Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. január 12,, csütörtök Nézőtéri meditáció Felnőtteknek és gyerekeknek A HOSSZÚ ÜT a címe an­nak a román filmnek, amit mától láthatnak a premier- mozik látogatói. A hosszú út igen hosszú pergése közben azon is meditáltam, vajon milyen kötelmeik lehetnek azoknak a gépkocsivezetők­nek, akik értékes egyedi gé­peket, vagy alkatrészeket szállítanak messzire, hat-hét- száz kilométerre, s akiknek útját rendőri erők is bizto­sítják. Van-e lehetőségük, hogy eltérjenek az útvonal­tól, magánjellegű kalandokba bocsátkozzanak, meghosszab­bítsák az utat, meg egyálta­lán, ha időnként felbukkan­nak ezek az útbíztosító rend­őrök, hol vannak ezek olyan­kor, mikor a behemót gép­kocsi értékes rakományával szinté el is tűnik az útról? Aztán azon is töprengtem, vajon Mircea Daneliuc ren­dező látta-e a negyedszázad előtti híres, izgalmas filmet, A félelem bérét, Yvés Mon- tand-dal egy teherautó vo­lánja mögött, s ha igen, va­jon mi indította arra, hogy szinte milliméterről, millimé­terre lemásolja annak egyik izgalmas jelenetét, amikor a kocsi a szakadék felett le­beg, ha pedig nem látta, mi­ként tudta egy negyedszázad múltán ezt a jelenetet haj­szál pontosan ugyanúgy ki­találni. Más izgató nem is igen volt ebben a filmben. Talán még az, vajon, a film első képsorait is ugyanaz a rendező csinálta-e, mint a többit. Ugyanis az indításnál, amely az értékes gépalkat­rész útbaindításának tévéhír­adós rögzítését mutatta be rendkívül szórakoztató for­mában, szatirikus megköze­lítéssel, azt hihettük, . hogy valami szellemes film követ­kezik majd. Aztán elindult a rakomány hosszú útjára, a filmtörténet pedig a maga fárasztóan unalmas pályájára. A két teherautó-sofőrhöz hozzácsapódik egy csinos hölgy, a végére még valami szerelemféle is keletkezik, mivelhogy a hölgy korábbi élettársa hűtlen lett, s hogy aztán most hármasban au­tóznak-e tovább, vagy mi lesz, senki sem tudja. Ha a filmnek van érdeme, úgy az néhány tájfelvétel — opera­tőr Filorin Mihailescu —, mert szerencsére az autó hosszú útja többségében fen­ségesen zord hegyek között, szép látványt nyújtó sziklák szakadékaiban kanyarog a forgatókönyv megszabta ka­nyargós úton. * ZSEBPÉNZ a címe Fran­cois Truffaut most bemuta­tott filmjének. Truffaut neve hallatán a mozilátogatónak a francia új hullám jut eszébe, hiszen e rendező volt annak egyik legjelesebb képviselője. Számos filmjét láttuk az új hullám jelentkezése óta, majd vagy másfél éve megismer­tük Amerikai éjszaka című nagyon érdekes film-vallo­mását a mesterségről, a film- csinálásról. Korábbi filmjei rendkívül markáns társadal­mi mondanivalót hordoztak. A polgári társadalom külön­böző megnyilatkozásainak éles bírálata csengett ki be­lőlük. A Zsebpénz a csende­sen szemlélődő, vagy leg­alábbis a megcsendesült Truf­faut alkotása. Gyermekekről szól, de nem elsősorban gyer­mekeknek, bár a hazai film­forgalmazási propaganda eb­be a kategóriába sorolja. Va­lójában mesteri kézzel, igen kitűnően megcsinált helyzet­rajz, egy dél-franciaországi kisváros iskolásai és szülei életének tükrében a társada­lom egy nagyobb szeletéről. A kisvárosi iskolába járó gyerekek többségben viszony­lagos jómódban élő polgárok fiai, lányai, gondot nem is­mernek, életüket alig zavarja valami. Kamaszkori, suta ér­deklődés a másik nem iránt, butuska szerelem az iskola­társ csinos mamája iránt és hasonlók. S egyszer közéjük cseppen egy új fiú, egy csö­vező gyerek, aki ugyan ma­ga is tolvaj, de mert anyja, nagyanyja a társadalomból kirekesztetten él, gyermek­fejjel már szenvedő részese a polgári életnek. Az persze nem derül ki a filmből, va­jon a fiúcska és anyja, nagy­anyja miért él a társadal­mon kívül. Csak azt tudjuk meg, hogy a gyermeket zül­lött életmódra nevelték, ütik, verik, végül elviszi őket a rendőrség, a többi gyerek pe­dig a tanév végén megkezdi boldog, gondtalan vakációját. Ennyi a film, semmivel sem több, de ismételjük Truffaut rangjához méltóan, kitűnően csinálta meg. A vége felé hallott tanítói kinyilatkozta­tás kilóg a film egészéből. * A MI CSENDES EMBE­RÜNK a címe a hét harma­dik filmjének, amelyre már a minap egy filmkocka köz­readásával is felhívtuk a fi­gyelmet. Ez az NDK-beli film egy útépítő brigád és az egyik új brigádtag konfliktu­sában kíván időszerű gondo­latokat elmondani a munká­ról, a munkaerkölcsröl, a kollektívában való dolgozás­ról. (bencdck) Tokaji évadnyitás A nagy hírű tokaji Zilahy György Művészetbarátok Kö­re január 16-án, hétfőn este hat órai kezdettel tartja 1978- as évadnyitó összejövetelét. A kiváló együttes kitüntetés­sel honorált, az egész orszá­got áthálózó művészetbaráti társulás most a tizenkettedik évadját nyitja. Ebben az év­ben kerül sor a Népműve­lési Intézet nyári művészte­lepének huszonötödik meg­rendezésére is, s ez a jubi­leumi tábor ígérkezik a Zi­lahy György Művészetbará­tok Köre ez évi egyik legki­emelkedőbb rendezvényének. A szokásos vendégszereplési programban tavasszal, illet­ve ősszel a kecskeméti, illet­ve sátoraljaújhelyi napok so­rozatát tervezik, nyáron négy nagyobb képzőművészeti ki­állítást rendeznek, a már ha­gyományossá váló zenei so­rozatban pedig Donizetti Sze­relmi bájital című vígoperá­jának bemutatása várható. Megrendezik a hagyományos szüreti napot is. Ebben az évben várhatóan túllépik a kiállítások sorában a kétszá­zas számot. Tellinger István munkája A Borsodi Szemle új számából A Borsodi Szemle című tu­dományos ismeretterjesztő folyóirat elmúlt évi utolsó száma több időszerű tudomá­nyos és gazdasági témát kí­nál az érdeklődő olvasónak. A Napjaink kérdései rovat­ban Pintér József, a veseát­ültetés etikai kérdéseiről, Tóth József pedig a Magyar Tudományos Akadémia Olaj- bányászati Kutatólaboratóri­umában a tudományos kuta­tás és a tudomány politikai kapcsolatáról ír; Bozsik Sán- dorné A Nagy Október és napjaink kérdései címmel a Nehézipari Műszaki Egyete­men az elmúlt év november 3-án és 4-én rendezett tudo­mányos ülésszakot ismerteti. A Történelmünk rovatban találjuk Lehoczky Alfréd ta­nulmányát, amely a tőkések szociálpolitikájának néhány borsodi század eleji vonását elemzi. Kun László tanulmá­nya bizonyára nagy érdeklő­désre tart számot, mondani­valóját már a címe jól érzé­kelteti: Politikai tendenciák Borsodban 1956. március— júliusa között. Frisovszki Ti­bor, a Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsa működé­sének és a kiváló mozgal­mak szervezésének 1968 és 1973 közötti borsodi tapasz­talatait összegzi. A Gazda­sági élet rovatban a jövő bá­nyászatának várható fejlődési irányait yázolja fel Patvaros József, az idegennyelv-tudás és a gazdasági hatékonyság összefüggéseiről Barna Géza és Gárdus János értekezik. Sánta László adópolitikánk alakulásának borsodi tapasz­talatait mutatja be, míg Kiss Miklós, Mag Sándor es Réthly Gyula tollából a MEDICOR Művek borsodi jelentkezésé­ről, illetve borsodi munkájá­ról olvashatunk. Abaújszántót mutatja be a Borsodi élet rovatban Kiss Gyula, majd könyvszemle egészíti ki a Borsodi Szemle új számát. Ünnepi játékhét Megkezdte idei házai ven­dégjátékait az Állami Báb­színház. Hetenként két cso­port tart — hétfőtől péntekig — előadást az ország külön­böző részeiben. Az egyik cso­port Mezőtúron, Gyulán, Szarvason, Nagyszénáson és Orosházán a Világszépét mu­tatja be a napokban. A má­sik csoport Horton, Kará- csondon, Gyöngyösön és He­vesen a Rókameséket adja elő. Szereplései közben a szín­ház alapításának 30. évfor­dulójára is készül az együt­tes. Február 22—28. között az ünnepi játékhéten — mintegy 20 különböző stílu­sú, technikájú produkciót ad elő felnőtteknek és gyerme­keknek. öt kiváló amatőr­együttes is bemutatkozik ez alkalommal. Ugyanekkor ösz- szeállítást vetítenek az utób­bi évtized bábfilmjeiből. Az évforduló alkalmából Buda­pesten ülésezik a Nemzetközi Bábművész Szövetség, az UNIMA végrehajtó bizottsá­ga: a modern bábművészet jellegzetességeiről tanácsko­zik. Három dal Január 15-e a beküldési határideje azoknak a pályá­zatoknak, amélyekkel az út­törőcsapatoknál, úttörőházak­ban, művelődési intézmé­nyekben működő népművé­szeti szakkörök, honismereti, játékkészítő, fafaragó, szövő, kézimunkázó, bábjátékos és népdalkörök, színjátszó és tánccsoportok, zenekarok je­lentkezhetnek az Űttörőszö- vetség másodszor sorra kerü­lő. Csillebércen augusztus 16-tól 26-ig tartó népművész szaktáborába. A pályázati feladat: három dal vagy népi játék, esetleg játékszer vagy tárgy bemu­tatása — a gyűjtés, illetve készítés módjának, történe­tének leírásával. Á pálya­munkák elbírálásánál előny­ben részesülnek a gyerme­kek által készített beszámo­lók, leírások. A táborvezető­ség a jelentkezéseket, ame­lyeket a csillebérci nagytábor címére kell beküldeni, már­cius 15-ig visszaigazolja, és tájékoztatót küld a résztve­vőknek a tábor feladatairól és programjáról. A táborban népek játékait, táncait ta­nulják meg, játékszerek, használati tárgyak készítését sajátítják el a pajtások. A pályaválasztás egészségügyi feltételei Még alig múltak a félévi bizonyítványosztás izgalmai, az általános iskolák 8. osz­tályos tanulóit újabb gond foglalkoztatja; hogyan is ha­ladjanak tovább, milyen szakmát válasszanak, melyik gimnáziumban vagy szakkö­zépiskolában tanuljanak? A pályaválasztás minden tanuló életében jelentős lé­pés, legtöbbször hosszú évek­re szól. Ez a döntés csak ak­kor lesz helyes, ha a tanuló olyan pályát választ, mely szellemi és fizikai adottságai­nak egyaránt megfelel. A pályaalkalmasságot tehát nagymértékben befolyásolja a fizikai, testi rátermettség. Ez minden egyénnél más, nem felelhet meg mindenki egyformán a szakmák külön­böző egészségügyi követelmé­nyeinek. A testileg gyengébben fej­lett tanuló nem képes nehéz fizikai munkát végezni, nem lesz alkalmas bányászati, ko­hászati vagy a vas- és fénir ipari nehezebb szakmákra, de alkalmas lehet a köny- nyebb megterheléssel járó gépi forgácsoló, műszeripari, ruházati- vagy szolgáltató- ipari pályákra. A színtévesz­tő nem választhat olyan munkát, melynél a színek felismerése elengedhetetlen. Nem mehet villanyszerelő­nek, szobafestőnek vagy vegyipari szakmunkásnak, de jelentkezhet szerelőnek, ács­állványozónak, kőművesnek, vasbetonszerelőnek, állatte­nyésztőnek stb... A vas- és fémiparban, a műszeripar­ban, az energiaiparban meg­határozott látásélességet kö­vetelnek meg. Fia nem meg­felelő a látásélessége a ta­nulónak, ezekre a pályákra alkalmatlan, számtalan má­sikban viszont megtalálhatja helyét, elérheti céljait. A fentiekből láthatjuk, hogy a helyes pályairányítás­ban a pedagógusok, osztály- főnökök mellett fontos sze­repük van az iskolákat ellá­tó orvosoknak, ök ismerik a legjobban a tanulók testi, fi­zikai, idegrendszeri állapotát, tudnak lezajlott betegségeik­ről, esetleges egészségkároso­dásukról. A pályaválasztást, a továbbtanulási jelentkezést minden esetben orvosi vizs­gálatnak kell megelőznie. Az orvos állapítja meg, hogy a tanuló megfelel-e a választott pálya egészségügyi követelmé­nyeinek. A vizsgálatot cél­szerű akkor elvégezni, mi­kor még nem alakultak ki a tanulónál határozott pályael­képzelések, s még van idő a vizsgálat alapján a legmeg­felelőbb szakmák kiválasztá­sára. Minden egészségileg ká­rosodott tanuló elküldhető a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe továbbtanulásra való jelentkezés előtt. Itt az orvosi pályaalkalmassági vizs­gálat után a pedagógusok és pszichológusok olyan pályát javasolnak számára, mely ké­pességeinek, s egészségi álla­potának a legjobban megfe­lel, s ahol az egészsége nem károsodik tovább. Jól kivá­lasztott szakmákban ezek a tanulók teljes értékű munkát tudnak nyújtani. Az alaposan megfontolt, s helyesen elő­készített pályaválasztással el­érhetjük, hogy minden tanuló megtalálja az adottságainak, rátermettségének legjobban megfelelő szakmát és mun­káját szívesen, eredményesen és sikerrel végezze. Dr. Pctró Irén a PTI munkatársa Kik jeleiezltelt az epetek és a íőisloíák esíi és levelezi íagezalaira? Határidő: március 30. Egységesítették az egyete­mek és főiskolák különböző tagozatain a jelentkezési ha­táridőt. Az esti és a levele­ző tagozatra jelentkezők — a nappali tagozathoz hason­lóan — március 30-ig juttat­hatják el a szükséges irato­kat az intézményekhez. Egyetlen kivétel van: a ki­egészítő műszaki tanárszakra jelentkezők kérelmét a mű­szaki főiskolák augusztus 1-ig fogadják el. A felsőoktatási intézmé­nyek esti és levelező tagoza­taira, valamin, az idegen nyelvi továbbképző központ mf-úyamaira azok a mun­kaviszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek; akik tavaly vagy korábban megszerezték a szükséges előképzettséget. Akik ezt, esti vagy levelező tagozaton szerzik meg már az oklevél megszerzésének évé­ben jelentkezhetnek esti, vagy levelező tagozatra. Az agrárfelsőoktatási in­tézmények esti és levelező tagozataira a mezőgazdasági üzemek vállalatok, szakokta­tás, kutatás és igazgatás te­rületén, valamint a társadal­mi szerveknél hasonló mun­kakörben dolgozók kérhe­tik felvételüket, A Testneve­lési Főiskola tanári szakára csak azok a pedagógus képe­sítéssel rendelkező és peda­gógus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek, akik tovább­tanulását munkáltatójuk is támogatja. Hasonló követel­ményeknek kell megfelelniük azoknak a felsőfokú végzett­ségű dolgozóknak, akik újabb (,iplomáért a tudorfíányegye- temek nem tanári szakaira, valamint a pénzügyi- és számviteli főiskolára; illetve azoknak az óvónői szakkö­zépiskolát végzetteknek, akik felsőfokú óvónőképzőbe sze­retnének jelentkezni. Csak a képzés szakirányának meg­felelő munkaterületen dolgo­zóktól fogad el felvételi kérelmeket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai kara is. A tanárképző és tanítókép­ző főiskolákra, valamint az óvónőképző intézetekbe, az oktatási intézményekbe pe­dagógus munkakörben, képe­sítés nélkül dolgozók jelent­kezésé fogadják el. A jelentkezéshez rendsze­re 'tett nyomtat\ónyt a me­gyei nyomtatványboltokban, illetve Budapesten a XIII. kerület. Hegedűs Gyula u, 27. sz. alatti boltban lehet beszerezni. a kérelemhez érettségi, képesítő bizonyít­ványt. az esetleges felsőfokú végzettségről szóló oklevelet, önéletrajzot és h-tóság’ er­kölcsi bizonyítványt keli mellékelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom