Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. január 8., »asarnqp lasvar—amerikai iipiÉzieri találkozú (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Cyrus Vance az újságírók kérdéseire vá­laszolt. A Népszabadság tu­dósítójának kérdésére vála­szolva az amerikai külügymi­niszter a magyar—amerikai kapcsolatokat jónak minősí­tette. E kapcsolatok erősöd­nek olyan események ered­ményeként, mint- amilyen a korona és a koronázási jel­vények visszaadása volt. — Számos kérdést már megoldottunk, olyan lépések­kel mint például a kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési megállapodás megkö­tése, a családegyesítési ügyek intézése, az utazási eljárások egyszerűsítése, a két kor­mány tagjainak kölcsönös lá­togatásai. Nagy várakozással tekintek kapcsolataink to­vábbi fejlődése elé. Megbe­széléseket folytatunk több kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésben. Ilyenek a kereskedelemmel, a gazda­sági együttműködés fejlesz­tésével összefüggő kérdések. Nemzetközi síkon szintén több kölcsönös érdeklődésre számot tartó terület van. Kapcsolataink tanúsítják, hogy a különböző politikai, társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű országok is együtt tudnak működni a kölcsönös előnyök alapján. Az amerikai ABC televí­ziós társaság riportere meg­kérdezte, milyen esély van arra, hogy a magyar—ameri­kai gazdasági kapcsolatokban érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét? Vance válaszában elmond­ta, hogy erről is szó volt a magyár vezetőkkel folytatott mostani megbeszéléseken. Az eddigi eszmecserék biztatóak. Bízom abban, hogy a jövő­ben haladást tudunk elérni. Az amerikai Time maga­zin az amerikai kormányzat kelet-európai politikájáról ér­deklődött. Cyrus Vance rá­mutatott: a kormányzat arra törekszik, hogy javítsa a ke­let-európai országokkal fenn­álló kapcsolatait. A UPI tudósítójának kér­désére válaszolva Vance mél­tatta a magyar kormány gya­korlatát a családegyesítési ügyekben. Ez is pozitív té­Hz Országos floyog- és Arlivotal közleménye egyes fogyasztói árak 1978. január 9-i felemeléséről A világpiaci árak növeke­dése miatt — összhangban az 1978. évi népgazdásági terv előirányzataival — emelni szükséges egyes fogyasztói árakat. Az áremelések azt célozzák, hogy a tényleges költségeknek a termelésben és fogyasztásban való na­gyobb fokú érvényesítésével csökkenthető legyen az álla­mi költségvetésből folyósí­tott ártámogatás. A pörkölt kávéfajták fo­gyasztói ára 45 százaléktól 55 százalékig terjedő mér­tékben, átlagosan 50 száza­lékkal emelkedik (arányosan emelkedik az eszpresszókávé ára is). A nescafe 30 száza­lékkal drágul. Az áremelést az indokolja, hogy a nyers­kávé importára az utóbbi hónapokban bekövetkezett csökkenés ellenére még ma is magasabb, mint ami a fo­gyasztói árból megtérül. Átlagosan 25 százalékkal drágulnak az édesáruk. Ezt elsősorban a kakaóbab im­port árában bekövetkezett nagymértékű (két év alatt mintegy két és félszeres) emelkedés, valamint az 1975 decemberében végrehajtott — és az édesiparban akkor nem érvényesített — cukorár- emelés indokolja. Az új árak kialakításánál fontos cél volt a kereslet és kínálat össz­hangjának a javítása. Ennek megfelelően az egyes termé­kek, választékok ára nem azonos, hanem eltérő mér­tékben emelkedik. Átlagosan 22 százalékkal lesznek drá­gábbak a cukorkafélék, mint­egy 30 százalékkal a kakaó­porok, 33 százalékkal a cso­koládé és a csokoládés áruk, 15 százalékkal a nugátok és 13 százalékkal az édesipari termékkörbe tartozó lisztes- áruk (kekszek, nápolyi, tea­sütemények, stb.). Egyes idényjellegű csokoládékészít­mények (pl. csokoládés füg­gelék) áremelkedése az átla'_ gos mértéket rrfeghaladja. A kávé, kakaó és csokoládé ár­emelkedése a cukrászati ter­mékek áraiban is érvényesül. Átlagosan 8 százalékkal emelkedik a déligyümölcs fo­gyasztói ára. Ezt az import árak évek óta tartó folya­matos emelkedése miatt meg­növekedett állami támogatás mérséklése teszi indokolttá. Az átlagos árváltozáson be­lül a citrom ára kilogram­monként 1 Ft-tal (5 száza­lékkal), a narancs és a ba­nán ára pedig 2 Ft-tal (7—9 százalékkal) emelkedik; a da­tolya és a mazsola 10 száza­lékkal lesz drágább. A takarékosabb anyaggaz­dálkodás érdekében — a vi­lágpiaci árakhoz igazodóan — felemelésre kerültek a vaskohászati termelői árak. Ennek megfelelően emelke­dik a vaskohászati termé­kek, néhány gépipari termék, valamint a vasbetontermékek és kábelek fogyasztói ára. így pl. a finomlemez fo­gyasztói áremelkedése 21 szá­zalék, a gáz- és vízvezeték­cső áremelkedése átlagosan 25 százalék, a mezőgazdasági szeráruké átlagosan 60 szá­zalék, a csavaroké 20 száza­lék, a szegeké 16 százalék. A kerékpárok fogyasztói ára át­lagosan 12—15 százalékkal drágul és emelkedik több vastömegcikk fogyasztói ára is. A vaskohászati termékek áremelése ellenére változat­lan marad a főként alacso­nyabb jövedelmű, illetve gyermekes családok vásárlá­saiban számottevő egyes ter­mékek, pl. a centrifugák, a nem automata mosógépek, a bojlerek, a gyermekkocsik • és a járókák fogyasztói ára. Az ezek termelésében bekö­vetkezett költségnövekedést továbbra is az állami költ­ségvetés fedezi. A vaskohászati termékek áremelése növeli a lakossági építkezések költségeit. An­nak érdekében, hogy a la­kosságnak a lakásépítéssel kapcsolatos készpénzfizetési terhei számottevően ne nö­vekedjenek, módosított hitel- feltételek kerülnek alkalma­zásra. FELEMELTÉK A LAKÁSÉPÍTÉSI és vásárlási KÖLCSÖNÖK FELSŐ határát A vaskohászati termékek árának emeléséből adódó épí­tési költségnövekedés ellen­súlyozására, azért, hogy az érintett családok készpénz. terhei csak kismértékben nö­vekedjenek, a kormány a la­kásépítéshez és vásárláshoz nyújtható kölcsönök felső ha­tárait január 1-től felemelte. A rendelkezés szerint a több­szintes lakásépítéshez és a hagyományos családiház-épí- té’shez 20—20 ezer forinttal több hitel adható. Az előzőeknél nagyobb mértékben emelték a hitel felső határát a családiház­építés korszerű csoportos for­máinál, figyelemmel az el­terjesztésükhöz fűződő nép- gazdasági, településpolitikai érdekekre. nyezője kapcsolataink alaku­lásának — fűzte hozzá. A Magyar Rádió munka­társa a kulturális egyezmény végrehajtásáról érdeklődött, arról, hogy milyen lépéseket tesz az amerikai fél a ma­gyar kulturális érték bemu­tatásának növelésére. Cyrus Vance: Személyes meggyőző­désem, hogy a növekvő kul­turális csere fontos mindkét ország számára. Budapesti nagykövetünket megkértük, hogy az illetékes magyar szervekkel együttműködve te­gyen javaslatot a kulturális és tudományos egyezményben megfogalmazott elvek meg­valósítására. A Mali Köztársaság sajtó­jának állandó budapesti tu­dósítója — többek között — a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsolatban tett fel kérdést a külügyminisz­ternek. Válaszában Cyrus Vance kifejtette az ismert amerikai álláspontot. Véleménye sze­rint három fontos kérdés vár megoldásra: mi legyen a bé­ke tartalma, a visszavonás a megszállt területekről és a palesztin kérdés rendezése. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten átfogó rendezést kell elérni, mert csak ez biztosít­hatja az igazságos és tartós megoldást. « * A magyar korona és a ko­ronázási ékszerek átadására Budapestre érkezett ameri­kai küldöttség, amelyet Cy­rus Vance, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, kül­ügyminiszter vezetett, szom­baton elutazott Magyaror­szágról. ltol folytatják a SMgyalásolat Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség vezetője szerint jó remény van rá, hogy tavaszra megszületik az új hadászati fegyverzet­korlátozási megállapodás. A Carter-kormány fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hi­vatalának vezetője pénteken igen határozottan elutasítot­ta az amerikai törvényhozás és a NATO köreiből szárma­zó bírálatokat, amelyek sze­rint Washington „túl engedé­keny” a SALT-tárgyalásokon. Warnke, aki pénteken újság­írók előtt beszélt, hétfőtől Genfben részt vesz a SALT- tárgyalások újabb fordulóján, majd a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról ugyancsak Genfben folyó amerikai— szovjet—brit megbeszélése­ken. Warnke hangoztatta, hogy az elmúlt negyedévben „lé­nyeges haladás” mutatkozott a SALT-tárgyalásokon, s ha ezt az ütemet tartják, a kö­vetkező három hónapon be­lül véglegesen kialakulhat a megállapodás. Az amerikai SALT-küldött­ség vezetője hangoztatta: sze­mélyes tapasztalatai is meg­erősítik a Szovjetunió ko­moly megegyezési készségét a SALT-tárgyalásokon. Bízik benne, hogy egy megfelelően ellenőrizhető új SALT-megál- lapodást mind az amerikai közvélemény, mind a tör­vényhozás jóváhagy majd — mondotta Paul Warnke. Jól dolgozlak a diósgyőri kohászok (Foíytatás az 1. oldalról) Az újságír-.i kérdéseire a vezérigazgató elmondta, hogy a kohászat múlt évi kima­gasló munkája azt is ered­ményezte, hogy a tavalyihoz hasonló nagyságú lesz a vál­lalat dolgozói részére kioszt­ható nyereség. Ekkor kapják majd kézhez a törzsgárda- tagság után járó jutalmat is, amely átlagosan kétheti fi­zetésnek felel meg. Az 1978. évi feladatokkal kapcsolatban a vezérigazga­tó hangsúlyozta, hogy az idei esztendő még a múlt évinél is nehezebb lesz, hiszen a ta­valyi rekordteljesítményt eb­ben az évben is meg akar­ják ismételni. Nehéz lesz a gazdasági feladatok teljesí­tése azért is, mert a beren­dezések többsége, kivéve a nemesacélművet 50—60 éves, és a biztonságos, magas mű­szaki színvonalon történő üzemeltetésük megfeszített munkát, az eddiginél is ha­tékonyabb karbantartási te­vékenységet igényel. A vál­lalat vas. és acélkiszállitási tervét egymillió 21 ezer ton­nában szabták meg, ez há­romezer tonnával több a ta­valyi rekordteljesítménynél. Az acélmű idei tervfelada­tában 980 ezer tonna félkész áru előállítása szerepel. A gazdálkodóst ebben az évben is nehéz külgazdasági viszonyok közepette kell vé­gezni. Tovább csökkent az acél világpiaci ára, a tőkés piacokon lanyhult a kereslet a kohászati termékek iránt. Éppen ezért határozta el a vállalatvezetőség, hogy a bel­ső tartalékok feltárásával kell ellensúlyozni a várható vesz­teséget. így például a ter­melési és értékesítési felada­tok mellett a fő figyelmet az önköltség csökkentésére for­dítják. Ennek megfelelően az idén 130 millió forint meg­takarítást érnek el a Lenin Kohászati Művekben. L. L. A korona hazatért A ban van, akiket nemzeti múltunk e felbecsülhe­tetlen értékű ereklyéje méltán megillet. A tele­vízió jóvoltából milliók lehettek szemtanúi a pillanat­nak, amidőn az Országház kupolacsarnokában a ma­gyar nép képviselői átvették a koronát — és a többi koronázási jelvényt — az amerikai delegációtól. A visszaszolgáltatás ünnepélyes aktusával végleg lezá­rult a magyar korona külföldi viszontagságainak törté­nete. Nemzeti ereklyénket, amely első királyunk nevéhez fűződik, államiságunk kialakulásához kapcsolódik, a második világháború végnapjaiban a fasiszták hurcol­ták ki az országból, azok, akik ezt a földet romlásba döntötték, népét pusztulásba sodorták. Az Egyesült Ál­lamok, csaknem harminchárom év múltán most azok­nak juttatja vissza a koronát, akik e földön azóta ma­guknak építették fel a lerombolt hazát. 'Maguknak — magunknak: a magyar népnek, amely az 1945-ös esztendő nagy sorsfordulója óta új úton jái', együtt a testvéri szocialista országokkal. Ezen az úton haladva — nem kevés gond, áldozat, erőfeszítés árán — olyan eredményeket értünk el, amelyekre nemcsak büszkék lehetünk, de megláthatjuk bennük a magyar nép további felemelkedésének zálogát is. Sikereinket csak széles nemzeti összefogással érhet­tük el. A korona visszaszolgáltatásának ünnepélyes aktusánál méltán voltak jelen a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői: államférfiak és tudósok, jeles művészek, egyházi méltóságok és kiváló dolgozók, a társadalmi és tömegszervezetek küldöttei. A viszontagságos sorsú magyar koronát hajdanvolt századokban, ha idegen kézbe került, eleink olykor pénzen vásárolták vissza. Most nem váltságdíj, hanem a magyar nép új történelmet író munkája, a népek nagy családjában kivívott megbecsülése hozta haza az ezeréves nemzeti ereklyét. Azok, akik határainkon túl az utolsó napokig igye­keztek megakadályozni, hogy a magyar korona visz- szakerüljön jogos tulajdonosához, rossz emlékű időket idéztek. Ama hidegháborús éveket, amelyekben az el­lenünk összefogó erők politikai manipulációra próbál­ták felhasználni nagy történelmi kincsünket. Az a tény, hogy az Egyesült Államok elnöke úgy határozott: nemzeti ereklyénket visszaszolgáltatja a magyar nép­nek, tükrözi a nemzetközi életben végbement változá­sokat, az enyhülés, a józanság és az értelem térhódí­tását. A magyar korona és koronázási ékszerek visszaadá­sa minden bizonnyal nem lesz hatástalan a magyar— amerikai kapcsolatok további alakulására. Az Ország­ház kupolatermében lezajlott ünnepélyes aktusnak azonban van szélesebb nemzetközi vonatkozása is. magyar korona visszaszolgáltatása összhangban van a Helsinkiben mindkét állam képviselői ál­tal aláírt záróokmánnyal, hozzájárul a nemzet­közi légkör javulásához, azt a szellemet erősíti, amely­ben az enyhülés, a békés egymás mellett élés és az együttműködés még erőteljesebben kibontakozhat. A korona — nemzeti történelmünk, nemzeti létünk e nagy múltú ereklyéje — visszatért arra a földre, amely­hez tartozik, azoknak a birtokába, akiket méltán meg­illet: a szocialista Magyarország népének tulajdonába. A VILAGHIRADO kísérte erre a történelmi-po­litikai kirándulásra. Az ötö­dik köztársaság első elnöke, de Gaulle tábornok aligha tette volna meg ezt: ő soha­sem bocsátotta meg, hogy Eisenhower, a szövetséges haderők főparancsnoka és a partraszállási hadművelet (az „Overlord”) irányítója őt nem vonta be az -előkészítési munkába és csak akkor en­gedte meg, hogy megjelenjék Normandiában, amikor az amerikai, brit és kanadai csa­patok már rég megvetették lábukat francia földön. Carter nagy érdeklődést ta­núsított Mitterrand, a szocia­listák vezetője iránt: ki tud­ja, 1978 márciusában olyan helyzet is előadódhat, hogy a baloldal győz a francia vá­lasztásokon, az sincs kizár­va, hogy a szocialisták ered­ményének külön súlya Mit- terrand-t teszi meg minisz­terelnök-jelöltnek ... Visszaemlékezem a ver- sailles-i Vietnam-világkonfe- renciára: vagy hét éve Pá­rizs mellett a haladó erők világméretű seregszemléjére került sor, békeharcosok és tudósok, politikusok és mű­vészek, tömegszervezetek Abban a pillanatban, ami­kor Carter elnök Párizsba érkezett, a washingtoni pénz­ügyi hatóságok több mint 20 milliárd dolláros alap létesí­tését jelentették be az inga­dozó dollár értékének biztosí­tására. A hírrel a dollár ár­folyama elmozdult a mély­pontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pedig föllélegeztek. A túl alacsony dollár-árfolyamok ugyanis ad­dig sok gondot okoztak Frankfurtban és Párizsban, Londonban és Zürichben: például azzal, hogy megnehe­zítették a nyugat-európai ex­portot Amerikában, ugyan­akkor megnövelték az ame­rikai termékek konkurrencia- lehetőségeit Nyugat-Európa- ban. Carter elnök a megenyhült pénzügyi-gazdasági légkörben nagyobb hitelt követelhetett szavainak, amelyekkel az USA és Nyugat-Európa kö­telékeinek szoros voltáról szónokolt. Emellett nyilván tudatosan keresett történel­mi jelképeket is: ezért láto­gatott el Normandiába, az 1944 júniusi amerikai partraszál­lás színhelyére. íme, Ameri­ka nem hagyja cserben Eu­rópát ... Giscard d’Estaing, a fran­cia köztársasági elnök is el­képviselői ezerszámra gyűl­tek össze, hogy követeljék az amerikai agresszió abbaha­gyását, Vietnam és általában Indokína népeinek függet­lenségét, békéjét. Kambod­zsai küldöttekkel beszéltem ott, akik hitet tettek Délke- let-Ázsia népeinek közös, antiimperialista céljai mel­lett, elkötelezték magukat a közös harcra. És most test­vérháborúra kerülne sor a tegnapi harcostársak között? A kambodzsai magatartás mozgatórugói ma még ke­véssé ismertek. Csak egymás mellé tudja az ember állíta­ni azt a tényt, hogy a kam­bodzsai vezetők Kína barát­ságát keresik, hogy a pekin­gi példához igazodnak, hogy a kínai befolyásnak enged­nek, illetve e befolyás kiter­jesztésének útját egyengetik. Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni a két ország között felme­rült problémák megoldására — közölték a hét végén Ha­noiban. A külügyminiszté­rium ilyen értelmű nyilatko­zata a szocialista Vietnam­nak azt a határozott törek­vését tükrözte, hogy nem en­gedi testvérháborúvá fajulni a helyzetet. Ha át is lépték a kambodzsai határt a vietna­mi egységek, amint Pham Van Dong, a VSZK minisz­terelnöke hangsúlyozta, ezzel önvédelmi akciót hajtottak végre csupán. A határok kér­déséről — s egyébként tud­nivaló, hogy rögzített hatá­rok a két ország közt soha­sem voltak! — sürgősen tár­gyalásokat kell kezdeni. Pálfy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom