Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
1978. január 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A lÉÉny tssS'HB ill Beszélgetés a MTESZ megyei szervezetének elnökével A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1948-ban alakult. Harminckét tagegyesülete a műszaki, az agrár- és a természettudományok úgyszólván minden ;iágát felöleli. Az egyesületek célja a tudomány és a technika haladásának, a népgazdaság fejlődésének társadalmi úton való előmozdítása, a tagság szakmai tájékoztatása, továbbképzése. A harmincéves szövetség borsodi szervezetének aktuális feladatairól, a legutóbbi időkben végzett munkájáról beszélgetünk dr. Szaladnya Sándor egyetemi tanárral, a szervezet elnökével. — Kérem, mutassa be olvasóinknak a megyei szerveselet. — A szervezetet irányító elnökség Miskolcon székel, ezen túl városi intéző bizottság működik ma már négy városban, így Özdon, Lenin- városban, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen. A mindennapi feladatok, a tudományos egyesületek munkájának összehangolása tette szükségessé a helyi irányítást, az intéző bizottságok létrejöttét. Megyénk sokarcú- ságát jellemzi, hogy 28 tudományos egyesület működik szervezetünkben, tehát mindössze négy olyan tudományos egyesülete van az országos szövetségnek, amelynek nincs borsodi bázisa. Taglétszámunk megközelíti a 8500 főt. A szervezettség 45 —55 százalékos, megegyezik a többi megye adataival. — Milyen társadalmi rétegből toborzódik, a tagság? — Fizikai dolgozók, termelésirányítók, vezetők, kutatók, egyetemisták, nyugdíjasok, nők — rendkívül nagy a kör.. A tagság átlagéletkora 42—45 év. Vannak kimondottan fiatal egyesületek, így például a Bolyai János Matematikai Társulat, vagy megyénkben a Gépipari Tudományos Egyesület, amely a Nehézipari Műszaki Egyetemnek köszönheti fiatal tagjait. Folytathatnánk a sort a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal is ... örvendetes, hogy majd minden egyesületünkben jelen vannak már a nők is, ők alkotják a taglétszám húsz százalékát. — Említette az egyetemisták jelenlétét. Mit tud profitálni egy egyetemista a tudományos egyesület munkájából? — Hasznára válhatnak az • itt szerzett ismeretek a tanulmányaiban, pódiumot kaphat, felfigyelnek rá. Nem egy olyan esetről tudok, hogy a MTESZ-béli ismeretségekből munkatársi kapcsolat alakult. A gyárak, üzemek vezetői szívesen választanak olyan ifjú munkatársakat, akik az egyesületen belül bebizonyították rátermettségüket. Nem ritkák az egyesületi pályázatok sem, amelyekből téma meríthető u diplomatervre, vagy éppen tudományos diákköri dolgozatok írására serkentenek. — Milyennek értékeli a szervezel múlt évi tevékenységét? — Egyesületeink, szakcsoportjaink 1129 programot szerveztek 1977-ben. Ezeken a rendezvényeken '36 665 fő vett részt. Ezek az adatok megegyeznek a több éves átlaggal. A számok is kifejezőéit, de ennél sokkul fontosabb az, hogy a rendezvények — és ez a helyes, témaválasztásnak köszönhető •— megmozgatták a megye műszaki társadalmát. Az országos jelentőségű rendezvények közül a borsodi műszaki hetek, sikerét említeném. A siker abban rejlik, hogy a, műszaki hetek programsorozata minden évben valamilyen aktuális témára épül. Az 1978-as műszaki hetek célja, hogy szervezetünk a maga eszközeivel mutasson irányt arra: miként lehet hatékonyabb gazdálkodással, a termelékenység intenzívebb fokozásával elősegíteni Borsod ipari és mező- gazdasági termékeinek minőségjavítását, exportképességét. A műszaki hetek mellett minden évben van még egy-két olyan rendezvény, amely az aktualitás jegyében zajlik, amely mindennapos gondokra próbál megoldást keresni. Szervezetünk igyekszik a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően tevékenykedni. Célunk, hogy elősegítsük a tudomány mielőbbi termelőerővé válását, a kutatási eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását. — A műszaki hetek témájáról már beszélt. Emellett mit tart még fontosnak az 1978-as cselekvési programból? — Vannak bizonyos célfeladataink, melyek megoldásának egy részét erre az évre tervezzük. A MTESZ széles társadalmi bázist tud nyújtani egyes, a megye ipara szempontjából nagyon lényeges vizsgálódáshoz. Cselekvési programunk igazodik a megyei pártbizottság terveihez: a megyei pártbizottságtól kaptuk a szóban forgó, izgalmasnak ígérkező célfeladatokat. Az egyik témakör az élőmunka hatékonyságának növelésével foglalkozik, különös tekintettel a kézi munka gépesítésére. A másik Borsod megye városainak VI. ötéves tervével kapcsolatos, a következő tervidőszak előkészítésével. Foglalkozunk majd az ipari és agrárkutatások fejlesztésével, az anyag- és energiatakarékosság helyzetével; az ebben rejlő lehetőségekkel, a számítógépes termelésirányítás helyzetével, feladataival. Emellett szívesen beszélek kommunális bizottságunk munkájáról, amely a megye és Miskolc fejlődését hivatott elősegíteni. Munkatervében szerepel a városi közlekedés fejlesztése, a megye kivitelezői kapacitásának vizsgálata, a városi energia- és távhőrendszer fejlesztésének kérdése. A kommunális bizottság munkáját több egyesület és szakcsoport támogatja. Példa erre a GTE ifjúsági csoportjának egy vizsgálata, amely egyik lakótelepünk távhőrendszeré- vel foglalkozott és amelynek eredményeit jónak értékelte a Miskolci városi Tanács. — A szervezet fejlődése minden bizonnyal megkívánja. az egyesületek munkájának összhangját. — Igazán nagy eredmények csak az együttes munkából születhetnek. Megyei szervezetünk több gyümölcsöző külföldi kapcsolatot is fenntart, mert az ilyen együttműködés is eredményekhez vezet. A kassai SVTS-szel már a hatvanas évektől kezdődően együttműködünk. A bulgáriai Vraca városban működő NTS-sel a kémikusok egyesülete alakította ki a barátságot. Tavaly ismerkedtünk meg a katowicei NOT-tal, és tervezzük, hogy megkeressük a vologdai és a neubranden- burgi szervezeteket is. — Régi gondja a MTESZ megyei szervezetének, hogy rendezvényeire helyszűke miatt nem hívhat nagyobb tömegeket. Helyiséghiány akadályozza néha az egyesületi programokat is. Mikor épül fel a miskolci technika háza? — Üzemek, intézmények kollektívái szellemi és anyagi tőkével, társadalmi munkafelajánlásokkal támogatják a technika házának építését. A beruházás költségének teljes összege azonban a szövetség nyújtotta támogatással együtt sem gyűlt össze ez ideig. Ennek ellenére minden okunk megvan rá, hogy bízzunk: néhány éven belül felépül a technika háza Miskolcon is — fejezte be a beszélgetést dr. Szaladnya Sándor. Lévay Györgyi 11 lej a jelepstrif Tízen a „bűvös” 3000 liter felett Fejlődő árutermelés, bővülő szolgáltatás Egy országos ,,előzetes” tájékoztatóból: „A szarvasmarha- tcnycsztés fejlesztése, a tejtermelés növelése érdekében tett intézkedések nyomán 1977-ben jelentősen emelkedett a tejtermelés ... A tehenenként! tejhozam először érte el hazánkban a 3000 litert*’. Megyénkben a tejtermelési átlag még messze jár ettől a „bűvös” 3000 litertől. Ennek ismeretében szabad csak értékelnünk megyénk szövetkezeti tejtermelési „bázisainak”, a tsz-ekben levő 28 szakosított tehenészeti telepnek, elmúlt évi eredményeit. A jóknak és legjobbaknak járó elismerés mellett ugyanis tisztában kell lenni azzal, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a tejtermelés növelése érdekében sok még a teendőnk. Még ezeken a „bázisokon” is, ahol az átlagosnál jobb körülmények, adottságok között termelik a tejet, nevelik a borjakat, végzik a tenyésztői munkát. Hiszen az egy tehénre eső tejtermelés a 28 „telep” átlagában az előző évivel szemben „már” 345 literrel növekedett, de „csak” 2733 liter volt 1977- ben. Nem feledve azt, hogy az átlagos fejlődés szép, de még kevés — a Borsod megyei Állattenyésztési Felügyelőség értékelése alapján — arról kívánunk hírt adni, ami dicséretes, azokról a szakosított telepekről írunk, akiknek példáját mindenütt követni kell. 1975-ben két, 197G-ban három, 1977-ben pedig már tíz termelőszövetkezeti szakosított tehenészeti telepünkön jutottak túl a „bűvös” 3000 literes tehenenként! tejhozamon. Sorrendben a következő „telepeken”: Mucsonyban, Bekecsen, Mezőkeresztesen, Ernődön, Hernádnémetiben, Halmajon, Edelényben, Bol- dogkőváralján, Sárospatakon és Monokon. A mucsonyi, a bekecsi és a mezőkeresztesi közös gazdaságban már a 3500 literen is jóval túlvannak, ennek küszöbén járnak az emődiek, a hernádnéme- tiek, s közelében a halmaji- ak is. A „középmezőnyből” is érdemes megemlíteni néhány termelőszövetkezeti tehenészetet, így többek között a szalonnái, a szendrői, a kenéztől, a kesznyéteni és a bőcsi telepeket, ahol 600 liternél is jóval nagyobb tejtermelés! növekedést értek el egy év alatt. A legjobbak és a „középmezőny” érdeme, hogy jól alakult a szakosított telepek szinte valamennyi főbb termelési mutatója. Így például az átlag tehénállomány 432 darabbal. 5 százalékkal, az összes tejtermelés 4 millió 169 ezer literrel, 20.2 százalékkal (az értékesített tej mennyisége még többel, 20.5 százalékkal), a borjúszaporulat 536 darabbal. 6.6 százalékkal alakult . kedvezőbben 1976-nál. És ugyanakkor eléggé jelentősen. 167 darabbal. 2.5 százalékkal csökkent a borjúelhullás. Es mennyivel jobbak lennének ezek az összesített, az „átlagot” jelző mutatók, ha négy telepen nem csökkent: volna az előző évhez viszonyítva a tejtermelés, (köztük Sátoraljaújhelyen tehenenként 249 literrel). Vagy, ha a borjúelhullás mindenütt az 1,8 és 2,3 százalék körül járna. mint Monokon és Bekecsen. nem pedig a 10, sőt 15 százalék felett, mint sajnos még hat telepen! Az állattenyésztési felügyelőség értékelése hangsúlyozza, hogy a tejtermelésben élen járó termelőszövetkezetek példája egyértelműen bizonyítja: ahol az első számú vezetés jelentőségének megfelelően foglalkozik az ágazattal, ahol megfelelő munkafegyelemmel, szakmai hozzáértéssel és főleg lelki- ismeretes munkával dolgoznak, ott elérhetők a hasonló jó, joggal elvárt eredmények. Az élenjáróktól, a legjobbaktól érdemes lenne tanulni. de még az elsőknek is bőven van mit tenniök ahhoz, hogy az idei, reálisan feszített terveket teljesíteni tudják. Ismeretes, hogy lényegesen nagyobb feladatot jelent a most már közel 2800 literes megyei „telepi” átlagot további 250—300 literrel emelni, mint az előző két év 432, illetve 345 literes emelkedése volt- Mégis, ez a „nagynak” tűnő feladat a minimum kell, hogy legyen, hiszen ezzel szakosított telepeink, tehát „bázisaink” még csak az 1977-es országos átlagot érik el. Az ezerszámra gyártott különböző betonlapok a szövetkezeti üzem keresett cikkei. Nagy segítség a helyi építkezésekhez, hogy sok hiánycikket: betonátereszt, a képen látható kútgyűrűt, betoncsövet is gyárt a kövesdi üzem. (Fotó: Sz. Gy.) A Mezőkövesd és Vidéke Áfész jó eredményekkel zárta az 1977-es esztendőt, összes forgalmuk meghaladta a 816 millió forintot, s ez 13 százalékkal — 93 millió forinttal — nagyobb az előző évinél. A szövetkezet kiskereskedelmi boltjainak forgalma 11,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban, s ennél is dinamikusabban, 28 százalékkal fejlődött az ipari árutermelés és a tezolgáltatás. Országosan is nagyon kevés az olyan fogyasztási szövetkezet, ahol ez az „ágazat” annyira erős, mint Mezőkövesden. Ipari árutermelésük és szolgáltatásuk 72 milliós tavalyi „teljesítménye” nagyobb egy- egy kisebb álész összforgalmúnál. Legjelentősebb húsüzemük termelése, ami meghaladja az évi 48 millió forintot. Képeinken az ennél kisebb, de ugyancsak jelentős, tavaly is 13 millió forint értéket termelő áfész-i ipari üzemet, a betonüzemet mutatjuk beKihasználják a lehetőséget A tavalyi tizennyolc helyett ez év elején huszonöt dél-alföldi vállalat igyekszik kihasználni a vasúti szállítási holtidényt, amikor nem terheli a vagonparkot a primőrök, zöldségek, gyümölcsök, a cukorrépa továbbítása. Ennyien éltek azzal a lehetőséggel. hogy előszállítási szerződést köthetnek. GÉPESÍTETT PAKADICSOMSZEDÉS A Szovjetunióban a moldvai „Dnyeszter” termelő- egyesülés szakemberei új paradicsomszedő gépet szerkesztettek, amely automatikusan választja le a termést a szárról és közvetlenül a konténerekbe szórja. A moldvai kutatóknak egyúttal sikerült három olyan új paradicsomfa jlát. kifejleszteniük, amelyeknek termése csaknem teljesen egyidőben érik be és hasonló nagyságú, tehát kiválóan alkalmas gépi szedésre. Az űji paradi- csomfnjta hektáronkénti átlagtermése 600 mázsa körüli. A „Dnyeszter” egyesülésnek saját kutatóintézete, kísérleti állomása van, ezenkívül négy szovhoz és egy konstrukciós központ tartozik hozzá kísérleti üzemmel. A termelésnek és a kutatásnak ez a közvetlen ösz- szekapcsolása lényegesen meggyorsítja a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának folyamatát. A Szovjetunióban már több mint húsz ilyen típusú termelési együttműködés működikTAKARMÁNYTERMELÉS ÜVEGEDÉNYBEN A Szovjetunió' északi vidékein nagyon kevés a takarmányként hasznosítható zöld növény. A zord klíma miatt nem is igen van mód takarmánynövények szabadföldi termesztésére. A mo- szatok — a vizekben élő telepes növények — viszont kellő megvilágítás, hőmérséklet és tápanyagén» tás mellett üvegedényekben is kitűnően, sőt gazdaságosun termeszthetők. Rendkívül gyorsan szaporodnak, nagy zöldtömeget adnak, s jól fel- használhatók nemcsak a halak, hanem a baromfi, a vad és más állatok takarmányozására is. A szovjet kutatók egv új, úgynevezett „Magadani-be- rendezést” fejlesztettek ki a moszatok termesztésére. A berendezés elemi egysége — „sejt"-je — egy két méter magas, hatszöglapokkal határolt üvegedény, amelynek élei erős fényforrásokkal vannak megvilágítva. Az edényeket a moszatok számára szükséges tápanyagok optimális töménységű oldatával töltik meg- Ebben az állandóan mozgásban tartott és egyenletesen megvilágított tápoldatban élnek és szaporodnak a moszatok. Egy-egy ilyen üvegedényben 120 kiló nedves moszattöme- get termelnek egy nap alatt. A hexaéder alakú üvegedények a tér minden irányában illeszthetők: alapjuk — egyenként — mindössze negyed négyzetméter. ÚJSZERŰ SZÁRÍTÁS Európa jelenleg legkorszerűbb gabona- és kukorica- szárítója készült el Lengyelországiján. a wroclawi vajdaság egyik mezőgazdasági ipari üzemében. 'Az újszerű szárítóban az úgynevezett ellentétes áramlású módszert alkalmazzák, vagyis az átfújt meleg levegő irányát változtatják, hogy a száradó gabonatömeg minden oldalról kapjon friss, száraz levegőt. A magok így mindenütt egyenletesen száradnak, s megmarad teljes biológiai életképességük. Az új típusú berendezés, amelyhez hasonlót eddig csak az amerikai kontinensen működtetnek, 24 óra alatt 20 tonna nyersanyagot képes szárítani alig 100 liter tüzélőolaj felhasználásával- A szárítóüzem teljesen automatizált. SZÖJAKÍSÉRLETEK BULGÁRIÁBAN Bár a bolgár mezőgazdaság elegendő takarmánygabonát, kukoricát és árpát termel, az utóbbi időben mégis nágv gondot fordítanak a szójabab elterjesztésére. A tervek szerint 1980-ig százezer, majd 150—200 ezer hektárra növelik a szója termőterületét. Bulgáriában löbb kutatóintézet is foglalkozik új. bőtermő szójafajták kikísérletezésével. A pavlikeni, fajtakísérleti állomás kutatóinak sikerült olyan szója- fajtákat kinemesíteniük, amelyek megfelelő művelés esetén a korábbi 20—22 mázsás liek táronként i átlagterméssel szemben 37—49 mázsa közti hektáronkénti termést adnak. Érdekességek a világ mezőgazdaságiéi
