Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. január 21., szombat • A munkásosztály a gyorsuló időben Igen gyakran halljuk, olvassuk és emlegetjük is mostanában, hogy gyorsuló időben élünk. Ügyannyira, hogy ex a gyakoriság már-már fakó közhellyé szürkíti a mondást, és veszélyezteti igaz tartalmát. Mit is jelent ez a „gyorsuló idő”? Azt, hogy korunkban nemcsak az ismeretek és a tudományok, hanem a technika és a technológiák is szinte követhetetlenül rohamos iramban fejlődnek; megszerzett képesítések, munkaköri gyakorlatok évülnek el igen-igen hamar; felújítás, frissítés, korszerűsítés nélkül, állandó és folyamatos tájékozódás, önképzés (sőt: esetleg átképzés) nélkül nem jelentenek elegendő útravalót egy-egy egész életpályához. Hogy ez az általános igazság természetszerűen — és nem is hangsúlytalanul — érvényes társadalmunk vezető osztályára, a munkásságra is, azt szemléletesen bizonyítják a Munkaügyi Minisztérium január 5-i sajtótájékoztatójáról megjelent híradások, tudósítások, kommentárok. Ez a tájékoztató — mint ismeretes — a szakmunkások továbbképzéséről, mostani szakmunkásképzésünk továbbfejlesztésének eddigi eredményeiről és az ősszel induló reformjának terveiről, előkészítéséről szólt. Mind a nemzetközi, mind a magyar munkásmozgalom története arról tanúskodik, hogy a munkásosztály — és legjobbjai kiváltképpen — mindig tisztában voltak a tudás hatalmával; azzal, hogy a társadalmi vezető szerep betöltésének egyik nélkülözhetetlen feltétele; a tudás. A hatalmat megszerezni, megtartani és gyakorolni az egész társadalom érdekében: csakis a tudás birtokában lehet. A tudás — helyesebben és korszerűbben a műveltség — alapja pedig: a szaktudás, a szakmai jártasság. Hiszen ez függ össze legközvetlenebbül minden fejlődés fő tényezőjével, a munkával, a termelőtevékenységgel. Valahol a világban „otthon kell lennünk”, biztosan megállnunk, hogy messzire széttekinthessünk, összefüggéseket lássunk és használjunk fel. Ki-ki csak - maga szakmája birtokában és annak frissítésével tehet szert szélesebb általános mű- ve^cégre és — a mi viszonyaink szerint — szocialista társadalmi-politikai magatartásra, életmódra, erkölcsre. (Figyelembe véve természetesen a szocialista ember- eszmény e tényezőinek állandó és kölcsönös egymásra hatását!...) Ezért fordít az állam is, de minden okos munkahelyi vezetés is költséget és törődő gondot o. munkások képzésére és továbbképzésére, a művelődésre. A költség és a törődés bőven megtérül és kamatozik — bár esetlég nem azonnal és nem közvetlenül — magában a hatékony és gazdaságos terme’'sben, a népgazdaságban. A Parlamentben 1974 novemberében tartott országos közművelődési aktíván előadói' beszédében Aczél György többek között ezeket mondotta: „A munkásosztály vezető szerepének része és feltétele az volt és egyre inkább az lesz, hogy bővüljön és mélyüljön politikai, ideológiai, szakmai műveltsége, általános kultúrája”. Ebből - alapvető fontossága miatt, a politikai, ideológiai műveltséget, az általános kultúrát tápláló forrás jellege miatt emeljük ki most a szakmai műveltséget, melynek bővítéséről és mélyítéséről, kézenfekvő üzemi, munkahelyi lehetőségeiről is — néha-néha mintha megfeledkeznénk jó szándékú „közművelődési” túl buzgalmunkban!... A szakképzés: nyilvánvalóan csupán alap. Ámde: nélkülözhetetlen alapja annak, hogy a munkás, a dolgozó ember eljusson az általános műveltségig is, és társadalmi-politikai helyének, kötelezettségeinek megértéséig és vállalásáig is. A szakmaszeretet, q munkásbecsület jó hagyományai — melyek történelmünk mostoha évtizedem n alakultak ki, és tették a munkásokat azzá a vezető szerepe, hivatása tuda- 'ában levő „új néDpé, másfajta fajjá” (a költőt idézve). „mely osztályharcban vasba öltözött” —, e jó hagyományok erre figyelmeztetik, kell, hogy figyelmeztessék a mai és a holnapi nemzedéket egyaránt! Időszerű és több mint „oktatásügyi” kérdés tehát a szakmunkásképzés és tovább, képzés fejlesztése, korszerűsítése, reformja. E nélkül nincs szocialista munkásélet és munkássá válás, a fogalom teljes értelmében. A szaktudás birtokában és fejlesztésének folyamatában érzi és érti meg a munkás, hogy a szaktudáson túl is vannak teendői és társadalmi igények is iránta; hogy tudása és műveltsége: nem magánügy; hogy folyvást frissített szaktudása és kulturáltsága: fontos tényezője a termelés, a technika és az egész társadalom továbbfejlődésének, népünk boldogulásának ... — Ez a megérzés és megértés s a belőlük levonható következtetések és tettek: zálogai annak, hogy biztonságosan haladjunk a gyorsuló időben és a gyorsuló idővel. Mert — másképpen ugyan, mint Ady korában — „kezében óriás rostával áll az Idő és rostál egyre” ma is, s „aki kihull, megérdemelte, az ocsút az Idő sem szánja”! __ G yárfás Imre Nyári tábor úttörőknek Még ugyancsak benne vagyunk a télben, a , zempléni hegyek tövében fekvő kis településen, az alig százlelkes Kácsárdon azonban már a nyár kellemességeit készítik elő a sátoraljaújhelyi pajtasok számára. A városi tanács ugyanis állandó jellegű nyári tábort létesít itt az úttörők nyaraltatására. A körzetesítés folytán megszűnt egykori iskola a tábor központi épülete, amelyet már a múlt nyáron is igénybe vettek az újhelyi tá- borozók. E körül most játszótere., különböző sportpályákat, sátorverésre alkalmas területet alakítanak ki, s építenek nyolc faházat is. Ez utóbbiak felszerelését, berendezését most végzik a bod- rogolaszi építőbrigád szakemberei, hogy mire kitavaszodik, szabad idejükben, főképp a nyári szünetben kedvük szerint élvezhessék az újhelyi pajtások a kácsárdi úttörőtábor nyújtotta örömöket. Barczi Pál munkája A januári Napjaink Alig két héttel ezelőtt már szó volt e lap hasábjain arról, hogy új formában jelenik meg ezentúl a Napjaink, Borsod megye irodalmi és művelődési folyóirata. Nos, a próbaszám után az első, ez évi szám már az újságstandokon várja az érdeklődő vásárlókat, akik minden bizonnyal örömmel konstatálják majd: az ígéretet, hogy a formaváltozás tartalmi mélyülést , változatosabb tájékozta tást-informálást is jelent majd, a januári számban beváltotta a Napjaink szerkesztősége. A művelődési folyóirat funkciójának is eleget téve, több s gazdagabb információval szolgálnak például a kulturális élet területéről, s jegyzeteik is élő, eleven gondokat feszegetnek. (Az amatőr és a profi; Téves nosztalgia; Kölönc.) A helyi jelleg (de nem lokális jelleg!) két írást emelhet a borsodi—miskolci érdeklődés középpontjába. Kezdjük talán a megye műemlékeiről, hagyományairól indított új sorozat első írásával, amely a miskolci ortodox templon ikonosztázát mutatja be. Szűkebb pátriánk értékeinek felfedeztetése helyes és jó törekvésnek ígérkezik — minden bizonnyal ■ zívesen olvassák majd a lap ’őfizetői. Zenei képzés, zenei élet, szocialista közművelődés a címe Szak Péter írásának, amelyet vitaindító szándékkal tett közzé a Napjaink. Sok mindenről, sok gondról, hiányosságról szól írásában Szak Péter (ő maga is ismert személyisége Miskolc zenei életének), amíg ilyen nyersen fogalmazza meg a kérdését: „Kinek kell itt és most a városban a zeneművészet, az oktatás, a hangversenyélet?” És nyilvánvalóan azt a feleletet várja, hogy a városnak, a város lakóinak, diákoknak és felnőtteknek, értelmiségieknek C; munkásoknak. Ám a valóban meglevő, olykor égető gondokon túl kellene lépni... Talán ez a vita is segíthet benne... Szokott — s az új formátumban is megtartott —, hogy a lap egy-egy téma, gondolatkör köré fűzi fel anyagait. Most a falun élő öregek élete, gondolkodás- módja- szolgáltatja ezt a témát. Három riport és a hozzá kapcsolódó képanyag teszi érzékletessé és meggon- doikoztatóvá a választást. Érdemes végigolvasni. A januári szám szépirodalmi anyagából Sz. Lukács Imre készülő regényéből közölt részletet kell megemlítenünk. Címe: Tábor a hegyen. A könyv a Szépirodalmi Kiadó gondozásában lát majd napvilágot. Dr. Dobrossy Imre: A tettek tekintélye és a tettek demokráciája című írása az üzemi demokrácia néhány kérdését feszegeti, elsősorban a vezetői magatartás oldaláról. A gondolatébresztésen túl is hasznos írás. Gazdag versanyag, s gazdag kritikai anyag teszi teljessé az idei első számot. (cs. a.) Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat i felhívja a működési területén vízbekötést kérő ingatlantulajdonosokat, hogy megrendelésüket 13! február 28-ig beérkezőleg szíveskedjenek az ÉRV, 3700 KAZINCBARCIKA, TARDONAI U. 1. SZÁM alatti címre feladni, mert a jelzett idő után érkező megrendeléseket nem tudjuk figyelembe venni. ÉRV VÁLLALAT VEZETŐSÉGE Kórterem az iskolában Érettségi után huszonkét féle szakképesítést szerezhetnek Á második emeleten fekete-fehér öltözőn keresztül juthatnak be a leendő nővérkék a tankórtermek folyóséira. Az egyik első osztály lányai három csoportban — s természetesen három teremben — ismerkedtek éppen leendő hivatásuk gyakorlatával. A „csecsemőosztályon” még a . asztalon is póiyáztak (remélhetőleg nemsokára megérkezik a többi pólyázóasz- tal is, mondta kísérőm, az iskola igazgatója), s akkor a teljes illúziót keltő gyermek- kórteremben gyakorolhatnak a tanulók. Mert a babák között, amelyek pelenkázását, öltöztetését gyakorolták éppen, nemcsak pihe könnyűek vannak, hanem olyanok is — a teljes illúzió kedvéért! — amelyek súlya megegyezik egy egészséges újszülöttével. A felnőtt kórteremben pedig, amikor az ápolást gyakorolják, a tanulók közül választanak ki egyet betegnek ... Miskolc legújabb szakközépiskolájában, az egészség- ügyi szakközépiskolában, szeptember óta oktatnak. Az első évfolyam teljes számban, három osztályban indult be (korábbi helyükön, a 2-es számú Szakközépiskolában csak két-két osztály működött évfolyamonként), s ugyancsak három osztályt szeretnének indítani idén szeptemberben is. A szakképzett ápolónőkre szüksége van a kórházaknak, a rendelőintézeteknek, a bölcsődéknek. * Az egészségügyi miniszter 34/1977-es, utasítása szerint az egészségügyi szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános ápolónői és általános asszisztensi munkakörök betöltéséhez ad képesítést. S az itt végzett fiatalok az érettségi után, tízhónapos továbbképzéssel, 22-féle szakápolói, illetve szakasszisztensi képesítést szerezhetnek. A szakközépiskola elvégzése után tanulhatnak tovább például csecsemő- és gyermekgondozónőnek, EKG-asszísztensnek, fogorvosi asszisztensnek, szemészeti szakasszisztensnek vagy gyermekápolónak. A megyében önálló intézményként csak itt, a miskolci Avasdéli lakótelepen és Kazincbarcikán működik egészség- ügyi szakközépiskola. Özdon és Sátoraljaújhelyen együtt' működik, a gimnáziummal. A másik, egészségügyi képzéssel foglalkozó iskola, az egészségügyi szakiskola (Sokszor összetévesztenek bennünket — mondta Tóth Kálmán igazgató) más képzési célokat lát el. Az általános ■jkola nyolcadik osztálya után, az egészségügyi pályák i árit érdeklődő fiatalok itt, a szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. * A közelség is indokolja, hogy a szakközépiskola a Semmelweis Kórházzal és Rendelőintézettel lépett szoros együttműködésre. A kórház és a rendelőintézet, neves szakorvosai, főorvosai óraadó tanárok az iskolában — az iskolazászlót is tőlük kapták —, s a felsőbb évfolyamosok, a harmadikosok és a negyedikesek gyakorlati óráit is ott tartják. — Az oktató-nevelő munkához jó alapokat teremtünk az iskolában — mondta az igazgató. — S noha az első tanév nem zökkenőmentes az intézményben, igyekszünk olyan feltételeket teremteni, amelyek a kiegyensúlyozott tanulást és tanítást biztosítják. A szertárak felszereléséhez, a gyakorlati oktatást szolgáló termek berendezéséhez jelentős összegeket kaptunk, noha hozzá kell tennem, hogy az általunk használt felszerelések egyébként is drágák. S valóban nagyon szép, praktikus a Bodonyi Csaba által tervezett iskola- épület is. Alapjaiban például már megteremtettük az iskolakönyvtárat is. A szakközépiskola tanárai és óraadói valóban sokoldalú képzésre törekednek. A közismereti tárgyakat jól felkészült pedagógusok oktatják, a szakmai tárgyakat neves szakemberek. S ezen kívül szaktantermeket, laboratóriumokat is berendeznek majd. Á továbbtanulni is szándékozó fiatalokat pedig szakkörök segítik: a szakmai tárgyaknak számító fizika, biológia mellett például működik egy orvostörténeti szakkör is — Lukács Mária avatott és lelkes irányításával —, mely nemcsak az egészségügyi kulturáltságot, hanem a sokoldalú művelődést is segíti. De legfőképpen persze, az iskola mindennapi életében kívánják megvalósítani a tanulás mellett az egészséges, kulturált életmód gyakorlatát. \ Cs- A. Nagyszabású felmérést készítenek elő azzal a céllal, hogy részletes képet kapjanak a lakosság egészségi állapotáról. Az általános megbetegedési vizsgálat 50 ezer állampolgárt érint, és két ágon hajtják végre. Első lépésként a KSH kérdezőbiztosai már megkeresték az érinteti állampolgárokat, és rögzítették az alapadatokat. Nagyjából már azt is tudjuk, hogy mennyien nem kívánnak részt venni az önkéntes felmérésben. Ezek száma nagyon kevés. A további munka az egészségügyi dolgozókra hárul. A részletes felmérés április 1-én indul. Az érintett körzeti ápolónők egy évig havonta meglátogatják a felmérésben részt vevő lakosokat, kérdésekre kérnek választ. A kérdőíven egyebek között rögzítik az illetők különböző egészségügyi panaszait, az állapotukban történt változásokat, az orvoshoz fordulás időpontjait. A körzeti orvosok is bekapcsolódnak a munkába, és figyelemmel kísérik az érintett állampolgárok állapotát. A 13. hónapban szűrővizsgálattal győződnek meg arról, hogy nem szenved-e valaki rejtett betegségben, amelyre az év során nem derült fény. Ezzel egyidejűleg orvostanhallgatók 5 évre visszamenőleg ki- gyűjtik a mintavételben részt vevő lakosok betegségére vonatkozó adatokat. A felmérés másik ága, amely 25 ezer embert érint, zárt települési vizsgálat lesz, amely Balassagyarmat. Baranya, Iiajdú-Bihar megye néhány településének teljes lakosságát érinti. A felmérés során számba veszik az egészségügyön kívüli tényezőket is, amelyek befolyásolják az egészségügyi állapotot. Az adatok feldolgozása után az egész országra érvényes képet kapunk az egészségi állapotról, és megbízható prognózis állítható fel az elkövetkező 10—15 esztendőre. EfjMiiii felmérés
