Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

1978. január 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kisép8®tez& érétgyáriak A tartókötél története A Láng gépgyári felhívás nyomán Folytatódik a inkaverstsy megyénk termeló'szövetkezeíeiben Az edelényi szocialista brigádok példamutató vállalásai Az Alkotmány Tsz kis kovácsmühclyébcn is folytatják a munkaversenyt. Itt az Antal György szocialista brigád „rendezkedett be” telire, a különböző munkagépek selejtmentcs javítására. Fotó: Szabados György r :— Látták-e a televízióban a székesfehérvári sportcsar­nokot megörökítő képsoro­kat? — Láttuk bizony. Mondtam is az asszonynak, ehhez a létesítményhez is mi készí­tettük a tartóköteleket. A December 4. Drótművek egyik legjobb szocialista bri­gádja az Auróra nevet viseli. A 21 tagú közösség tizenhét évvel ezelőtt alakult, s el­nyerte már a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet. A bennfentesek tud­ják: a kollektívát örökké jövő-menő, az új iránt meg­szállottan érdeklődő emberek alkotják. — Ez már igaz — bólint rá Kasuba Ferenc brigádve- zető-helyettes — szeretünk előre lépni. Ezért is vállal­tuk el a kötélvégkiöntést. Fantáziát, lehetőséget lát­tunk és látunk a munkában. Világszerte hódít a köny- nyűszerkezetes építési mód­szer. Előnyei közé tartozik, hogy a korábbinál olcsóbban, gyorsabban, a kívánt méretű elemekből, szép formában ki­vitelezhetek a létesítmények. Hazánkban azonban még gyerekcipőben ’ár ez a mód­szer, nincsenek hagyomá­nyai. Az első lépéseket e té­ren a December 4. Drótmű­vek tette meg, ráadásul tel­jes sikerrel. — A székesfehérvári sport- csarnok tervezésénél vetődött fel először a függő tetőszer­kezetes építési eljárás alkal­mazása — mondja Kadcrják Gyula, a sodrómű gyáregység vezetője. — Ehhez kellett ne­künk szállítanunk a tartókö­teleket. Fél év alatt eleget tettünk a megbízatásnak. A szükséges tervdokumen­tációkat a fejlesztési osztály két mérnöke: Gorondi István és Kovács László dolgozta ki. A technológia összeállítá­sa Monostori László üzem­mérnök, technológus nevéhez fűződik. A berendezések le­gyártását a karbantartó gyáregység kapta feladatul, s a megvalósítást a sodrómű gyáregység Auróra szocialista brigádja vállalta magára. — A nagy kérdés az volt: sikerül-e a kívánt méretűre Műszaki-gazdasági konfe­renciát. tartottak tegnap az Ózdi Kohászati Üzemekben, ahol az 1977-es év eredmé­nyeiről és az új esztendő feladatairól, terveiről, volt szó. A konferencián elhang­zottakról. beszélgettünk Pet- hes Andrással, a gyár vezér­igazgatójával. aki mindenek­előtt. így jellemezte az el­múlt évet: — Nagyon kemény, nehéz esztendő áll mögöttünk. Sok nehéz feladatot kellett meg­oldanunk, és most már el­mondhatjuk, hogy sikerrel zárult 1977. Példázza ezt acéltermelési tervünk túltel­jesítése, hiszen 1 millió két- százharmincezer tonnát ter­veztünk és 17 000 tonna acél­lal többet gyártottunk az év végére. Hasonlóképpen szép eredmények születtek a hen­germűben, több mint húsz­ezer tonnás túlteljesítéssel zártuk az évet. Nagyon je­lentős feladatunk volt 1977- tíeü és részben lesz 1978-ban is, az acélgyártási nagyberu­házás befejezése. Szeptember 30-tól működik az oxigén­gyár, és segít abban, hogy acélgyártási feladatainkat mindjobban megoldjuk. — Az új esztendő legfon­tosabb tennivalói hogyan foglalhatók össze? levágott tartókötelek végeit a feszítő szerelvényekhez csat­lakoztatnunk — említi Veres Albert üzemvezető, a brigád irányítója. — Az úgynevezett kiöntési kísérletekhez megle­hetősen mostoha körülmé­nyek között kezdtünk hozzá: téglákból építettünk kicsiny­ke