Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. december 28., szerda A képernyő előtt Karácsonyi 39 óra Karácsonyra kirukkolt a Magyar Televízió is. Ha csak a szombat délutáni adás kezdetétől is számítjuk, hétfőn estig mintegy harminckilenc órányi műsort sugárzott. Mennyisé­gileg hát szinte minden szabad időre kínált valamit. S mert ilyenkor igen sokan vannak otthon, hazánkban pedig a ké­szülékek majdnem mindig villognak, a műsorszerkesztés igen sokféle igényt igyekezett kiszolgálni. Jelen voltak a hagyo­mányos karácsonyi műsorok: kora délutáni kalandfilm, utá­na az éppen esedékes filmsorozati folytatás, meg a szeretet jegyében a nyugdíjasok műsora, kora este meg egy terjedel­mesebb zenés bábjáték a gyermekeknek, vacsora mellé Bee­thoven IX. szimfóniája, éjszakára a Wiener Sängerknaben. Voltak sportesemények a konzervdobozból, öreg filmek és régi értékek, mesejáték és cirkusz, rajzfilm és képzőművé­szeti témájú dokumentumfilm, gyermekfilm és humoros ösz- szeállítás, ismeretterjesztés és Jókai-adaptáció, zenés talál­kozó, operettdalok, zenés játék, és sok-sok szórakoztatás a kicsinyeknek. Harminckilenc órányi műsor összeállítása nem kis gond lehetett, s ha nagyon hullámzó színvonalon is, — ami ez esetben szinte természetes —, igen sokféle igényt gyakorlatilag jól kiszolgált. Bizonyára volt, akinek a Brod- way Melody csaknem negyvenesztendős képsorai jelentették a legkellemesebb szórakozást, másoknak a Petrovics Emillel való találkozás a Csak a derű óráit számolom sorozat kere­tében, megint másoknak Jókai, s bizonyára akadtak, akiknek ünnepi vacsoráját a József Attila Színházból közvetített Mai történet, utána meg — desszertként — a Doktor tojáshéj so­rozat tette élvezetesebbé.-fr Incselkedik ugyan bennem a gondolat, vajon ebbe a nagy műsordömpingbe miért nem fért bele egy magyar film is az utolsó évek terméséből. Tudvalevő, hogy 1978-ban lesz harmincéves az államosított magyar film, ideje lenne vala­miféle sorozatot elkezdeni, s az ilyen maratoni jellegű mű­sorsugárzásba, alighanem be is férne. Aztán az is eszembe jutott, vajon a Markus Lászlóval folytatott — magában jó és sokaknak érdekes — nyilvános beszélgetést mi indokolta, hiszen nem régen, talán egy hónapja, Vitray beszélgetett ve­le, s a mostaniból sem gazdagodtunk semmi érdemi adalék­kal, amit már nem ismertünk volna. A Lehet egy kérdéssel több? című vetélkedő karácsonyi adásában vajon miért kel­lett leszállítani a mércét, túlzottan ünnepien engedékenynek lenni? A most Sakk-matt címmel jelentkezett Scribe-játék — igaz, most zenés változatban pergett —, ugyancsak ismerős a képernyőről: több, mint egy évtizede a Miskolci Nemzeti Színház társulata mutatta be kifejezetten a televíziónak ké­szült előadásban. Persze, nem a kifogásolnivalók a jellemzők az elmúlt napok műsorára, de, nem oktalan talán a kívánság: ha már úgyis régi filmek, konzervműsorok, visszatérő témák sorjáznak a képernyőn, kapjon benne több helyet a mai ma­gyar filmművészet, legyen még átfontoltabb a válogatás. Borsodi gyűjtésből Bizonyára igen sokan várták és nézték a Fejezetek a Rá- kóczi-szabadságharcból című háromrészes adást. A műsorúj­ságban olvasható az adásbari is szereplő történész -lőzetes tájékoztatója. Azzal zárja, hogy „örömmel üdvözli a valósá­gos múlt megelevenitését, a szabadságharc és vezére reális ábrázolását", még ha a fiimi megjelenítéssel vitái is vannak. Csak aláhúzhatjuk