés^ íooo db II. Ipar—építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az előirányzott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági eredményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelése. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6.1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 százalékkal, a gépipar 7,5 százalékkal és a Vegyipar 6,9 százalékkal. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készülék, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártáTtirv T6ny az 1976. cv százalékában 106 —106,5 107,5—108 106 106,8—107 105 —106 106 — 110 —111 107 —108 107 —107,3 107,5—108 108,5 106,5—107 107,5 103,8—104 103,9 103,5—104 104,5 102,5—103 103,5 103,7—104 101 —104,5 104,4 106,2 164 181,5 88,0 33 sa 7,5 százalékkal,’ a gépek es gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emelkedett. Az épitőanyagipar termelésé 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A' termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976-ban. A fogyasztási cikk kereskedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél .jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fejlesztési programoknak volt, jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán lomértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagban 1 688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7—7,2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult, és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az (évi timföld termelési kapaci- ’ tás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyírád— deáki bauxitbányánál 350 000 tonna bauxit termelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőmüvek teljesítőképességét csaknem 430 mW-tal, 10 százalékkal bővítette. Az Ózdi Kohászati Üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően •— megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A Kötöttárugyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzem- be. (Folytatás a 2. oldalon) Az LKM-ben épülő kombinált acélmű. (Részletes beszámoló a 3. oldalon.) Fotó: Kerényi László Alig több mint 100 kilométer hiányzik már csak a szocialista országok nagyszabású közös vállalkozása, az orenburgi gázvezeték vonalán. A 2677 kilométer hosz- szúságú pályán két és fél ezer kilométeren már elhelyezték a csöveket, sőt ebből több mint kétezer kilométeres szakaszon már a nyomáspróbákat is megtarthatták. Természetesen ez még korántsem jelenti a használatra kész állapotot: a vezetéképítőknek még éppen a legnehezebb szakaszokon kell lefektetniük a csöveket, ugyanakkor el kell készíteniük a kompresz- szorállomósokat és az óriási gázvezetékek egyéb járulékos beruházásait. A 15 ezres nemzetközi kollektíva azonban igen jól dolgozik: az elmúlt évben túlteljesítette az építési előirányzatokat. 'S» A magyar építők igen jól szerepeltek a versenyben: 23 százalékkal többet termeltek, mint amit tervük előirányzott. Bogorodcsányban a kompresszorállomáson már a berendezést szerelik. Ez a munka nyárra fejeződik be, s a harmadik negyedévben az állomást átadhatják rendeltetésének. Az év végére készül el a huszti kompresszorállomás is. Leninvárosban, Kazincbarcikán $ c nnepéíyes halmai eskütétel Tegnap délelőtt a Magyar Néphadsereg két, megyénkben állomásozó, az államilag kiemelt nagyberuházások megvalósításában részt vevő műszaki alakulatánál került sor ünnepélyes eskütételre. Az egyik alakulat —, amely tavaly november 5-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából kapott csapat- zászlót a Tiszai Vegyikombinát dolgozóitól — már eddig is nagymértékben kivette részét a leninvárosi kiemelt beruházások realizálásából. A csapatzászló, a magasabb egység parancsnoka, Jeszenszky Ferenc alezredes ünnepélyes fogadása, a Himnusz elhangzása után az alakulat parancsnokának politikai helyettese üdvözölte az eskühöz felsorakozó katonákat, a katonák nagy számban megjelent hozzátartozóit, az elnökségben helyet foglalókat, a városi pártbizottság, a városi tanács, a különböző vállalatok, üzemek gazdasági és politikai vezetőit, a társ fegyveres testületek képviselőit. Ezt követően a Szózat hangjai mellett Tarpai István honvéd, eskü-előolvasó nyomán a fiatal katonák felemelt, ökölbe szorított jobb kax'raí elmondották az eskü szövegét. Az eskü után az alakulat parancsnoka, az egység parancsnoka a parancsnokság, a pártvezetőség és KISZ-bizottság nevében köszöntötte az esküt tevőket. Rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy ez az egység eddig már háromszor nyerte el a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét, a Leninvárosi Pártbizottság emlékplakettjét és emlékzászlaját, a szocialista versenymozgalomban, a kiképzésben, az épitőmunká- ban elért kiváló eredményeiért. Az esküt tett katonákat arra kérte, hogy legyenek méltóak az elődökhöz, váljanak jó katonákká. Az esküt tett fiatal katonák nevében Kiss Attila honvéd tett ígéretet arra, hogy méltóak lesznek elődeik): ez mind a kiképzésben, mind az építőmunkában;-j hogy esküjüket minden körülmények között megtartják. A Leninvárosi Pártbizottság, a városi tanács és a KISZ-bizottság nevében Lábas József, a városi tanács elnöke köszöntötte az alakulat új katonáit és szüleiket, hozzátartozóikat. Az ünnepélyes eskütétel díszmenettel zárult. * A másik alakulat újoncai szintén tegnap délelőtt tettek ünnepélyes katonai esküt Kazincbarcikán, ahol az elnökségben megjelent és helyet foglalt dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára, Visnyik László alezredes, a magasabb egység parancsnokságának képviselője, Takács István, a városi tanács elnöke, a különböző vállalatok és intézmények gazdasági és politikai vezetői, az esküt tevő katonák hozzátartozóinak képviselői. (Folylatád a 2. oldalon) Esküt tesznek Leninvárosban az alakulatok újoncai.