kohót, hegesztőpisztollyal melegítettük, olvasztottuk az anyagokat. Végül is -mindent megoldottunk, elvégeztük... A hatalmas, gépek zajától dübörgő csarnok egyik sar­kába.. rendezték be a „bo­szorkánykonyhát”. A drótke­rítésen tábla; a felirat: „Ve­szélyes üzem”. A betonpad­lón és a fölé épített pódiu­mon elektromos kemencék, satuk, szerszámok. — Szó szerint kell venni a figyelmeztetést — int Hor­váth Imre —: ez a munka valóban veszélyes. Hogy mást ne említsek: savval dolgo­zunk, s bizony fröcsög az 500 Celsius fokra felmelegí- telt folyékony fém, ha zsi­radék kerül bele. — Mondják el, hogyan csi­nálják a tartókötelek végei­nek csatlakoztatását, a kiön­tést? — A levágott kötelek vé­geit elkötjük, majd szétbont­juk, s visszahajtogatjuk. A zsírtalanítás, a cinkes elő­melegítés után a kötél véget belehelyezzük a satuba fo­gott és ugyancsak előmelegí­tett szerelvénybe. Ezt követi aztán a folyékony csapágy- fémmel való kiöntés — so­rolja a munkafolyamatokat Vasas István. Most már milyen egysze­rűnek tűnik mindez! Holott az egész függő tetőszerkeze­tes építési módszer ezen az „apróságon” állt. vagy bu­kóit. Ma mar sokfelöl érdek­lődnek az eljárás iránt, s a brigád már gyártott olyan tartóköteleket is, amit a Hő- technika Vállalat ausztriai munkaterületén épített be. — Január 5-én utazott el Székesfehérvárra az EAÉV és a mi vállalatunk beruházási osztályának szakembereiből álló csoport, hogy tanulmá­nyozza a függő tetőszerke­zetes építést — jegyzi meg a gyáregységvezető. — Szük­— A múlt évinél 109 ezer tonnával kell több acélt gyártanunk. Hengerelt áru­ból 25—30 ezer tonnával többet vár tőlünk a népgaz­daság, mint 1977-ben. Ebben az évben, június 30-ra, ha­táridőn és megadott költség- kereten belül be kell fejez­nünk az acélgyártás oxigé- nes intenziíikálását jelentő beruházást. — Közismerten az ózdi ko­hászok nehéz munkakörül­mények közölt dolgoznak. Vajon az új esztendő hoz-e számukra újat, korszerűsöd­nek-e munkakörülményeik? — Több százmillió forin­tot fordítunk arra, hogy a munkakörülmények elvisel­hetőbbek legyenek és egész­ségesebb körülmények kö­zött dolgozhassanak az Ózdi Kohászati Üzemek munká­sai. Hadd hívjam fel a fi-, gyeimet egy, nagyon lénye­ges dologra. Az acélgyártási nagyberuházás keretében megoldjuk a porleválasztást az acélműi Siemens—Martin kemencék füstgázaiból. Ez óriási dolog a munkahelyek, az üzem szempontjából, de környezetvédelmi szempont­ból is. Es ez azt is jelenti, hogy tisztább levegőn» város lesz Űzd. Mindez 500 millió forintjába kerül a vállalat­nak. ség lesz a tapasztalatokra, hiszen ezzel a módszerrel bő­vítjük a huzalmű I. csarno­kot, s így énül fel a mis­kolci műjégpálya is. Kandérják Gyula telefonon kapja a témához kapcsolódó legújabb információt: a KGM, az ÉVM és a Decem­ber 4. Drótmüvek svéd li- eenc vásárlását tervezi. A tárgyalások már olyan stá­diumban vannak, hogy még az első fél évben megkötik az üzletet. Akkor pedig fel­virágozhat hazánkban is a könnyűszerkezetes építés, Íri­szen valamennyi feltétel adott hozzá. — Mi örökös készenlétben vagyunk — mondja Kasuba Ferenc. — Ha jön egv meg­rendelés a tartókötelekre, azonnal, minden más mun­kát félretéve, legyártjuk. A sodrómű gyáregység a drótmüvek legnagyobb rész­lege. Ahogy a gyáregység ve­zetője elmondja: az elmúlt évben 710 milliós értéket ál­lítottak itt -elő, s innen ke­rült ki a külföldön értéke­sített áruk zöme. A hogyan­ra a válasz szerény: — Szeretjük az újat. Olyan terméket akarunk előállítani, amit megvesznek, ami jól ér­tékesíthető. Az elmúlt évben nemcsak a ke:''.végek kiöntését kísérle­tezték ki a gyáregységben, hanem