Benda Kálmán véleményét. A háromré­szes, játékfilmrészletekkel illusztrált ismeretterjesztő adás filmes megoldásaival lehet vitázni, az egész mű értékeivel nem. Az viszont vitatható, hogy éppen a három ünnepi dél­utánon, .:occii.gató, ejtőző, rokonlátogató nézők előtt kellett-e peregnie. * t Ugyancsak történelmet akart megjeleníteni, ha más indí­tással is, a Szerelem bolondjai című Jókai-regény tévéfilm­változata., (Filmre írta Bíró Zsuzsa, dramaturg Szántó Erika, rendező Hajdufy Miklós.) A kétrészes film visszaadta a szé­lesen áradó regény meséjét, megéreztette a történelmi hát­teret, a hős vívódásait, magánéletének szorító gondjait, nem­zetének szolgálata és a realitásokkal való okos számvetés között, s jelen voltak a Jókai megálmodta alakok. Azt kap­tuk a filmtől, amit várhattunk: a Jókai-mesének kicsit felé­be kerekedett a történelem. És így volt együttesen jó. & A karácsonyt megelőző napokban sugárzott, Ismeri ön Kapiert? című nagyhatású dokumentumfilmet hihetőleg ha­marosan megismétlik; A bosszú című Dosztojevszkij-mű nyo­mán készült magyar tévéfilmre és benne Haumann Péter alakítására pedig, mivel a filmet január 20-án újra sugároz­zák, már most felhívjuk a figyelmet. Benedek Miklós A Diósgyőri Vasas Művészegyüttes jubileumi műsora december 28. helyett december 30-án, változatlan időpontban. Vidróczki nevem! Vidróczki a nevem! cím­mel kalandos történeteket tartalmazó könyvet jelentet meg a Móra Ifjúsági Könyv­kiadó a népszerű Delfin-so­rozatban az 1978-as eszten­dőben. A kötet szerzője sző­kébb pátriánk! szülötte, Ba­logh Béni, aki részben nép­szerű, ifjúsághoz szóló köte­tei, köztük nem egy borsodi fogantatású műve, részben pedig ifjúsági író—olvasó ta­lálkozókon való részvételei alapján ismert Borsod ifjú olvasói körében. A történe­tek az utolsó híres magyar betyár életéről szólnak, ko­ra gyermekkorától 1873-ban bekövetkezett tragikus halá­láig. Az író elsősorban a bük­ki és mátrai néphagyomány forrásaiból merített. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres * „D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsivezetőket legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a KPM Autóközlekedési Taninté­zetnél j,D” tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Szirmabesenyő, Kistokaj községekből személy­zeti járatok biztosítják a munkábajárást. 4 Felvételre keres továbbá a vállalat kocsitakarí­tónőket. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osz­tályán, Miskolc, Szondi Gy. u. 1. sz. Charlie örökre elment Karácsony«**, gélén a rádió híreinek élé­re egy megrendítő közlés került: Charlie Chaplin, minden idők legnagyobb filmművészének egyike, nyolcvannyolc éves korá­ban, svájci otthonában el­hunyt. A kis svájci falu temetőjében kedden már örök nyugalomra is helyez­ték. 1889. április 16-án szü­letett, mint nagy hírű ön­életrajzi könyvében —Éle­tem (1967) — precízen meghatározta, „reggel nyolc órakor Walworthban, az East Lame-en”. Alig lehet e világon ember, aki filmvá­szonról vagy televízióból ne ismerné. Charles Chaplin volt a teljes neve, de min­denki csak Charlie-kónt be­cézve ismerte. Charlie volt 1914-ben. amikor a szín­padi pályát a filmmel cse­rélte fel. Charlie volt rö­vidfilmek százaiban és Charlie maradt a nézők százmillióinak tudatában és emlékezetében, amikor már előrehaladott korában az Egy király New Yorkban című filmjét csinálta. A harmónikázó. nadrá- gos. nagycipős. keményka­lapos, sétapálcás kisember, a sajátos kefebajuszú arc, 1914. óta a kisember igaz- ságápak, leleményének, er­kölcsi fölényének, az álta­lános humanizmusnak szimbóluma lett. És az ma­radt a modem kapitaliz­mus emberölő lélektelensé- ge ellen tiltakozó Modern időkben, amikor már mesz- sze nem volt olyan eset­len ez a bajuszos kisem­ber, de éppen annyira ki­szolgáltatott. mint figura­elődjei. Sajátos véletlen, hogy később a világ egyik legnagyobb gonosztevője. Hitler Adolf is ugyanolyan bajuszt viselt, mint Charlie figurái. S micsoda ötlet volt 1940-ben. tehát amikor Hitler még győzelmi má­morban tiport Nyugat- Európa népein, bombázta Angliát, s még csak ké­szült a Szovjetunió elleni háborúra, a kefebajúszú kis borbélyt, az üldözött kis­embert és az azonos ábrá- zatú, vérgőzös Führert egy­szerre eljátszani. Ez a film. A diktátor, már a háború kezdetén foglalt állást úgy. Hitler háborújáról. aho­gyan más filmalkotók csak a fasizmus leverése után tették. (Több mint fél évszáza­dos emlék idézödik fél bennem. A sajőszentpéteri moziban iskolásként életem első filmjét láttam. A vég­telen hómezőn egy esetlen kis emberke csetlett-bol- lott, majd egy kunyhóban, éhségében, végső megol­dásként megfőzte és meg­ette a bakancsát, s a nagy tálpszögeket, mint ízes csirkecsontokat szopogatta le. Az Aranyláz, Chaplin 1925-ben készült filmje volt ez, ami szokatlan gyorsasággal került hoz­zánk. Ezt láttam először a mozivásznon, s azóta tar­tozik életemhez a fogalmi­lag Chaplintől elválasztha­tatlan film. Nehéz lenne most szám- bavenni, hány Chapiin-film pergett mozijainkban, mennyit tett közkinccsé a televízió. Chaplin művésze­téről. emberi tartásáról, mélységes humanizmusáról már nagyon sokat írtak, tanulmánykötetek kínál­ják az: elmélyültebb meg­ismerés lehetőségét, s azt is tudja róla mindenki,,, hogy éppen humanizmusa miatt lett nem kívánatos szemé­lyiséggé Amerikában, ahol gyerek kora óta élt és alkotott, s ezért távozott onnan az ötvenes évek elején, de üldözteté­sére válaszul megalkotta az Egy király New York­ban című filmjét, az ame­rikai közállapotok maró gúnyrajzát. 1954-ben Chap­lint Nemzetközi Béke- díjjal tüntették ki. Ha­zánkban 1948-tól 1973-ig sajnálatosan nélkülöztük Chaplin filmjeit. Azt kö­vetően filmforgalmazó szer­veink példás gyorsasággal pótolták a mulasztást, s ma már csak az 1966-ban ké­szült utolsó műve A hong­kongi grófnő ismeretlen előttünk. Cbaplinsfk(“Ä volt. Halála embermillió- kat rendít meg. Spencer Charles Chaplin — a ter­mészet örök törvénye sze­rint — eltávozott közülünk, de Charlie, a csetlő-botló kisember, a benne meg­testesülő örök humaniz­mus örökre velünk marad. (benedek)--uhuit r - - - ----------------------------------———— ■•mwimnmamw o.mtmmu, mm i "in n .i.ii .«■■■— ' ■ ■■ ■—^ ................................................... Ö n már választott televíziókészüléket? ■ / A TA 5203 TÍPUSÚ JUPITER KÉSZÜLÉKEN az egyszerű kezelhetőséget az automatikus áramkörök biztosítják. ' 7 nyomógombos, programozható, elektronikus hangolóegysége jó vételt biztosít az UHF és VHF sávokban egyaránt. A készülék a PREOMAT gyártmánycsalád tagja, mely a gyártás egyenletességét és gazdaságosságát biztosítja, továbbá nagymértékben megkönnyíti a szervizekben a javítást. KERESSE A SZAKUZLETEKBEN ÉS ÁRUHAZAKBANI Ä1. fit ft mm ke m 1 RE9XE9EUSI R S. L n t ffl T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom