Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 14., szombat ÉSZAX-MAGYARORSZAG 3 Mit terveznek és mit produkálnak Tokaj-Hegyalján? Tokaj-Hegyalja szőlőtáblá­it e napokban vékony hó­takaró borítja, — sajnos nem elég vastag ez a takaró. — A szőlőtőkékben, a még metszetlen szőlővesszőkben szunnyad az élet. Tavaszra, a tavaszi újjáéledésre, az életvegetációra vár közel hét­ezer hektár idősebb, fiata­labb szőlőtelepítés. Az érté­kes kultúrát teremtő, gon­dozó ember azonban nem pi­hen. A Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdasági Borkombinát, — a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek vezetői, dolgozói, a hegyaljai szőlős­gazdák terveznek, gondol­kodnak. számolnak. A cél, az elképzelés: hogyan, mi módon lehet jövőre, s a jö­vőben még több szőlőbogyót termelni, ebből még jobb minőségű bort előállítani, s ezzel tovább növelni^ a vég­zett munka ellenértékét is, Tokaj-Hegyalja, a tokaji bor hírnevét is. GONDOT OKOZ-E A TOKAJI BÖK ERTEKESITESE? Miközben Sátoraljaújhely­re, az állami gazdasági bor­kombinát központjába igye­keztem. gondolatban „vé­gigszámláltam”. hányszor volt megyei és országos té­ma Tokaj-Hegyalja sorsa, jö­vője, fejlesztése. Jó néhány tájegységi és országos bizott­ság tervezett, - dolgozott kisebb-nagyobb sikerrel azon, hogy a világhírnév, s vele a jövedelem is növeked­jék. S hol a pénz, hol a munkaerő, hoj a tech­nika hiánya, hol bizo­nyos konzervatív, visszahúzó erő. gondolkodás akadályozta a valóban ésszerű, a valóban minden tekintetben gyümöl­csöző előbbrelépést. A hat­vanas, hetvenes években az­után. a megfelelő állami, társadalmi segítség, a nyu­godt, átgondoltabb gazdaság- politikai, gazdasági lépések következtében megnőtt a te­lepítési kedv, mind az álla­mi- és szövetkezeti nagyüze­mekben, mind az egyéni tér. melók, a háztáji gazdaságok körében. Erre bizonyság, hogy az elmúlt hét év során csaknem ötszáz hektárnyi új szőlőt telepítettek, s többször ilyen területen kerül sor ala­pos felújításra, pótlásra. S az utóbbi években, — például az elmúlt évben is, — sokat segített a must, az aszúsze­mek és a bor felvásárlási árának 12—15 százalékos emelése is. E pozitív tények ismerete, s valósága alapján számom­ra, — s nálamnál hozzáér, főbb. szőlész-borász szakem­berek számára is — érthetet­lennek tűnt. hogy az elmúlt év során is sokszor hallot­tam: a tokaji bor hírneve csak volt. Tokaj-Hegyaljá- nak nincs jövője, nem kell a bor. elrontják a minőséget... Érthető, hogy amikor Kapás Pállal', a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatójával „tárgyaló- asztalhoz” ültünk, e vélemé­nyekkel kapcsolatban kértem valóban megbízható, papí­ron, számokkal bizonyítható választ. A vezérigazgató több lapból álló. a minisztériumi szervek által készített orszá­gos jellegű értékelést vett elő. — Először is ezt nézzük meg. nehogy valaki elfogult­sággal. mellébeszéléssel vá­dolhasson. — Nos, a szám­adatok gyökeres ellentétben állnak a szóbeszéddel, a To- kaj-Hegyalját — ki tudja miért és ismételten — etsi- ratókkal. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium elmúlt évi statisztikája azt bizonyítja, hogy Tokaj- Hegyalja, az állami gazdasá­gi borkombinát mind a ter­més mennyisége, mind a mi­nőség, mind az értékesítés területén jelentősen felül­múlja az országos átlagot, az ország több vidékét, beleért­ve a sokat emlegetett, — s valóban jó eredményeket el­érő — alföldi területeket is. ALKALMAZKODNI A VÁSÁRLÓK IGÉNYEIHEZ! Hagyjuk figyelmen kívül, hogy a 3 618 hektáron gaz­dálkodó. — ebből 1425 hektár a szőlő — gazdaság éves ter­melési értéke meghaladja a másfél milliárd forintot, s a nyereség 50—60 millió forint között mozog. Ez is bizonyí­téka az eredményes munká­nak. Bár a gazdaság vezetői, maga a vezérigazgató is ke­veslik a jövedelmet, — a nyereséget. Nézzük meg in­kább az értékesítést: Az el­múlt, 1977-es év rekordot hozott az értékesítés terüle­tén. Amíg 1971-ben 133 000 hektoliter bort adtak el, az elmúlt évben ez a mennyi­ség meghaladta a 168 500 hektót! Ilyen mennyiségű to­kaji bort a történelem során még soha nem szállítottak el Hegyaljáról. Miért hát a szóbeszéd, van-e alapja? — Talán az, — mondja a vezérigazgató, — hogy né­hány borász kollégánk nem ért egyet azzal, hogy eltérő­en az évszázados, évtizedes receptektől, más. — a nyu­gati vásárlók igényeinek megfelelő minőséget, „keve­réket” is készítünk, vagy szándékozunk készíteni. Mit tegyünk, ha van igény? Nem tartanám helyesnek, ha csak a hagyományok miatt le­mondanánk piacokat, meg­rendelést. Hiszen. Tokaj- Hegyalján is, másutt is alap. vetően szolgálnunk kell a népgazdaság, a társadalom anyagi érdekeit. Ha vala­mennyi termelőüzemünkben feladat a konszerű, az igé­nyeket messzemenően kielé­gítő és így gazdaságos ter­mékszerkezet. termékváltás, mi miért ne készítenénk megadott recept szerint ex­portra bort, eszenciát?! Ez esetben arról van szó, hogy japán megrendelők olyan eszenciakeveréket kér­nének. amely bizonyos szá­zaléknyi alkoholt is tartal­maz. Van szakember, aki, ta_ Ián ezt kifogásolja, ettől a tokaji. bor hírnevét félti. Kérdés: nem az csökkentené a hírnéven, ha kijelente­nénk: nem tudunk ilyen ke­veréket adni?! A GAZDASÁG CSAK RÉSZE TOKAJ-HEGYAL.TÄNAK Az állami gazdasági bor- kombinát középtávú és éves terve természetesen jól olökészítetten. a gazdaság- politikai elveknek, döntések­nek, a megye gazdaságfej­lesztési strukturális tervének megfelelően pontról-pontra megvalósul. Erre a vezetés, a gazdaság dolgozói elhivatot­tan. szűkebb pátriájukat és munkájukat egyaránt szeret, ve — vigyáznak. Azon mun­kálkodnak, hogy mind a ter­melés, mind a fejlesztés, te­lepítés. felvásárlás, értékesí­tés területén évről évre löb- bet produkáljanak. Ennek érdekében kerül sor például ez évben 35 hektárnyi új te­lepítésre. s 60 hektárnyi ré­gebbi szőlőterület alapos fel­újítására. Készülnek, s a kö­zeljövőben valósággá válnak a tarcali oltványüzem bőví­tésének tervei, — több tíz­milliós értékben. Ennek cél­ja egész Tokaj-Hegyalja meg­felelő oltványellátásán túl az egyre növekvő exportigények kielégítése is. Mindemellett a szőlő- és borfeldolgozó üze­mek korszerűsítése, korszerű gépek — szűrő, — must-tisz- tíló gépek beszerzése is fo­lyamatban van. Itt a cél, a gazdaság vezetőinek célja — helyesen, a gazdasági és po­litikai elveknek megfelelően kettős. Ezt Kapás Pál a kö­vetkező szavakkal fogalmaz­za meg: — A mi kombinátunk csak része és egy kisebb része az egész Tokaj-Hegyalja szőlő­termő területének. Éppen ezért mindannyian köteles­ségünknek érezzük a lehető legmesszebbmenően segíteni tanácsokkal, gépekkel és más eszközökkel a termelőszövet, kezetek, a szakszövetkezetek fejlesztését és oltvánnyal, szaktanáccsal, növényvédő­gépekkel az egyéni termelő­ket is. Mindezt tervszerűen, a követelményeknek és az igényeknek megfelelően. Tervek, együttműködési programok és a már valóra váltott segítségnyújtást pél­dázó számadatok bizonyítják e komplex, jól átgondolt se­gítség, vagy inkább tokaj- hegyaljai együttműködés té­nyét, valóságát. Egy a terme­lőszövetkezeti és szakszövet, kezeli vezetőkkel kimunkált és megkötött 1977. július 15- én aláírt gazdasági együtt­működési program erről ol­dalakon át „vall.” Vall arról, hogy a szőlő feldolgozását, a telepítést, a Tokaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás gesztoraként a szőlő- és más növényi kultúrák növényvé­delmét szervezetten, a szö­vetkezeti üzemek és egyéni termelők igényeinek megfe­lelően elvégzik. A növényvé­delmi társulat megfelelő gé­pekkel, három helikopterrel, számos szakemberrel példa­mutatóan dolgozik. — Azt szeretnénk mi, akik nem csak szerelmesei, s ho­vatovább értői vagyunk a tokaj-hegyaljai szőlőterme­lésnek, ha nem lenne parla­gon egyetlen hektár olyan terület sem, amely alkalmas a betelepítésre, a minőségi bor termelésére. — mondja Kapás Pál vezérigazgató. — Ezért segítünk, hogy a ter­melők, a mi dolgozóink is, a t.sz-t,agok is, s ki-ki, aki itt lakik Hegyalján, s ért a sző­lőhöz, telepítsenek, termelje­nek. Természetesen elsősor­ban a nagyobb területek egy­séges betelepítését kell segí­tenünk. Ahol alkalmazható a gépi művelés, a gépi növény- védelem. Mert a bortermelés önköltségét csak így lehet lejjebb szorítani. Erre ugyan­is a nagyobb termelői jöve­delem érdekében is szükség van és azért is, hogy megfe­lelő áron adhassuk el mind exportra, mind belföldön a tokaji bort. Ennek érdekében mi a magunk részéről meg is lesszük ami erőnkből, anyagi forrásainkból telik . . Ügy hiszem e munkánkkal, szándékaink helyességével nem vitatkozik senki... * Emlékszem. tizenöt—húsz évvel ezelőtt milyen ünnep volt egész Tokaj-Hegyalján, ha a különböző hazai, nem­zetközi borversenyeken ér­meket. „aranyat szült” egy- egy hegyaljai borunk. Az állami gazdasági borkombi­nátnak a szó legszorosabb értelmében vévé két zsákra való arany-ezüst és bronz­érme van. ömlött az arany a legutóbbi világversenyen is. A miért valószínűleg a hoz­záértő munka volt és az ma is . .. Ahogy Üjhelyből jö­vet néztem a deres, havas szőlőtőkék ezrei 1, azon töp­rengtem, vajon az idén őszön hány százezer hektó mufit kerül a hordókba. Tavaly 171 ezer hektónyit vásároltak fel. s a gazdaságban száz­ezer hektó termett. Ha jó lesz az időjárás, bizonyosan többel. Mert a most vizsgál! rügyek azt mutatják: nem érte károsodás a vesszőt. S ha az időjárás jó, más nem igen jöhet közbe. A szakem­berek hozzáértése, munka­szeretete biztosított, a ter­melők együttműködése jó. Remélhetően mindezért ízes nektárral fizetnek a hegyal­jai vulkanikus talajon tele­pített szőlőtőkék. Barcsa Sándor Festik a cserépedényeket a sárospataki kerámiaüzemben. Termelés és szociáEpilifika A Borsodi Szénbányák Vál­lalat üzemeinek — túlóra nélkül — kizárólag hétköz­napi termeléssel 5 130 000 tonna szenet kell termelniük ebben az esztendőben. Ugyan­akkor a folyamatos szénter­melés biztosítása érdekében 68 kilométernyi vágatot kell kihajtani, s szükség van a műszakonkénti 1,505 tonnás összüzemi teljesítmény eléré­sére is. Csak így tudnak ele­get tenni 1978. évi feladata­iknak. A tervek között szere­pel az is, hogy a frontfejté­sek napi előrehaladási sebes­ségét 20, az elővájásokét pe­dig 10—15 centiméterrel nö­velik. A gazdasági feladatok tel­jesítése mellett azonban gon­dolnak a dolgozókat érintő gzociálpoli tikai i ntézkedések végrehajtására, a tervezett létesítmények felépítésére is. Ehhez kapcsolódik a bányász- lakás akció továbbfolytatása. Kormányakcióból 39 millió forint értékben 521, saját alapból pedig — 4 millió 700 e?er forintért — 65 lakás fel­építésére kerül sor 1978-ban. Tavaszi előzetes... Milyen lesz a vetlmagellátás? A mezőgazdasági üzemek még a téli teendőkkel van- naK elfoglalva; pontosítják a mérlegeket, „finomítják” az új esztendő terveit, de ké­szülnék már a tavaszra is. Egyre töoben küldik el pél­dául megrendeléseiket az idei termeléshez nélkülözhe­tetlen vetőmagvakra a Vető­mag Vállalathoz. Vajon milyen lesz a tava­szi vetőmagellátás, teljesíte­ni tudják-e a mezőgazdaság minden megrendelését, igé­nyét? Erről érdeklődtünk a Vetőmag Vállalat egri terü­leti központjának tőmérnö­kétől, Varró Imrétől és a vál­lalat miskolci kirendeltségé­nek vezetőjétől. Kórössy Kál­mántól. — Bár az elmúlt év időjá­rása következtében csak kö­zepes eredményeket értek el a vetőmagvakat termelő gaz­daságok. a tavaszi vetéshez szükséges magféleségek zö­me rendelkezésre áll — hangzott a válasz. — A vál­lalat káli üzemében teljes lendülettel, három műszakos üzemeléssel folyik a vető­magvak tisztítása, fémzárolá. sa. készletezése, a tárolt készletnek az Országos Ve­tőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség által történő hatósági vizsgálata. Eddig közel 400 vagon hazai ren­deltetésű és jóval több mint 100 vagon exportra kerülő vetőmagot fémzárolt a káli üzem. — Milyen ellátás várható borsófélékből. pillangósokból és egyéb takarmánymagvak- b ól? — A borsó tisztítása, fém- zárolása még az elmúlt év­ben megtörtént, közel 170 vagon borsóvetőmag van előkészítve a tavaszi vetések­hez. Lucernából korlátlanul áll rendelkezésre magas sza­porítási fokú vetőmag. Vö­rösheréből Tápió és Táplán- szentkereszti fajtákból I. és II. fokban szintén biztosított köles, hibrid szemescirok és a készlet. Szarvaskerep, fe­hérhere, , somkóró. mohar. tízféle fű. meg négyféle fű- keverék is rendelkezésre áll. — Az elmúlt év hiánycik­keivel, és hiányolt külföldi árpafajtákkal mi a helyzet? — Borsod és Heves me­gyék gazdaságai részére 420 vagon tavaszi árpa vetőmag all rendelkezésre. Köztük már a legjobb külföldi faj­ták, Trumf, Favorit. Rapid és új hazai fajták vetőmag­jából is a korábbi éveknél lé­nyegesen több áll rendelke­zésre. Az új fajták felsza­porítására még legalább egy esztendőre iesz szükség. Igen jelentős, hogy az új fajtákból száz vagon Elit I. és II. fokú vetőmagot sike­rült biztosítani. Ami a hiány­cikkeket illeti, silócirokból például az SC—40-es fajtából I. fokú vetőmag áll rendel­kezésre. A lencsevetőmag sem hiánycikk többé. Im­portból, szovjet Petrovszkaja fajtából lesz elegendő lencse­vetőmag. Zabvetőmagból egyfajtát tud a vállalat biztosítani, s egyelőre a készlet még nem fedezi az igényeket, de meg­tették a szükséges intézke­déseket, hogy a hiányzó mennyiséget az ország más részeiből biztosítsák. Kuko­ricavetőmagvakból — az előzetes igényfelmérés alap­ján — a vetőmagkészlet ösz- szességében biztosítottnak látszik, de egyes kurrens fajtákból nincs elegendő. A korai. 300-as FAO számú ku­koricákra érkezett a gazda­ságokból a legtöbb igény. A hibridüzemek előzetes kész- lelközlése szerint ki fogják elégíteni az igényeket. Egyes fajtákat azonban helyettesí­teni kell azonos termőképes­ségű és minőségű fajtával. — A különböző zöldségfé­lék vetömagvai mikor kerül­nek az üzletekbe? — A korai vetésű zöldség­félék magvait már kiszállí­tották. Bő fajtaválaszték áll rendelkezésre a kiskereske- kedelmi forgalomba kerülő tasakos magvakból. A „ki­szerelést”, azaz tasakolást végző új gépsorok teljesítmé­nye lehetővé tette, hogy a boltokat az előző éveknél sokkal korábban, már no­vemberben ellássák. A vető­magvakat árusító kiskeres­kedelmi egységek remélhe­tően jól mérték fel az igé­nyeket, elegendő vetőmagot rendeltek a házikertek, hob­bikertek részére. Ha még­sem. akkor ne késsenek a pótmegrendelésekkel. Jelentős felajánlások Fslflii a untam? az ÍB-h Tavaly az elsők között csat­lakozott a csepeli felhíváshoz az Eszakmagyarországi Ve­gyiművek kollektívája. A ju­bileumi munka verseny ben részt vevő szocialista brigá­dok felajánlásaikat sikeresen teljesítették, s — különösen az év második felében •— ki­emelkedő eredmények is szü­lettek a nagy múltú gyárban. A dolgozók áldozatvállalása, cselekvő részvétele nagyban hózzájárult ahhoz, hogy a vál­lalat megvalósíthatta az egy- miiliárd 600 millió forint ér­tékű tervét. Az előzetes ada­tok szerint, a nyereség mint­egy 250 millió forint — ez valamivel több a tervezettnél. Az új gazdasági évben meg­növekedett feladatok várnak az EMV dolgozóira. Ahhoz, hogy a tervek megvalósulja­nak. s az életszínvonal az előirányzott ütemben növe- kedliessék, a gazdálkodás ha­tékonyabbá tételére van szűk. ség. Erre utalt a napokban megtartott munkásgyülésen Papp Andrásné, a -állalat ke­reskedelmi igazgatóhelyettese. A szocialista brigádvezetőkés a gazdasági egységek vezetői­nek e fórumán felhívta a fi­gyelmet az 1978-as év ki­emelkedő fontosságú felada­taira, s azok megvalósításához kérte a brigádok, a vállalat dolgozóinak aktív részvételét. Á gyűlésen a termelő, a szolgáltató és a karbantartó üzemek, valamint az egységek képviselői bejelentették: csat­lakoznak a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívásához, s a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT állásfoglalása alapján az idén is folytatják a mun­kaversenyt. Már e fórumon is több értékes — a vállala- lati tervek megvalósítását, egyes feladatok túlteljesítését segítő — felajánlás hangzott el. Ismertették a vállalat KISZ-bizoltsagának határoza­tát, mely szerint: védnöksé­get vállal a KISZ az idei munkaverseny felett, s a fia­talok munkahelyükön aktív módon vesznek részt a gaz­dasági feladatok megvalósí­tásában. Jelentős az a vállalás, me­lyet az A-üzem kollektívája fogalmazott meg. Nagy az ér­deklődés az új növényvédő szer. az Eptán iránt. A terv­ben szereplő 500 tonna helyett mintegy a kétszeresét állítja elő az idén az üzem — hang­zik a felajánlás. Csatlakoztak a felhíváshoz a fejlesztési fő­osztály dolgozói .is. Vállalták, hogy a gyártmány- és a gyártásíejlesztés intenzifiká­lásával megteremtik a felté­teleket az idén több, mint 210 millió forint értékű, új termék gyártásához. Ez a ter­vezettnél mintegy 60 millió forinttal több. A vállalat ver­senyző kollektívái elhatároz­ták, hogy az elmúlt évihez viszonyítva egy százalékos alapanyag megtakarítást ér­nek el. A melléktermékek és a hulladékanyagok hasznosí­tására elhangzott felajánlások további 16 millió forint érté­ket jelentenek a vállalatnak. Különböző intézkedéseket tesznek ebben az évben az energiatakarékosság fokozásá­ért is. Amint az a főosztály szocialista brigádjainak vál­lalásában elhangzott: kétmil­lió forint értékű energiameg- takaritást terveznek. Hagyománynak számít már az Északmagyarországi Ve­gyiművekben, hogy a nem termelő egységek kollektívái társadalmi munkával segíti!* a gazdasági feladatok teljesí­tését és a helyi területfej­lesztési célok megvalósítását. A munkásgyülésen ez iizem- rendészet. valamint a K- és az M-üzem dolgozói összesen több mint 2000 óra társadal­mi munka elvégzését aján­lották fel. Gy. K: i

Next

/
Oldalképek
Tartalom