Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. jonuár 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r Uj Iparág Petrolkémiára alapozott műanyagfeldolgozás Lenin Kohászati Művek Részlet az LKM nemesacél-hengerművéből. A kormány, amikor a het­venes évek elején jóváhagyta a petrolkémiai központi fej­lesztési programot, abból in­dult ki, hogy a magyar nép­gazdaság műanyag alap­anyag-szükségletét döntően hazai termelésből kell kielé­gíteni, illetve a szocialista országokból kell biztosítani. Ebből a célból épült fel 1974- ben a TVK nagy kapacitású olefingyára, amely évente 250 ezer tonna etilént és 130 ezer tonna propilént állít elő. Kinek termei az olefingyár? Az etilén egy kisebbik ré­szét — éves szinten mintegy 45—50 ezer tonnát — a TVK saját maga dolgozza fel po­lietilénnek, amelyből azután, ugyancsak a vállalaton belül, a legkülönfélébb műanyag termékek, korszerű csomago­lóeszközök készülnek. Több mint százezer tonna etilént — a magyar—szovjet olefin­egyezmény alapján a Szov­jetunióba szállítanak tovább- feldolgozásra, amelyért érté­kes, nálunk nem gyártott műanyag alapanyagot (akril- nitrilt, polisztirolt stb.) leap a népgazdaság cserébe. A fennmaradó mennyiséget, mintegy 80 ezer tonna etilént, egy másik borsodi vegyipari vállalat, a BVK kapja. Itt, az idén elkészülő PVC—III. üzemben, a TVK-tól vásá­rolt etilénből nagy mennyi­ségű vinilkloridot, illetve pvc-t gyártanak. A pvc köz­tudottan igen értékes mű­anyag, s így a polietilénnel ! együtt hazánkban is a leg­nagyobb mértékben használt műanyagok családjába tarto­zik. Időközben, ugyancsak a petrolkémiai központi fejlesz­tési program részeként meg­kezdődött a TVK polipropi­lén-gyárának beruházása. Eb­ben az új vegyipari létesít­ményben használják majd fel az olefinüaemben kelet­kező propilént, s állítanak elő belőle polipropilént, amit eddig csak tőkés piacon tud­tunk megvásárolni. A beru­házás ez év őszén fejeződik be és jövőre már ebből a fontos műanyagból is tudunk annyit termelni, amelyből fedezni lehet a hazai szük­ségletet, sőt az évi 40 ezer tonna polipropilénből jut bő­ven szocialista és tőkés ex­portra is. | Egy évtized fejlődése Amint az a fentiekből ki­tűnik, nem állunk rosszul műanyag alapanyagterme.- lésben. Van bőven etilénünk, amelyből a polietilén és a pvc készül, termelünk nagy mennyiségű propilént és ez év őszétől a polipropilén­gyártás is megkezdődik Le- ninvárosban. De hol tartunk a műanyag­feldolgozásban? Vegyük a .Tiszai Vegyikombinát példá­ját. A TVK nemcsak az or­szág legnagyobb műanyag alapanyagot termelő vállala­ta, hanem egyre inkább élre tör a műanyagfeldolgozás­ban is. Ezt követeli meg a petrolkémiai központi fej­lesztési program valóra vál­tásában való aktív részvéte­le, másrészről a termelés vertikumának állandó bőví­tése, hiszen a vállalatnak is érdeke, hogy minél több kész műanyagterméket, magas feldolgozottságé árut értéke­sítsen a piacokon. A műanyagfeldolgozás alig több mint 10 éves múltra te­hető a TVK-ban. A negyedik ötéves tervidőszakban éppen ezért ez a gyártási ágazat fejlődött a legdinamikusab­ban, öt év leforgása alatt a termelés négy-ötszörösére nö­vekedett. Az V. ötéves terv első esztendejében már több mint 35 ezer tonna, többsé­gében polioleíint (kis és nagy sűrűségű polietilént, polipropilént) dolgozott fel a kombinát műanyaggyára. A TVK ma már egyre nagyobb mennyiségben látja el az ipar különböző ágazatait a tömeg­termelésben alkalmazható műanyag csomagolóeszközök­kel, a mezőgazdaságot pedig fóliával. Az országban jelen­leg mintegy kétezer megren­delő, ipari és mezőgazdasági vállalat vásárolja rendszere­sen a műanyaggyár termé­keit. A választék is óriási: 25 termékcsoporton belül kö­rülbelül ezerféle termék ké­szül jelenleg a kombinát mű­anyaggyárában. A TVK-ban gyártott műanyagok legna­gyobb felhasználója a ma­gyar mezőgazdaság, amely közvetlenül vagy közvetve több mint 25 ezer tonna ter­mékre, többségében széles agrofóliára és egyéb speciá­lis fóliatípusra tart igényt évente Minőségi változás Az idén lesz két esztende­je, hogy a vállalat igazgató­sága személycserét hajtott végre a műanyaggyár gazda­sági vezetésében. Az üzem élére került fiatal vezetők, szakemberek merész tervek­kel és nagy-nagy lelkesedés­sel láttak munkához. Kellett is már ez a „vérfrissítés”, hiszen amióta a gyár fennáll, még egyszer sem teljesítette az éves termelési tervben foglalt célokat. Milyen változás következett be a személycsere óta? Kér­désünkre Kucsma János gyárvezető válaszolt. — Az 1977-es esztendő vé­leményem szerint a 11 éves gyár legsikeresebb éve volt. Először is azért, mert végre teljesítettük az éves terme­lési előirányzatot. Míg 1976- ban csaknem másfél ezer tonna termékkel maradt adós a műanyaggyár, addig 1977- ben 8,9 százalékkal túltelje­sítettük 40 ezer tonnás évi termelési tervünket. Közbe- vetőleg még csak annyit: 1976-hoz képest tavaly mint­egy 20 százalékkal termeltünk többet. Ez azt jelentette, hogy 43. és fél ezer tonna műanyagterméket adtunk a népgazdaságnak, melynek ér­téke elérte az 1,4 milliárd forintot.., — Minek köszönhető a ki­magasló termelési eredmény? — Attól kezdve, hogy az igazgatóság bizalmat szava­zott az új gyárvezetésnek, sportnyelven szólva vala­mennyien teljes „mellszéles­séggel” vetettük magunkat a munkába. Mindenekelőtt a gyár 800 fős, többnyire nők­ből és fiatalokból álló kollek­tívájára, a szocialista brigá­dokra támaszkodtunk. Élve az üzemi demokrácia adta le­hetőségekkel, a dolgozók szé­les rétegeit vontuk be a ve­zetésbe, a gondok megoldá­sába. Nagy segítséget kap­tunk a gyár politikai veze­tőitől is. Rendkívül nagyra értékeljük azt a munkát, arhit a pártalapszervezet fejtett ki a termelés pártellenőrzése során. hogy a cselekvési programban lefektetett irány­elvek maradéktalanul ér­vényre jussanak. — Szerepet játszott továb­bá a kollektíva sikerében a teljesítményhez igazodó ösz­tönző rendszer kiszélesítése. Dolgozóink azáltal, hogy a teljesítménybérezést csak­nem valamennyi munkafo­lyamatra kiterjesztettük, méginkóbb érdekelté váltak a termelés fokozásában. Ez­zel együtt javult termékeink minősége is. Ez kifejezésre jutott például abban, hogy a minőségi reklamációk az elő­ző évihez képest hetven szá­zalékkal csökkentek és több mint félezer tonnával keve­sebb gyártás közben keletke­zett hulladék-anyagot kell megsemmisíteni. Mit hoz a jövő? A műanyagok iránt meg­nyilvánuló kereslet arra ser­kenti a vállalatot, hogy to­vább fokozza termelését. Ez természetszerűen adódik ab­ból a speciális helyzetből is, hogy a kombinát műanyag­feldolgozása a petrolkémiai fejlesztési programra épült, így annak további nagyará­nyú fejlesztése a műanyag alapanyagtermelés erőtelj es növekedése folytán szinte törvényszerű folyamat. Ezért, a vállalati fejlesztési alapból az idén egy sor új termelő­berendezés építéséhez, illetve üzembe helyezéséhez fognak hozzá. A termelési ágazato­kon belül sürgetővé vált pél­dául a szélesfólia-gyártás, a tejcsomagolóeszköz-gyártás, az üreges testek termelésé­nek fejlesztése. Nagy jelen­tőségű továbbá a laminát- program, valamint néhány speciális ágazat, mint példá­ul a műanyag hulladékokat hasznosító tetőfedőlemez- gyártás megvalósítása is. A műanyagfeldolgozás fej­lesztése során megépítik a TVK-ban a második szélesfó- lia-gyártó gépsort, amely évenként további 8 ezer ton­nával növeli ennek a keresett terméknek a termelését. Bő­vítik a nagyméretű üreges testek — köztük a 120—220 literes hordókat, tárolóedé­nyeket gyártó kapacitást; várható újabb tasak. illetve hordtáska-gyártó berendezé­sek üzembe helyezése. Ezen­kívül, a tejipar igényeinek kielégítése céljából további tejsíkfólia-gyártó gépsorral bővítik a meglévő gépparkot. Nem kevésbé fontos feladat, hogy a műanyaggyár időben felkészüljön a TVK új termé­kének, a polipropilénnek a feldolgozására. Hogyan tudják a megnöve­kedett gazdasági feladatokat azonos létszámmal megolda­ni? Az idén ugyanis több mint 50 ezef tonna terméket kell a műanyaggyárnak elő­állítani. A gyár vezetői ütemtervet készítettek arra vonatkozóan, hogy a kevésbé termelékeny gépeket, berendezéseket fo­kozatosan kivonják a terme­lésből és az így felszabadult munkaerőt a nagy teljesítmé­nyű gépsorok kiszolgálására irányítják. Tehát az úgyne­vezett integrált gépsorok be­szerzésére törekednek. Olyan gépeket helyeznek majd üzembe, amelyek a különbö­ző technológiai folyamatokat kifogástalanul elvégzik. Így elérik, hogy minimálisra csökken az anyagmozgatásra fordítandó emberi erőkifej­tés, ugyanakkor többszörösé­re növekszik a termelés és természetesen javul a termé­kek minősége is. Lovas Lajos Böngészgetem a külföldi újságok híreit, a statisztikai jelentéseket. Az adatok arra utalnak, hogy a világpiacon a szokásosnál most hosszabb ideje, három éve tart a dep­resszió, s tovább csökken az acélipari termékek iránti ke­reslek Következményeként a fejlett tőkés országokban nagy a kapacitás-kihaszná­latlanság. A Közös Piac tag­államaiban tavaly 6, az USA- ban és Japánban 4 száza­lékkal csökkent, Spanyolor­szágban válságba jutott az acéltermelés. Leállnak a fej­lesztésekkel, munkásokat bo­csátanak el. Jóleső érzéssel olvasom, hogy a Szocialista országok­ban, közte a mi hazánkban is számottevően nőtt az acél- termelés. Miskolc nagy lük­tető, éltető szívében a diós­győri kohászatban tavaly 1,3 százalékkal nőtt az acélter­melés, olyan eredményt ér­tek el, amelyre 100 éve nem volt példa. Az idén is fo­kozzák az ütemet, hiszen — az államközi együttműködés mellett —, a több acél, a több készáru segít valame­lyest a világpiaci árakból adódó veszteségek ellensúlyo­zására. A kérdés önmagából adó­dik: milyen új termékek ké­szítésével szerepel ez a gyár a világversenyen, hogyan se­gíti elő az import csökken­tését. Juhász János termelési főosztályvezető így tömöríti: a termelés további növelése, a választék bővítése szük­ségszerű, nekünk mindig és mindenütt jelen kell lennünk. Így igaz, hiszen a fejlett tő­kés országok mellett egyre erősebb versenytárs többek között Csehszlovákia, Len­gyelország, Románia is. — Rendszerint az győz, aki olcsóbban ad és minél gyor­sabban teljesíti a megren­delést. Ez a „határidőérzé­kenység” és az exportképes­ség megköveteli a kohászat­tól a rugalmasságot, a kere­sett cikkek mielőbbi szállí­tását. Erre azért is szükség van, mivel — a határidőt és a minőséget illetően —, a ha­zai megrendelők is a világpiac­cal azonos igényeket támasz­tanak. Ennek tökéletes kielé­gítéséhez olyan korszerű ter­melőüzemekre van szükség, amely már elkészült, illetve most kezdtünk az építéséhez. A gyárnak van egy füzete, naplója: 60 oldalt tesz ki a különféle gyártmányok vég­telenül hosszú listája. Pusz­tán az acélminőségekből fél­ezret tartanak nyilván. En­nek ellenére olykor akad ter­mék, amelyet ki kell húzni a „kívánságlistából”. Ez az­zal jár, hogy az adott tőkés cég rendszerint azt. mondja: ha ez nincs, a többi se kell. Ez oly merész lépésekre ösz­tönzi a diósgyőri kohászo­kat, amelyeket korábban meg se mertek kísérelni. — A jelenlegi átmeneti ne­héz körülményeink között is azt kutatjuk, hogyan lehet fejleszteni a gyártástechnoló­giát, bővíteni a választékot. Ebben igen nagy segítsé­günkre van a nemesacél-hen­germű, amelynek két sora a felfutás utolsó szakaszában van. Ez képes az igényele, valamint a választék azon­nali kielégítésére. A múlt év novemberében és decembe­rének első dekádjában pél­dául a középsor 13 ezer ton­na I-tartót gyártott. E kül­földi igénynek a régi soron időben se tudtak volna ele­get tenni, hiszen ilyen meny- nyiség hengerlése több mint fél évet vett volna igénybe. Ezen túlmenően méretpon­tosságban, minőségben a szelvény alakját tekintve is exportképes terméket tud­tunk készíteni. — Felmértük a piaci igé­nyeket. örvendetesen henge­relt áruban mindössze egyet­len olyan méret, termék van, amelyet most még nem tu­dunk gyártani. Ez évben is jelentősen bővítjük a válasz­tékot. Többek között meg­kezdjük a méterenként 15 kilogrammos bányaiam, a 80—90—100 milliméteres szögacél gyártását, ezek még nem is szerepelnek a hen- gerlési naptárban. — Nagy a hazai igény a kisméretű, periodikus beton­acélban. Üj választék a 18— 20—22 milliméter átmérőjű ilyen termék. Ebből az idén •29—30 ezer tonna anyagot vár tőlünk a hazai építőipar. Olyan áru ez, amely a ko­rábban külföldről szereztek be. Az igény gyors kielégíté­sének bizonyítására hadd mondjam el, hogy a finom­sor jó feltételek mellett órán­ként 25 kilométernyit képes hengerelni a 20 milliméteres betonacélból. Amíg a régi finomhengermű dolgozott csak, az épitők örültek, ha egyáltalán anyagot kaptak. Most viszont olyan a köve­telmény, hogy a betonacél­nak 90 fokos meghajlítást is repedés nélkül kell kibírnia. A nemesacél-hengermű . ka­pacitására jellemző, hogy ez évben annyit termel, mint a régi üzem 5 év alatt. A két soron még sok le­hetőség van a termékskála bővítésére. Ez azonban a je­lenlegitől is jobb minőségű acélt igényel. Bár az öreg acélműben a gáztalanításban, a különféle oxigénelvonó-sze- rek alkalmazásával tovább javították a minőséget, de korántsem tudják azt elérni, amire az új acélmű lesz ké­pes. A kovácsoló üzemben tengelyekben, vasúti személy- kocsik és mozdonyabroncsok­ban van választék. Ez is nagy igényt támaszt az acél tisztaságát illetően. E pil­lanatban ennek az acélmű csak igen nagy erőfeszítések arán tud eleget tenni. A vá­laszték további bővítésének itt is az acél a gátja. A gyárban jó eredményt értek el az öntvény válasz­ték növelésében. Itt Van az ország legnagyobb ilyen üze­me. amelyet a nagy öntvé­nyek gyártására specializál­tak. Az igény roppant nagy, sok esetben nem is bírnak annak eleget tenni. Itt van a magyar turbinagvártás bá­zisa. Az öntvényeket a Láng Gépgyárnak adják át továb­bi megmunkálás végett, s ez közelebb hozta egymáshoz a két nagyüzemet. Korántsem véletlen, hogy a diósgyőriek elsők között csatlakoztak a partner gyár felhívásához. Nagy a választék a húzott és a csavarárukból. Ez kielé­gíti a két legnagyobb hazai felhasználó, a MÁV és a bá­nyászat kívánságait. Az igény nagy, ezt az is bizonyítja, hogy az említett egységek dolgozói jelentős túlteljesí­tésre tettek vállalást. — Az acélok pillanatnyi­lag magukon „hurcolják” a korszerűtlenséget. E gondot a kombinált acélmű felépíté­se oldja meg, és egyben a szelvényválaszték jelentős bővítését segíti elő. Ugrás­szerűen megnő az acélok mi­nősége, javul a hengerelhe- tőség, a mechanikai tulajdon­ság és a felhasználhatóság. Ezen túlmenően segít az át­futási idő lerövidítését, nagy­mértékben növeli az első osz­tályú minőség arányát. Csorba Barnabás Választékbővítés és átmeneti akadályai

Next

/
Oldalképek
Tartalom