Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

ÉSZAK ■ M AGY ARO RSZÁG 4 1978. január 14., szombat Gyűjtés és gyűjtemény­gyarapítás A Herman Ottó Múzeum 1978-as feladataiból Az új esztendő a Herman Ottó Múzeumban is további új gyűjtési és gyűjteménygyarapítási feladatokat hozott. A ré­gészek számára természetesen új ásatási feladatokat is, illet­ve korábban megkezdett ásatások folytatását. A múzeum munkaterve szerint a gyűjtő- illetve gyűjteménygyarapító munka legfőbb idei feladatai a Kulturális körkép Folytatódnak a tervszerű ásatások. Kistokaj-Kültelek lelőhelyen eddig 23 kelta sír került a felszínre. Az ásatás országos tervfeladathoz kap­csolódik és a kelta corpus keretében a temető teljes feltárása, illetve a földmun­kák alkalmával előkerült anyag hitelesítése érdekében további ásatás szükséges, amit a nyári hónapokban fognak elvégezni. Ugyancsak a nyári hónapokban kerül sor Bodroghalom-Medveta- nyán a leletmentés során elő­került kelta anyaghoz a hi­telesítő ásatásra. Évek óta folyik Abaújvár községben a hajdani ispánsági székhelyet jelentő földvár ásatása. Az elő­zetes geofizikai térképek se­gítségével meghatározott te­rületen folytatják az ispán­sági vár települési objektu­mainak további kutatását, ugyancsak a nyár folyamán. Folytatódik még a leletmen­tés az Avason létesítendő if­júsági kultűrcentrum terüle­tén, s amennyiben a kivite­lezés során a földmunkálatok megkívánják, újabb próba­ásatást végeznek. A már ko­rábban megkezdett ásatást, illetve a Sály-Latorút terüle­tén már megkezdett közép­kori település feltárását ez év őszéig kívánják befejezni. Elvégzik a Borsod megyei földvárak bejárását és szint- vonalas felméretését Szent- istvánban, Mezőcsáton, Ernő­dön és Dédesen, és természe­tesen leletmentést végeznek a szükségnek megfelelően a na­gyobb beruházások kivitele­zési munkáival kapcsolatos es egyéb földmunkák során. * A múzeum történeti osztá­lya továbbra is elsőrendű fel­adatának tekinti Borsod me­gye ipartörténeti és munkás- mozgalmi tárgyi, valamint dokumentációs emlékeinek gyűjtését, kiállításra való elő­készítését és tudományos fel­dolgozását. Az elmúlt évben Miskolcon tartott manufak­túra-kutatási konferencia cél­kitűzéseinek megfelelően a történeti osztály fogadja és gyűjti a manufaktúrák orszá­gos kutatása során előkerülő anyagot és annak új gyűjte­ménycsoportban kíván helyet biztosítani. Gyűjti az osztály a kézművesipar területünkre jellemző ágainak eszközkész­letét és produktumait, a bük­ki manufaktúrák és az észak­magyarországi malmok em­lékeit. A Mindszent község történetére vonatkozó doku­mentumoknak a miskolci és az egri levéltárak anyagából történő kigyűjtését és feldol­gozását folytatják. Ugyancsak folytatják a miskolci ortodox gyűjtemény múzeumba ke­rült dokumentációs anyagá­nak fordításait, rendszerezé­sét és feldolgozását. Az or­szágosan koordinált gyűjtési feladatok közül a polgári de­mokratikus forradalomra, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulására és az ipari üzemek államosítására vonatkozó dokumentumok gyűjtését tervezték. * Sokszínű a néprajzi osz­tály gyűjtő- és gyűjtemény­gyarapító feladatköre. Sajó- velezden és Ároktőn folytat- ­következők: ják az anyagi ellátottság tör­ténetére vonatkozó általános tárgygyűjtést, a paraszti élet­formára és a gazdálkodási rendszerre vonatkozóan gyűj­tést végeznek dél-borsodi falvakban, valamint a Zemp­léni-hegység falvaiban a né­pi gazdálkodásra vonatkozó tárgyak köréből. Tárgyi , és dokumentációs gyűjtést vé­geznek a bükki szlovák fal­vak történetére és népi kul­túrájára vonatkozóan a kas­sai kerületi múzeumok ku­tatóinak segítségével. Terve­zik a rutén lakosságú Kom- lóska életformájának doku­mentálására, a nemzetiségi tájház berendezéséhez a tárgygyűjtést. Hasonló módon gyűjtenek a gönci úgyneve­zett „huszita ház” berende­zéséhez. A képzőművészeti osztály a XX. század magyar művé­szetének anyagából, kiemel­ten Kondor Béla emlékanya­gából és az észak-magyaror­szági terület képzőművészeti anyagából gyarapítja gyűjte­ményét. A természettudomá­nyi gyűjtemény elsősorban a Bükk rovarvilágából kíván gazdagodni. * Természetesen nemcsak a miskolci központi múzeum, hanem ,a szervezethez tartozó vidéki múzeumok is sokszínű, gyűjtő, gyűjteménygyarapító feladatot vállaltak. Például a szerencsi Zemplén Múzeum — gyűjtőkörének megfelelő­en — képeslapokat, kisgrafi- kákat gyűjt be különböző csatornákon, történeti tárgy­gyűjteményében pedig a sze­rencsi üzemek és munkásai életmódja, a kézművesanya­gok emlékanyagának gyűjté­se a fő feladat. Néprajzi tárgygyűjtést el­sősorban a Taktaközben vé­geznek. A mezőkövesdi Ma­tyó Múzeum a szokásos nép- művészeti jellegű gyűjtésen felül egy mézeskalácsos mes­ter műhelyének berendezését is megvásárolja. A Tokaji Múzeum — a szőlészet és bo­rászat témakörébe tartozó anyagokon kívül — később létesítendő új kiállításához, a mezővárosi ipar, kereskede­lem, közlekedés relikviáit kí­vánja ez évben gyűjteni. A Sárospataki Képtár a Klim- ko-hagyatékkal gyarapszik év közben, a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény pe­dig különös fontossággal a helyi lemezgyár történetére, a dolgozók életmódjára, meg­különböztetett gonddal a be­járó munkások életére vonat­kozó tárgyi és dokumentációs rekvizitumokkal kíván gaz­dagodni. * Mindezek a gyűjtőmun­kák természetszerűen vonják maguk után a nyilvántartó, rendszerező, műtárgyvédelmi, valamint tudományos feldol­gozó tevékenységet. (bm) MINIATŰR KÖNYV A Szovjetunió űrhajósai címmel miniatűr könyvkü­lönlegesség jelent meg a szov­jet fővárosban. A 67x95 mil­liméteres könyvecske 38 szov­jet űrhajós, köztük a jelen­leg a világűrben dolgozó Grecsko és Makarov életraj­zát közli. Az első életrajz természetesen Jurij Gagariné. EMLÉKMÚZEUM Lermontov emlékmúzeu­mot rendeznek be a moszk­vai Malaja Molcsanovka utca egyik földszintes házában. A híres orosz költő egyetemi éveiben (1830—32) lakott itt. NEMZETKÖZI KIADVÁNY Európa további fővárosai válaszoltak Budapest levéltá­rának kezdeményezéseire, amellyel Az európai főváro­sok építéstörténeti forrásai című nemzetközi kiadvány megírását indítványozta. A két ősi város; Róma és Athén is jelezte, hogy megkezdte az előkészületeket építéstörténe­ti emlékeinek ismertetésére. Huszonegy főváros már fo­lyamatosa n küldi Budapestre A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet szak­munkástanulói honvédségi ösztöndíj elnyerésére. Ösz­töndíjra pályázhatnak a szakmunkásképző intézetek azon fiútanulói, akik vállal­ják, hogy tanulmányaik be­fejezése után elvégzik a tiszt- helyettesi iskolát, majd a nép­hadseregben hivatásos tiszt- helyettesként szolgálatot tel­jesítenek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, bün­tetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízható­ság, hivatásos katonai szolgá­latra való egészségi alkalmas­ság, megfelelő tanulmányi eredmény, a szülő — gond­viselő — beleegyezése, az elő­írt szakmai képesítés meg­szerzése. A honvédelmi ösztöndíj el­bírálásánál előnyben része­sülnek a nagycsaládos fizikai a közös mű fejezeteit. Leír­ják a főváros alakulásának körülményeit, történetét, az irodalmi források helyét. Kéz­iratokat, metszeteket, térké­peket is közölnek. KÉPES SZAKMAI ABC A Képes szakmai abc kiad­vány első füzete, amelyet négy kötetre terveztek, az autószerelőtől a fonóig 37 foglalkozás bemutatásával megjelent. A nyolcadik osz­tályosok pályaválasztását se­gíti. A kézikönyv tartalmaz­za a szakmák pontos leírását, a munka körülményeit. KÖNYVFORGALOM A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalatnál, a vidéki könyvterjesztés gazdájánál elkészült a tavalyi forgalom gyorsmérlege. A könyvüzle­tek bevétele elérte á 781 mil­lió forintot. Az elmúlt évben 15 új könyvesboltot nyitottak, ezek között szerepel a diós­győri gépgyári bolt. Az idén újabb üzleteket nyitnak Mis­kolcon is. Csinosítják és kor­szerűsítik több város mellett Miskolc város könyvesbolt­jait is. dolgozók, valamint a fegyve­res erők és testületek hiva­tásos állományú tagjainak és polgári alkalmazottainak gyermekei. Az ösztöndíjra pályázók je­lentkezési lapot a szakmun­kás iskolák igazgatóitól, vagy közvetlenül a megyei hadki­egészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi had­kiegészítő) parancsnokságtól kaphatnak. A jelentkezési laphoz saját kezűleg írt részletes önélet­rajzot, erkölcsi bizonyítványt, tanulmányi eredményt bizo­nyító okmányt (másolatot) kell mellékelni. Jelentkezni lehet a gépsze­relő, vagy mezőgazdasági gépszerelő, a szerszámkészí­tő. a villanyszerelő, a mecha_ nikai műszerész, a távközlési hálózatszerelő és a gépi for­gácsoló képzési szakokról. Beszédes számok. Miskol­con, az első osztályos tanulók 2—2,5 százaléka morzsolódott le 1965—70 között az általá­nos iskolákban. Évente hat­van, hetven kisiskolás kény­szerült évismétlésre a siker­telen iskolakezdés következ­tében. Amióta viszont emel­kedett az óvodába járók szá­ma — Miskolcon közismer­ten igen intenzíven fejlődött az óvodahálózat —, s részint 1969-től előbb a 72 órás, újab­ban pedig az egyéves isko­lára előkészítő tanfolyamok „beindultak”, szembetűnően csökkent az első osztállyal sikertelenül „birkózó” tanu­lók aránya és száma. 1973- ban például 29 első osztályos volt évismétlő, az első osztá­lyosok 0,9 százaléka. Az 1976-os tanévben pedig mindössze 4 tanulót, az ösz- szes első osztályosok 0,1 szá­zalékát utasították évismét­lésre. S noha kétségtelenül a zökkenőmeíites továbbhala­dást segítik a különböző mi­nisztériumi intézkedések, az oktatáspolitikai elhatározások is, aligha vonható kétségbe, hogy az előkészítők megszer­vezése, az óvodában, illetve az előkészítőkben részt vett leendő iskolások számának növekedése is befolyásolta az eredmények kedvező alaku­lását. Borsodban általában ked­vező a kép, ha azokat az erő­feszítéseket tekintjük, ame­lyeket az iskolára előkészítés érdekében tettek és tesznek a pedagógusok és a szakem­berek. A megyei eredménye­ken belül pedig Miskolc va­lóban példamutatóan sokat tesz azért, hogy a tankötele­zettségi törvényt maradékta­lanul végrehajtsák a város­ban. S erre nem csak az óvo­dahálózat fejlesztése, s a kri­tikus területeken az iskolára előkészítők szervezése a jó példa. Az 1973—74-es tanév óta rendszeresen szerveznek a városban korrekciós cso­portokat azon gyermekek számára, akik vagy nem is­kolaérettek, vagy családi, szo­ciális körülményeik miatt olyan minimális szókinccsel rendelkeznek, hogy nagy lét­számú osztályokban lassú lenne az előrehaladásuk. A korrekciós csoportokban — 12—15 fős osztályokról van szó, amelyben az egyéni fog­lalkozásra lényegesen na­gyobb lehetősége nyílik a pe­dagógusoknak — évente át­lagosan közel száz tanuló ta­nul, s a tapasztalat azt mu­tatja, hogy döntő többségük fel tud zárkózni a normál osztályok szintjéhez. Hason­lóan pozitív eredmények van_ nak azokban az iskolákban is, amelyek az automatikus továbbhaladási kísérletben részt veitek, a külön csopor­tos foglalkozások segítik a gyengébb tanulókat abban, hogy a második osztályban már fel tudjanak zárkózni, s eleget tegyenek a követel­ményszintnek. Az ösztöndíjszerződés megkötése előtt a pályázók kijelölt polgári rendelőintéze­tekben általános egészségi vizsgálaton • vesznek részt. A honvédelmi ösztöndíjasok — tiszthelyettesi iskolai hallga­tói állományba vételükig — a külön rendelkezésben meg­állapított (havonként 250— 500 forint) összegű társadal­mi ösztöndíjban, továbbá a szakmai kategóriától, évfo­lyamtól, valamint az általá­nos tanulmányi eredménytől függően a szakmunkásvizsga leteltéig tanulmányi ösztön­díjban és ösztöndíj-kiegészí­tésben részesülnek. A szakmunkásképző intéze­tek honvédségi ösztöndíjas tanulói a szakmunkásképesí- tés megszerzése után a tiszt- helyettesi iskolák hallgatói állományába kerülnek, majd a néphadsereg valamelyik tiszthelyettesképző intézmé­A tankötelezettségi törvény végrehajtását, a bukások szá­mának csökkentését segíti az általános iskolában az úgy­nevezett pótló foglalkozások! rendszere is. Az egy-két tárgyból bukásra álló tanu­lók június elején külön fog­lalkozásokon, kis csoportok­ban pótolhatják az ismeret- anyagot. Ennek segítségével közel harminc százalékkal csökkenthető ily módon a bu­kási arány. Az általános feladatokon túl a város területén levő ál­talános és középiskolákban külön figyelmet fordítanak a fizikai dolgozók gyermekei­nek tanulására. Az általános iskolákban például a Peda­gógusok Szakszervezete támo­gatásával középiskolára elő­készítő tanfolyamokat szer­veztek a nyolcadikos, tehet­séges munkásgyermekeknek. Magyarból, oroszból és ma­tematikából vannak foglalko­zások, s elsősorban azokban az iskolákban szorgalmazták a tanfolyamok megszervezé­sét, ahol a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya magas, így például a 27-es, a 21-es és a 40-es számú általános iskolákban indították be a tanfolyamokat. Százalékosan is kimutatható, hogy az el­múlt években növekedett a -fizikai dolgozók gyermekei­nek jelenléte a város gim­náziumaiban. A lehetőségek egyébként a külön foglalkozásra a közép­iskolákban is adottak. Mis­kolc középiskoláiból az or­szágos átlagot meghaladóan jutnak be a tanulók a felső­oktatási intézményekbe, ami megalapozott, jó oktató-neve­lő munkára utal. A felsőfokú tanulmányokra részint iskolai költségvetésből finanszírozott, részben TIT-tanfolyamok ke­retében is felkészítik a diá­kokat. Beszédes szám, hogy a miskolci tanulók közel 29 százaléka vesz részt előkészí­tőn, a továbbtanulni szándé­kozó fizikai dolgozók gyer­mekeinek pedig száz százalé­ka. Az egyetemre és főisko­lára jelentkezettele több mint 50 százaléka pedig felvételt is nyer a felsőfokú intéz­ménybe. Mindezek a tények azt bi2 zonyítják, hogy a város terü­letén működő iskolák bizto­sítják azokat a lehetőségeket, amelyek az ismeret birtoklá­sát, az általános iskola el­végzését, illetve a készségek­hez és képességekhez mért továbbtanulást megalapozzák. S ezekkel a lehetőségekkel élnek is a fiatalok. Kétségte­len, hogy a nagyváros lehe­tőségei és adottságai kedve­zően befolyásolják a mun­kát, az összehangolt és tuda­tos erőfeszítések mégis pél- daadóak lehetnek megyénk más városai, települései szá­mára is. nyében folytatják tanulmá­nyaikat. A tiszthelyetteskép­zés időtartama' egy év. A tiszthelyettesi hallgatók a részükre megállapított kü­lön juttatásokra jogosultak. Végzettségük után hivatásos tiszthelyettesi állományba ke­rülnek és a néphadsereg csa­patainál képzettségüknek, ké­pességeiknek megfelelően be­osztást kapnak. A szakmunkásképző inté­zetek első és második évfo­lyamának tanulói az oktatási év időtartama alatt, a har­madik évfolyamos tanulók pedig minden év január 31- ig pályázhatnak. A szerződéskötés tartalmá­ról és módjáról a jelentke­zőknek a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi (Bu­dapesten a fővárosi hadki­egészítő) parancsnokság ad részletes felvilágosítást. Pályázati felhívás szakmunkástanulói honvétfséii 'SsztMij eínyeréséhez Előkészítők és felkészítők

Next

/
Oldalképek
Tartalom