egy sor új. valóban kelendő terméket is előállí­tottak. Ezek: korrózióálló magasfeszültségű kábel; spe­ciális, a régebbinél kétszer, háromszor hosszabb élettar­tamú sodronykötél; korszerű, nagy teljesítményű kenderbe- tét-előlállitó gép; összekap­csolták. s lényegesen fokoz­ták ezzel a gyorssodró gépek kapacitását, gazdaságosságát, — Az a véleményem, hogy felesleges, nem lehet, nem szabad másokra várnunk a fejlesztésben. Az a biztos, amit kiötlünk, amit mi meg­csinálunk — mondja a gyár­egységvezető. Bárcsak mindenki így gondolkodna. Akkor sok más helyen is előrébb tartanánk! » Kolaj László — Az 1977-es év gazdasá­gi eredményeinek ismereté­ben, hogyan alakul az ózdi kohászok nyereségrészesedé­se, mennyi lesz a boríték­ban? — Bár tavaly mi tovább növeltük a tőkés exportun­kat is, amire azért utalok, mert a mai árrendszerben egyedül ez jövedelmező a kohászat vonalán, a terve­zett 230 ezer tonnával szem­ben 255 ezer tonna hengerelt készárut adtunk el —, mégis a nyereségünk a tervezett szint alatt lesz. Négyszázöt­venöt milliót terveztünk és várhatóan 100 millió körül lesz a vállalat nyeresége. Ebben a tőkés piacon jelent­kező értékesítési nehézségek meghatározó szerepet ját­szottak. Azonban a „boríték­ban”, a nyereségrészesedés osztásakor nagy csökkenést nem fognak dolgozóink érez­ni, ez évben ugyanis igénybe tudjuk venni azt a tartalé­kot, amivel a vállalat ren­delkezik. A műszakpótlék bevezetésével közel 10 száza­lékos bérfejlesztést tudtunk végrehajtani 1977-ben, és ez is segít abban, hogy a vég­zett munka arányában fizet­hetjük majd a nyereségré­szesedést. S. E. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben is vissz­hangra talált a Láng Gép­gyárban elhangzott felhívás, amely arra szólította fel az ország dolgozóit, hogy az 1978-as évi tervfeladalok tel­jesítése érdekében folytas­sák az elmúlt évben bein­dult jubileumi munkaver- senyt, annak szellemében dolgozzanak a szép célok si­keres megvalósításán. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett szo­cialista munkaversenyhez megyénk termelőszövetkeze­teiben 254 szocialista brigád csatlakozott, s mint ismere­tes, ez a lelkes verseny, a vállalások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben szövetkezete­ink mintegy 6—7 százalék­kal túlteljesítették tervüket. Az elmúlt esztendő jubi­leumi munkaversenyéhez, a csepeli munkások emlékeze­tes felhívásához annak ide­jén az. edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet 12 szo­cialista brigádja csatlakozott elsőnek megyénk mezőgaz­daságában. Most is az ede­1978. január 1 -töl a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek állami támogatásában vál­toztatásokra került sor; az intézkedések több mint 300 Isz-t és 60—70 szakszövetke­zetei érintenek, ezek a gaz­daságok tartoznak ugyanis a 14 aranykoronánál kisebb értékű földdel rendelkező üzemek körébe. A gazdasá­gilag elmaradt, alacsony esz­közértékű üzemek sorába — ezt a kategóriát 1976-tól tart­ják nyilván — \ további 73 tsz tartozik; ezekre a közös gazdaságokra a valamivel nagyobb termelési eredmé­nyek jellemzőek, de teljesítményük általában még mindig jelentősen el­marad az országos átlag­tól. s ezért; szintén megkü­lönböztetett támogatásra szorulnak, ha nem is olyan mértékben, mint a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek. A kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok állami tá­mogatást és árkiegészítést kapnak gazdálkodásuk anya­gi egyensúlyának biztosítá­sára. illetve fejlesztési esz­közeik kiegészítésére. A gaz­lényi szocialista brigádok tagjai válaszoltak elsőként a Láng-gyáriak felhívására, s egyben versenyre, a ver­seny folytatására szólították fel megyénk mezőgazdasági szövetkezeteit, a közös gaz­daságok brigádjait. Az Alkotmány Tsz-ben a 12 szocialista brigád 166 tagja a tsz vezetőségével ér­tékelte az elmúlt évi mun­kát, s az idei feladatokat. 1977 terveit túlteljesítették, s vállalásaik döntően hozzá­járultak, hogy az évet vár­hatóan 7,8 millió forintos eredménnyel zárják. Az ede­lényi brigádok úgy döntöt­tek, hogy a munkaversenyt folytatják, s a Nagy Októ­ber szellemében dolgoznak az V. ötéves terv harmadik évének sikeres teljesítéséért, illetve a tervek túlteljesíté­séért. Erre meg is tették vállalásaikat. Az 1978-ra tervezett üzemi termelési ér­téket a növénytermesztésben 4 százalékkal, azaz 1 862 000 forinttal, az állattenyésztés­ben pedig 2 százalékkal; 1 068 000 forinttal teljesítik túl. daságok középtávú fejlesztési terveket készítettek, ezeket a megyei tanácsok hagyták jó­vá, s ennek alapján pályáz­hatják meg a fejlesztési hoz­zájárulást, amelyet bizonyos szempontokhoz kötnek. (A tervek különben messzeme­nően figyelembe veszik a he­lyi lehetőségeket, s általában extenzívebb fejlesztést irá­nyoznak elő például a juhá­szaiban, a szarvasmarha-tar­tásban, vagy egyes szántóföl­di növények termesztésénél.) Az állami támogatás formá­ja _ annyiban változik meg, hogy 1978. január 1-t.öl ezek a tsz-ek nem csupán az egy főre jutó bruttó jövedelem alapján kaphatnak állami támogatást, hanem figyelembe vehetik az egy hektárra jutó nettó álló- eszközérteket is. A rendelkezés szerint, ha az egy hektárra jutó nettó állóeszközérték 16 ezer fo­rintnál kevesebb. akkor visszafizetési kötelezettség nélkül, 16—18 ezer forint kö­zött legalább 50 százalékos visszafizetési kötelezettséggel. 18 ezer forintnál magasabb állóeszköz-értéknél pedig lel­A traktor- és tehergépko­csi-üzem dolgozói az üzem­anyag-felhasználás 3 száza­lékos — mintegy 82 ezer fo­rint értékű — csökkentését vállalták az 1977. évi tény- számokhoz viszonyítva. A javítóműhelyben a villamos- energia-felhasználást csök­kentik 5 százalékkal, ami 87 ezer forint értékű megtaka­rítást jelent. É mintegy 3.1 millió fo­rint értékű vállalásokat bi­zonyára még újabbak is kö­vetik a különböző munka­helyeken az edelényi közös gazdaságban. Az Alkotmány Tsz válla­lásait, s egyben megyei ver­senyfelhívását. a .TESZÖV útján eljuttatta megyénk valamennyi szövetkezetéhez. A Láng gépgyáriak országos, illetve az edelényiek megyei felhívásához megyénk több nagyüzemében készülnek már a csatlakozásra, fogal­mazódnak a konkrét válla­lások. (p. s.) jes visszatérítési kötelezett­séggel engedélyezheti a me­gyei tanács a fejlesztési hoz­zájárulást! A gazdaságilag elmaradt tsz-ek szintén kap-' hatnak állami támogatást, de ennek odaítélésénél ma­gasabb állóeszközértéket vesznek alapul. Miután az elmúlt évi elem­zések során kiderült, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül egész sor hátrányban van az árkiegészítés elbírá­lásánál — ez egy másik tá­mogatási forma, amelyet az értékesített termékek után számolnak el a gazdaság ja­vára — most a domb- és a hegyvi­déki tsz-ek támogatására kisebb mértékben emelték az árkiegészítést: 7 aranykoronáig 12 százalé­kos, 7—10 aranykorona kö­zött pedig 8 százalékos ár- kiegészítést számolhatnak el. Ez az intézkedés némikép­pen ellensúlyozza a domb­os hegyvidéki gazdálkodás nehézségéből eredő pénzbe­vétel-kiesést, illetve az átla­gosnál nagyobb termelési költségeket. Sikeres évet zártak az ózdi kohászok A kedvezőtlen adottságú tsz-ek érdekéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom