Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
í 1977. december 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 \ }k v 0 fi. k i J£ ii* fc9 9 P Éf r5i V. I' K It’S V: r< ,6 í f í í C li 1Hegyközi híradás Az aprófalvak helyzete és jövője Inleriú Porkoláb Alberttól, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkárával A hetvenes évek elején nagy visszhangot váltott ki közvéleményünkben az elnéptelenedett baranyai kisfalu, Gyűrűfű sorsa. Az ország több mint 3200 településéből kétezer lakoson aluli, több mint 2300 község, a települések több mint 70 százaléka. Itt él több mint kétmillió ember, jórészt Nyugat- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-Magyarország megyéiben. Ezeken a területeken a lakosság 50—70 százaléka kicsiny falvakban és külterületeken él. Borsod megyében ezzel a problémával a sátoraljaújhelyi járásban is fontos számolni, ahol összesen 54 kisközség található, ezek közül 13 az 500 lelken aluli, ezek közül pedig 12 a Hegyközben található, a 2empléni-hegység Sátoraljaújhely felé nyitott völgyeiben, medencéiben. Füzérkomlós, Nagybózsva, Pusztafalu, Alsóregmec, Füzérkaja- ta, Háromhuta, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, a 144 lakost számláló Filkeháza, a 25g lelkes Felsőregmec és a 97 ember lakta Kisbózsva tartozik közéjük. Ezeknek az aprófalvaknak a helyzetétől és jövőjéről folytattunk beszélgetést Porkoláb Albertiéi, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkárával. — Milyen mérvű az elvándorlás és az áttelepülés a Hegyköz kisfalvaiból, és milyen következményekkel jár éz? ' _ a Hegyköz szóban forB ó, ötszáz lakoson aluli ap- tófalvaiból már évtizedek óta nagymérvű az elvándorlás és az áttelepülés. Elsősorban a fiatalok költöznek el. Ennek következménye, hogy csökken a lakosság, alacsony a természetes szaporodás; az elmúlt tíz esztendőben az említett kisközségekben felével-harmadával csökkent a lakosok száma. Következmény az elöregedés is. Míg Borsod megye községeitek 14,5 százalékában élnek hatvan éven felüliek többségen, ez a szám a Hegyközben közel 25 százalék. Jelentős az ingázók száma is. A Hegyközben munkát Pál- háza ásványbányászata. Hollóháza porcelángyára, Sátoraljaújhely gyárai és üzemei, Valamint az erdőgazdaság ad, ennek következtében ide orientálódik a lakosság főleg fiatalabb része, vagy távolabb, a borsodi iparvidékekbe is, ahol megpróbál letelepedni. Érdekes módon járásunk iparának zöme a Hegyközben van, de Hollóháza kivételével — amely az elmúlt öt évben 350-ről több ttint ezer fölé emelte dolgozóinak számát —, a munkaalkalmak csak egv-egy adott börzét munkaereiét képesek foglalkoztatni. Ugyanakkor hteg kell jegyezni, hogy az Ipar vonzó hatása következPorltoláb Albert, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára. ményeként az amúgy is mostoha körülmények között gazdálkodó, gyenge termelőszövetkezetek újabban munkaerőhiánnyal néznek szembe. Tudomásul kell vennünk, hogy a Itegyköz ipari üzemei közül egy sem önálló, valamelyik nagyvállalatnak a gyáregysége, üzemegysége. Ennek van előnye is, mint például az, hogy sokkal nagyobb fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik, mint ha önálló lenne, de vannak hátrányai is, mivel a dolgozók szociális és kulturális helyzetének javítására nem sok kerül a „közös” kalapból. Kivétel ez alól a Finomkerámiai Művek, és annak hollóházi gyára közötti kapcsolat, annak anyagi, erkölcsi vetülete. — Milyen a Hegyköz aprófalvasak különböző ellátása, ellátottsága, szolgáltatási hálózata? — Úgy fogalmazhatnék, hogy az elmúlt három évtized nagyarányú fejlesztésének ellenére is hátrányos helyzetben vannak a Hegyköz kisközségei. Kereskedelmi szempontból ezek az aprófalvak csak a legszűkösebb alaDellátásban részesülnek. Egészségügyi ellátottságuk jó, stabil orvosi gárdával rendelkeznek. Nagy eredményként könyvelhetiük el, hogy befeieződött. az iskolák körzetesítése. hopv minden faluban van villany, hogy a Hegyköz kisközségeinek könyvtárhálózata jól kiépített. megfelelő pénzeszközök állnak ezek feilesztésére. Ennek ellenére terveinkben szerénél hogv ezet-pn a területeken tovább lőnünk. Helló- házán a következő ö* éves tervben úi általános iskolát kell éníteni. és minden erővel igyekeznünk kell a fizikailag és ert-KVsilep elavult ka^művelődési intézményhálózat rekontstrukclóf o:’nent/,eá-p f^y QnT*Ófalvakban bölcsődei igény nem sok van, annál nagyobb azonban az óvodák létesítését kérők száma. A kiemelt alsó fokú és az alsó fokú központokban tervezzük az óvodák létrehozását. A közlekedéssel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a főútvonalat mostanában újították fel, a bekötő utak korszerűsítése folyamatban van. A kisvonat és az autóbusz alapvetően megoldja a Hegyköz személy- és áruforgalmi feladatainak ellátását. — A Hegyközben a közélet szempontjából több sajátosságot figyelembe kell venni. Melyek ezek és hogyan sikerül aktivizálni az itt élő embereket ? — A Hegyköz aprófalvai- nak közéletét tekintve, valóban több, lényeges sajátossággal kell számolni. Ilyen péídául az, hogy járásunkban itt vannak a vallás legerősebb gyökerei; hogy nem egy szlováklakta községünk van és vannak olyan községeink, mint például Pálháza, amelynek közös tanácsához nyolc tagközség tartozik. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy nincs minden községben pártszervezet, hogy néhány kisfaluban a pártszervezet létszáma igen alacsony. Azonban mindenütt működnek a Hazafias Népfront bizottságai. Mi úgy törekszünk a Hegyköz közéletének aktivizálására, hogy a községi pártvezetőség, pártbizottságok alapvető feladataként az alapszervezeti munka segítését szabtuk meg annak érdekében. hogy tudjanak foglalkozni községpolitikai munkával is. Ennek érdekében erősítettük meg ezeket a pártszerveket, és tettünk intézkedést annak érdekében, hogy a kisközségek tanácsi és politikai apparátusának szakmai és politikai képzettsége lényegesen növekedjék. — Az elmúlt évek. évtizedek fejlődése a Hegyköz ap- rófalvainak helyzetében is sok jót hozott: Valamelyest sikerült csökkenteni az aprófalvak történelmi hátrányát. Milyen jövő vár rájuk? — A Hegyköz idegenforgalma nagymértékben meg- növekedett az utóbbi években. Az Alföldről megindult ide egv jelentős vándorlás is, itt vásárolnak hétvégi Pihenőházakat, hiszen a festői, egészséges környezet szinte kínálja magát. Véleményem szerint, a Hegyköz aorófalvai az „őslakosság” hűsége, az újonnan betelepültek miatt sem fog elnéptelenedni. A már eddig megszokott termelőmunka mellett üdülőfalvakká alakulnak majd át az idők során. Ezért gondolunk ana, feladatainkat számba véve. hogy az ellátást, a szolgálatost ennek mértékében feilesszülc. Nyíriben nyílik Pálháza sötét, komor színekkel fogadja az idegent. Kisbózsván már vékony hólepel borítja a tájat. S ott, Nyíriben, ahol a keskeny bekötő út is véget ér már, Vastag fehérség takarja a Iákat, házakat, utakat. Kihalt a község. Kutyák acsarkodnak a gépkocsi mellett. Kovács Gergely cipész- biester háza a hegyoldalnak támaszkodva zárja el az utat. . A „mester” nincs otthon. Felesége egy kuncsafttal be- fiélget a kapuban. A boltot keressük . . — Hiába, az ilyenkor zárva van... A kocsma is! — mondja az asszony. — Kenyeret, tejet kapnak? — Kenyeret mindennap hoznak. Hol Üjhelyből, hol meg Göncről. Mikor, hogy ér ide az autó... A tej az itt van háznál. — És ha nagyobb hó van? — Előfordult már, hogy csak másnap jött a kenyér ... — Hús?... — Az nincs!... Csak kolbászféleség. Az én lányom Hollóházán dolgozik, onnan szokott húst hozni —, kapcsolódik a beszélgetésbe egy odakíváncsiskodó szomszéd- asszony, majd még hozzáteszi: — Sokan eljárnak á faluból dolgozni, azok hoznak húst... Nyíri régi boltját elbontották. Már áll az új. Az építők szerint még ebben az évben megnyitják. Dolgoznak vagy tizen, tizenkét ten. Rajtuk tehát nem múlik az átadás. Kívül, belül szép, nagy bolt lesz. Egy épületben a kocsmával... Kétszáz éves Hollóháza ipara „Hutára megyek!” —, mondják még ma is a Hollóháza környékén élők. És a zempléni-hegyek lakói nem csodálkoznak ezen, annál inkább az odavetődő idegenek. Az évszakok, az évszázadok, az emberöltők múlása sem feledtette, hogy 1777-ben Roily József tekintetes úr 230 Rhenus forintot érő épületben üveghutát emeltetett Hollóházán. Innen hát a hutamegjelölés. Aligha gondolta volna a tekintetes úr, hogy évszázadokra megteremtette Hollóháza iparát. A ma már világhírű porcelángyártás pedig 150 esztendővel ezelőtt, 1827- ben, a közelben levő kaolin- banyára támaszkodva vette kezdetét. Istványi Ferenc —, akinek a mintateremben álló szobrát rövidesen felavatják —, nevéhez fűződnek az első míves alkotások, melyek az akkori kor követelményeihez igazodtak. Imakönyv alakú nálin- kásbutykosok, komatálak, vízhordóedények rózsa, rpezei virág és búzakalász díszítéssel. Istványi Ferenc nevéhez fűződik a porcelángyártás technikájának, technológiájának korszerűsítése is. A sárospataki múzeum őrzi azt az ultramarinkék, rece szegélyű, finom díszítésű nagy tálat, amellyel Hollóháza a párizsi világkiállításon szerepelt. A milánói triennálén Miki Nándor festő kobaltkék színű, tölgy- és akantusz. levelekkel díszített óriás kulacsa aratott osztatlan sikert. Hollóháza kétszáz éves iparának híre ma már a világ minden részébe eljutott. A hegyek karéjába zárt, 1200 lakosú fejlődő község a porcelángyárnak tulajdoníthatja jelenét, s gazdagodó jövőjét, A gyár a környék ezer lakosának ad biztos megélhetést, kenyeret. Az egykori üveghuták, formázok és festők leszármazottjai teraszosan épített összkomfortos házakban élnek, laknak, csúcsos, íakiképzéses boltozatú ABC-áruházban vásárolnak, embert segitő-kímélő technikával ellátott, óriási műteremre hasonlító gyárban készítik a XX. század igényeinek megfelelő porcelán remekműveket. Kis vasút, nagy feladatok — Még három évem van hátra a nyugdíjig, s ha minden igaz. velem együtt megy nyugdíjba a kisvasút is —• fogadott Szabó József, Pál- háza-Ipartelep állomásfönő- ke. — Most a közepestől erősebb a forgalom. Minden attól függ. hogy Sárospatakon mennyit tudnak átrakni a MÁV nagykocsijaiba. Erre az évre 100 ezer tonna áru elszállítását terveztük, s az a mennyiség meg is lesz. Az áru 80 százaléka exportra megy, többségében perlit, kaolin és szerfaféleség. Az állomás vágányain az Mk 45, 2008 pályaszámú dieselmozdony rendezi a kocsikat. — Csak a méretei kisebbek' a gépnek, egyébként ugyanolyan, mint a MÁV többi nagymozdonya — magyarázza a fülkében Batta Balázs mozdonyvezető, aki 1952. május 8-tól számolja a tengelyen, vagyis az utazással töltött éveit. — Sokfelé jártam már az országban, de ilyen szép vidék, mint a Hegyköz, igen kevés v—. Minden évszaknak megvan a maga varázsa ... Egv hónappal ezelőtt itt olyan színes volt az erdő. hogv festeni sem lehetett volna szebbet — mondja. — Mégis meg akarják szüntetni — vetem közbe. — Tudom!... Nagy kár lenne ezért a vonalért. Nyáron kirándulók, turisták ezreit hozzuk, visszük ezen a vonalon, s ilyenkor, télen is megtelnek a személykocsik. Jó a fűtés, ritka a késés, és a táj is igen szép a vonatból. Na, és itt van az árufuBatta Balázs mozdonyvezető: termeli a magáét.” varozás!... Szerintem a mi kisvasútunk megtermeli a magáét. Már csak ezért sem kellene megszüntetni. — A mozdonyvezető melyik évszakot szereti a legjobban ? — Nehéz a választás ... Talán a nyarat es az őszt. A tél az teljesen más. Volt már erre akkora hófúvás, hogy a vasút mentén a telefonpóznák alig látszottak Iá a hó....... a mi kis vasiítnnk megb ól. A Hegyköz sajátossága az is, hogy huzatos. — Milyen a szolgálat? — Ma nulla óra 30 perckor kezdtem. Eddig kétszer tettem meg az utat Sárospatak és Pálháza között, egy utunk Füzérkomlósra is volt. Van áru, van mit szállítani. Ügy estefelé végzek Elköszön. Összeállt a tehervonat. téhánv perc. s perlittel, kaolinnal megrakva elindul Sárospatakra.