Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. január 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Háromévenként, kétévenként... Műszaki feliEvizsiáíat és alkatrész Milyen a sátoraljaújhelyi kenyér? A tésztát kézzel formálja a pék. Így finomabb a kenyér. A péksiitcmcny-üzemben sorakoznak a zsemlekenyerek. Üj rendelet lép éleibe 1978 február elsején ;i gépjármű­vek időszakos műszaki vizs­gáztatásáról. A hír az újsá­gokban megjelent közlések alapján széles körben ismert, mégis a megszámlálhatatlan telefonhívás, • levélben való érdeklődés alapján úgy tű­nik, sokak számára nem tisz­tázott, miként is kell értel­mezni az új rendeletet. Február elsejétől a hal év­nél öregebb személyautókat, amelyek magántulajdonban vannak, kétévenként kell vizsgáztatni, míg a tízéves­nél idősebb kocsikkal már évente kell megjelenni a vizsgáztatók előtt. Hat éven belül pedig a régi szabály marad érvényben, három- évenkénti vizsgával. Sokak előtt ismert, hogy országosan is gondok vannak az alkatrész-ellátottsággal, még a leggyakoribb típusok­hoz is hosszú utánjárással le­het beszerezni, olykor a leg­alapvetőbb anyagokat is. A régi típusokkal méginkább meggyűlik a tulajdonosok gondja az évenkénti vizsgá­val, mert ott érthetően azt várják, hogy az autó a kora ellenére megbízható műszaki állapotban legyen. Namármost, ha a javítóbá­zisok eddig is alig győzték kapacitással, mi lesz ezután? Év közben a KPM közleke­désfelügyeleti osztálya, (régi nevén KPM Autófelügyelet) Miskolcon alig győzte fogad­ni a vizsgára jelentkezőket, naponta hatvan járművet vizsgáltak meg. Mi lesz ez_ után, ha a munkájuk meg­sokszorozódik? Truppolai József, a KPM közlekedésfelügyeleti osztá­lyának vezetője elmondta, hogy a magántulajdonban le­vő járművek érvényességi idejét nem az üzembehelye­zéstől, hanem a gyártási év­től számítják, tehát aki most januárban tavaly november­ben gyártott autót kap, az érvényességi időt akkortól számítják. — A sűrűbben adódó vizs­gáztatások valószínű nagyobb terhet rónak a vizsgáztatók­ra és ha kell, két műszakban látják el feladatukat. Más­részt a jövőben több olyan vállalat kérheti a műszaki Szokásos évi közgyűlésére és a honvédelmi szövetség megalakulásának 30. évfor­dulója tiszteletére kiállításra készül a Miskolci Postaigaz­gatóság MHSZ Rádióklubja. A na pókban sorra kerülő közgyűlésen a többi közt ar­ról is szó esik, ami országos értékelés során nemrég derült ki: az ultrarövid-hullámú adó-vevővel versenyző ama­tőr rádiósok 1977. évi ma­gyar bajnokságát a klub hat­tagú csapata nyerte meg. Az együttes különben kettős győ­zelmet aratott, mivel a tag­jai az éter hullámain keresz­tül nemcsak a legtöbbször beszélgettek, hanem a leg­több rádiótáviratot is váltot­ták a technikai sportág hazai művelőivel. A júliusban le­bonyolított versenyben egyéb­ként úgy vettek részt, hogy sátort vertek a Zempléni­hegység legmagasabb csúcsén, a Nagy-Milicen, s öt napon át itt „matattak” az éterben. A hideg, szeles időben alapo­san megfáztak, most azon­ban már mosolyogva gondol­nak a viszontagságos körül­ményekre. Hogyisne! Nem­csak országos bajnokok let­tek, hanem mindegyiküket elsőosztályú sportolónak is minősítették. Ami a klub februárban megnyíló kiállítását illeti: a modern adó-vevők, más esz­közök mellett azoknak a nyugtázó (QSL) lapoknak egy részét is közszemlére teszi a rendezőség, amelyeken a kü­lönböző földrészeken élő ama­vizsgáztatás jogát, amelyik a szükséges berendezésekkel rendelkezik. A vállalatoknál kiadott, vizsgaigazolás ugyan­azt a felelősséget követeli meg, mint a jelenlegi ható­sági igazolás. Azoknak, akik kiállítják, a nevükkel látják el az okmányt, felelniük is kell a bejegyzésekért. Ezzel nagy terhel vesznek le a jö­vőben a felügyelet válláról, hiszen ilyen tevékenységet a közlekedési profilú vállalatok, az Autóklub műszaki állomá­sai is elvégezhetnek, ha a felkészítéshez szükséges, autó­típusonként kidolgozott tech­nológiai feltételekkel rendel­keznek. Juhász János, az AFIT he- jőcsabai üzemének vezetője elmondta, hogy havonta 25 járművet visznek át vizsgáz­tatni a KPM közlekedésfel­ügyeleti osztályához és a jö­vőben ha kell, tovább növe­lik a kapacitásukat. Jelenleg két-három hét átfutási idővel kell számolniuk az autósok­nak, d e ha alkatrészhiány nem zavarja a felkészítést, akkor egy hét is elegendő a szükséges javítások, cserék elvégzéséhez. A legkisebb költségek a Trabantnál, Wartburgnál merülnek fel. általában jóval többe kerül, nagyobb az alkatrészigénye a négyütemű kocsiknak, Zsigu­liknak. Polski Fiatoknak. A régi autókkal ezután még na­gyobb gond lesz, 'hiszen egyikhez, másikhoz öt-hat éve nincs alkatrész. Az AFIT eddig sem zárkózott el a kis­iparosnál, vagy otthon a ga­rázsban felkészített, kijaví­tott, vizsgára váró kocsik műszeres beállítása, pontos ellenőrzése elől. Még egy tisztázásra váró kérdés: mit tegyen, akinek elmúlt ugyan hatéves a ko­csija, de a friss bélyegző sze­rint csak három év múlva kellene újra vizsgáztatni jár­művét? A közlekedésfelügye­leti osztály vezetője szerint a bejegyzés érvényes. Akinek a járműve öregebb valamivel hat évnél és február elseje előtt újra vizsgáztatja, annak még a régi rendelet szerint három évre hosszabbítják meg az autó műszaki érvé­nyességi idejét. Nagy József tőrök igazolják, hogy össze­köttetést teremtettek velük miskolci sporttársaik. Nem egészen három évtized alatt több mint 180 ezer QSL-la- pot gyűjtött össze a klub, s ezzel e tekintetben első az országban. Nincs olyan világrész, ahon­nan ne érkezett volna iga­zolás. Közülük néhányat mint rendkívüli értéket tartanak nyilván. Ilyen például az a QSL-lap, amelyen az 50-es évek elején a szovjet északi- sarki Krenkel-expedíció rá­diósa, igazolta a miskolciak­kal való éteri kapcsolatát. Hasonlóképpen értékes egy észak-amerikai expedíció Grönlandból küldött nyugtá­zó lapja stb. Ugyancsak kiállítják a dip­lomának nevezett, művészi kivitelezésű okleveleket is, amelyek az előre meghatáro­zott rádióállomásokkal tör­tént bizonyos számú — 25— 49 — összeköttetést igazol­ják. Eddig 220 diplomával rendelkezik a klub. Az utol­sót a napokban kapta meg Csehszlovákiából, a baráti or­szág amatőrjeivel tavaly te­remtett rádiós kapcsolatok elismeréseképpen. Borsod megyében egyéb­ként még a kazincbarcikai vegyipari főiskola és a Lenin Kohászati Művek MHSZ rá­dióklubja rendelkezik a nyugtázó lapok ezreivel és több tucat diplomával, ame­lyet trófeaként tartanak szá­mon a rádiósok. T. í. fiz ép® versenye A nagyberuházásokat építő kivitelező szervezetek erőfor­rásait a korábbinál jobban kell koncentrálni, mert nagy- beruházásonként átlagosan 40 százalékkal növekedtek az építési feladatok. Az idén in­dítandó két újabbal együtt, 43 nagyberuházáson dolgoz­nak az építők, s ebből tíznél 1978-ban be kell fejezni a munkálatokat. Az erők ösz- szefogását és hatékony fel- használását segíti a vállala­tok dolgozóinak elhatározása, a szocialista munkaverseny folytatásáról. A 31. számú építőipari vállalat dolgozói az alvállalkozókkal együtt az építési munkálatok meggyor­sításával lehetővé teszik, hogy a Borsodi Vegyikombi­nát új pvc-gyárának külön­böző üzemrészeiben március­tól megkezdhessék a próba- termelést, és így mód nyíljon még az idén 50 ezer tonna pvc gyártására. Ugyancsak a próbatermelés építési felté­teleinek gyorsabb megterem­tését szorgalmazzák) a Tiszai Vegyikombinát poünropilén- gyárában, az agrofóliát gyár­tó üzemben pedig már a II. ne­gyedévben munkaterületet adnak a technológiai beren­dezések szerelőinek. Sárospataki építkezések Sárospatakon lakásberuhá­zásokra ebben az évben 57,7 millió forint áll rendelkezés­re. A terv szerint a Felsza. badulás téren folytatják az alagútzsalus lakóépületek ki­vitelezését. Üj üzlet is épül: 600 négyzetméteres alapterü­letű ABC-áruház, melynek elkészítése a következő évre húzódik át. A város központi területén, az Ady utcában 50 lakás épí­tését kezdik meg hagyomá­nyos technológiával. Az idén megkezdik a Bodrog Áruház melletti terület szanálását, hogy helyet biztosítsanak a Rákóczi utca északnyugati oldalán létesítendő lakóépü­letek számára. Ennek a rész­nek a tervezése ugyancsak az idei év feladata. Itt helye­zik majd el az ötödik ötéves terv időszakára ütemezett szolgáltató egységeket is. A gépipar ígérete lief lennel® a iarlós lopzlási Cilii A gépipar 1978-ra azt ígé­ri, hogy . minden eddiginél többet termel, és bővíti a vá­lasztékot a tartós fogyasztási cikkekből. Arra törekszenek, hogy kielégítsék az igényeket bojlerből, tűzhelyből és ke­rékpárból. Többet ígérnek hűtőszekrényből, mosógépből, porszívóból, grillsütőből és néhány híradástechnikai cikk­ből. Tíz százalékkal növelik a termelést. A legfontosabb háztartási műszaki cikkekből 9. a vastömegárukból 15 szá­zalékkal több hazai gyárt­mányt értékesítenek belföl­dön. A tárca 56 féle vasmű­szaki cikk, köztük 20 féle tar­tós fogyasztási termék gyár­tását .és fejlesztését kiemel­ten kezeli. Ezekből összes­ségében az idén 10 milliárd forint értékben szállítanak belföldre. Mosógépből 180 ezer készül. Az automata mosógépekből az idén 23 ezer kerül a boltokba. Az NSZK- cégekkel kooperációban ké­szülő grillsütőkből iparkod­nak a nagy keresletet kielé­gíteni. Az év végéig három­szor annyit szállítanak a ke­reskedelemnek. mint tavaly. Olajkályhából 35 százalékkal, mosogatókból 27 százalékkal, magnetofonokból 60 százalék­Egy vásárló: — Finom, friss kenyeret kapok itt nap mint nap. Foszlós, puha, a héja ropo­gós. Kérem, nekem még nem lehetett panaszom az újhelyi kenyérre. Egy levélíró: — Nem értek egyet, azok­kal. akik, a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat termékei­vel elégedettek. Nem egyszer előfordult már, hogy a pál- házi fűszerbolt vezetője visz- szalcüldte a szállítmányt. Rossz minőségű volt. a ke­nyér. Hogy illatos, friss, fe­kal állítanak ölő többet, és megkétszereződik az igen ke­resett zuhanytálcák gyártása is. Bővítik a választékot újabb típusokkal, a hűtő- szekrényeknél. és a televízi­óknál. Bár villanytűzhelyből, gázvízmelegítőkből, gázkály­hákból, kerékpárokból, vil­lanybojlerekből többet állí­tanak elő az idén, minden igényt azonban továbbra sem tudnak kielégíteni. A hiá­nyokat importból fedezik. Az év során forgalomba kerül­nek a biztonságtechnikai al­katrészekkel felszerelt gáz­tűzhelyek, valamint a Lam- part saját fejlesztésű Luna- lux gáztűzhely-családjának típusai. A bojlereket belül­ről is zománcozzák, így élet­tartamuk megnövekszik, ön­töttvas kádakból tovább bő­vül a gyártás. Kétszer any- nyit adnak át, mint ahány új lakás épül. Szögekből, sze­gecsekből, csavarokból és ké­zi szerszámokból nagyobb té­teleket importálnak. A gép­ipar 67 százalékkal több me­zőgazdasági kisgépet gyárt. Kapható lesz csehszlovák és bolgár kisgép is. hér és foszlós? Legfeljebb csak ritkán __ E gy boltvezető: — Az utóbbi időben hatá­rozottan javult a kenyér mi­nősége. Az elmúlt hónapok­ban egyszer jobb volt, más­szor kevésbé. Az, hogy ehe­tetlen lett volna, még nem fordult elő. Itt nálunk na­ponta elfogy százhúsz darab kétkilós kenyér, sőt szomba­tonként kétszáz is. Nem ta­pasztaltuk, hogy a vásárlók elégedetlenkedtek. * Milyen hát a sátoraljaúj­helyi kenyér? A sütőüzemben harminc fok fölé szalad a hőmérő hi­ganyszála. Délelőtti műszak. Az automata olajtüzelésű ke­mencék ontják a forróságot. A patika-tisztaságú teremben fehérnadrágos pékek sürgö­lődnek. Zúg az intenzív da­gasztógép. A legmodernebb technikával dolgozik: 15—20 perc helyett 90 másodperc alatt dagasztja a kenyeret. Csemiczki Károly üzemve­zető-helyettes : — Hogy jobb legyen a ke­nyér, az osztógépet és a hosszformázót — amelyek adagolják és megformálják a tésztát —, „kivettük” a technológiai sorból. Helyette a pékek kézzel formázzák a sütéshez a kenyeret. így nem tapad úgy össze a dagasztott tészta, sülés után finomabb, foszlósabb lesz a kenyér. Egyébként a hagyományos kovásszal dolgozunk, hogy méginkább megközelítsük az úgynevezett házi kenyeret. A péküzem egyik sarkában fóliasátor alatt állnak a sü­tésre váró tésztával teli pol­cok. Kísérlet ez a kenyér minőségének további javítá­sára. A fóliasátor alatt ugyanis páradúsabb a leve­gő: nem szikkad meg na­gyon a tészta, így sütés köz­ben a kenyér héja sem reped ki. Ha a kísérlet során, egy hét elteltével bizonyítást nyer. hogy a módszer jó. vala­mennyi kenyér fóliasátor alól kerül majd a kemencékbe. A készáruraktárban erősen érzik *a friss kenyér illata. A ■tíz kenyérre méretezett szál­lító rekeszek mindegyikében csak nvolc-kilenc kenyér vár „indulásra”. Hogy miért? Nos, a sátoraljaújhelyi sütő­üzemben készült kenyerek térfogata nagyobb az átla­gosnál. A forró kenyér így hát könnyebb, levegősebb is; a szállításnál gondosan vi­gyázzák. hogy ne törődjön, ne lapuljon össze. Kóstoló — egy hétköznap — a sütőüzemből a boltokba induló kenyérből. Serceg-ro- pog a kés alatt a kenyér pi­rosbarna héja. Ízletes, foszlós a levágott karéj. * A Sátoraljaújhelyi Sütőipa­ri Vállalat 18 üzeméből a megye 000 boltjába szállítják a kenyeret, a péksüteményt. A sátoraljaújhelyi sütőüzem körzetébe 38 község tartozik. Naponta 100—120 mázsa ke­nyér készül itt; reggel hat órakor indul az első szállít­mány a Hegyközbe, a dél­előtt folyamán a legtávolibb településre is eljut a friss kenyér. Kaz&imérszky Ferenc, a Sá­toraljaújhelyi Sütőipari Vál­lalat igazgatója: — Panasz a kenyér minő­ségére? Az itteni üzemünk termékeire két hónap óta nem volt kifogás. A járási pártbizottsághoz az elmúlt év végén a ricsei üzemünk­ben gyártott kenyérre érke­zett panasz. Igen, tudjuk az okát: az ottani malomban őrölt liszt minősége nem megfelelő. De nem késik a megoldás. Már intézkedtek a javítás érdekében. — Ügy vallja, hogy itt Sá­toraljaújhelyen és a Hegyköz falvaiban mindig is jó volt a kenyér? — Nem. Az elmúlt aratás után észrevehetően romlott a kenyér minősége. Hatvan perc helyett süthettük mi akár nyolcvan percen át is: a hé­ja már szinte megégett, be­lül még mindig sűrű, tapadós volt. Lisztmintát vettünk, felküldtük a fővárosba. Az eredmény nagyon rossz volt. Törtük a fejünket, mit te­hetnénk, hogy a Hegyköz, a Bodrogköz búzáján javíthas­sunk. Minden követ megmoz­gattunk. Aztán októberben kétezer vagon búzát kaptunk Mezőkövesd térségéből. Az­óta már a kevert búzát őrli a malom. Kitart az idei ara­tásig. — Vállalják hát, hogy ma ismét jó a sátoraljaújhelyi kenyér... — Felelősséggel. De nem is panaszolta nekünk senki, hogy rossz lenne. Egyébként rendszeresen megbeszéljük a tapasztalatokat, az észrevéte­leket a boltvezetőkkel is. Kérjük őket. hogy a boltba érkezeit kenyeret szakszerű­en tárolják az eladásig. Ne nyomódjon, ne törődjön a mindennapi. * Kedden délután , négy óra. Sátoraljaújhelyen, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 150-es számú ABC- áruházában sorakoznak a polcon a friss kenyerek. Egy kérdés a vásárlókhoz: — Milyen a sátoraljaújhe­lyi kenyér? — Finom, ropogós. Csak­úgy, mint minden nap. Mikes Márta Közgyűlés és kiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom