Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. február 16., csütörtök FILMLEVÉL MAGYAROK Kulturális körkép Egy kocka a filmből. Előtérben Koncz Gábor. TÍZ EMBER — hat férfi, négy nő, szabolcsi nincstelen parasztok — egy esztendei történetében egy nép sors- tragédiája sűrűsödik. A cim is már erre az össznépi sorsszerűségére utal, amikor lakonikusan közli: Magyarok. 'tslagyarok, nincstelen parasztok kénytelenek messzi idegenbe bérmunkába menni, más földjét művelni. Magyar parasztok, akik a szomszéd városig sem jutottak el saját jó szándékukból, de urak parancsára, idegen érdekekért megjárták messzi országok frontjait, és az őrmester utasítására úgy mártották szuronyukat az ismeretlen, idegen katona testébe, hogy az utolsó pillantásával nem szeretteinek, hanem az életét kioltó magyar katonának képét vitte magával a túlvilágra. Magyarok, akik mindig ki voltak szolgáltatva, mindig másnak dolgoztak, akik megszokták évszázadokon, generációk során át, hogy utasításra cselekedjenek, másnak szorgoskodjanak, ami a munkájukon, meg családjukon kívül esik, nem az ő dolguk. Akik nőm tudják, ha viszik őket valahová, merre járhatnak, s nem tudják, hogy a második világháború kikkel folyik, ki, hogyan, miért vesz abban részt, kicsoda is az a Hitler Adolf? ök csak becsületes munkával szeretnének. valamit h.resni, és megmenekülni a háborús fronts zolgálattól. Így kerül a már említett tíz magyar 1943-ban egy szabolcsi faluból Németországba gazdasági bérmunkára. A hat férfi közül valamiféle vezér- egyéniségnek számít a viszonylag még fiatal Fábián András, akinek apja megszenvedte az első világháborút, végigcsinálta az azt követő forradalmakat és nyögte a fehér megtorlást. Rá hallgatnak a többiek, a szerződés aláírását is az ő döntésétől teszik függővé. Csendes, szótlan, felvilágosu- latlan paraszt az idősebb Szabó János, Tar Elek valamivel mozgékonyabb, de nem kevésbé tájékozatlan Kiss Sámuel. Ök négyen a feleségeiket is viszik magukkal, s közülük Fábiánná a legmozgékonyabb, leginkább érdeklődő, egyébként mindnégy rendkívül tiszlalelkü, igazi falusi asszony. Két nőtlen férfi van még a csoportban, az agglegény Gáspár Dániel és a kocsmáros su- hanckorú, beteges Abris fia. Ök alkotják a cselédek csoportját. A másik oldalon állnak a Magyarországról való, de már huzamosabb ideje Németországban élő intéző, Brainer, maga is hányódó ember, hiszen a magyarokhoz már, a németekhez még nem tartozik, legszívesebben Amerikába menne a felesége után, de a hadiállapot miatt nem mehet. S ott van a másik oldalon a német gazda, akinél dolgoznak. Még néhány más szereplő adódik a filmben és az ő történetükben bomlik ki a döbbenetes kórkép. Fábri Zoltán új filmje, amelyet hétfőn Pécsett a X. magyar játékfilmszemle megnyitó előadásán ünnepélyes keretek között mutatták be, s mától országosan is látható — ma Szentistván- ban, mához egy hétre Miskolcon közönségtalálkozó keretében is vetítik — Balázs József nagy sikerű, azonos című regényére épül. (Űj kiadását jelezték, a régebbi ma már elérhetetlen.) Filmre a rendező Fábri Zoltán írta, az operatőrje Illés György volt, zenéjét Vukán György szerzetté. A film elején egy József Attila-idézet olvasható a vásznon a film mottójaként — a Magyarok című vers négy záró sora: — „Leszámítva az ostobaságot, / Múltunkat, életünket és a gyomraink, / ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk, / nyisson ajtót nekünk a reménység!” Mint említettük, e tíz szegény szabolcsi paraszt, tíz tiszta magyar nyomorát megváltandó a jó kereset reményében szerződik Németországba munkára. Ott, Németországban kezdenek ezek az emberi észrevenni valamit a világból. Igen lassan, de rányílik a szemük sok mindenre. Az ő szállásukként is szolgáló kastély melletti fogolytábor. A tanyán szolgáló kocsis és az azt agyonverő katona. A nagy tömegben érkező lengyel fogoly nők és gyerekek élete, az azokkal szembeni bánásmód. A rongyos hadifoglyok látványa, az embergyilkolás közelisége, a francia foglyokkal való együttmunkálko- dás, majd beteg társük eltemettetésének körülményei mindinkább megmutatják nekik az erőszakos valóságot, meglátják a környezetei, az életet. A gazda afféle „jóságos” úr. A magyarokat becsüli, mert hihetetlen szorgalommal dolgoznak, de ugyanennek a gazdának az érdekében és tudtával ke- gyetlenkednek az őrző katonák a foglyokkal. Lassan döbbennek rá a magyarok kiszolgáltatottságukra, a háború szülte keserű realitásokra. A CSOPORT elismert vezetője, Fábián András, robbanékony természet. Az apja múltjának emlékei, az itt ért újabb és újabb megaláztatások robbanékonyságának mindinkább forradalmi töltést adnak. A gazda kiábrándultsága, társuk halála, az intéző mind ' észrevehetőbb kiégettsége az egész csoportot egyre inkább elgondolkoztatja, és minden vágyuk csak az, hogy egészségben hazakerüljenek az idegen országból, még akkor is, ha a gazda igen előnyös szerződést kínál nekik, ha maradnak. Itthon, mint gazdag hazatérőket, mint „ameriká- sokat” fogadják, de a férfiak azonnal megkapják a SAS behívókat a frontra. íme az újabb tragédia előjele. A Szózatot énekelve lépnek a vonatra, s csak egy fénykép marad belőlük a családi sublódon a régi, az apákat ábrázoló katonaképek között. A tíz ember sorsa, a bennük tükröződő tragédia a maga mikrovilágában nemzeti sorstragédiát érzékeltet. Az ezeréves átok, „aki velünk szövetkezik, az csak vesztes lehet”, „mi sose nyertünk még csatát” stb. szemlélet kerül itt az egy esztendőt felölelő történet keretében reflektorfénybe. Hogy ez a fátum mennyire volt valós, mennyire össznépi, össztársadalmi, s menynyire a búsmagyarkodó népbutítás eredménye, azt a film nem elemzi. Mint ahogyan azt sem, hogy a film- történet időszakában is voltak, akik e hit ellen küzdöttek. S' arról sem eshet szó a történet időben lezárt keretében, hogy mennyire megváltozott a Fábián Andrások élete. Azt viszont igen érzékletesen mutatja meg, hogy e népnek tragédiák közben kellett ráébredni sorsánált tarthatatlanságára, a világ igazságtalanságaira, a szinte idillikus német gaz- dai-családi környezetben is mások megaláztatását látva és érzékelve kellett felismerni a való életet, a társadalmi ellentmondásokat. FÁBRI ZOLTÁN ismét rangjához méltó mestermunkát alkotott. Nem túloz, néni élez ki semmit, a szűkszavú regényből kiemelkedően értékes filmet teremtett. A háborúból viszonylag kevés látványosság szüremlik be a képekbe. De a pusztítás, a háborús vész mindvégig ottnehezedik minden filmkockán, nyomasztólag ül az embereken, az öt tételre osztott történeten. Illés György operatőri munkája a rendezés méltó segítője. A szereplők közül feltétlenül kiemelést kíván a Fábián Andrást alakító Koncz Gábor, a robbanékony fiatal parasztember meggyőzően hiteles megformálásáért, és külön elismerés azért a kettős alakítása — álmaiban előjö- édesapját is életre kelti. Kitűnő Gera Zoltán kiégett intézője, Pap Éva Fábiánnéja, Szabó Sándor a német gazda szerepében. Ambrus András parasztalakja. Felejthetetlen villanásnyi jelenetében Bihari József, alti a haldokló Ábris — O. Szabó István jó alakítása — álmaiban előjövő mesebeli öreg apót teszi hihetővé (ez az álomkép is az örökös magyar végzetet jelzi, hiszen az öregapó „az utolsó magyar”), feltétlenül kiemelendő még Molnár Tibor, továbbá Szilágyi István. A Magyarok Fábri Zoltán életművében — noha az alap- mű „végzet-koncepcióján” keveset változtathatott — a további felívelést jelenti, egyben az egyetemes magyar filmművészetben is újabb, igen értékes gazdagodást jelent. * E HÉTEN KERÜL még a premiermozihba a Cirkusz a cirkuszban című csehszlovák —szovjet film; mondandója a címében rejlik. S ugyancsak most látható majd felújításban az Ilyen hosszú távoliét című, 1960-as francia —olasz film, a főszerepben Alida Valiival. O LÁNG VINCE Láng Vincével ismerkedik az NDK berlini televízió. Hétfőn este kezdődött meg az „Egy óra múlva itt vagyok” című magyar tévé- filmsorozat bemutatása. O KULTURÁLIS HÉT Potsdani lesz a színtere május 12—líi-ig az idén a magyar—NDK barátsági és kulturális hétnek. Potsdam megye vendége Flajdú-Bihar megye lesz. A programban kiállítás mutatja be Hajdú- Bihar gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődését. Neves együttesek lépnek fel. G TANULMÁNYKÖTET Moszkvában a „Miszl” (Gondolat) Könyvkiadó gondozásában megjelent a „Szovjet—kínai kapcsolatok 1945 —1977” című tanulmánykötet. 0 MÚZEUMFALU 1978-ban megnyitják a látogatók előtt a nyíregyháza —sóstói múzeumfalut — városi képtárat alakítanak ki a megye székhelyén és folytatják a klsvárdai múzeum építését. Ezen kívül próbaásatásokat kezdenek a bal- sa-fecskeparti újkőkori lelőhelyen. Folytatják a tisza- dobi nemzetiségi központ feltárását, Mátészalkán szekér-, Vásárosnaményban pedig vasöntvény-gyűjteményt mutatnak be. O A BORY VAR A turisták által kedvelt székesfehérvári Bory várban már az idén nyáron romantikus hangversenysorozatot tartanak. A várat Bory Jenő szobrász építette. Nevelési tervek A szocialista hazaíiság és az internacionalizmus szélesítése, elmélyítése érdekében, a megyei KISZ-bizottság tervei között szerepel, hogy a miskolci 3. számú Ipari Szak- középiskolában működő honvédelmi kabinet közreműködésével és irányításával minden középiskolában létrehoznak ' — ahol a feltételek adottak — honvédelmi kabinetet. Erőteljesebben fogják szorgalmazni az Ifjú Gárda szervezését, s ahol lehetséges, legalább egy polgári védelmi szakaszt kell kialakítani. Az Ifjú Gárda jobb szervezeti kialakítása érdekében a középfokú oktatási intézményekben működő alegységek lehetőleg egy alapszervezetbe tömörüljenek. A középfokú tanintézetek KISZ-bizottságai a III. és IV. évfolyamok részére ebben az évben több laktanya látogatást fognak szervezni. A törekvés az, hogy az adott területen működő MHSZ-kiubbal minél többen kössenek együttműködési megállapodást. A tervek szerint ebben az évben minden járási jogú KISZ-bizottság mellett meg kell szervezni egy Ifjú Gárda és egy Úttörő Gárda alegységet. Benedek Miklós A Csőszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzeme kivitelezésben és műszaki előkészítésben jártas gépészmérnököt, üzemmérnököt, technikust felvesz. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással. 3581 Leninváros, Pf. 52 címen. Február 21-én: Finn dráma, finn színész „70 év a Sarkcsiiíag alatt” A színész svájcisapkát, munkászubbonyt ölt, aztán csizmába, parasztingbe bújik, majd sálat teker a nyakára, szemüveget tesz az orrára, ,s fekete kabátjában profesz- szorként jelenik meg. Mindezt a nyílt színen, s közben mondja a szöveget. Egy-egy jelenetet azzal is jelez, hogy évszámokat aggat maga mögé a szerény díszletű színpadon. A cselekmények az 1800-as évek utolsó évtizedeiben kezdődnek, s felölelik a századfordulót, a két világháború éveit, s 1954-ben érnek véget. A színhely — Finnország. Ez a hatalmas történelmi freskó, Finnország újkori történelmének legizgalmasabb szakasza Vaino Linna monodrámájában elevenedik meg. S egy színész — Veik- ko Sinisalo — ezernyi arccal, százféle hanggal formálja meg. Az 1-920-ban született Vai- nö Linna a finn irodalom egyik legismertebb alakja. Mezőgazdasági, majd textilgyári munkás volt, s közkatonaként részt vett a második világháborúban. A háború befejezése után kezd írni. Két szárnypróbálgató regénykísérlet után írja meg 1954-ben „Az ismeretlen katona” címmel háborús élményeit, a finn—szovjet konfliktusról. Ez a regénye egy- csapásra a finn próza legjobbjai közé emeli, elismert íróvá avatja. 1959 és 62 között, jelenik meg „A Sarkcsillag alatt” cí I hatalmas trilógiája. A mű a finn történelem évtizedeit követi a múlt század végétől megírásának napjáig. A parasztság sorsát, nyomorát és felemelkedését ábrázoló regénytrilógia azt a végkövetkeztetést sugallja, hogy a nemzeti érdek és a néptömegek érdeke elválaszthatatlan egymástól, S ennek a közös érdeknek az összehangolása a történelmi-politikai realitásokkal nemcsak szükséges, de az egyetlen lehetséges út is Finnország számára. Vainö Linna irodalmi díjak, kitüntetések sorát nyerte el a két remekmívű regényével. „Az ismeretlen katona” elnyerte az Északi Országok Tanácsának irodalmi nagydíját. „A Sarkcsillag alatt” című trilógiát huszonegy nyelvre lefordították, a mű Magyarországon is megjelent, és filmet is készítettek belőle. „Az ismeretlen katona” és „A Sarkcsillag alatt” a finn történelem nagy korszakait eleveníti fel. Ebből a hatalmas epikus folyamból Veik- ko Sinisalo, neves előadóművész kezdeményezésére született színpadi mű. A monodráma a „70 év a Sarkcsillag alatt” címet viseli. Az egyszereplős dráma Finnországban Sinisalo megformálásában óriási sikert aratott, A miskolci nagyközönség is az ő előadásában és Kolle Holmberg baloldali művész rendezésében láthatja a monodrámát február 21-én a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. (A finn nyelvű előadás szinkrontolmács segítségével magyarul is élvezhető.) (Kádár) Általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat felveszünk az 1978/79. tanévre FONÖ, SZÜVÖ, vagy KÖTÖ-HURKOLÖ szakmunkástanulónak, 16 éves korig. A fonó- és szövöszakmákban a képzési idő: 2 év. A fonó, szövő szakmunkástanulók ösztöndíja a tanulmányi eredménytől függően 350—560 Ft. A kötő-hurkolószakmákban a képzési idő: 3 cv. A kötő-hurkoló szakmunkástanulók ösztöndíja a tanulmányi eredménytől függően 150—550 Ft. JUTTATÁSOK: Az ösztöndíjon kívül a vidékieknek havi 500 Ft, budapestieknek 450 Ft vállalati ösztöndíjat fizetünk. (Az összes pénzbeli juttatás a fonó, szövőknek havi 850—1060 Ft, a kötő-hurkolóknak havi 650 —1050 Ft.) Gyárunk mellett levő szakmunkástanuló-otthonunkban elhelyezést, napi háromszori étkezést — munkaszüneti napokon is —. havi 90 Ft-ért biztosítunk. Tankönyvről az iskola, munkaruháról és iskolaköpenyről a gyár gondoskodik, térítésmentesen. Továbbtanulásra lehetőség nyílik az üzemi szakközépiskolában, területi gimnáziumban. Rátermett fiatal szakmúnkásainkat, a sikeres szakmunkásvizsgát követően scgédmíívczctővé, később művezetővé képezzük ki. JELENTKEZNI LEHET: személyesen, vagy írásban. Levélre részletes tájékoztatást küldünk. A GYÁR CÍME: PNYV. Kelenföldi Textilgyár személyzeti, oktatási osztály 1117 Budapest, XI., Budafoki út 111—113. Telefon: 450-160/191 mellék. ‘íap»4
