Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. december 4., vasárnap Következett, egységes cselekvést A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának megünnepléséről szó­ló tájékoztató mellett az .1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről, illetve az 19711. évi terv és állami költségve­tés irányelveiről készített je­lentést tárgyalta meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. de­cember 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jel­lemezni a tanácskozásról ki­adott — s a lapokban, így lapunkban is szombaton meg­jelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az ál­lami költségvetésre vonatko­zó részét, akkor -azt kell le­írnunk: a következetesség követelménye, az egységes cselekvés félreérthetetlenül megfogalmazott igénye csen­dül ki az állásfoglalásból. Aminek persze eddig sem voltunk híján. Ám az említet­tek magasabb foka elenged­hetetlen feltétele a- középtá­vú népgazdasági terv teljesí­tésének. Összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi ered­ményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóvá­hagyott éves népgazdasági tervben foglaltakkal. Meg­gyorsult a nemzeti jövede­lem, az ipari termelés növe­kedése — bizonyos területe­ken jól igazodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához —, a mezőgaz­daság ' a feszítettnek ítélt feladatokat nemcsak teljesí­ti, hanem több tekintetben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek ’ között a külkeres­kedelmi forgalomban a kivi­tel összetételének alakulásá­val, a beruházási tevékeny­ség tervezettet jóval megha­ladó mértékével, a termelési és a termékszerkezet kívá­natosnál lassúbb változásá­val. Megmaradva a mondat be­fejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bő­vítette a termékkibocsátást, de sajnos, korántsem kizáró­lag korszerű, keresett áruk­ból, hanem — a gépiparban éppúgy, mint a könyűipar- ban — olyanokból is, amik nehezen találnak vevőre ha­tárokon belül és kívül, azaz nem versenyképesek, s akad­nak olyanok is, amik elad­hatatlanok. Hasonló a hely­zet a beruházásoknál. A fej­lesztések megélénkülése nem baj, sőt, a népgazdasági terv egyenesen kívánatosként szá­molt azzal. A gyakorlat azon­ban úgy tért el a program­tól, hogy a többletbefekteté­sek már nem állnak arány­ban a népgazdaság jeTenlegi tel iesítőkéoességével. örven­detes, a mezőgazdasági üze­mek túlnyomó - többsége tel­jesíti. egy részük túlteljesíti terveit — elsősorban a nö­vénytermesztés több terüle­tén —, ám az öröm sem fe­ledtetheti a mind szembetű­nőbb különbségeket az azo­nos termelési adottságú üze­mek egy hektárra számított átlagterméseiben. A haté­konyság javítása nem egy, inleiii Tegnap, szombaton dél­után jubileumi ünnepséget rendeztek a miskolci Ságvá- ri Endre Általános Iskola diákjai, a tantestület és a szülők. Az iskola december 3-án, városunk felszabadulá­sának 33.- évfordulóján ünne­pelte meg fennállásának 25. esztendejét. A szép rendez­vényen megjelent' Tok Mik­lós, a városi tanács elnökhe­lyettese. Hegyi' Imre, a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottságának ' 'kára. az iskola egykori tanárrá, sok-sok szü­lő. A dekorativen feldíszített tornateremben került sor a rendezvényre, minden diák eljött és az úttörők színvo­vagy néhány teendő vegre hajtása, hanem széles körű munka következménye, an­nak függvénye, hogy a he­lyesen megállapított célokhoz következetesen igyekezzünk. Nos, pontosan ebben a kö­vetkezetességben, a felada­tok egységes értelmezésében, s még inkább a cselekvés azonos irányának megterem­tésében sok még a tenniva­ló. S éppen e gondolati, szemléleti tényező az, ami­nek kiemelkedő szerep jut a jövő esztendei tervfeladatok végrehajtásában éppúgy, mint az állami költségvetés tervezettel egyező megvaló­sításában. A nemzeti jövede­lem, az ioari termelés, a me­zőgazdasági árukibocsátás növekedésének előirányzott számszerű adatait — s nem kevésbé az életszínvonal ja­vításával összefüggő célok —, nem mutatnak semmiféle irányváltást, fordulatot, össz­hangban állnak a népgazda­ság közéotávú tervével. Az viszont tény, hogy ismét szi­gorúbbá válnak a gazdálko­dás körülményei — elég itt utalni az állami támogatá­sok ésszerű és szükségszerű csökkentésére, nem csupán az építési, hanem a teljes De- ruházási költség húsz száza­lékának kötelező tartalékolá­sára — 1978 januárjától, s a keményebb próba kiállásá­hoz egyetlen termelői közös­ségben sem elegendő az, amit az idén elértek, teljesítettek. Ez ugyan minden esztendő­ben leírható igazság —, mert a fejlődés természetszerűen folyamatosan többet és töb­bet kíván —, de most, a népgazdaság jelenlegi egyen­súlyi helyzetében, a külgaz­dasági feltételeket figyelem­be véve, nagy nyomatékot, különleges hangsúlyt kap. Valamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bi­zottság útmutatásának meg­felelően, mindenütt a haté­konyság javításának kell e programok középpontjában állnia. A tervezés lényege, annak előtérbe helyezése, ami ott, az adott termelői közös­ségben a legfontosabb, s egy­ben a legtöbb eredményt ígé­rő. A kivitel bővítése, a ver­senyképes áruk arányának növelése, az eszközök ki­használásának javítása, a fajlagos költségek csökkenté­se csak addig tűnik általá­nosan fogalmazott feladat­nak, amíg a cselekvéseknek e bonyolult szerkezeti vázára föl nem rakjuk a helyi va­lóság ereit, idegszálait, izom­rostjait. Abban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz, az érte viselt felelősség szé­les köre hirtelen szűkebbé válik, s hiába is várnak má­sokra, nekünk kell megten­nünk mindazt, ami egyszer­re lehetőségünk és kötelessé­günk. Más szavakkal, a Köz­ponti Bizottság üléséről- ki­adott közleményben olvasha­tókkal élve: „A népgazdasá­gi terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahe­lyen”. Í»pSɧ nalas irodalmi műsort adtak, megemlékezve a város fel- szabadulásáról. a hős szovjet katonákról, a partizánokról. Amikor a műsorban elhang­zott Barla Anna, egykori miskolci partizán neve, ő eb­ben a pillanatban foglalta el helyét a szülők között. A színvonalas műsorban közre­működött az énekkar, az ütő- együttes, a tánckar. Majd be­szédek hangzottak el, és be­fejezésül Tímár Istvánná igazgató zárta be a jubileu­mi megemlékezést, méltatva az évfordulót, megköszönve minden közreműködő tanár­nak, diáknak, szülőnek meg­jelenését, segítségét. L Hz MSZMP küKiltséi Costa Kica-i üfiptisóról A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amelyet Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezet, befe­jezte Costa Rica-i látogatá­sát. A .magyar pártküldöttség­nek a Costa Rica-i Népi Él­csapat Párt KB főtitkárával, Manuel Mora Valverdével és a párt Politikai Bizottságá­nak tagjaival folytatott meg­beszéléseiről közleményt ad­tak ki. A közlemény kiemeli a megbeszélések őszinte, elv­társi légkörét és megállapít­ja, hogy a két testvérpárt nézetei a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiben azonosak. A két párt képviselői mél­tatták a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának jelentőségét, a Szovjetunió békepolitikáját és azt az internacionalista tá­mogatást, amelyet a világ ha­ladó erőinek nyújt. , A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlőd­nek a magyar és Costa Ri­ca-i kommunisták testvéri kapcsolatai. A magyar pártküldöttség Mexikó érintésével latin­amerikai útjának utolsó ál­lomására, a Kubai Köztársa­ságba utazott. Biszku Béla Mexikóvárosban találkozott Arnoldo Martinez Verdügo- val, a Mexikói Kommunista Párt főtitkárával és a párt Politikai Bizottságának tag­jaival. H íripoli értekezlet Elítélik Szadat izraeli útját Tripoliban folytatja mun­káját az arab államfők, és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőinek érte­kezlete. A pénteki ülésen — mint azt a találkozó sajtó­titkára közölte — általános véleménycsere alakult ki a Szadat egyiptomi elnök iz­raeli látogatása és az izraeli vezetőkkel folytatott külön- tárgyalásai eredményeként kialakult, közel-keleti hely­zetről. Hafez Asszad szíriai elnök felszólalásában rámutatott Szadat látogatásának veszé­lyes következményeire, és a Palesztinái arab nép ügyé­nek támogatására, valamint a haladó arab erők nemzeti egységének megszilárdítására szólította fel az értekezlet résztvevőit. Huari Bumedien algériai államfő az egyiptomi elnök arabellenes politikájával va­ló szembeszegülés új straté­giájának kidolgozását indít­ványozta, és síkra szállt a közel-keleti haladó erők so­rainak szorosabbra zárásáért az imperializmussal, a cio­nizmussal és az arab reak­cióval szemben. Miikarilák, exportra A Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalat évek óta me­gyénk legeredményesebben működő üzemei közé tartozik. Kollektívája minden eszten­dőben eleget tesz exportkö- telezettségeinek, munkájuk révén mind ismertebbé, elis­mertebbé válik Borsod kéz­műipara. Rendszeresen telje­sítik gyártási, termelési ter­veiket, az igények és lehető­ségeik összhangját megtartva növelik a külföldre irányuló szállítások mennyiségét, érté­két. A jövő évben — különö­sen az utóbbi területen — további növekedésre lehet számítani. A következő esztendő sok | szempontból kedvezőbbnek ígérkezik a kézműipari vál­lalatnál. A még korántsemj végleges exportterv szerint | .iövöre mintegy 10 százalék­kal növelik a tőkés és a szo­cialista , országokba kerülő termékek gyártását. A többi j közölt 395 000 darab munka- j és szabadidő ruházatot készí- j tenek tőkés országok meg-! rendelőinek bérmunkában és közel 10 millió forint értékű rubel elszámolású exportot bonyolítanak majd le a ba' ráti országokkal. A csehszlo­vák és szovjet vállalatokkal megkötött szerződések alap­ján várhatóan 80 000 darab gyermek és női pulóver ké­szül számukra a barcikai vál­lalatnál. A jelenleg is fblj'a- matban levő tárgyalások sze­rint ennél nagyobb mennyi­ség exportjára is lehetőség nyílik. Így nyilatkoztak a kül­földi partnerek, miután a vállalat termékei igen kelen­dőek határainkon túl is. A Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalat exporttevé­kenységében meghatározó a bérmunkás munkaruhák ké­szítése. 1078-tól kezdődően azonban a hazai vevők is gyakrabban találkozhatnak majd ezzel a termékkel: be­dolgozó munkások közremű­ködésével ugyanis 6 millió forint értékű munkaruházati cikket készítenek az itthoni! bolti árusításra. A hazai pi­acra való munkaruhagyár­tást jól egészíti ki egy másik termékcsoport előállítása. Ha­zai bérmunkában jövőre löbb mint 3 millió forint ér­tékű habselyemárut adnak át a megrendelő vállalatnak! közvetve tehát a boltban megforduló vevőknek. ‘ A barcikai székhellyel mű­ködő megyei vállalat arról is­mert, hogy mindig kiváló mi­nőségű termékben, határidő­re, legtöbbször azt megelőző­én eleget tett szállítási köte­lezettségeinek. N. L. Koppány Olló igazgató sze­rint összességében sikeresnek mondható a vállalat idei ex­porttevékenysége. Az eszten­dő végéig 359 000 darab mun­karuházati terméket adnak át a nyugati országok megren­delőinek, síkkötött gyártmá­nyokból — gyermek, illetve női pulóverekből — pedig 54 ezer darabpt szállítanak a szocialista országokba. Utóbbi termékeknél az utolsó simí­tásokat végzik, várhatóan de­cember 15-ig valamennyi el­jut a. megrendelőkhöz. Amennyire sikeres, ered­ményes volt a vállalat bér­munkában végzett exportja, annyira elmaradt a tervezet­től, az éves elképzelésekben szereplő saját termék, a ci­rokseprű külföldre való szál­lítása. Az NSZK-beli és oszt­rák megrendelők rendkívül szigorú feltételekhez, minősé­gi előírásokhoz kötötték a több százezer darab cirok­seprű átvételét. Várható, hogy cirokbeszerzési nehézsé­gek miatt ebből a termékből csak részben tudják teljesí­teni az éves tervet. Nehezíti helyzetüket, hogy e tekintet­ben az 1978-as esztendő ki­látásai sem biztatóak. Ennek ellenére — a beszerzési gon­dok enyhítésével szeretnék elérni, hogy mintegy 150 000 darabot szállítsanak külföld­re. Ennek legyártása, kiszál­lítása ugyanis elengedhetetle­nül szükséges áhhoz, hogy a jövő évi tervben szereplő 36,7 milliós exportot elérjék­Ezen a héten is a Közel- Kelettel kapcsolatos diplomá­ciai erőpróba kötötte le első­sorban a világ figyelmét: az egyik oldalon Szadat kezde­ményezése, a másik oldalon a Szadatot bíráló arab veze­tők tripoli találkozója — ugyanakkor Moszkvára és Washingtonra is érdeklődő tekintetek szegeződtek. Ho­gyan áll hát pillanatnyilag a közel-keleti kötélhúzás. Afrikában a fél kontinens politikai jövőjét befolyásolni képes, hogy milyen ütemben és milyen elhatározottsággal halad tovább az antiimperia- lista úton Angola, milyen társadalmi berendezkedést akar megvalósítani az ország vezető ereje, az MPLA, a mozgalom kongresszusa ösz- szeül, milyen helyzetben van most ez az afrikai ország. Nyugat-Európában a héten ismét a gazdasági és a tár­sadalmi válság jelei sokasod­tak: a francia dolgozók csü­törtökön sztrájkoltak, Rómá­ban pénteken 100 000 vasas vonult fel, Bonnban közöl­ték, 'hogy a munkanélküliek száma — még a hivatalos statisztika szerint is — újra túl lendült az egymillión... Nyugaton a helyzet változat­lan? Szadat jeruzsálemi látoga­tása ' után Washingtonban csakúgy, mint Jeruzsálemben és Kairóban „kincstári opti­mizmussal” eltelve azt erő- sítgették, hogy az egyiptomi elnök útjának lélektani ha­tása szinte elsöprő lesz... Ennek folytatásaként hívott össze Szadat Kairóba, decem-" bér közepére értekezletet, mint állította, a genfi béke- konferencia előkészítésére. Most már láthatóan lohad a lelkesedés. Washingtoni kor­mánykörökben is nyugtalanul látják, hogy a szadati kez­deményezés az arab államok egy csoportjánál egyenes el­utasításra talált, más csopor­tok fenntartásait hangoztat­ja, vagy olyan formulák mö­f V1I.ÄGH1RADO ííwwwwwmMmmmmmmmmnmuum 100 ezer fős tömeg veit részt a római vasmunkások pénteki tüntetésén. Képünk a munkások nagy demonst­rációján készült. gé menekül, amelyek csak leplezni jók a tartózkodást. Az amerikai vezető körök­ben is megoszlanak már a vélemények. Carter korábban még teljes támogatását he­lyezte kilátásba, az USA képviselőjének kairói jelen­létét nyomban meg is ígér­ték, de a hét végére már pél­dául Vance külügyminiszter a többi arab ország' állás­pontjának nagyobb figyelem- bevételét ajánlotta, ami pe­dig a kairói értekezlet dátu­mát illeti, némi „csuszam- lást”, egy kis haladékot kezd­tek emlegetni az amerikai fővárosban. Moszkvában ez alatt Khad- dam, szíriai külügyminiszter Leonyid Brezsnyevvel is tár­gyalt, a Szovjetunió és Szíria lépéseinek egybehangolása volt a napirenden. Utána pe­dig az iraki elnök különmeg- bízottja érkezeit a Kremlbe, hasonló céllal. Tripoliban összeült, az „At­lanti—Szádul csúcstalálkozó”; ahogyan a nyugati sajtó el­keresztelte: a vendéglátó Kadhafi, a líbiai elnök, Asz- szád szíriai államfő és Bu­medien, Algéria első embere mellett ott volt Arafat is. Irak és Dél-Jemen magas- szintű képviselete is, figyel­met kellett. (Szíria és Irak között köztudomásúan ellen­tétek feszültek az utóbbi években, most mégis egy asz­talhoz ültek...) Ez aztán igazán „lázas diplomáciai tevékenység”! Nehéz megjósolni, hogy mi jön ezután: lesz-e valami a december 14-re, 15-re terve­zett kairói összejövetelből, vagy áthidaló megoldásként például az ENSZ égisze alatt New Yorkban ülhetnek össze az érdekeltek? Vagy pedig ismét csak az idő telik: a diplomáciai sürgés-forgás új­ra, mint annyiszor már a kö­zel-keleti válság történeté­ben, pusztán üresjáratnak bi­zonyul ... Igen. Az1 OECD, a tőkés országok fejlesztési és gazdasági együttműködési szervezete 1978-ra a válság folytatódá­sát- helyezi kilátásba, az inf­láció megmaradását és a mun­kanélküliek számának növe­kedését. A minap az NSZK-ban járva, egy-két évvel ez­előtti képhez hasonlítva fel­tűnt, hogy — kevesebb a vendégmunkás. A válság miatt sokakat zsuppoltak már haza. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint az NSZK-ban élők száma 1977. június 30-án 60 ezerrel volt kevesebb, mint 1977. január 1-én. Népszaporodás helyett csökkenés mutatkozik. Ami emelkedik, az a munkanélkü­liek száma: megint egymillió fölé ugrott, még a hivatalos adatok szerint is. (Örök vita­téma, hogy a szakszervezetek más módszer szerint szám­lálják a munkanélkülieket: Franciaországban például a CGT szerint 1 millió 650 ezer emberből áll már a munka- nélküliek szomorú hada, a kormány kevesebbről tud.) Franciaországban december 1-én nagyarányú, országos jellegű sztrájk volt, Rómá­ban pedig 100 000 vasas ha­talmas tüntető felvonulása. A sztrájk dolgában egy meg­jegyzés ide kívánkozik: a munkanélküliség idején tu­lajdonképp nehezebb sztrájk­ba vinni a munkásokat, hi­szen sokan féltik a munka­helyüket. így aztán, ha ilyen­kor is nagyszabású a munka- beszüntetés, akkor az — dup­lán számít, kettős a politikai hatása. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy há­rom hónap múlva Franciaor­szágban az urnákhoz járul­nak a választók: köztük a munkanélküliek és a sztráj- kolók is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom