Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

! £$ZM* MAGYARORSZÁG 4 1978. január 7., szombat Két kiállítás Hincz Gyula grafikái Régészeti szenzáció Őrnagyar sírok Lengyelországban Á miskolci József Attila Könyvtár kiállítóterme nap­jaink képzőművészeti élete egyik kiemelkedő nagysága munkáinak megismerését kí­nálja most az érdeklődő nagyközönségnek: Hincz Gyula Kossuth-díjas és Mun- kácsy-díjas, kiváló művész festő- és grafikusművész 95 grafikája, döntő többségben rézkarca látható a kiállítőte- rem falain. Hincz Gyula az expresszív töltésű, monumentális ihletésű festészet egyik legjelesebb magyar képviselője. Igen je­lentős a monumentális-deko- ratív műfajokban végzett munkássága, és vele egyen­rangú grafikai tevékenysége is. amelynek utolsó 33 évi •''rméséből került ki a most látható válogatás „A rézkarc — mint a róla szóló, Bauer Jenő írta kismonográfiában olvasható — korán kedves műfajává vált. E nemben már korai műveit is a teljes technikai tudás birtokában készíti el. Ezek nemcsak ki­állításokon szerepelnek, ha­nem olykor hazai folyóirata­ink egyikének-másikának ha­sábjain is nyilvánossághoz jutnak. A vonal bátor lendü­lete, a ritmusok játékos mi­mikája, az emberábrázolás hangsúlyos volta — sőt mű­veinek gyakori emberközpon­túsága — a jellemzői ezek­nek a sok expresszív elemet tartalmazó, egyéni veretű al­kotásoknak. E művek vonal- szövedéke emelkedett, álta­lános érvényű szférába transzponálja, sodró lendüle­tű bizonyságtétellé költi át a valóságot. A grafikakon, réz­karcokon a valóság elemei gyakran szimbólumokká sű­rűsödnek, ám végképp alig vesztenek tárgyi felismerhe- töségükből. A József Attila Könyvtár kiállítótermében látható 95 grafika ezeket a megállapí­tásokat igazolja. Fejér Ernő, a kiállítás rendezője rendkí­vül szerencsésen igen jó kon­cepcióval válogatta ki a fel­becsülhetetlen gazdagságú életműből a kiállítandó dara­bokat, s bár Sajnálhatjuk, hogy a mester felszabadulás előtti alkotó évtizedei nem tükröződnek e tárlaton, az utolsó 33 év munkásságáról viszont igen érzékletes képet kapunk. Időrendben egy 1944-es születésű fametszet­tel, egy tiltakozó lappal kez­dődik a képekből kialakuló „krónika”, és tizenkét kép látható a felszabadulás köz­vetlen élményétől ihletettem Az 1950-es évek elejét is képviseli három mű, három rézkarc, a művek többsége azonban a 60-as és főleg pe­dig a 70-es évekből való. A 60-as évekből — többek kö­zött — a híres Afrika-soro- zatot látjuk itt, meg korább­ról Grafikai rendszerek so­rozatának egy darabját, a legutolsó öt-hat esztendő azonban feltétlenül túlsúly­ban van. S ez, tekintettel a mester korára, különös fi­gyelmet érdemel. Látható a tárlaton két tusrajz is Deve- cseri Gábor műveihez, és igen nagy számban ott van­nak azok a könyvek, ame­lyek Hincz Gyula illusztrá­cióival lették gazdagabbá, értékesebbé. A lapok többsé­ge fekete-fehér, viszonylag kevés a színes, de ez a ke­vés színes is rendkívül szé­les körű bepillantást enged Hincz Gyula színvilágába. Öröm számunkra, hogy az élő magyar művészeti élet egyik kiemelkedő egyéniségé­nek kiállítását városunkban láthatjuk, hogy lapjai között ’árva a felszabadulásunk óta eltelt idő vetül elénk Hincz Gyula láttatásában. Érdemes nemcsak egy alkalommal vissza-visszatérni a képek­hez, hanem a kiállítás egé­szét is többször is végigjár­ni. Elmélyülve, meditálva. Szívesen ajánljuk mindenki figyelmébe. (bcncdak) A Przemyslben levő mú­zeum ikonjai, az ezeréves város emlékei, s a történelmi nevezetességű Jaroslaw mű­kincsei méltón hozták izga­lomba az érdeklődőket. Az iJ’.i azonban egy új, való­ban nem mindennapi régé­szeti lelet fordította ide a közfigyelmet. Tudósok, tör­ténészek, s a muzeális dol­gok iránt érdeklődő nem szakközönség is felkapta a fejét a hírre: ősmagyarok sírját tárták fel a város ha­tárában. Kik lehettek? A múzeumban kísérőm, dr. Andrzej Kpperski régész, az idei nagy felfedezések hőse. Szívélyesen kalauzol fel a restauráló műhelybe, ahol a szenzációs lelet tárgyi tarto­zékait, a sírok mellékleteit hozzák rendbe a tudományos munkatársak. — A sírokat ebben az év­ben találtam és tártam fel — mondja a régész. — A föld alatt 90 centi mélység­ben bukkantunk rá. Először még sejtelmünk sem volt ar­ról, hogy ez a feltárás az év nagy meglepetését hozza. A környéken ugyanis gazdag régészeti anyag • található, ami azzal magyarázható, h<$gy Przemysl és környéke hajdanán fontos útvonalon feküdt. A feltárt sírokban olyan lelet feküdt, amely első Bak Imre világlátása A XX. században — vall­ja a festőművész — nem le­het ott folytatni, ahol a XIX. század közepén tartott a kép­zőművészet. A másik vallott hite pedig úgy szól, hogy nincs lokális művészet, csak egyetemes művészet, amely­ben természetesen érzéklete­sen kitapinthatóak a nem­zeti és az egyéni irányzatok. Nos, ha úgy tetszik ezeknek r. tudatosságával építi fel Bak Imre művészi világát, s jutott el ahhoz az alkotói korszakhoz, amelyben a nép­művészet és az ősi kultikus művészetekre - támaszkodva kísérli meg megalkotni azt a formarendet és . látásmódot, amely a ma emberével is kö­zölhet tartalmakat. A Mis­kolci Galériában tegnapi ja­nuár 6-án megnyílt kiállítá­sának katalógusában írja róla Bánszky Pál: „Analízisében a népművészet konstruktív jel- legét ragadja meg. Értelmezi szerkezetét, tanulmányozza egységlátását, sajátos és át­fogó szemléletét../. Elemzi a népművészet összetett építke­zési módját, amelyben for­mailag kiérnélt helyzetű a tükörkép —■ a szimmetriku­san jelentkező fent és lent, a bal oldalnak megfelelő jobb és tartalmilag: a kö­zösségi és egyéni, a gondo­lati és érzelmi, tehát ,a dol­gok két pólusa, ellentétek­ben megvalósuló azonossága és teljessége.” A rendteremtés szándéké vezért’, ä végső rend kérdé­sei izgatják. Ezért nem elég­szik meg — többek között — pusztán a hangulati dol­gok megragadásával, s a Galériában is látható szita- í.yomat-sorozatai is bizonyít­ják: végére jár a dolgoknak. Sajátos belső logikai rendje, alkotásmódjának következe­tessége teszi végül is érzékle­tessé munkáit, amelyek oly­kor már nem pusztán lapok, hanem kezdetek is valami más felé. Az előtérben lát­ható sorozatok például már lényegesen túlmutatnak a grafikán, felsejtetik a tér­beli megvalósítás lehetőségét is. Bak Imre egész munkássá­gán érződik — egyébként a gyakran kiállító, folyton je­lenlevő alkotók közé tarto­zik, s aktív résztvevője pél­dául a tokaji művésztelepnek is —, hogy a vizuális nevelés ügyéért szenvedélyesen dol­gozik, abban részt vállal. Ké­peit nehéz szavakkal leírni, magyarázni, a nap—ember— arc vagv a madár—hold— arc ősi, még mindig belülről megérthető motívumokból építkezik fel, s variációival újabb és újabb tartalmakat fogad magába. látszólagos elvontsága, absztrakciói elle­nére is nagyon közérthető, az embert közelről érintő for­mában. Említettük, hogy a gyakor­ta kiállító alkotók közé tar­tozik. E mostani kiállításá­nak anyagát részint a Mű­csarnokban láthatták az el­múlt évben a képzőművészet barátai. Miskolci kiállítását, amelyen egyébként kilenc festményt és mintegy 30 szi- tanyomatot mutat be, leg­közelebb Karcagon tekinthe­tik meg az érdeklődők. Tár­latát Dobrik István művé­szettörténész nyitotta meg tegnap, január 6-án este 6 órakor, s- január 29-ig tekint­hetik meg a miskolciak a tárlatot. Ügy érezzük, érde­mes megtekinteni. 7 (cs. a.) Megalakult a Népszínház Megszületett a Népszínház — az Állami Déryné Színház és a 25. Színház összevonása révén. Január 1-től az or­szág legnagyobb színháza­ként 400 dolgozóval —, köz­tük 180 színésszel — műkö­dik. Prózai és operatársula­tai, tánc- és gyermekszínhá­za a legszélesebb néprétegek művelődését, szórakozását szolgálják. Az első bemutatókat vidé­ken tartják: január 27-én, Jászladár\yban Jevgenyij Swartz: Hétköznapi csoda A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem központi mű­szaki könyvtára elkészítette & híjzai ásványi nyersanya­gok feltárásának és bányá­szatának történetéről szóló összeállítás első részét. Az anyag a honfoglalástól 1526- ig terjedő időszak adatait «teli fel. című színjátékát adják elő — először Magyarországon. Január 30-án, Tamási Áron: Búbos vitéz című, Achardü: A bolond lány 'című komé­diáját február 3-án, Pásztón mutatják be, míg Örkény István: Macska játék című művét Brigitte Soubeyrand NDK-beli vendégművész rendezésében, február 10-én viszik színre Kecskeméten. Az esti előadásokon kívül a helybeli iskolákban, művelő­dési házakban irodalmi mű­sorokat is tartanak. A miskolci egyetemi könyv­tár kollektívája tovább foly­tatja a hazai ásványvagyon történetének felderítésére szolgáló anyaggyűjtést. Már megkezdték az 1526-tól 1711- ig terjedő időszak e témával foglalkozó irodalmának fel­dolgozását. Sikerfilmek Az elmúlt esztendőben to­vább növekedett a közönség érdeklődése a magyar filmek iránt, 1977-ben 14 millió je­gyet váltottak a magyar fil­mek előadásaira. Másfél millióval többet mint 1976- ban. Ez egyben azt jelenti, hogy már ismét minden ötö­dik néző kiváncsi a magyar filmekre. A hazai sikerfilmek listá­ját négy játékfilm — Ranó- dy László Árvácskája, a Dar- gay Attila rendezte Ludas Matyi, Zsombolyai János Kenguru című alkotása és Várkonyi Zoltán kétrészes Fekete gyémántokja — ve­zeti. Az év végére ezek a filmek érték el a legmaga­sabb nézőszámot. Látoga­tottságuk külön-külön is meghaladta az egymilliót. A milliós rekord, közülük is el­sősorban a Ludas Matyi egyedülálló sikerét igazolja: ezt a filmet ugyanis mind­össze nyolc hónapja játsszák a films,Jnh<—k. A bányászat története A lakosság társadalombiz­tosítási ellátására fordított összegek az idén is gyorsab­ban növekednek, mint a nemzeti jövedelem, ezzel is kifejezve, hogy a kormány­zat fontos feladatának tartja a gondoskodást a betegek­ről, a gyermekes családok­ról, az idős emberekről. Az idén a tavalyinál 9,2 százalékkal, 5 milliárd fo­rinttal többet költenek tár­sadalombiztosítási juttatá­sokra, amelynek értéke eléri a 63 milliárd forintot. Nyug­ellátásra 40,8 milliárd Ft-ot terveznek, 11,8 százalékkal többet, mint 1977-ben. Több mint 1 millió család,' 2 millió­nál is több gyermek után kap családi pótlékot, tovább emelkedik a gyermekgondo­zási segélyt igénybe vevők száma, amely várhatóan ez évben meghaladja a 300 ez­ret. Terhességi gyermekágyi segélyre is 6,8 százalékkal többet irányoztak elő a ta­valyinál, mivel a dolgozó anyák átlagkeresetének nö­vekedése nyomán az átlagos segélyösszegek is nőnek, összességében az anyákat, a gyermekes családokat támo­gató készpénz-juttatások az idén elérik a 14,7 milliárd forintot, ami a tavalyinál 600 millió forinttal több. Az em­lített jelentős társadalombiz­tosítási előirányzatok nem foglalják magukban azokat a nagy összegű állami és taná­csi kiadásokat, amelyek az állampolgári joggá vált egészségügyi ellátással, kór­házak fenntartásával járnak. Bezárják Bezárják a New York-i Radio City Music Hall-t, a világ legnagyobb színházát, az amerikai metropolis egyik fő turista-látványosságát. A zárás oka, hogy az in­tézmény az elmúlt két évben egy-egy millió dollár vesz­teséggel működött. A New York-i Daily News c. lap csütörtöki jelentése sze­rint azonban előrelátható­lag teniszcsarnokot, vagy ha­talmas bevásárlóközpontot alakítanak ki a színházból, amely 45 éves működése so­rán sok-sok millió turistát vonzott magához a világ minden tájáróL , rátekintésre is sugallta: itt olyan temetkezési helyre buk­kantunk, amely leginkább a mag -ar kutatások során feltárt honfoglalás kori sírokra em­lékeztet. Mivel ilyen vagy hasonló lelet eddig még so­sem bukkant fel itt, ezért joggal fogalmazódott meg a kérdés: vajon hogyan kerül­tek ide ősmagyárok? • Elemzések után Koperski dr. ezután él- mondta: a sírokat alapos vizsgálat alá vetették. Meg­állapították, hogy nem harc­ban elesett katonák sírját ta­lálták meg. A közelben talált asszony- és gyermeksirok azt bizonyították, hogy itt él­hettek egykor a magyarok. Mert a tárgyak, az ékszerek, fegyverek, ruhamaradványok vizsgálata bebizonyította: csak magyarok lehettek. A X. században itt élt, vagy erre járt magyar családról van szó. — Nézze — mutatja a le­leteket Andrzej Koperski —, itt van az a könyv, amely részletes áttekintést ad a X. századi magyarok viseletéről. És figyelje meg ezzel pár­huzamosan a csákányt, a kengyeleket, a női ruha dí­szeit. Szinte rá lehet tenni a képre, vagy mondhatjuk; ezek is szolgálhattak volna mintául. A harcost lovával és Figyelem! A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat miskolci és megyei szaküzleteiben fehér heteket rendez Bőséges ágyneműválasztékkal várja , a kedves vásárlókat! Viszontlátásra! A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. ■ szaküzleteiben Az Express Utazási Iroda Borsod megyei kirendeltsége taniolyamol indít cseh, lengyel, orosz, német, szerb, román, bolgár nyelvet beszélő fiatalok részére 18—35 éves korig Jelentkezni lehet: EXPRíSS UTAZÁSI iRODA Miskolc, Széchenyi u. 105. fegyverével együtt temették el, csak a lovas-nomád ma­gyarok lehettek. Közös kutatások következnek A leletek mentése után a bronz-, ezüst- és vasfelszere- leseket, a csontvázakat a kö­zönség elé tárják. Az érdek­lődés ugyanis rendkívüli, hi- s-en mindenki számára izgal­mas kérdés: hogyan marad­tak magyarok, s a Kárpáto­kon kívül a honfoglalást kö­vető században is. A felfedezést és következ­tetéseinket magyar régészeti folyóiratban is publikálni szándékozzuk — folytatja Andrzej Koperski. — Na­gyon jó lenne, ha a rendkí­vüli lelettel kapcsolatban a magyar és lengyel tudósok közösen folytatnák a kutatá­sokat. Mert kérdés van bő­ven. Követek voltak az itt megtaláltak? Vagy egyálta­lán nem is mentek az újha­zába, hanem a vándorlás­kor maradtak itt? Vagy a Kijev és Halics felé vezető út mentén volt missziójuk? A nagy ceremóniára valló temetés során fontos szemé­lyiség is került a sírba? Ha igen, ki volt ő? Bizonyára a magyar régé­szek is érdeklődéssel fogad­ják a przemysli leletet. Bürget Lajos I Kafvanhársm iHilfiárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom