Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1978. február 15., szerda Előtérben a munkásművelődés Az Edelényi Bányászklub terveiből Az Edelényi Bányászklub társadalmi vezetősége rend­kívül precízen határozta meg ez évben az intézményre váró közművelődési felada­tokat. A végzendő munka alapjául természetesen az 1974_es közművelődési párt- határozat, valamint az an­nak nyomán született párt-, állami és szakszervezeti ál­lásfoglalások szolgálnak, és jól határozták meg a ki­emelt feladatokat is. A tel­jes munka terv részletes is­mertetése helyett érdemes feljegyezni, hogy igen nagy figyelmet fordítanak az is­kolarendszerű felnőttokta­tásra. Arra törekszenek, hogy a 45 éven aluli dolgozók mind megszerezzék az álta­lános iskolai végzettséget, továbbá helyet biztosítanak a szakmunkásképző és to­vábbképző tanfolyamoknak. Szorgalmazzák a középfokú tanulást, a bejáró dolgozók számára pedig, akik Ede- lényben korrepetáláson nem vehetnek részt, magánvizs­gára előkészítő tanfolyamot szerveznek. A Mindenki Is­kolája akció keretén belül a hetedik osztályosoknak meg­kezdődtek a vizsgák, meg­szervezték a konzultációkat, s a nyolcadik osztályban minte"v húszán fognak a konzultációkon részt venni. A természettudományi és társadalomtudományi isme­retterjesztés különböző elő­adás-sorozatokkal, szakkörök segítségével folyik, a szocia­lista államok bemutatására nemzeti esteket rendeznek, av: MHSZ-szel közösen vég- zi8: a honvédelmi, a szocia­lista hazaszeretetre való ne­velést. -Igen figyelemre mél­tó \az esztétikai nevelés ter­ve, azon belül is az irodal­mi, olvasási — kultúra, a ze­nei« képzőművészeti tájéko­zottság fejlesztése és a mű­kedvelő mozgalmak, vala­mint a szabad idő kulturált eltöltése céljából kialakított program. Tekintettel azon­ban arra, hogy az Edelényi Bányásaklub nemcsak lakó- területi feladatokat ellátó in­tézmény. hanem a munkahe­lyi művelődés igen fontos szerve is, kiemelt figyelmet érdemel, hogy a szocialista brigádok művelődésének se­gítésére magában az intéz­ményben is részletes prog­ramot dolgoztak ki, és an­nak alapvető módszertani bázisa a szocialista brigádok klubja; másrészt igen részle­tes és fontos a munkahelyi közművelődés tervezete, amely legnagyobbrészt; szin­tén a szocialista brigádmoz­galomra épül. Az általános és szakműveltség terjesztésé­ben kiemelt feladatot jelent a tudományos-technikai for­radalom új eredményeinek népszerűsítése, és a szénbá­nyászat jövőjének, feladatai­nak ismertetése, a brigádok sokirányú támogatása, a po­litikai felvilágosító munka, mindezek érdekében a kü­lönböző eszközök, formák felhasználása. Ilyen például a szocialista brigádok egész éven át tartó vetélkedője, amelyet ebben az évben is megrendeznek. • Mint minden bányaüzem­nél, az edelényi bányászok­nál is régi gyakorlat az úgy­nevezett beszálló műsorok rendezése, azaz műszakvál­tás előtt az aknába szálló bányászok részére tartott rendezvény. Ezek keretében ismeretterjesztő előadásokon kívül ankétokat terveznek, esetleg képkiállításokat is. De terveznek ebben a keret­ben színészek közreműködé­sével is műsorokat. Valamint találkozókat közéleti szemé­lyiségekkel. A munkásaka­démia keretében tizenegy foglalkozást terveznek. Az aknarádióban a termelési és brigáderedmények mellett a kulturális élet is helyet kap. Figyelemmel vannak az év­fordulókra, sőt könyvismer­tetőket is tartanak. Kiemelt gondot fordítanak a bejáró dolgozókra, rend­szeresen felkeresik azok la­kóhelyeit, Ismeretterjesztő előadásokkal, különböző ren­dezvényekkel, a munkás jára­ti autóbuszokon pedig kü­lönböző sajtótermékeket he­lyeznek el. amely nemcsak az informálást szolgálja, ha­nem hihetőleg az érdeklő­dést is felkelti másfajta idő­töltések iránt. Szerveznek a bejárók részére színházláto­gatási akciókat, tárlat- és múzeumlátogatásokat is. Az Edelényi Bányászklub éves tervéből csak néhányat ragadtunk ki, néhány olyan teendőt, amely közvetlen eszközökkel kívánja szolgál­ni a bányászok művelődését. Nem említettük az intéz­ményben folyó ismeretter­jesztő ég művészeti munkát, a tartalmas szórakoztató te­vékenységet, a művészeti és egyéb szakköri eredménye­ket és terveket, mert a bá­nyász szakszervezeti kultúr- munka ismeretében ezeket szinte már evidensként fo­gadjuk el. Azért emeltük ki az idei közművelődési ter­vükből is azokat a pontokat, amelyek közelebbről kapcso­lódnak a munkásművelődés­hez, mert ezen a területen kell Edelényben is mind erő­teljesebben előrelépni, és ezt az Edelényi Bányászklub ve­zetői, mint munkatér vükből kitűnik, igen jól látják. A rendszeresen végzett éves munkáról, különösen- annak látványosabbik részéről min­denkor kép formálható a bá­nyász kulturális és sporthe­tek őszi rendezvénysoroza­tán. A munkásművelődés ér­dekében végzett munka ered­ményei nem jelentkeznek ilyen szembeötlő módon, fel­mérésük is nehezebb, csak közvetett módon tehető mér­legre annak ered mén vessége. haszna. Éppen ezért érdemel a munkásművelődés segítése é munkatervben is kiemelt figyelmet. (hm) Vadászba! iggttta a CSEPPKÖ-szálló éttermében 1978. március 12-én. Budapesti művészek fellépésével. ZENE—TÁNC—HANGULAT vad-ételkülönlegességek. A Herman Ottó Múzeum Képtára és a Miskolci Galé­ria rendezésében Kondor Béla emlékülés lesz Miskol­con, a Herman Ottó Mú­zeum Szabadság téri előadó­termében február 17-én, pénteken, délután 2 órai kez­dettel. Az emlékülésen dr. Németh Lajos és dr. Végvári Á Képcsarnok Vállalat miskolci, Szőnyi-termében február 16-án, csütörtökön, délután 5 órakor nyílik meg Ridovics László, Munkácsy- díjas festőművész kiállítása. Dr. Újvári Béla művészet- történész nyitja meg a tár­latot, amelyet március 2-ig tekinthetnek majd meg az érdeklődők. A magyar festőnemzedék derékhadához tartozó alko­tóművész nem törekszik a Lajos művészettörténészek, valaniint Feledy Gyula és Lenkey Zoltán grafikusmű­vészek emlékeznek meg a magyar grafika kimagasló alakjáról. A Herman Ottó Múzeum Képtárában egyéb:, ként újra látható a Kondor­emlékszoba. természet szolgai utánzására, deformálás helyett a lát­vány kreatív átélésével, a valóságból vett motívumok színbeli és formai expresz- sziójával kísérli meg a ter­mészet törvényszerűségeinek feltárását, annak képi meg­jelenítését. A magyar festé­szet hagyományait ötvözi a korszerű megfogalmazások­kal, s ez teszi igazán hatá­sossá alkotásait. Csők Mariann estje Az új, diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban, a Pó­dium ’78 sorozatban Csemus Mariann önálló estjét rende­zik meg február 22-én, dél­után 6 órai kezdettel. A ki­váló művésznő a Játék az isteni Claudius haláláról és a Holdíényszonáta című mo­nodrámákat adja elő önálló műsorában. Az est idejére egyébként a művelődési köz­pontban gyermekmegőrző szolgálatot is szerveznek. Szabadegyetemek Borsodban A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Bor­sod megyei Szerveze­tének különböző ismeretter­jesztő programjaiban ugyan viszonylag, számszerűségét tekintve nem jelentős he­lyet foglalnak el a szabad- egy'etemek — az ismeretter­jesztésen belül mintegy 1—3 százalékot tesznek ki —, ám fontosságul^ ennél lényege­sen nagyobb. A szabadegye­temek hallgatósága ugyanis gyakorlatilag a legaktívabb­nak bizonyul, s következés­képp az ismeretterjesztési te­vékenység hatékonysága ezekben a formákban, prog­ramokban hatványozottabb, mint más előadásokon. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmúlt években fokozatosan nőtt a szabadegyetemeken részt ve­vők száma, amit jól bizonyít az is, hogy amíg az 1975— 76-os évadban a megyében mindössze 13 sorozat indult, 584 hallgatóval, addig az 1976—77-es ismeretterjesztési évadban 36 sorozatot 1060-an kísértek mindvégig figyelem­mel. A viszonylag kötött és rendszeres formában meg­tartott magas szintű isme­retterjesztési formában — s ehhez áz előadói feltételeket biztosítják — igen alapos új ismeretekre tesznek szert a résztvevők. Egyelőre elsősor­ban a társadalomtudományi jellegű sorozatok iránt mu­tatkozik nagyobb érdeklődés. Az elmúlt évadban 22:14 volt az arány a társadalomtudo­mányi jellegű sorozatok ja­vára. A megelőző évi négy természettudományi jellegű sorozattal szemben viszont már szembetűnő a növeke­dés. A szabadegyetemi soroza­toknak megyénkben legna­gyobb hagyománya Miskol­con van — az elmúlt évben a megyeszékhelyen 24 soro­zat' índúlt be(!) —, s emel­lett a három rendszeresen meghirdetett és megtartott szerencsi szabadegyetemi ta­gozat érdemel nagyobb fi­gyelmet. De az elmúlt évben megkezdődött a szabadegye­temi ismeretterjesztés Ka­zincbarcikán, Mezőcsáton, Mezőkövesden, Özdon és Le- ninvárosban is. A jövőben pedig várhatóan nemcsak megmaradnak ezeken a he­lyeken ezek, a magas szintű ismeretterjesztési formák, ha­nem bővül azoknak a tele­püléseknek a köre is, ahol sor kerül szervezésükre. Rendkívül fontosnak tűnik a szabadegyetemek jelentő­ségét tekintve az a tény, hogy az utóbbi években kedvezően változott a hall­gatói összetétel is. Amíg ko­rábban elsősorban az értel­miségiek közül, s főleg pe­dagógusokból tevődött ossza a szabadegyetemek hallgató­sága, ma már egyre nagyobb számban vesznek rajta részt fiatalok és munkások. Lenin-/ városban és Kazincbarcikán például a hallgatók több mint 60 százaléka fizikai dolgozó volt; elsősorban szo­cialista brigádok tagjai je­lentkeztek. Miskolcon pedig az ifjúsági klubok tagjai is egyre nagyobb számban je­lentkeznek az úgynevezett központi szabadegyetemekre. Előfordul, hogy egy-egy kö­zépiskolai szakkör is beje­lenti magát valamelyik sza- badegyeterpi előadásra. Az egyetemi hallgatók és a nyugdíjasok érdeklődése is fokozódott az elmúlt évek­ben. Ennek ellenére általá­ban mégis a 20 és 40 év kö­zötti korosztály tagjai teszik lei a szabadegyetemi hallga­tóság törzsgárdáját. Ez töb- bé-kevésbé összefügg azzal, hogy a szabadegyetemekre az érdeklődési körüknek, sokszor közvetlen érdekelt­ségüknek megfelelően jelent­keznek a hallgatók, az így szerzett újabb tudást min­dennapi munkájukban, éle­tükben is hasznosítani kí­vánják. Annak ellenére van így, hogy a szabadegyétemek résztvevői tulajdonképpen semmiféle formai elismerés­ben nem részesülnek. A számbeli növekedésen túl igen örvendetes, hogy javult az elmúlt években a szabadegyetemi előadások tartalma is. A szemléltetés általánosnak mondható, ezen belül viszont vannak kiemel­kedő sorozatok. A pszicho­lógiai, a biológiai, a fizikai és a kémiai jellegű soroza­toknál a kísérletek, az iro­dalmi előadásoknál az audio­vizuális szemléltetés, a föld­rajzi, a művészettörténeti, a néprajzi sorozatoknál pedig a diavetítés teszi élménysze­rűvé a feldolgozott anyagot, A színházművészeti sorozat résztvevői pedig például színházi próbán is részt vettek. Ezekből is követke­zik, hogy a szabadegyetemi előadásokon az alkalmazott módszerek segítik a hallga­tók aktivizálását, ami a ha­tékonyabb ismeretbefogadást megalapozza. E z a hatékonyság teszi indokolttá a forma még szélesebb körben való terjesztését, s azt a helyes szemléletet, amely a megyei szervezetnél tapasztalható: a legfontosabb témák feldol­gozásánál nem az anyagi rentabilitáson, hanem a va­lós tartalmakon van. a hang­súly. <cs. a.) Sárospataki központtal működik megyénk első gyü­mölcstermesztési rendszere, amelynek a Bodrogközi Ál­lami Gazdaság a rendszer- gazdája. A rendszerhez tar­tozó nyolc taggazdaság szak­emberei Sárospatakon már­cius végéig nyolc előadásból álló szakmai tapácskozáson vitatják meg a gyümölcster­mesztés időszerű kérdéseit. Óvoda épül Negyedik óvoda építését kezdi meg ebben az évben Sárospatak város Tanácsa, hogy a dolgozó családanyák számának növekedésével fel­merülő gyermekszociális igé­nyeket minél jobban ki tudja elégíteni. A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN NDK’ CSEH LENGYEL ÉS HAZAI KOZMETIKAI KIÁLLÍTÁS AZ 1. EMELETEN tanácsadás;"IQ -12 ig 14 -18 ig Klär Ié-hüís Bozsik István munkája Bírás Lászi képei fiyslc eladás HÉTFŐTŐL február 13-18- ig SZOMBATIG szépség íarsang

Next

/
Oldalképek
Tartalom