Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 és gépek Hiánycikk-e a kavics? címmel nemrégiben cikket közöltünk arról, hogy a BVM bodrogkeresztúri üzeme az osztályozott, úgynevezett 0,5- öí; méretű kavics hiánya miatt az elmúlt hónapokban nem tudta és jelenleg sem tudja kielégíteni a tőle transzportbetont megrendelők igényeit, s emiatt több, az erre az évre beütemezett építőipari munka elvégzése késik a megyében. A Kavicsbánya Vállalat nyékiád házi telepén magasodó kavicshegyek láttán, valamint Z. Nagy Sándor üzemvezető nyilatkozata alapján joggal állapítottuk meg; nincs kavicsból hiány Borsodban. Pusztán arról lehet szó, hogy késtek a megrendelések, így azok teljesítésére csak a közúti szállítási feltételek elfogadása mellett vállalkozik a bánya, Cikkünk megjelenését követően egyéni megrendelőktől és vállalatoktól számos észrevétel érkezett. lényegük : jelenleg sem tudnak osztályozott kavicsot vásárolni, tapasztalataik szerint nemcsak a közismerten kavicstermelő Borsodban, hanem országos viszonylatban is hiánycikk c fontos építési anyag. Szegeczki Tivadar, a BVM Miskolci Gyárának főkönyvelője például a nyókládházi üzem vezetőjének a nyilatkozatát. „visszadobva” bejelentette: bármilyen mennyiségben hajlandók vagyunk közúton elhozni a kavicsot. Vállalatom számára szép karácsonyi ajándék lenne, ha ilyen hosszú várakozás után végrp tudnánk biztosítani a folyamatos termeléshez szükséges anyagot akár a 0.5-ös minőségű- termékből, akár a nálunk ugyancsak használatos 5,15-ös méretéből. Elmondta azt is, bogy a ,gyár, . illetve annak üzemei idén 36 ezer köbméternyi transzport- betont értékesítettek, zömében kisebb vállalatok építkezéseihez. Ez a mennyiség mintegy 10 ezerrel több lehetett volna, ha elegendő kavicsot kapnak a bányától. A cikkünkben említett bodrogkeresztúri üzemmel kapcsolatban elmondta; nem hibáztathatok a termelés csökkenése miatt!, nem rajtuk múlott, hogy nem teljesíthették az éves transzportbeton-értékesítési tervet. A számos észrevételt követően a nyékládházi üzem mellett több kavicstermelő egységnél érdeklődtünk. A termelőszövetkezetek kezelésében levő bányák irányítói egyértelműen m egerősí tették vó lemény ünket, miszerint osztályozatlan és bizonyos méretű osztályozott kavicsból elegendő mennyiséget termel és biztosít a megye nemcsak a Borsodban, de a Szolnokon, Lábatlanon, Dunaújvárosban folyó ipari és kommunális építkezéseit megvalósításához is. A Kavicsbánya Vállalat miskolci üzemében például megtudtuk, hogy a 0,30-as méretű sóderból ez évben — éppen a növekvő igény miatt — 10 ezer köbméterrel többet termeltek, az úgynevezett natúr bányakavicsból pedig jelenleg is mintegy 12 ezer köbméter áll depóban. Szojka András üzemvezető szerint az említett 0.30-as méretből — bár a kavics iszaptartalma valamelyest magasabb, mint a 0,5-ös méretűé — kisebb teherbírást igénylő betonozásnál kiválóan megfelel. Ebből jelenleg is termelnek, vagyis a célnak ugyanúgy ' megfelel, mint a jobb minőségű, drágább kavics. A nyékládházi kavicsbánya vezetőjének nyilatkozatára visszatérve azt mondhatjuk: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az igényeket minőségi osztályozott kavicsból kielégítsék. Ennek során megkülönböztetett figyelmet fordítanak a télen, üzemi körülmények között dolgozó felhasználókra — a lehetőségek adta körülmények mellett sem szeretnék gátolni a náluk kívánatos folyamatos munkavégzést. Am ide kívánkozik, hogy a vállalat nyékládházi és alsó- zsoloai üzemében — éppen a kavicshiány mérséklése érdeledben — nagyarányú rekonstrukciót végeznek; fokozni kívánják az osztályozott, minőségi kavics termelésének a mennyiségét, a jövő évi még nagyobb arányú termelést Ez törvényszerűen együtt jár azzal, hogy átmenetileg, a legkevésbé „kaazdaság hírei MAGYAR-OLASZ ARUCSERE-FORGALOM A napokban ért véget Olaszországban a magyar— olasz gazdasági együttműködési vegyesbizottság harmadik ülésszaka. A résztvevők megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelem volumenének 1974 óla tartó csökkenése az idén nem folytatódott — sőt bizonyos növekedés következett be. Arról is említést tettek, hogy időközben az Olaszországba irányuló magyar export szerkezete lényegesen megváltozott Az előző években kivitelünknek háromnegyed részét mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek képezték, ezek aránya az idén nem éri el az 50 százalékot. Az im- portlilalom miatt elmaradt élőmarha- és marhahúsexport helyébe alig három év alatt sikerült olyan új árukat (juh, nyúl, ló, galamb stb.) biztosítani, amelyekre nem vonatkozik a közös piaci agrárrendtartás. Amit az új agrárexportalapok sem voltak, képesek pótolni, azt anyag- és félkésztermékeink bővülő kivitelével tudtuk helyettesíteni. Ez viszont nem egyértelműen kedvező jelenség, hiszen termelési szerkezetünknek jobban megfelelne, ha növelni tudnánk a magyar gépek értékesítését CSEHSZLOVÁKIA JÖVŐ ÉVI TERVE A fiúdé Právo részletesen beszámol Csehszlovákia jövő évi népgazdasági tervéről. E szerint a szomszédos baráti ország nemzeti jövedelme 19711-ban mintegy 5, az ipar termelése 5 százalékkal nő. A lakossági pénzjövedelmek 4,1 százalékkal emelkednek. A következő esztendőben 130 ezer lakást kell Csehszlovákiában felépíteni. Az ötéves tervelőirányzathoz képest 4000 lakással többet adnak ál, hogy így megfelelő körülményeket biztosítsanak a dolgozók létszámnövelésére a bányászatban, gépiparban és a közlekedésben. Nagy feladatok hárulnak a csehszlovák iparra, hogy egyrészt a szükségleteknek megfelelő szerkezetben termeljen, másrészt jelentősen fokozza az exportszállításokat (az exportszállításokat 7.4 százalékkal, ezen belül a tőkés kivitelt. 10 százalékkal kell növelni). Ugyanakkor nagyméretű szállításokat kell az iparnak teljesítenie az energetikai, kohászati és gépipari beruházások megvalósításához. vicsigényes” hónapokban, novemberben és decemberben hiánycikké válik a sóder. Ez ugyanakkor felkészülést jelent az 1978-as esztendőre, a méginkább növekvő igények maradéktalan kielégítésére. Végtére is, hiánycikk-e a kavics Borsodban? -r- tehetné fel a kérdést a megrendelő. A sok-sok vélemény, észrevétel alapján nehéz egyértelműen válaszolni. Bizonyos minőségekből, osztályozott termékekből az esztendő végén valóban lehet átmeneti hiány, tárolási fennakadás.' összességében, a megye építőiparának és az egyéni megrendelőknek az ellátását tekintve viszont van elegendő mennyiség. Ebben a termelőszövetkezeti bányák is közreműködnek, a téli fagy ellenére is a szokásos mennyiséget termelik, az igények szerint értékesítik. Tagadhatatlan viszont, hogy a megyében legnagyobb, legkorszerűbb osztályozó berendezésekkel működő nyékládházi bánya egyedül képtelen minden megrendelésnek eleget tenni — legkorábban a jövő évben a megkezdett korszerűsítést követően elégítheti ki a megyei és más magyékből érkező megrendc- lésekctMint arról már szó esett, és a kavicstennelök és felhasználók nyilatkozatából is kitűnt, bizonyos nézeteltérés van közöttük. Egyikük az időbeni megrendelés, a másik a kavics hiányát hozza fel érvként. A beszélgetések során kiderült az is: tulajdonképpen csak hivatalos leveleket, megrendeléseket küldözgetnek egymásnak, nem ismerik a másik gondjait, feladatait. Bizonyára nem ártana, valamennyiük számára hasznos lenne, ha jobb együttműködéssel, a kettejükön múló kooperáció eredményesebb megszervezésével gyümölcsözőbbé válna a kapcsolat. Bizonyos, hogy ennek elérésével a kavicsból sem látszana ekkora hiány. N. I. Fejes Sándor műszerész és társa a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet javítórcszlcgénck Delta szocialista brigádjában dolgozik. (Képünkön balra). Kcsztyűkötö a Budapesti Hűtőipari Szövetkezet ózdi üzemében (Képünkön jobbra). Pegyigyárak szerelői a polipropilén gyárában. Három éve létesített üzemet Borsodnádasdon a Budapesti Minőségi Fehérnemű Szövetkezek Jelenleg 150 női dolgozó található a részlegben. Az exportra gyártott köpenyen kívül belföldi megrendelésre hímzett leányblúzt, bébi- és fiüinget TVK állítanak elő. Felvételünk a himzörcszlcg egyik dolgozójáról, Érsek Kálmánncról készült. Fagy kerülőben Sáma *=• Van egy bizonyos határ, amikor a korszerűsós kockázat. Es akkor a legkorszerűbb vetésszerkezet Is merevvé és egy kicsit ésszerűtlenné válik — mondta az elnök. SOK ÉVVEL ezelőtt nem- tetszőn rázta meg a fejét a határban Gyöngyösi Józsi bácsi: — Nem jó ez, fiam. A vámosi búcsúra le kell törnünk a dohányt, mert különben elkapja a fagy. — A föagronómus talán a kort tisztelte, amikor ráhagyta az \ öregre, de nem volt egy olyan pillanat, hogy az óvó tanácsot komolyan vegye. Sok évvel a beszélgetés után, a minap jegyezte meg Pócza István, a sajóvámosi Aranykalász Tsz elnöke: — Egész törekvésünknek, elképzelésünknek, terveinknek arra kell irányulniuk, hogy az őszi fagyokat elkerüljük. Mert, van egy bizonyos határ, amikor a kprszerűség már kockázat És akkor a legkorszerűbb vetésszerkezet merevvé és kissé ésszerűtlenné válik. Vegyítsd a tudományt a rendszerességgel. Lényegében ez a mondat az iparszerű termelési rendszereink titka, amellyel sikereiket elérik, amely több termést, magasabb átlagokat jelent És ezek egyikének — a nádudvari KITE-nek — tagja a sajóvámosi termelőszövetkezet is. A gazdaságosság, a gépesithetőség jegyében csak három növénnyel foglalkoznak, s így a kalászos, a kukorica és a napraforgó termesztése jelenti a vetésszerkezetet. És ebből származik a legnagyobb előny; a három növény 1300 hektár területet foglal el és szinte egy típusú géppel művelhető. Könnyű kiszámolni költségekben, ráfordításban, milyen óriási megtakarítás ez. De az elnök elégedetlen: — A szeptemberi fagy továbbra is elbúcsúztathatja reményeinket. Elvárás és nem nagy átlag, hogy kukoricánk 46 mázsa termést adjon hektáronként, de ha megfeszülünk, sem tudjuk elérni. Kénytelenek vagyunk nagy termőképességük miatt a középérésű hibridekkel dolgozni — korai, de alacsony termőképességű fajták helyett —, és ez már kissé ésszerűtlen kockázat, hiszen a dér fölboríthatja terveinket. A 400 hektárnyi kukoricáról viszont nem mondunk és nem mondhatunk le, mert termesztése népgazdasági érdek. így első hangzásra az elnök kijelentése „róka fogta csuka”, hiszen a tsz érdekét — a kukoricaterület csökkentését — csak veszteséggel lehet a népgazdaság érdeke alá rendelni. És más út nincs? — Csak a vetésszerkezetünk merevségét kell feloldanunk. Röviden: még egyelőre tapogatózunk, keressük azt a kultúrát, vagy kultúrákat, amelynek jövedelme pótolja az esetleges veszteségeinket. Szűk körben választhatunk, mert ezeknek a növényeknek kiváló elövete- mény-hatása kell, hogy legyen, mert akkor kalászosaink nem kerülnek háromszor egymás után ugyanabba a táblába, s ráadásul nagyobb átlagokkal számolhatunk. Számoljunk! Mert a választolt növények egyike a lencse — a másik a borsó — mégpedig a közkedvelt „Sárga Fillérhez” hasonló fajta. Ha egv hektáron lencséből 8 mázsás termést érnek el, az jövedelemben annyit jelent, mint például egy 70 mázsás búzatermés. Az igaz, hogy az országban már szinte mindenki lemondott a lencse- termesztésről, de Sajóvámo- son éppen ezért kezdenek neki, mert hiánycikké vált, és van egy olyan előnye, amely nem lehet közömbös egyetlen gazdaságunkban sem. — A gépesítése egyenlő a búzáéval. Nem igényel külön gépet, s ami a lényeg: termesztése is teljesen gépesített. Nem véletlenül mondtam háromszor egymás után gépet, mert a jövő egyetlen útja — munkaerő-szegényes vidéken — ez. Olyan gazdaságban mondták ezt, ahol a legtöbb jövedelmet a gyümölcsösök jelentik. A 174 hektárból őszibarackon, csemegeszőlőn kívül megyénk legnagyobb körteültetvénye található itt. Ültetvények, amelyekről lemondani nem lehel, még akkor sem, ha a hiányzó munkáskezeken kívül az átvétel is hátráltatja a szüretet. Még akkor sem — mint idén —, a termés egy részét — amit nem vettek át időben — „zöldtrágyázásra” használták. — Érdemes-e újabb gyümölcsöst telepíteni? — Egyszerű számolással bizonyítani lehet — válaszolja az elnök —, hogy új telepítésekre szükség van. Egy hektár szántón mintegy 15 ezer forint termelési értéket állíthatunk elő. Ugyanakkora gyümölcsösben pedig 45 ezer forintot. De mivel munkaerőnk nincs, csak olyan fajtát telepíthetünk, amelynek gépesítése már megoldott. És mi ez? A sajóvámosiak szerint a meggy. Mégpedig az apró szemű — nem éppen közkedvelt — cigánymeggy, amely viszont jól bírja a gépi rázást, és szinte korlátlan igényt jelentett be rá az édes- és a konzervipar. És ráadásul a pándi üvegmeggynél biztosabban terem. AZ ELNÖK a tervekkel akarta bizonyítani, hogy el lehet kerülni a kockázatot. Az időjárás, a korai fagy rizikóját, az elveszíthető milliókat, És kockázalta! szembe állított kockázatot. Egy percre nem szabad figyelmen kívül hagyni, a lencse nagyüzemi termesztésének nincs hagyománya. A ci- gánymeggyet eddig főként beporzásra használták, önálló ültetvényként alig. vagy nem. De ez a kockázat egyvalamiben különbözik az előzőtől. Emberi bátorságot takar. emberi termiakaráson múlik. Röviden: ^embertől függ... — kármán — Emberek Jobb együttműködést! Még egyszer a kavicsról...
