Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 és gépek Hiánycikk-e a kavics? cím­mel nemrégiben cikket kö­zöltünk arról, hogy a BVM bodrogkeresztúri üzeme az osztályozott, úgynevezett 0,5- öí; méretű kavics hiánya mi­att az elmúlt hónapokban nem tudta és jelenleg sem tudja kielégíteni a tőle transzportbetont megrende­lők igényeit, s emiatt több, az erre az évre beütemezett építőipari munka elvégzése késik a megyében. A Kavicsbánya Vállalat nyékiád házi telepén magaso­dó kavicshegyek láttán, va­lamint Z. Nagy Sándor üzem­vezető nyilatkozata alapján joggal állapítottuk meg; nincs kavicsból hiány Bor­sodban. Pusztán arról lehet szó, hogy késtek a megren­delések, így azok teljesítésé­re csak a közúti szállítási fel­tételek elfogadása mellett vállalkozik a bánya, Cikkünk megjelenését kö­vetően egyéni megrendelők­től és vállalatoktól számos észrevétel érkezett. lénye­gük : jelenleg sem tudnak osztályozott kavicsot vásárol­ni, tapasztalataik szerint nemcsak a közismerten ka­vicstermelő Borsodban, ha­nem országos viszonylatban is hiánycikk c fontos építési anyag. Szegeczki Tivadar, a BVM Miskolci Gyárának főköny­velője például a nyókládházi üzem vezetőjének a nyilat­kozatát. „visszadobva” beje­lentette: bármilyen mennyi­ségben hajlandók vagyunk közúton elhozni a kavicsot. Vállalatom számára szép ka­rácsonyi ajándék lenne, ha ilyen hosszú várakozás után végrp tudnánk biztosítani a folyamatos termeléshez szük­séges anyagot akár a 0.5-ös minőségű- termékből, akár a nálunk ugyancsak használa­tos 5,15-ös méretéből. El­mondta azt is, bogy a ,gyár, . illetve annak üzemei idén 36 ezer köbméternyi transzport- betont értékesítettek, zömé­ben kisebb vállalatok épít­kezéseihez. Ez a mennyiség mintegy 10 ezerrel több le­hetett volna, ha elegendő ka­vicsot kapnak a bányától. A cikkünkben említett bodrogkeresztúri üzemmel kapcsolatban elmondta; nem hibáztathatok a termelés csökkenése miatt!, nem raj­tuk múlott, hogy nem telje­síthették az éves transzport­beton-értékesítési tervet. A számos észrevételt köve­tően a nyékládházi üzem mellett több kavicstermelő egységnél érdeklődtünk. A termelőszövetkezetek kezelé­sében levő bányák irányítói egyértelműen m egerősí tették vó lemény ünket, miszerint osztályozatlan és bizonyos méretű osztályozott kavicsból elegendő mennyiséget termel és biztosít a megye nemcsak a Borsodban, de a Szolno­kon, Lábatlanon, Dunaújvá­rosban folyó ipari és kom­munális építkezéseit megva­lósításához is. A Kavicsbá­nya Vállalat miskolci üze­mében például megtudtuk, hogy a 0,30-as méretű sóder­ból ez évben — éppen a nö­vekvő igény miatt — 10 ezer köbméterrel többet termel­tek, az úgynevezett natúr bányakavicsból pedig jelen­leg is mintegy 12 ezer köb­méter áll depóban. Szojka András üzemvezető szerint az említett 0.30-as méretből — bár a kavics iszaptartal­ma valamelyest magasabb, mint a 0,5-ös méretűé — ki­sebb teherbírást igénylő be­tonozásnál kiválóan megfe­lel. Ebből jelenleg is ter­melnek, vagyis a célnak ugyanúgy ' megfelel, mint a jobb minőségű, drágább ka­vics. A nyékládházi kavicsbánya vezetőjének nyilatkozatára visszatérve azt mondhatjuk: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az igénye­ket minőségi osztályozott ka­vicsból kielégítsék. Ennek során megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a télen, üzemi