Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

í 1977. december 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 \ }­k v 0 fi. k i J£ ii* fc­9 9 P Éf r­5i V. I' K It­’S V: r< ,6 í f í í C li 1­Hegyközi híradás Az aprófalvak helyzete és jövője Inleriú Porkoláb Alberttól, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkárával A hetvenes évek elején nagy visszhangot váltott ki közvéleményünkben az el­néptelenedett baranyai kis­falu, Gyűrűfű sorsa. Az or­szág több mint 3200 telepü­léséből kétezer lakoson aluli, több mint 2300 község, a te­lepülések több mint 70 szá­zaléka. Itt él több mint két­millió ember, jórészt Nyu­gat- és Dél-Dunántúl, vala­mint Észak-Magyarország megyéiben. Ezeken a terüle­teken a lakosság 50—70 szá­zaléka kicsiny falvakban és külterületeken él. Borsod me­gyében ezzel a problémával a sátoraljaújhelyi járásban is fontos számolni, ahol össze­sen 54 kisközség található, ezek közül 13 az 500 lelken aluli, ezek közül pedig 12 a Hegyközben található, a 2empléni-hegység Sátoralja­újhely felé nyitott völgyei­ben, medencéiben. Füzér­komlós, Nagybózsva, Puszta­falu, Alsóregmec, Füzérkaja- ta, Háromhuta, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, a 144 lakost számláló Filkeháza, a 25g lelkes Felsőregmec és a 97 ember lakta Kisbózsva tartozik közéjük. Ezeknek az aprófalvaknak a helyzeté­től és jövőjéről folytattunk beszélgetést Porkoláb Albert­iéi, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkárával. — Milyen mérvű az elván­dorlás és az áttelepülés a Hegyköz kisfalvaiból, és mi­lyen következményekkel jár éz? ' _ a Hegyköz szóban for­B ó, ötszáz lakoson aluli ap- tófalvaiból már évtizedek óta nagymérvű az elvándor­lás és az áttelepülés. Első­sorban a fiatalok költöznek el. Ennek következménye, hogy csökken a lakosság, ala­csony a természetes szaporo­dás; az elmúlt tíz esztendő­ben az említett kisközségek­ben felével-harmadával csök­kent a lakosok száma. Kö­vetkezmény az elöregedés is. Míg Borsod megye községei­tek 14,5 százalékában élnek hatvan éven felüliek több­ségen, ez a szám a Hegyköz­ben közel 25 százalék. Je­lentős az ingázók száma is. A Hegyközben munkát Pál- háza ásványbányászata. Hol­lóháza porcelángyára, Sátor­aljaújhely gyárai és üzemei, Valamint az erdőgazdaság ad, ennek következtében ide ori­entálódik a lakosság főleg fiatalabb része, vagy távo­labb, a borsodi iparvidékek­be is, ahol megpróbál lete­lepedni. Érdekes módon já­rásunk iparának zöme a Hegyközben van, de Holló­háza kivételével — amely az elmúlt öt évben 350-ről több ttint ezer fölé emelte dolgo­zóinak számát —, a munka­alkalmak csak egv-egy adott börzét munkaereiét képesek foglalkoztatni. Ugyanakkor hteg kell jegyezni, hogy az Ipar vonzó hatása következ­Porltoláb Albert, a Sátoral­jaújhelyi járási Pártbizott­ság első titkára. ményeként az amúgy is mos­toha körülmények között gazdálkodó, gyenge termelő­szövetkezetek újabban mun­kaerőhiánnyal néznek szem­be. Tudomásul kell vennünk, hogy a Itegyköz ipari üzemei közül egy sem önálló, vala­melyik nagyvállalatnak a gyáregysége, üzemegysége. Ennek van előnye is, mint például az, hogy sokkal na­gyobb fejlesztési lehetőségek­kel rendelkezik, mint ha ön­álló lenne, de vannak hátrá­nyai is, mivel a dolgozók szociális és kulturális hely­zetének javítására nem sok kerül a „közös” kalapból. Kivétel ez alól a Finomke­rámiai Művek, és annak hol­lóházi gyára közötti kapcso­lat, annak anyagi, erkölcsi vetülete. — Milyen a Hegyköz ap­rófalvasak különböző ellá­tása, ellátottsága, szolgáltatá­si hálózata? — Úgy fogalmazhatnék, hogy az elmúlt három évti­zed nagyarányú fejlesztésé­nek ellenére is hátrányos helyzetben vannak a Hegy­köz kisközségei. Kereskedel­mi szempontból ezek az ap­rófalvak csak a legszűkösebb alaDellátásban részesülnek. Egészségügyi ellátottságuk jó, stabil orvosi gárdával ren­delkeznek. Nagy eredmény­ként könyvelhetiük el, hogy befeieződött. az iskolák kör­zetesítése. hopv minden fa­luban van villany, hogy a Hegyköz kisközségeinek könyvtárhálózata jól kiépí­tett. megfelelő pénzeszközök állnak ezek feilesztésére. En­nek ellenére terveinkben sze­rénél hogv ezet-pn a terüle­teken tovább lőnünk. Helló- házán a következő ö* éves tervben úi általános iskolát kell éníteni. és minden erő­vel igyekeznünk kell a fi­zikailag és ert-KVsilep el­avult ka^művelődési intéz­ményhálózat rekontstrukcló­f o:’nent/,eá-p f^y QnT*Ó­falvakban bölcsődei igény nem sok van, annál nagyobb azonban az óvodák létesítését kérők száma. A kiemelt al­só fokú és az alsó fokú köz­pontokban tervezzük az óvo­dák létrehozását. A közleke­déssel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a főútvona­lat mostanában újították fel, a bekötő utak korszerűsítése folyamatban van. A kisvonat és az autóbusz alapvetően megoldja a Hegyköz sze­mély- és áruforgalmi felada­tainak ellátását. — A Hegyközben a közélet szempontjából több sajátos­ságot figyelembe kell venni. Melyek ezek és hogyan sike­rül aktivizálni az itt élő em­bereket ? — A Hegyköz aprófalvai- nak közéletét tekintve, való­ban több, lényeges sajátos­sággal kell számolni. Ilyen péídául az, hogy járásunkban itt vannak a vallás legerő­sebb gyökerei; hogy nem egy szlováklakta községünk van és vannak olyan községeink, mint például Pálháza, amely­nek közös tanácsához nyolc tagközség tartozik. Figyelem­be kell vennünk azt is, hogy nincs minden községben pártszervezet, hogy néhány kisfaluban a pártszervezet létszáma igen alacsony. Azon­ban mindenütt működnek a Hazafias Népfront bizottsá­gai. Mi úgy törekszünk a Hegyköz közéletének aktivi­zálására, hogy a községi párt­vezetőség, pártbizottságok alapvető feladataként az alapszervezeti munka segíté­sét szabtuk meg annak ér­dekében. hogy tudjanak fog­lalkozni községpolitikai mun­kával is. Ennek érdekében erősítettük meg ezeket a pártszerveket, és tettünk in­tézkedést annak érdekében, hogy a kisközségek tanácsi és politikai apparátusának szak­mai és politikai képzettsége lényegesen növekedjék. — Az elmúlt évek. évtize­dek fejlődése a Hegyköz ap- rófalvainak helyzetében is sok jót hozott: Valamelyest sikerült csökkenteni az apró­falvak történelmi hátrányát. Milyen jövő vár rájuk? — A Hegyköz idegenfor­galma nagymértékben meg- növekedett az utóbbi évek­ben. Az Alföldről megindult ide egv jelentős vándorlás is, itt vásárolnak hétvégi Pihe­nőházakat, hiszen a festői, egészséges környezet szinte kínálja magát. Véleményem szerint, a Hegyköz aorófalvai az „őslakosság” hűsége, az újonnan betelepültek miatt sem fog elnéptelenedni. A már eddig megszokott terme­lőmunka mellett üdülőfal­vakká alakulnak majd át az idők során. Ezért gondolunk ana, feladatainkat számba véve. hogy az ellátást, a szol­gálatost ennek mértékében feilesszülc. Nyíriben nyílik Pálháza sötét, komor szí­nekkel fogadja az idegent. Kisbózsván már vékony hó­lepel borítja a tájat. S ott, Nyíriben, ahol a keskeny bekötő út is véget ér már, Vastag fehérség takarja a Iákat, házakat, utakat. Kihalt a község. Kutyák acsarkodnak a gépkocsi mel­lett. Kovács Gergely cipész- biester háza a hegyoldalnak támaszkodva zárja el az utat. . A „mester” nincs otthon. Felesége egy kuncsafttal be- fiélget a kapuban. A boltot keressük . . — Hiába, az ilyenkor zárva van... A kocsma is! — mondja az asszony. — Kenyeret, tejet kapnak? — Kenyeret mindennap hoznak. Hol Üjhelyből, hol meg Göncről. Mikor, hogy ér ide az autó... A tej az itt van háznál. — És ha nagyobb hó van? — Előfordult már, hogy csak másnap jött a ke­nyér ... — Hús?... — Az nincs!... Csak kol­bászféleség. Az én lányom Hollóházán dolgozik, onnan szokott húst hozni —, kap­csolódik a beszélgetésbe egy odakíváncsiskodó szomszéd- asszony, majd még hozzáte­szi: — Sokan eljárnak á fa­luból dolgozni, azok hoznak húst... Nyíri régi boltját elbontot­ták. Már áll az új. Az épí­tők szerint még ebben az év­ben megnyitják. Dolgoznak vagy tizen, tizenkét ten. Raj­tuk tehát nem múlik az át­adás. Kívül, belül szép, nagy bolt lesz. Egy épületben a kocsmával... Kétszáz éves Hollóháza ipara „Hutára megyek!” —, mondják még ma is a Holló­háza környékén élők. És a zempléni-hegyek lakói nem csodálkoznak ezen, annál in­kább az odavetődő idegenek. Az évszakok, az évszázadok, az emberöltők múlása sem feledtette, hogy 1777-ben Roily József tekintetes úr 230 Rhenus forintot érő épü­letben üveghutát emeltetett Hollóházán. Innen hát a hutamegjelö­lés. Aligha gondolta volna a tekintetes úr, hogy évszáza­dokra megteremtette Holló­háza iparát. A ma már vi­lághírű porcelángyártás pedig 150 esztendővel ezelőtt, 1827- ben, a közelben levő kaolin- banyára támaszkodva vette kezdetét. Istványi Ferenc —, akinek a mintaterem­ben álló szobrát rövide­sen felavatják —, nevéhez fűződnek az első míves al­kotások, melyek az akkori kor követelményeihez igazod­tak. Imakönyv alakú nálin- kásbutykosok, komatálak, vízhordóedények rózsa, rpezei virág és búzakalász díszítés­sel. Istványi Ferenc nevéhez fűződik a porcelángyártás technikájának, technológiájá­nak korszerűsítése is. A sá­rospataki múzeum őrzi azt az ultramarinkék, rece sze­gélyű, finom díszítésű nagy tálat, amellyel Hollóháza a párizsi világkiállításon szere­pelt. A milánói triennálén Miki Nándor festő kobalt­kék színű, tölgy- és akantusz. levelekkel díszített óriás ku­lacsa aratott osztatlan sikert. Hollóháza kétszáz éves ipa­rának híre ma már a világ minden részébe eljutott. A hegyek karéjába zárt, 1200 lakosú fejlődő község a por­celángyárnak tulajdoníthatja jelenét, s gazdagodó jövőjét, A gyár a környék ezer la­kosának ad biztos megélhe­tést, kenyeret. Az egykori üveghuták, formázok és fes­tők leszármazottjai teraszo­san épített összkomfortos há­zakban élnek, laknak, csú­csos, íakiképzéses boltozatú ABC-áruházban vásárolnak, embert segitő-kímélő techni­kával ellátott, óriási műte­remre hasonlító gyárban ké­szítik a XX. század igényei­nek megfelelő porcelán re­mekműveket. Kis vasút, nagy feladatok — Még három évem van hátra a nyugdíjig, s ha min­den igaz. velem együtt megy nyugdíjba a kisvasút is —• fogadott Szabó József, Pál- háza-Ipartelep állomásfönő- ke. — Most a közepestől erő­sebb a forgalom. Minden at­tól függ. hogy Sárospatakon mennyit tudnak átrakni a MÁV nagykocsijaiba. Erre az évre 100 ezer tonna áru el­szállítását terveztük, s az a mennyiség meg is lesz. Az áru 80 százaléka exportra megy, többségében perlit, kaolin és szerfaféleség. Az állomás vágányain az Mk 45, 2008 pályaszámú die­selmozdony rendezi a kocsi­kat. — Csak a méretei kiseb­bek' a gépnek, egyébként ugyanolyan, mint a MÁV többi nagymozdonya — ma­gyarázza a fülkében Batta Balázs mozdonyvezető, aki 1952. május 8-tól számolja a tengelyen, vagyis az utazás­sal töltött éveit. — Sokfelé jártam már az országban, de ilyen szép vi­dék, mint a Hegyköz, igen kevés v—. Minden évszak­nak megvan a maga vará­zsa ... Egv hónappal ezelőtt itt olyan színes volt az erdő. hogv festeni sem lehetett volna szebbet — mondja. — Mégis meg akarják szün­tetni — vetem közbe. — Tudom!... Nagy kár lenne ezért a vonalért. Nyá­ron kirándulók, turisták ez­reit hozzuk, visszük ezen a vonalon, s ilyenkor, télen is megtelnek a személykocsik. Jó a fűtés, ritka a késés, és a táj is igen szép a vonat­ból. Na, és itt van az árufu­Batta Balázs mozdonyvezető: termeli a magáét.” varozás!... Szerintem a mi kisvasútunk megtermeli a magáét. Már csak ezért sem kellene megszüntetni. — A mozdonyvezető me­lyik évszakot szereti a leg­jobban ? — Nehéz a választás ... Talán a nyarat es az őszt. A tél az teljesen más. Volt már erre akkora hófúvás, hogy a vasút mentén a telefonpóz­nák alig látszottak Iá a hó­....... a mi kis vasiítnnk meg­b ól. A Hegyköz sajátossága az is, hogy huzatos. — Milyen a szolgálat? — Ma nulla óra 30 perc­kor kezdtem. Eddig kétszer tettem meg az utat Sárospa­tak és Pálháza között, egy utunk Füzérkomlósra is volt. Van áru, van mit szállítani. Ügy estefelé végzek Elköszön. Összeállt a te­hervonat. téhánv perc. s perlittel, kaolinnal megrakva elindul Sárospatakra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom