Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

1978. január 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 4 I PÍtilBÉ liÉlifSáp az ipari szivetoiekh Javul az anyagi-műszaki ellátás II igár az IMS a magva mezSgazdaságának? A Miskolci városi Pártbi­zottság a közelmúltban beszámoltatta a város ipari szövetkezeteinek pártbi­zottságát a XI. kongresszus óta végzett munkáról. Az ér­tékelés során újfent bebizo­nyosodott: helyes döntés volt, amikor 1974-ben az alapszer­vezetek munkájának irányí­tására létrehozták a Mis­kolcon dolgozó szövetkezetek pártbizottságát. A szervezeti változtatás, s az új testületek munkája nyomán jobban élet­közeibe került az irányítás, a gyorsabb információs és cselekvési lehetőség kialakí­tása megteremtette a tartal­masabb. hatékonyabb alap­szervezeti munka feltételeit. A megnövekedett lehető­ségek közepette rendszeressé vált egy-egy szövetkezet munkájának áttekintése. A különböző munkabizottságok •— a pártbizottság keretében gazdaságpolitikai, pártépítési, agitációs és propagandabi­zottságok alakultak — a po­litikai munka eszközeivel jól segítették a szolgáltatás meny- nyiségi és minőségi növelé­sét. a lakásépítési és lakás­karbantartási kapacitás bőví­tését, a belföldi szükségletek kielégítését és a tőkés export fokozását. Az is jelentős ered­ménynek számított, hogy le­hetővé vált olyan nagy hírű szövetkezetek, mint a Bor­sod megyei Fodrász, a Mis­kolci Háziipari, Vasipari Szö­vetkezet jó politikai, gazda­sági tapasztalatainak elter­jesztése. Nagy jelentőségű volt a pártbizottság részéről az a felismerés, hogy a hatékony­ság növeléséhez a meglevő erőforrások és fejlesztések centralizálása, a profilok tisz­títása (az árutermelés és szolgál látás ésszerű különvá­lasztása), a koncentráció ve­zet. Ugyanis Miskolcon — és a megyében is — a szövet­kezetek történelmileg kiala­kult nagyságrendje, szektoron belüli szétaprózottsága, a szét­szórt telephelyele váltak a fejlődés legfőbb gátjává. Négy évvel ezelőtt, vagyis 1974-ben az egy szövetkezet­re jutó termelési érték 2.1 és fél millió forint, a létszám 269 volt. Ez az országos át­lagnak alig több mint a felét tette ki. A szövetkezeti párt- bizottság — a szövetkezetek megyei szövetségével kidol­gozta a koncentráció tervét. Elkészítették a fúzióra meg­érett egységek várható gaz­dasági mutatóit, új szervezeti felépítését, a vezetők átcso­portosításával kapcsolatos fel­adatokat. Az egyesülések nyomán je­lentős, fejlődőképes szövetke­zetek jöttek létre, rokonága-. zatok olvadtak össze. Részben végbement, máshol még fo­lyamatban van a profiltisz­títás, a szakosodás. Így ala­kult meg az építők, festők, víz- és villanyszerelők egye­sülésével egy korszerű lakás- karbantartó szövetkezet, va­lamint a méretes és ruházati árutermelő egység: a ME- RUSZ. Vagy megemlíthetjük a cipészek és bőröndösök, il­letve a kárpitosok és aszta­losok fúzióját. A koncentráció folytán 197Í1 elejére az egy szövetkezetre jutó termelési érték megkö­zelíti az 50 millió forintot, a létszám pedig a félezret. Ezek az értékek elérik, illetve meg­haladják az országos átlago­kat és magukban hordozzák a továbbfejlődés lehetőségét. A szövetkezeti pártbizott­ság közreműködött abban, hogy az arra alkalmas szö­vetkezeteket (fodrászok, MÉ- RUSZ, fényképészek) tiszta szolgáltató profilúvá nyilvá­nítsák, s ezzel jelentős elő­nyökre tegyenek szert a gaz­dálkodásban. A pártbizottság testületi ülésein gyakran sze­repeltek fejlesztéssel, rekonst­rukcióval, a munkakörülmé­nyek javításával, munkaerő- és bérgazdálkodással kapcso­latos kérdések. A különböző határozatok végrehajtása elő­segítette, hogy fejlődött a szolgáltatások színvonala, ha­tékonysága, új üzletek, fel­vevőhelyek, szolgáltató köz­pontok létesültek Miskolcon. A pártbizottságnak döntő szerepe volt abban is, hogy a szövetség anyagi hozzájá­rulásával több gazdasági egy­ség, így például a lakáskar­bantartó szövetkezet, új gé­peket állított munkába, fej­lesztette az anyagmozgatást. A pártbizottság tervszerű ellenőrző munkáján túl javult a kádermunka, nőtt a vezetők képzettsége, a velük szemben támasztott kö­vetelmény. A Miskolci Szö­vetkezeti Pártbizottság 422 párttagot irányít. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az irányítása alá tarto­zó területeken tovább erősö­dött a párt ideológiai, politi­kai, szervezeti és cselekvési egysége. Erősödtek, fejlődtek a szocialista vonások is a szövetkezetek gazdálkodósá­ban. Belső életükben egy­re jobban kifejezésre jut a társadalmi, a csoport- és egyéni érdek összhangja. Munkájuk középpontjában a szolgáltatás minőségének, színvonalának, a hatékony­ságnak a növelése, az export fokozása áll. Tolnai Bajos a megyei pártbizottság munkatársa Évről évre többet vár a népgazdaság megyénk mező­gazdaságától, és minden év­ben több és korszerűbb gé­peket, több és jobb vegy­szert kér a mezőgazdaság az őt kiszolgáló ipartól, a külke­reskedelemtől. Itt, megyei szinten a mezőgazdaság igé­nyei a Borsod megyei AGRO- KuR Vállalatnál „csapódnak le” elsősorban. Köztudott, hogy nem könnyű lépést tar­tani a növekvő igényekkel. Megyénkben a mezőgazdasá­gi termelés anyagi-műszaki ellátását még az is nehezíti, hogy rendkívül változatos me­zőgazdaságunk arculata, sok­rétű a termelés. Ezért „iz­galmas” év eleji kérdés, hogy milyen ellátást ígér, mit kí­nál a mezőgazdaságot gép­pel. alkatrésszel, vegyszerek­kel ellátó vállalat? Fodor Lászlótól, a Borsod megyei AGROKER Vállalat igazgatójától kértünk rövid tájékoztatást, amolyan „elő­zetest” az elmúlt év üzletpo­litikai tapasztalatairól és a várható idei ellátásról. — Vállalatunk az elmúlt évben igyekezett lépést tar­tani a megye mezőgazdaságá­nak fejlesztését célzó erőfe­szítésekkel. Tőlünk telhetőén igyekeztünk mindenből jobb ellátást biztosítani — mon­dotta az igazgató. — Bősége­sebb volt a kínálatunk, amit az is bizonyít, hogy raktár- készletünk átlagosan 11 szá­zalékkal volt nagyobb az előző évinél, ami 340 millió forinttal bőségesebb kínála­tot jelent. Ennek ellenére for­galmunk csak műtrágyaféle- ségekböl és növényvédő sze­rekből növekedett jelentőseb­ben. Az utóbbiból mintegy 400 tonnával, értékben 12,3 százalékkal értékesítettünk többet, mint 1976-ban. össz- 'orcalmunk növekedése azon­ban lelassult, az 1976. évi 1 milliárd 143 millió forintról csak 1 milliárd 216 millió fo­rintra nőtt. Alkatrészekből például az értékesítés mint­egy 26 százalékkal maradt el a tervezettől. (Itt leéli megjegyezni, hogy a forgalom növekedésének ezt a „'lelassulását” nem áru­hiány, hanem elsősorban a mezőgazdasági üzemek egy részében, köztük is zömmel az elemi csapásokkal sújtot­takban levő „forinthióny” okozta.) Ami a kínálatot, a várható idei anyagi-műszaki ellátást illeti, az AGROKER már rendelkezésre álló „nyitókész­lete” és ígérete biztató. Az igazgató szerint szinte min­denből javuló és kiegyensú­lyozott ellátás várható. Ezt elősegíti részben az is, hogy a vállalatnak sikerült meg­javítania, kiszélesítenie kap­csolatát a termelőkkel. Így jobban fel tudják mérni az igényeket, az év egyes sza.- kaszainak ellátási gondjait. De hozzá kell tenni, hogy bár az AGROKER részéről na­gyon „élő” ez a kapcsolat- tartás, a mezőgazdasági üze­mek egy jó része nem közli idejében igényeit, „hadilá­bon” áll az előrendelésekkel. Idei géprendeléseit például csak 35 nagyüzem közölte idejében. A javuló alkatrész- ellátást is tovább javítaná, ha a gazdaságok időben beje­lentenék, hogy mire van szükségük. Egy országos adat, illetve ígéret: MTZ—80-as trak­torokból 2380 darab, Rá- ba-Steigerböl 322 darab a „nyitókészlet”, ami máris szinte meghaladja az idei ke­resletet. Egyéb traktortípu- sokból a készlet megfelel a tervezettnek. Ugyancsak or­szágos jelzés, hogy megszű­nik a nagy traktorok munka­gépeinek hiánya. Az AGROKER különben már a napokban megyénk minden egyes gazdaságába eljuttatja idei pontos, rész­letes áruajánlatát, a már kapható és várható cikkeinek listáját. A kistermelőknek, a háztá­jinak, a hobbi-kerteknek is bővülő választékot, jobb el­látást ígérnek. Mezőkövesd, Űzd, Encs és Szendrö után másutt is szeretnének a kis- árutermeléshez szükséges esz­közöket, kemikáliákat árusí­tó üzleteket nyitni. Az AG­ROKER mozgóboltja is töb­bet. „mozog” majd a megyé­ben. Nemcsak a nagyobb vá­sárokon lesz megtalálható, hanem hívásra szívesen „ház­hoz” megy a kertszövetkeze­tekbe, a szakcsoportokhoz is. A December 4. Drótmüvek példáját követve — az itt dolgozó kollektíva csatlako­zott megyénkben elsőként a Láng gépgyári munkások fel­hívásához — már eddig is számos borsodi üzem, válla­lat jelentette be: az 1977- ben meghirdetett szocialista munka versenyt idén is to­vább folytatják. Napjainkban újabb munkáskollektívák vi­tatták, illetve vitatják meg, milyen felajánlásokkal csat­lakoznak a kezdeményezés­hez, amelynek célja, hogy elő­segítse a népgazdaság V. öt­éves tervének minél eredmé­nyesebb megvalósítását. A MEZŐGÉP 3. sz., Mező­kövesdi Gyáregységének dol­gozói néhány nappal ezelőtt munkásgyűlésen jelentették be a versenyben való részvé­telüket. A többi között vál­lalták, mindent megtesznek, hogy gyáregységük teljesítse az 1978-ra kitűzött termelési, árbevételi és eredménytervét. Ennek elérése érdekében ígé­rik, hogy az üzem- és mun­kaszervezésben, az anyagok­kal, energiával való gazdál­kodásban rejlő tartalékok hasznosításával az eddiginél hatékonyabban dolgoznak. Üjítások bevezetésével, a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználásával segítik a jobb eredmények elérését, nem utolsósorban pedig a szociális ellátás színvonalának emelésével javítják a munka- körülményeket. A Borsodi Ercelökészítömű 73 szocialista brigádja a múlt év végén értékelte az 1977. évi tevékenységét, a NOSZF évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítését. A munkaverseny eredményeit összegezve szép sikerekről adhattak számot. Az összege­ző tanácskozás egyben fel- adalmeghatározó is volt, mi­vel már akkor eldöntötték: folytatni kívánják a tavaly beindult munkaversenyt. Az 1050 fős kollektíva e napok­ban állítja össze brigádszin­tű vállalásait, amit a jövő héten, vállalati értekezleten hagynak jóvá. Annyi már most bizonyos, hogy a 73 szo­cialista brigád jelenleg is en­nek szellemében, a csatlako­zás jegyében dolgozik. Első­sorban az önköltség csökken­tésében, a gépek jobb ki­használásában, a termelé­kenység fokozásában és az energiatakarékosság terén kí­vánnak javítani a múlt évi munkán és eredményeken. Több mint 1 millió forint eredménynövekedést jelent­het az a vállalás, amit vár­hatóan a jövő hét végén tesz az Észak-magyarországi Tég­la- és Cserépipari Vállalat Mályi Téglagyára. Ekkor csat­lakozik majd a 300-nál na­gyobb létszámú kollektíva. Miután darabszámban már a múlt esztendőben is elegen­dő mennyiséget — 77,2 mil­lió kis méretű téglaegységet gyártottak —, elsősorban a minőséget szeretnék javítani. Ez eredményezi majd a ter­melési érték további javulá­sát, a vevők igényeinek tel­jesebb kielégítését. A most kidolgozás, illetve előkészítés alatt levő felaján­lásokban élen jár a gyár 10 szocialista brigádja, akik már a múlt évben bizonyították: képesek az eddiginél is na­gyobb eredmények elérésére. A vállalások helyi „lebontá­sát”, konkretizálását most végzik az egyes munkahelyek kollektívái. Nagy feladatra vállalkozott a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárának 1600 fős kollektívája. Az idén. meg­lehetősen „feszített” termelé­si terv 1 százalékos túltelje­sítését tűzték célul, amit a gépek, termelőberendezések kihasználtságának javításá­val érnek él, vagyis több szintetikus pamutot állítanak elő. A felajánlás azért is fi­gyelmet érdemel, mivel a gé­pek kihasználtsága — ipar­ági átlagot tekintve — csak 70—80 százalékos. A miskol­ci gyárban a ki használtsági tok ennél jóval magasabb volt már az elmúlt években is. Jól indult az esztendő a fonodában. Az eddig eltelt időszak termelése — vala­mennyi egység 100 százalékon felüli teljesítést ért el — biz­tosíték arra, hogyr valóra vá­lik a terv 1 százalékos túl­teljesítése. A napokban átadott új kazincbarcikai postahivatalban jelenleg is nagyüzem van. A 174 millió forintos beru­házás további részeként jelenleg a 4000 állomás kapa­citással induló Crossbar-rendszerű központot szerelik. A helyi és távhívó automata távbeszélőközpont sze­relése előreláthatólag 102 millió forintba kerül. A táv­beszélő-forgalom gyorsítása érdekében Kazincbarcikán is bevezetik a 3 perces számlálást. Az új központ lehetővé teszi, hogy az előfizetők köz­vetlen tárcsázással hívhassák az országos távhívó- hálózatba bekapcsolt több mint 130 város és község előfizetőit. A régi berendezések után ténylegesen 2900 állomással gyarapodik Kazincbarcika. A szerelési munkákkal június 30-ig végeznek. A köz­pont azonban —, lia az igények úgy alakulnak — a jövőben 10 ezer állomás kapacitásúra lesz bővíthető. Fotó: Laezó József lakaréliasabb gazdálkodás...

Next

/
Oldalképek
Tartalom