körülmények között dolgozó felhasználókra — a lehetőségek adta körülmé­nyek mellett sem szeretnék gátolni a náluk kívánatos folyamatos munkavégzést. Am ide kívánkozik, hogy a vállalat nyékládházi és alsó- zsoloai üzemében — éppen a kavicshiány mérséklése érdeledben — nagyarányú re­konstrukciót végeznek; fo­kozni kívánják az osztályo­zott, minőségi kavics terme­lésének a mennyiségét, a jö­vő évi még nagyobb arányú termelést Ez törvényszerűen együtt jár azzal, hogy átme­netileg, a legkevésbé „ka­azdaság hírei MAGYAR-OLASZ ARUCSERE-FORGALOM A napokban ért véget Olaszországban a magyar— olasz gazdasági együttműkö­dési vegyesbizottság harma­dik ülésszaka. A résztvevők megállapították, hogy a két­oldalú kereskedelem volu­menének 1974 óla tartó csök­kenése az idén nem folytató­dott — sőt bizonyos növeke­dés következett be. Arról is említést tettek, hogy időköz­ben az Olaszországba irá­nyuló magyar export szerke­zete lényegesen megváltozott Az előző években kivite­lünknek háromnegyed részét mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek képezték, ezek aránya az idén nem éri el az 50 százalékot. Az im- portlilalom miatt elmaradt élőmarha- és marhahúsex­port helyébe alig három év alatt sikerült olyan új áru­kat (juh, nyúl, ló, galamb stb.) biztosítani, amelyekre nem vonatkozik a közös pia­ci agrárrendtartás. Amit az új agrárexportalapok sem voltak, képesek pótolni, azt anyag- és félkésztermékeink bővülő kivitelével tudtuk he­lyettesíteni. Ez viszont nem egyértelműen kedvező jelen­ség, hiszen termelési szerke­zetünknek jobban megfelel­ne, ha növelni tudnánk a ma­gyar gépek értékesítését CSEHSZLOVÁKIA JÖVŐ ÉVI TERVE A fiúdé Právo részletesen beszámol Csehszlovákia jövő évi népgazdasági tervéről. E szerint a szomszédos baráti ország nemzeti jövedelme 19711-ban mintegy 5, az ipar termelése 5 százalékkal nő. A lakossági pénzjövedelmek 4,1 százalékkal emelkednek. A következő esztendőben 130 ezer lakást kell Csehszlová­kiában felépíteni. Az ötéves tervelőirányzathoz képest 4000 lakással többet adnak ál, hogy így megfelelő kö­rülményeket biztosítsanak a dolgozók létszámnövelésére a bányászatban, gépiparban és a közlekedésben. Nagy feladatok hárulnak a csehszlovák iparra, hogy egy­részt a szükségleteknek meg­felelő szerkezetben termel­jen, másrészt jelentősen fo­kozza az exportszállításokat (az exportszállításokat 7.4 százalékkal, ezen belül a tő­kés kivitelt. 10 százalékkal kell növelni). Ugyanakkor nagyméretű szállításokat kell az iparnak teljesítenie az energetikai, kohászati és gépipari beruházások meg­valósításához. vicsigényes” hónapokban, no­vemberben és decemberben hiánycikké válik a sóder. Ez ugyanakkor felkészülést je­lent az 1978-as esztendőre, a méginkább növekvő igények maradéktalan kielégítésére. Végtére is, hiánycikk-e a kavics Borsodban? -r- tehet­né fel a kérdést a megren­delő. A sok-sok vélemény, észrevétel alapján nehéz egyértelműen válaszolni. Bi­zonyos minőségekből, osztá­lyozott termékekből az esz­tendő végén valóban lehet átmeneti hiány, tárolási fennakadás.' összességében, a megye építőiparának és az egyéni megrendelőknek az ellátását tekintve viszont van elegendő mennyiség. Ebben a termelőszövetkezeti bányák is közreműködnek, a téli fagy ellenére is a szokásos mennyiséget termelik, az igé­nyek szerint értékesítik. Ta­gadhatatlan viszont, hogy a megyében legnagyobb, leg­korszerűbb osztályozó beren­dezésekkel működő nyéklád­házi bánya egyedül képtelen minden megrendelésnek ele­get tenni — legkorábban a jövő évben a megkezdett korszerűsítést követően elé­gítheti ki a megyei és más magyékből érkező megrendc- lésekct­Mint arról már szó esett, és a kavicstennelök és fel­használók nyilatkozatából is kitűnt, bizonyos nézeteltérés van közöttük. Egyikük az időbeni megrendelés, a má­sik a kavics hiányát hozza fel érvként. A beszélgetések során kiderült az is: tulaj­donképpen csak hivatalos le­veleket, megrendeléseket küldözgetnek egymásnak, nem ismerik a másik gond­jait, feladatait. Bizonyára nem ártana, valamennyiük számára hasznos lenne, ha jobb együttműködéssel, a kettejükön múló kooperáció eredményesebb megszervezé­sével gyümölcsözőbbé válna a kapcsolat. Bizonyos, hogy ennek elérésével a kavicsból sem látszana ekkora hiány. N. I. Fejes Sándor műszerész és társa a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet javítórcszlcgénck Delta szocialista brigádjában dolgozik. (Képünkön balra). Kcsztyűkötö a Budapesti Hűtőipari Szö­vetkezet ózdi üzemében (Képünkön jobbra). Pegyigyárak szerelői a polipropilén gyárában. Három éve létesített üzemet Borsodnádasdon a Budapesti Mi­nőségi Fehérnemű Szövetkezek Jelenleg 150 női dolgozó ta­lálható a részlegben. Az exportra gyártott köpenyen kívül belföldi megrendelésre hímzett leányblúzt, bébi- és fiüinget TVK állítanak elő. Felvételünk a himzörcszlcg egyik dolgozójáról, Érsek Kálmánncról készült. Fagy kerülőben Sáma *=• Van egy bizonyos ha­tár, amikor a korszerűsós kockázat. Es akkor a leg­korszerűbb vetésszerkezet Is merevvé és egy kicsit ésszerűtlenné válik — mondta az elnök. SOK ÉVVEL ezelőtt nem- tetszőn rázta meg a fejét a határban Gyöngyösi Józsi bácsi: — Nem jó ez, fiam. A vámosi búcsúra le kell törnünk a dohányt, mert kü­lönben elkapja a fagy. — A föagronómus talán a kort tisztelte, amikor ráhagyta az \ öregre, de nem volt egy olyan pillanat, hogy az óvó tanácsot komolyan vegye. Sok évvel a beszélgetés után, a minap jegyezte meg Pócza István, a sajóvámosi Aranykalász Tsz elnöke: — Egész törekvésünknek, el­képzelésünknek, terveinknek arra kell irányulniuk, hogy az őszi fagyokat elkerüljük. Mert, van egy bizonyos ha­tár, amikor a kprszerűség már kockázat És akkor a legkorszerűbb vetésszerkezet merevvé és kissé ésszerűt­lenné válik. Vegyítsd a tudományt a rendszerességgel. Lényegében ez a mondat az iparszerű termelési rendszereink titka, amellyel sikereiket elérik, amely több termést, maga­sabb átlagokat jelent És ezek egyikének — a nádud­vari KITE-nek — tagja a sajóvámosi termelőszövetke­zet is. A gazdaságosság, a gépesithetőség jegyében csak három növénnyel foglalkoz­nak, s így a kalászos, a ku­korica és a napraforgó ter­mesztése jelenti a vetésszer­kezetet. És ebből származik a legnagyobb előny; a há­rom növény 1300 hektár te­rületet foglal el és szinte egy típusú géppel művelhe­tő. Könnyű kiszámolni költ­ségekben, ráfordításban, mi­lyen óriási megtakarítás ez. De az elnök elégedetlen: — A szeptemberi fagy to­vábbra is elbúcsúztathatja reményeinket. Elvárás és nem nagy átlag, hogy kuko­ricánk 46 mázsa termést ad­jon hektáronként, de ha meg­feszülünk, sem tudjuk elér­ni. Kénytelenek vagyunk nagy termőképességük miatt a középérésű hibridekkel dolgozni — korai, de ala­csony termőképességű fajták helyett —, és ez már kissé ésszerűtlen kockázat, hiszen a dér fölboríthatja tervein­ket. A 400 hektárnyi kuko­ricáról viszont nem mondunk és nem mondhatunk le, mert termesztése népgazdasági ér­dek. így első hangzásra az el­nök kijelentése „róka fogta csuka”, hiszen a tsz érdekét — a kukoricaterület csökken­tését — csak veszteséggel lehet a népgazdaság érdeke alá rendelni. És más út nincs? — Csak a vetésszerkeze­tünk merevségét kell felol­danunk. Röviden: még egye­lőre tapogatózunk, keressük azt a kultúrát, vagy kultú­rákat, amelynek jövedelme pótolja az esetleges veszte­ségeinket. Szűk körben vá­laszthatunk, mert ezeknek a növényeknek kiváló elövete- mény-hatása kell, hogy le­gyen, mert akkor kalászosa­ink nem kerülnek három­szor egymás után ugyanabba a táblába, s ráadásul na­gyobb átlagokkal számolha­tunk. Számoljunk! Mert a vá­lasztolt növények egyike a lencse — a másik a borsó — mégpedig a közkedvelt „Sár­ga Fillérhez” hasonló fajta. Ha egv hektáron lencséből 8 mázsás termést érnek el, az jövedelemben annyit jelent, mint például egy 70 mázsás búzatermés. Az igaz, hogy az országban már szinte min­denki lemondott a lencse- termesztésről, de Sajóvámo- son éppen ezért kezdenek neki, mert hiánycikké vált, és van egy olyan előnye, amely nem lehet közömbös egyetlen gazdaságunkban sem. — A gépesítése egyenlő a búzáéval. Nem igényel kü­lön gépet, s ami a lényeg: termesztése is teljesen gépe­sített. Nem véletlenül mond­tam háromszor egymás után gépet, mert a jövő egyetlen útja — munkaerő-szegényes vidéken — ez. Olyan gazdaságban mond­ták ezt, ahol a legtöbb jö­vedelmet a gyümölcsösök je­lentik. A 174 hektárból őszi­barackon, csemegeszőlőn kí­vül megyénk legnagyobb körteültetvénye található itt. Ültetvények, amelyekről le­mondani nem lehel, még akkor sem, ha a hiányzó munkáskezeken kívül az át­vétel is hátráltatja a szüre­tet. Még akkor sem — mint idén —, a termés egy részét — amit nem vettek át idő­ben — „zöldtrágyázásra” használták. — Érdemes-e újabb gyü­mölcsöst telepíteni? — Egyszerű számolással bizonyítani lehet — válaszol­ja az elnök —, hogy új te­lepítésekre szükség van. Egy hektár szántón mintegy 15 ezer forint termelési értéket állíthatunk elő. Ugyanakko­ra gyümölcsösben pedig 45 ezer forintot. De mivel mun­kaerőnk nincs, csak olyan fajtát telepíthetünk, amely­nek gépesítése már megol­dott. És mi ez? A sajóvámosiak szerint a meggy. Mégpedig az apró szemű — nem éppen közkedvelt — cigánymeggy, amely viszont jól bírja a gé­pi rázást, és szinte korlát­lan igényt jelentett be rá az édes- és a konzervipar. És ráadásul a pándi üvegmeggy­nél biztosabban terem. AZ ELNÖK a tervekkel akarta bizonyítani, hogy el lehet kerülni a kockázatot. Az időjárás, a korai fagy ri­zikóját, az elveszíthető mil­liókat, És kockázalta! szem­be állított kockázatot. Egy percre nem szabad figyel­men kívül hagyni, a lencse nagyüzemi termesztésének nincs hagyománya. A ci- gánymeggyet eddig főként beporzásra használták, önál­ló ültetvényként alig. vagy nem. De ez a kockázat egy­valamiben különbözik az elő­zőtől. Emberi bátorságot ta­kar. emberi termiakaráson múlik. Röviden: ^embertől függ... — kármán — Emberek Jobb együttműködést! Még egyszer a kavicsról...

Next

/
Oldalképek
Tartalom