Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. december 13., kedd A képernyő előtt Nagyobb figyelemmel nézzük a képernyőt, ha a program borsodi témát ígér, ha szűkebb pátriánk életéből villan elénk valami. Az elmúlt héten több ilyen adás is jelentkezett. Volt, amelyik országos jellegű versenyt, illetve szemlét mu­tatott be Miskolcról — Középiskolai énekkarok jubileumi szemléje — és a félórás adásidőben helyi kórusokkal, illetve azok produkcióival, a kórusélet helyi jeleseivel és az orszá­gos kórusmozgalom egyik köztünk élő vezetőjének — Varga Gáborné — nyilatkozatával is találkozhattunk, de a riport egésze nem sokkal lépett túl a jószándékú, korrekt, de kevés emléket hagyó jellegzetességet kínáló hasonló műsorok átla­gán. Két másik borsodi téma annál inkább megfogott. * „Csináltatunk rózsájából háromszemes ablakot...” címmel dokumentumfilmet láttunk Borsodnádasdról Brády Zoltán forgatókönyvírói és riporteri közreműködésével, Radó Gyula rendezésében. A hosszú cím a környékbeli munkások éne­kelte dalok egyikének kezdősora, s az egész filmben a dalok jelentették az egyes részecskék, tételek közötti tartókapcsot. Nagyon érdekelt ez a dokumentumfUm, részben mert Brády riportjai megérdemlik a figyelmet, s részben, mert a téma meglehetősen ismerős, a nagy hírű ipartelep és község életé­vel elég gyakran foglalkozunk. Mit kaptunk a harmincöt perces dokumentumfilmtől? Töredékeket, mozaikszemcséket Borsodnádasd életéből, amelyek mind megtalálhatók a köz­ségben, de így együtt mégsem a teljes és igaz képet tükrözik. Sörcsapolás, templom, lemezgyár, műszakváltás, autóbuszok sora —, ezekből álltak össze a bevezető képsorok, aztán nyilat­kozott a község rokonszenves fiatal tanácselnöke a falu és a a telep régi ellentétéről, a lemezgyár igazgatója az üzemi gondokról, egy üzemvezető a gépesítés korszerűtlenségéről, beszélt egy munkás, hallottunk a helytörténeti gyűjtésről valami keveset — ennek közművelődési jelentősége több szót érdemelt volna! —, láttunk giccsekkel zsúfolt, de jómódról árulkodó lakásbelsőt, meg élesen előtérbe került egy sajátos jelenség: a jól kereső vasmunkások és családtagjaik summás- munkára járnak távoli mezőgazdásági üzemekbe, erre áldoz­zák pihenőjüket. Mindez igaz, minden kocka hiteles, de te­gyük még hozzá, amiről nem esett szó: korábbi bányaüzemi épületekben most születnek a további helyi munkaalkalmak, elsősorban a nők, lányok számára. Sokallható a filmben a múltbeli nosztalgiák kicsit erőszakolt túlszerepeltetése, hiányolható a summásmunkától itt elválaszthatatlan önhaj­szolás okainak mélyebb,, elemzőbb vizsgálata. Azzal teljesebb, igazabb lett volna a kép. * Ugyancsak Brády Zoltán az egyik szülője a másnapi, Sors­forduló című dokumentumfilmnek, amelyet az ő forgató- könyve alapján Várszegi Károly rendezett. Ez a film az ózdi gépskanzent mutatta be — alcíme szerint, a valóságban az ózdi változásokat. Roppant erőszakolt áttételekkel, alámon­dott versszöveg és merész vágásokkal egymást váltó kép­sorok egymásutánjából alakult ki egy meglehetősen bizony­talan kép az iparvárosról. Már bevezetőben 150 évesnek mondták a gyárat, s hogy a „sajátos hangú megemlékezés­ben” munkássorsokra emlékeztetnek a gépek. Az alkotók valamiféle, a témától idegen és dokumentumfilmben szokat­lan „költői lebegést” akartak adni munkájuknak, így aztán egy fehérpendelyes hölgy végiglebegte az egészet, ott volt a gépskanzenben és a melegüzemekben, az elhalt munkások sírfeliratainál és a skanzenbeli gépek jelzőtábláinál, a régi és az új ózdi utcáknál, házaknál, meg amikor öreg ózdi mun­kások végeláthatatlan sorban meneteltek a temető jelé vivő úton. Az alkotókat e filmnél alighanem igen elragadta a képzelet, akarva-akaratlanul Huszarik-hatás érződik munká­jukon. A nagyot, minden eddigitől eltérőt akarás bizony felemás produkciót eredményezett. * Nero, a véres kö,ltö című regényét 55 évvel ezelőtt írta Kosztolányi Dezső. Most Lendvai György átdolgozása alapján Szőnyi G. Sándor rendezett belőle háromrészes tévéjátékot. A regény írásakor sokféle támadás kereszttüzében állt író Nero alakjában a hatalom által támogatott dilettáns, a ha­lalomhoz jutott tehetségtelen' ember másokat tragédiába taszító tragikomikus útját, s vele szemben az igaz tehetségek rettenetes elbukását rajzolja meg. A tévéjáték hatalmas sze­replőgárdával igen látványosan jelenítette meg az antik roma nérói világát, különösen a második és harmadik rész­ben volt roppant feszült, izgalmas, a kései kor, a ma nézője számára véresen igaz tanulságokban gazdag. Ráday Mihály fényképezése, Harsányi Gábor öntelten buta, kegyetlen és nyüszítő, félelmetes Nérója, Gáli József Senecája a játék ki­emelkedő erősségei. • Benedek Miklós A címzettnek figyelmesség, a postának segítség, ha IDEJÉBEN ÉS IRANYITOSZAMMAL adja fel karácsonyi és újévi üdvözleteit A KÉPES LEVELEZŐLAP belföldre — a szokásos méretben — 40 filléres bélyeggel küldhető: A BORÍTÉKOS üdvözlőkártyát pedig leragasztva — a boríték alakjától, méretétől függően — 1 vagy 2 forintos bélyeggel lehet postára adni! Ünnepi Barczi Pál munkája Plakátok és előzmények Szakái Edit tárlata Falragaszok, plakátok in­formálnak bennünket nap mint nap, és nap mint nap — részeként az utcaképnek — szinte észrevétlenül befo­lyásolják vizuális kulturáltsá­gunk alakulását. A művészi kritériuma egy plakátnak a műfaj alapvető követelményei mellett jóval többet feltéte­lez. Ezt a többletet érezzük Szakái Edit alkalmazott gra­fikus jó néhány munkája előtt a Tokajban látható ki­állításán. A kiállítás gerincét azok a plakátok alkotják, melyeket a Miskolci Galéria rendezvényeihez készített, ahol jelenleg is dolgozik. Ezek most egy kiállítás rendsze­rébe illesztve, dokumentatív erejük mellett egy alkotó em­ber próbálkozásait, a műfaj­ban való plusz keresését, munkásságának eddigi szaka­szát tárják a látogató elé. En­nek a folyamatnak bemutatá­sán keresztül, ha egy kissé bizonytalanul is, de érzéke­nyen bontakozik ki az alkotó egyénisége. A műhelymunkák (meghí­vótervek, naptár, kompo- zíciós vázlatok, applikációk) teszik teljessé a nézőben ki­alakuló képet. Meglepetésként hatnak azok a textiles pró­bálkozások, amik szintén ér­dekes darabjai a kiállítás­nak (faliszőnyeg, pop-artos textilkollázs) és amelyek megerősítenek bennünket ab­ban a véleményünkben, hogy jó plakát, vagy jó alkalma­zott grafika is csak akkor születhet, ha az alkotó na­gyon komoly és következetes munkában felméri önmagát, tud továbblépni és képes az esemény — melyhez a mun­káját készíti — állandóan gazdagodó, értelmes önma­gán keresztül értelmezni. Tetszik a kiállítás nyitott­sága, a próbálkozás egy más műfaj kínálta lehetőségekkel. Az itt elért eredmények, — melyek mindenképpen egy ön­megvalósítási folyamat apró fejezetei — ha szinte észre­vét 'énül is, de szervesen be- lűlleszkednek a Szakái Edit munkásságának profilját ké­pező plakáttervezés művésze­tébe. (Szakái Edit tárlata január 14-ig látható a tokaji műve­lődési otthonban.) Dobrik István DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! %/ MAíTYAR POSIA Karikázó, jártatós, cicelle... Szakszemi tánctok tanitija A Borsod megyében műkö­dő tizenkét szakszervezeti fenntartású és működtetésű táncegyüttes közül hat vett részt a december 10-én, Mis­kolcon, a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központban rendezett bemutató jellegű találkozón. Volt mór ilyen szakmai fóruma a táncka­roknak és a koreográfusok­nak Ózdon és Leninváros- ban. Az általában négyéven­ként megrendezésre kerülő — mindig értékeléssel is egybe­kötött — bemutató mostani, miskolci találkozóján látott produkciók szakmai értékelé­sére Novák Ferencet, SZOT- és Erkel-díjas koreográfust, a Szakszervezetek Országos Tanácsa szakreferensét kér­ték fel. S a szombat esti, nagy közunségsikerű bemutatót kö­vető napon, vasárnap délelőtt a táncosok és a koreográfu­sok szűkebb körében meg is volt a tanulságos, a munkát továbbvivő, segítő szándékú értékelés és tanácsadás. A szombat esti néptáncbe­mutató telt ház előtt, hatal­mas sikert aratott. Először a Diósgyőri Vasas Népitánckar el "adásában bemutatott nóg­rádi párcstáncnak, kanász- táncnak, tardonai lánytánc­nak, valamint a szatmári és domaházi táncoknak tapsol­hatott a közönség. A harminc­éves alakulását éppen idén ünneplő együttes, hosszú évek stagnálása óta, most lendüle­tes, szép műsorral bizonyítot­ta, hogy rászolgált a két al­kalommal is elnyert „Kiváló Együttes” címre. Sikere volt a két éve működő, 46 tagú sajóbábonyi gyermek-túne- csoportnak is, akiket a mező- nagymihályi MEDOSZ Műve­lődési Ház gyermektánccso- portja követett a színpadon. /. kazincbarcikai Borsod Táncegyüttes méhkeréki, zempléni és dél-dunántúli táncokat, a 30 éves fennállá­sát jövőre ünneplő ózdi Ko­hász Táncegyüttes pedig fel- sőtárkányi, rábaközi és do­maházi táncokat mutatott be. A legnagyobb sikere kétség- . Aenül a miskolci Avas Tánc- együttesnek volt. A Stoller Antal koreográfus vezette együttes feladatául tűzte ki a magyar néptánc színpadra állításának új lehetőségeit, az eredeti anyag minél ponto­sabb megismerésének birto­kában, hangsúlyozva a létre­jött kompozíciók színházi jo­gosultságát. A találkozót megnyitó sza­vaiban Kováts György, a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont igazgatója — többek kö­zött — ezeket mondotta: kö­szönjük az együtteseknek és : mekaraiknak áldozatos mun­káját, mellyel a magyar nép­művészet hagyományait hí­ven őrzik és ápolják. A cso­portok tagjai dolgozók, mun­kásfiatalok, diákok, akik sza­bad idejükben önmaguk örö­mére, aktívan művelik a kol­lektív néptánc művészetét. Hadd tegyem hozzá: mind­annyiunk örömére. S ehez a szombat esti bemutató is sokban hozzájárult. (varsányi) Kara tanulmányi osztálya, az egyetem matematikai tanszé­ke, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola, a sárospataki Co- menius Tanítóképző Főiskola és a nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola küldöttei vet­tek részt. A tanulóknak, de a szü­lőknek megtartott ankéton is igen szerteágazóan ismertet­ték a felvételi lehetőségeket és követelményeket, amelyek- ! re az érdekelt tanulók és szü­leik is rákérdeztek. A pálya- : választási ankéttal egyidőben pályaválasztási kiállítás is | nyílt a szerencsi Bocskai 1st- j ván Gimnáziumban. Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes ai állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. AUATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT A szerencsi Bocskai István Gimnáziumban immáron ha­gyományosan minden tanév­ben megrendezik a pályavá­lasztási ankétot, amelyre nemcsak a tanulókat, hanem azok szüleit is meghívják. A harmadikos és negyedikes ta­nulókkal, s külön tanácsko­záson azok szüleivel, az el­múlt hét végén ültek le be­szélgetni a továbbtanulás, il­letve a munkavállalás lehető­ségeiről. Az ankéton a Pálya­választási Intézet, a Borsod megyei Tanács’ munkaügyi osztálya, a 101-es sz. Szak­munkásképző Intézet, a Bor­sodi Vegyikombinát képvise­lői, valamint a debreceni Kossuth . Lajos Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi

Next

/
Oldalképek
Tartalom