Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
/ CSZAK-MAGYARORSZÄG 4 1978. január 29., vasárnap T egnap délután Budapesten, a Magyar Sajtó Házában ünnepélyesen adták át a magyar filmkritikusok díjait azoknak a filmművészeknek, akiket a film- kritikusok szervezete az 1977-ben bemutatott magyar filmek alapján e díjjal hono- rálandónak, illetve ezek közül legérdemesebbnek ítélt. Hagyománnyá nemesedett már az a szokás. hogy a Magyar Filmkritikusok Szervezete minden januárban mérlegre teszi, mit hozott az előző esztendő magyar filmtermése, melyek voltak a legkiemelkedőbb produktumok, melyek érdemesek arra, hogy azt a „hivatásos filmnézők”, a kritikusok eszmei díjával honorálják. Az eszmeit talán nem szükségtelen hangsúlyozni, hiszen a filmkritikusok díja semmiféle pénzösszeg- igei, vagy tárgyjutalommal nem párosul, az elismerés kizárólagosan erkölcsi. De talán éppen ezért igen értékes, és igencsak a filmes világ — beleértve a filmbarát közönséget is — érdeklődésének előterében áll, kiket találtak évről évre méltónak a kritikusok a díjazásra. A filmkritikusok a filmek megjelenésekor mindenkor méltatják az új alkotásokat. Természetes, hogy nagy a szóródás az egyes müvek megítélésénél. Nem egyformán ítélnek meg minden filmet a kritikusok, nem egy esetben részletkérdésekben éles eltérések is adódnak. Ennek rendkívül sokféle oka lehet a kritikus látásmódjától, a befogadó közönség rétegeződéséig. Ugyancsak évről évre a legtöbb kritikus elkészíti a lapjának az éves filmmérleget is, mint ahogyan az elmúlt év végén, ez év első napjaiban nagyon sokan megtették és lapunkban is megjelent. Ez a közös, testületi állásfoglalása azonban más. Lehet, hogy egyes részkérdésekben nem egy lapnál cl is tér a korábban megjelent értékeléstől. A nagy létszámú testület meglehetősen heves vita litán elfogadott döntése a legkisebb mértékben sem kérdőjelezi meg az egyes lapok, illetve kritikusok korábbi egyéni állásfoglalásai, de mint testületi megállapítás természetesen tartalmazhat eltérő elemeket. Hozzá kell tenni, hogy az egyes filmek bemutatása óta eltelt idő, a filmek hatásvizsgálata, az egyes műnek az egész évi termésben történő elhelyezése, annak tükrében való vizsgálata módosíthatja is, vagy legalább is árnyalhatja a korábbi állásfoglalást. Az Észak-Magyarországbari megjelent korábbi kritikák és az éves állásfoglalás, valamint a filmkritikusok testületének utólagos döntése között érdembeli eltérés nincs, mégha e testűig!; az évi össztermés egészét kevéssé is értékelte olyan magas szintűnek, mint mi tettük. Az odaítélt díjak viszont korábbi megállapításainkat igen fényesen bizonyítják, illetve igazolják. i gén nagy öröm valamennyi filmbarát I számára, hogy a filmkritikusok díját — amit nagydíjként is szoktak emlegetni — egy elsőfilmes rendező, András Ferenc alkotása, a Veri az ördög a feleségét című film nyerte el. Ez a film kétségtelenül az elmúlt esztendő legemlékezetesebb, legkimagaslóbb alkotása. Nem véletlen, hogy a rendezőn kívül e filmnek az operatőrje, Kottái Fajos és egyik főszereplője, Pásztor Erzsi is díjat nyert, A kiadott hét díjból három ennek a — bátran mondhatjuk — remekműnek jutott. A Veri az ördög a feleségét egy augusztus 20-i nap néhány órájába sűrítve rajzol képet társadalmunk mai életének néhány jellemző, tagadhatatlanul negatív vonásáról. Szatirikus megközelítéssel, rendkívül kemény, ugyanakkor mindvégig derűt fakasztó eszközökkel napjaink gyűjtögető, güriző, önhajszoló és sanyargató, és a megdolgozott, megérdemelt jó módban élni sem tudó kortársaink mindennapjait, magatartását állítja pellengérre. Azokat az embereket, akiknek teljesen mindegy, hogy ugusztus 20-án mit ünnepiünk, István napját-e, az államalapító király emlékét, vagy Alkotmányunkat, csak meglegyen éhgyomorra a néhány stampedli, ebédre a rengeteg csirkehús, meg a rétes, legyen a gyerekek boldogulásához megfelelő protektor, készüljön már el a gyönyörű balatoni villa, amit azonnal ki lehet adni bérbe, no meg szen- derüljön már örök nyugalomra az egyébként egészséges nagyapa, hogy valami értelme is legyen a palota nagyságú családi kriptának. És ne ártson az időjárás a szőlőnek, menjen a bolt a bögrekocsmában, a többi nem fontos, ön- és közveszélyesek már ezek az emberek, András Ferenc hősei, akik meg-' lehetősen sokan vannak, és gazdasági körülményeink kedveznek is az ilyen önhajszoló, de élni nem tudó emberek kialakította rendkívül káros magatartásformának. Mindezt — ismételjük —, igen keményen, ugyanakkor rendkívül szórakoztató módon jeleníti meg András Ferenc filmje. És a már említett operatőri díj, amelyet Holtai Lajos kapott a Veri az ördög a feleségét fényképezéséért, ugyancsak méltán jutott a honoráltnak. Aki e filmet megtekinti, soha nem felejt el néhány képsort, például az ünnepi ebéd felejthetetlen jeleneteit, amikor csak az állkapcsok őröltek és vallottak egy életformáról. A színészi dijak egyike is ,e film egyik női főszereplőjének, Pásztor Erzsinek jutott, aki olyanná formálta a filmbeli háziasszonyt, Kajtárnét, oiyan hiteles volt, annyira leleplezte ennek az örök robotba süllyedt asszonynak a világát, hogy aligha lehet ez év alakításai között párját találni. Más jellegű szerep volt cs hasonlóan értékes Makay Margité, az Egy erkölcsös éjszaka című filmben, a kisvárosból jött, a maga tisztaságában, puritán erkölcseiben megingathatátlan, ugyanakkor a film végén a megértést, is sejtető öregasszony megformálása. Méltán jutott neki is a filmkritikusok díja, csakúgy, mint Madaras Józsefnek a Pókfoci ban nyújtott iskolaigazgató-alakításáért. Ebben egy olyan minidiktátort, egy olyan cezaromániás vezetőt állított elénk, aki puhagerincű környezetre építi hatalmát, aki csak a látszateredményekre törekszik. Félelmetes figurát formál. Két kisebb epizód-alakítást is díjjal honoráltak a kritikusok. Az egyik Tarján Györgyinek jutott az Egy erkölcsös éjszaka egyik örömlányának igen emberi megformálásáért, a másik pedig Koltai Róbertnek a Pókfoci tornatanárjáért. Ez utóbbi az önálló gondolkodásra rest, a felettesét mindenkor a legképtelenebb ötletekkel is kiszolgálni kész beosztott ragyogó karikatúráját adta, a mai gerinctelen tornatanárban, a hajdani leventeoktatók és a mindenkori minden szolgálatra kész puhány férgek vonásait ötvözte. A díjak odaítélésének alapjául tizenkilenc film szolgált. A hét díj három film között oszlott meg. A testületi megállapítás szerint az éves termés egésze sok kívánnivalót hagyott maga mögött, de ha három film hót díjat nyerhetett cl, már igazolta korábbi megállapításunkat, amely szerint az év filmjeiből nem egyet fogunk a későbbi években is értékes, jó filmemlékeink között emlegetni. Benedek Miklós Átadták a díjakat Az ország egyik leghíresebb, védett fasora, a nagycenki hársfasor felújítását az idén tovább folytatják. A 250 éves fasor gondozására, felújítására az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak. Sikerrel fejeződött be az a négyéves kísérlet, amelynek során az öreg hársak terméséből husángokat neveltek, s azokat elültették a fasorba. Az óriás fák elszáradt ágainak eltávolítása is részben megtörtént. A törzsek sérült részeit fertőtlenítették, betontöméssel látták el, s ezt a munkát, valamint a suhán- gok nevelését folytatják ebben az esztendőben. A nagycenki hársfasort Széchenyi Antal telepítette 250 évvel ezelőtt. A nagycenki Széchenyi-kastély főbejáratától vezet nyílegyenesen a Fertő-tó partjára. Hossza két és fél kilométer. Eredetileg több mint 600 hársfa díszlett benne. A jelenlegi faállomány darabszáma 400 és *500 között van. A filmkritikusok díjait az elmúlt év filmművészeti teljesítményeiért szombaton adták át a Magyar Sajtó Házában. Díjat kapott Veri az ördög a feleségét című filmjéért András Ferenc rendező, s ugyanezen film fényképezéséért Koltai Lajos operatőr. A filmkritikusok díját kapta Makai Margit színművésznő az Egy erkölcsös éjszaka, Pásztor Erzsi színműLiszt Ferenc eddig ismeretlen fakult fényképe került elő Pécsett. A fotó készítésének időpontját még nem sikerült tisztázni, de bizonyos, hogy életének utolsó éveiben készült. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez volt a legutolsó portré az 1886-ban bekövetkezett halála előtt. A fényképet megvizsgálták az Országos Zenetudományi Intézet szakemberei is. Megállapították, hogy Klösz György neves budapesti fényképész Hatvani utcai műtermében készült a műit század nyolcvanas éveiben, a közel száz esztendő viszontagságai ellenére jól láthatók a képien vésznő a Veri az ördög a feleségét, Madaras József színművész pedig a Pókfoci című filmben nyújtott alakításáért, Tarján Györgyi szín- művésznő az Apám néhány boldog éve és az Egy erkölcsös éjszaka, Koltai Róbert színművész a Pókfoci című filmben nyújtott alakításáért kapta a filmkritikusok díját. A díjakat Pálfy József, az újságíró-szövetség elnöke adta át. az idős muzsikus markáns arcvonásai. Jellegzetesen viselt ősz haja, fekete reverendája. Restaurálás révén alkalmassá tették a fotót fényképezésre és kitűnő másolat készült róla. A szakirodalom által eddig még nem ismert, sehol sem publikált Liszt-kép különös úton-módon került a Baranya megyei Levéltárba. Nem. rég, egy pécsi ház szanálásakor, felajánlották a levéltárnak Ányos Laci, a két világháború között élt népszerű dalköltö hagyatékát. Az anyag rendezése során bukkant rá Vargha Dezső levéltáros a Liszt-fényképre. Konvertibilis szakemberekre van szükség Egy új képzési forma küszöbén A szakmunkásképző szakközépiskola céljáról, előkészületeiről és gondjairól Az 1878—79-es továbbtanulási lehetőségeket ismertető megyei pályaválasztási tájékoztatóban csillaggal megjelölve sorolják fel azokat a szakközépiskolákat, szakmunkásképző intézeteket, amelyekben a szeptemberben kezdődő új iskolai évben négyéves időtartamú szakmunkás- képzés indul. Az új szakmunkásképzési forma céljáról, ■ bevezetésének előkészületeiről, eredményeiről és gondjairól volt szó szerkesztőségünkben egy kerekasz- tal-beszélgetésen. * Az 1972-es oktatáspolitikai- határozat vetette fel annak a szükségességét, hogy a konvertibilis szakéin bér képzés érdekében, az elméletigényes és hagyományos szakmákban, szükséges megvalósítani a négyéves képzést. Ennek nyomán született meg a minisztertanácsi határozat és annak végrehajtási utasítása —, illetve a végrehajtási rendelet módosítása —, amely 1978. szeptemberére, illetve indokolt esetben 1979-re jelölte meg az új képzési forma bevezetését 36 szakmában és annak 60 leágazó szakmájában, összesen húsz szakmát minősítettek alapszakmának, elméletigényes alapszakmának. — A megyei tervek szerint — mondotta dr. Simon István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának középiskolai csoportvezetője — tíz szakközépiskolában és két szakmunkásképző intézetben, összesen 31 tanulócsoportban indul meg szeptemberben a négyéves szakmunkás- képzés. S csak a Zalka Máté Gépészeti Szakközépiskolában halasztanánk el a képzés beindítását 1979-re. A tíz szakközépiskola közül hét ipari és három mezőgazda- sági jellegű; összesen 930 tanulót iskoláznánk be erre az oktatási formára. A meghirdetett szakmai képzésből lényegében csak egyetlen egy, az abaújszántói szakközépiskolában induló állategészség- őri szakképzés az, amely eddig nem volt a megyében. A többi szakma képzésére eddig is volt lehetőség, és bizonyára átmeneti jelleggel fönnmarad néhány szakmában a párhuzamos képzés is. Így például a 100-as számú Szakmunkásképző Intézetben indul géplakatos és, esztergályos képzés négyéves és hároméves időtartammal is, amit most csakis a népgazdaság munkaerő igényei indokolnak. — Azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk — mondotta Bujdos László, a 100-as számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója, hogy a szakközépiskolai szakmunkásképzés, amely a szakmai képesítéssel együtt az érettségi bizonyítványt is a tanulók kezébe adja, nemcsak a népgazdaság, hanem a szülök igényeivel is találkozik. Mert igenis van olyan igény, hogy ne felnőtt fejjel kelljen érettségi bizonyítványt szerezni a szakmunkásnak. Amiért én két ok miatti is jónak tartom az új képzési ferma bevezetését, azok a következők: jó néhány szakmában elnéptelenedés tapasztalható, és jól felszerelt és jó feltételekkel rendelkező iskolák, tanműhelyek is elnéptelenednek. Konkrét példa a mi intézményünk is, tanműhelyünk kihasználtsága mindössze 48 százalékos. Az új képzési formában pedig lehetőség nyílik arra, hogy növeljük a kihasználtságot, hiszen végül is, az iskolai tanműhely a képzés alapja. Arra is gondolok itt, hogy ma még nem elégséges számban vannak iskolai tanműhelyek. A szakközépiskolákban nyilvánvalóan növekszik a gyakorlati óraszám. Így részben jobban kooperálhatnánk, másrészt viszont kétségtelen, hogy megfelelő üzemi, vállalati tanműhely háttérre is szükség van. A beszélgetés résztvevői lényegében egyetértettek abban’, hogy a technikai fejlődés, a népgazdasági igények megkövetelik bizonyos esetekben az eddiginél megalapozottabb elméleti felkészülést. Ennek szellemében készültek el a már emlegetett megyei tervek is, amelyekről azért kell még néha feltételes módban beszélni, mert az operatív előkészítés feltételei — és ezt őszintén meg kell mondanunk — még nem teljesek. Brandstätter György, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztály vezetője elmondta, a terveknek megfelelően a miskolci I-es, lies és 111-as számú Ipari Szakközépiskolákban, a kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában, a leninvárosi Kun Béla Ipari Szakközépiskolában, az ózdi Bródy Imre Ipari Szak- középiskolában, az abaűj- szántói, a putnoki és a sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskolákban, illetve a miskolci 100-as és a lenin- városi 106-os számú Szakmunkásképző Intézetekben a meghirdetett szakmákban szeptemberben megkezdődik az oktatás. 1979-ben pedig a Zalka Máté Gépészeti Szak- középiskolában is indulnak szakmunkás osztályok. A beiskolázás ennek megfelelően történik, a jelentkezők, a nyolcadikosok így tölthetik ki a felvételi jelentkezési lapokat.. Ennek ellenére hangot kell adni annak, hogy az illetékes főhatóságok, a minisztériumok döntése a huszonnegyedik órában érkezett. A képzés beindításához szükséges feltételek biztosításához ugyanis megfelelő időre van szükségük az oktatási intézményekben dolgozóknak. Ez akkor is így Van, ha a feltételek biztosítása jórészt helyi erőből történik meg. A bérekhez és a dologi kiadásokhoz ugyan központi támogatás is áll rendelkezésre, de hogy mást ne mondjunk, vannak olyan feltételei is ennek, mint ’Például a munkaruha biztosítása. (A hiányzó tantervekről és egyéb dokumentumokról nem is szólunk.) Jelen pillanatban csak annyi bizonyos, mondotta dr. Kálmán András, a Zalka Máié Gépészeti Szakközépiskola igazgatója, hogy a szakközép- iskolában egységes tantárgyi követelmények lesznek. Hiányzik viszont még a már jóval korábbra ígért közis- ismereti tárgyak tanterve, s jó lenné ismerni már a szakmai. elméleti és gyakorlati tantervet is. Igaz, a minisztériumi elképzelések szerint — mondották — a tanév végén bentlakásos tanfolyamon készítenék fel a pedagógusokat. — Egyfajta bizonytalanságot azonban mégis csak szül ez a helyzet, az érintett pedagógusok körében, noha ez minden valószínűség szerint indokolatlan rémület. Annyi már az előzetes tájékoztatás alapján is világosan látszik — mondta a művelődésügyi osztályvezető, hogy a közismereti tárgyakat tanítók körében legfeljebb tűlóracsök- kenésre lehet számítani, több szakoktatóra lesz viszont szükség, a hiányzó szaktanárokat pedig (elsősorban orosz szaktanárokra lesz szükség), az egyetemekről szerzik be. —A speciális szakközépiskolákat — mint például a Zeneművészeti és Közgazda- sági Szakközépiskola — leszámítva, összegző vizsgálati tapasztalataink azt mutatják, hogy ebből az iskolatípusból csökkent a felsőfokú • továbbtanulásra jelentkezők száma, döntően fizikai munkában helyezkednek el, — mondta az osztályvezető. (Dr. Kálmán András konkrét adatokkal is szolgált erre iskolájából; a fiatalok 95 százaléka fizikai munkán helyezkedett el, s a technikus- képző tanfolyamokra is növekvő arányban a gimnáziumban érettségizett fiatalok jelentkeztek.) Ez — mondotta dr. Polgár Péter, a 114-es számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója — a munkássá nevelésben, a munkássá válás folyamatában ad feladatokat az iskolának. Hiszen szilárd műveltségű szakmun- munkásokra van szükségünk, akik elsajátítják a korszerű technikát, s ezzel a magasabb szintű felkészítéssel le- rövidíthclő az az út, ami munkába állásuktól a teljesítményképes szakmunkássá válásukig szükséges. S, noha felmerülnek aggályok, hogy a jelenlegi munkaerő- helyzetben a képzést idő meghosszabbítása bizonyos szakmák esetében elszívó hatással lehet a szakmunkás- képzésre, s hiányként jelentkezhet az iparban, ezek nem megalapozott aggodalmak. Részint a még megmaradó párhuzamos képzés miatt, részint pedig azért, mert a jelen tanévben az első osztályosok 42 százaléka részesül gimnáziumi és szakkö- képiskolai, 58 százaléka pedig szakmunkás-oktatásban. A jövő tanévben a szakközépiskolások 36 százaléka szakmunkás-felkészítésben vesz részt. Tovább módosulnak tehát az arányok. S ez megfelel ipari jellegű megyénk érdekeinek. Csutorás Annamária A filmkritikusok díjai fl nagycenki fasor Ismeretlen fényié Lisztről
